29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ramholcz Kirill összes RPG hozzászólása (34 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. május 15. 14:47 Ugrás a poszthoz



Óráján figyelte egészen idáig, hogy mennyi időt töltött a könyvesboltban. Enyhe gyomoridege van, mert be kell mennie gyakorlatra az iskolába. Hiába tanít az előkészítőben és van egész napokat gyerekekkel, a nálánál nem sokkal fiatalabbak még mindig ilyen izgalmat idéznek elő benne. A maga huszonnégy életévével... Még olyanokkal is összefutott a tanév eleje óta, akik akkor voltak gólyák amikor ő végzős. Saját tablóját is volt alkalma megszemlélni és az sem segített, hogy az egyik "diákja" tegezve elbeszélgetett vele és nem lehetett a végén megállapítani, hogy melyikük van jobban zavarban a tanár-diák viszonytól.
Még bő egy órája van hátra addig, az idő csiga lassúsággal vánszorog és a kinti időjárás csak ront az összképen. Túl pörgős ember ő ahhoz, hogy ne siessen mindig valahová, ha nem is, akkor is talál magának valami elfoglaltságot.
A gyerekkönyvek között nézelődik éppen, amikor meglátja a különös fiút a polc másik oldalán a könyvek között. Hosszú másodpercekig csak nézi, fejében különleges gondolatok születnek meg és máris elfeledkezik az idő lassúságáról.
Ajkai közé fogja a Griffmadárkák címet viselő gyerekkönyvet és igazít a nadrágba tűrt ingén. Mielőtt átlép a polc túloldalára, hajába is beletúr, hogy az úgy álljon ahogy kell neki.
- Ezt kifelejtetted - szólal meg. Baljában tartja a könyvét, jobbjával pedig egy lapot szed fel ami az imént kicsúszott a másik által tartott kötetből. Egy pillantást vet csak rá és nyújtja felé.
- Rúnák? Bírod? - különösen érdeklődik minden iránt, így a könyv feliratát is észreveszi. Bár nem tud rúnát olvasni, volt, hogy bement órára és azért felismeri.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. május 27. 17:38 Ugrás a poszthoz



Mindig ügyel a jó megjelenésre, néha már kicsit túlzottan is. Megnézi magát még egy ezüst kanálban is, hogy biztos legyen benne, mindenhol úgy néz ki, ahogy elképzeli magát. Vicces is lenne, ha egyszer ételmaradékos arccal állna a kiszemeltje elé, vagy ami még jobb, olyan hajjal, ami rúnák nélkül is tökéletesen fogja a mugli tévécsatornákat. Csak beállítanák a sarokba és máris lehetne nézni a minimaxot...
Na de nem úgy van ám az! Tök jól néz ki, bátran lép át néhány, a padlón felejtett könyvön és veszi szemügyre az idegent, na meg az olvasmányát. Utóbbiból nem sokat ért, a rúnákhoz túl sokat kellett volna hosszú ideig a fenekén megülnie - és ez nem erőssége.
- Igen? Honnan jöttél? - felszalad félig a szemöldöke a kíváncsiságtól. Azt látta rajta elsőre is, hogy valószínűleg nem magyar, de különösebben nem gondolta, hogy ennyire bejönnek a tippjei.
- Ramholcz Kirill - fog rá a felé nyújtott kézre erőteljesen, nem csonttörősen, de azért érezhető a határozottsága. Közben nem veszi le tekintetét róla, alaposan megnézi magának.
- Hát...fogjuk rá. Nem igazán ismerem őket. Mondjuk, hogy aludni jártam be rúnatanra - próbál nem nagyon vigyorogni, de nem tudja megállni. Finoman végigsimít kissé borostás állán amolyan önkéntelen reakcióként, majd oldalra néz, valami ülőalkalmatosságot keres.
- Miről szól ez a könyv? - érdeklődik fejével az imént összeszedett darabokból újra összerakott könyv felé bökve.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. június 16. 17:42 Ugrás a poszthoz



Imádja a kicsiket és ez azon is látszik, hogy nem, hogy bevállalta, de ő találta ki, hogy szívesen elvinné a pöttömöket a fesztiválra, amit Szalamantonban rendeznek és elég családbarát ahhoz, hogy ne kelljen attól félnie, hogy ettől rossznak fogják találni.
Örömmel gyűjtötte be az előkészítősöket és azt a néhány elsőst akik velük szerettek volna menni. Megölelgette őket egyesével, ahogy azt szokta az iskolán és ovin kívül, aztán sorba állította őket és bevárták a múltkori alvajáró hölgyeményt, Ardai kisasszonyt mielőtt elindultak volna.
Biztonságos úton, kandallón keresztül jutottak el a faluba és a gyors létszámellenőrzés után útra is keltek, gyalog csak néhány percnyire volt a helyszín és egy kis protekcióval még előbb sorra is kerültek, a törpék pedig egymás után bemasírozhattak a helyszínre.
- Mindenki ide körém! Figyeljetek csak. Nagyon nagy ez a hely és nem szeretném, ha egy kobolddal kevesebbet vinnék haza. Ne tűnjön el senki, mindig keressetek engem, vagy Tányát, oké? Zsebpénzből költhettek amennyit szeretnétek. Ha jól láttam, van arcfestés is, vattacukor... - nem is mondja tovább, csak elnéz jobbra és inkább legyint, úgyis ott fognak elsőként kikötni.
Nincs sok gyerek velük, csak néhányan, mert a legtöbb gyerkőcöt a szüleik vitték magukkal a szabad hétvégén, leszámítva a muglikat és akik nem értek rá, illetve azok a gyerekek maradtak velük, akiknek nincs családjuk.
- Ki kér vattacukrot? - kérdezi széles vigyorral, futva a nőre pillantva, majd ő maga is felrakja a kezét.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. június 16. 22:48 Ugrás a poszthoz



Különös tehetsége van ahhoz, hogy megérezze más személyek kémiáját és bár nem tudatosan csinálja, jól kezeli az embereket ennek megfelelően. Erről a szőkéről például nem tudott mást gondolni, illetve nem is gondolt semmire, csak érezte az első pillanattól, hogy van valami, ami odavonzotta. Mint mágnes a mágneshez, légy a légypapírhoz, úgy képes rátalálni a neki megfelelő személyekre, akikkel teljes lehet az összhang.
- Úúúhh, jó hideg lehet - jegyzi meg viccelődve. Ahogy az látszik is a bőrszínén, félig brazil mivoltja miatt Kirill inkább a forróságot szereti és ha lehet, elkerüli a hideget. A teleket is általában a meleg szobában, a kandalló mellett tölti forró italokkal. Ilyenkor nyáron, nyár felé közeledve van igazán elemében és fogható a csillagok állására is akár, de mintha szerencsésebb is lenne mindenben, legyen szó munkáról vagy kapcsolatokról.
Rúnák és tanórák, ezzel folytatják a beszélgetést. Az ő szíve csücske a zene, meg a gyerekek és nem a rúnák, sajnos. Érzi is a kérdő hangsúlyban azt a minimális számonkérést, de nem reagál különösebben rá, csak felhúzza szemöldökét. Székek híján vállával a polcnak támaszkodik.
- A zene - mondja egyszerűen. - Zenét tanítok, az érdekel és a főzés. Mmmmhhhmm. Tényleg a rúnákat választanád egy jó vacsora helyett? - kérdése kissé ironikus, aztán kapcsol hirtelen és mivel az órája halk pittyegésbe kezd, úgy gondolja, hogy nem hagyja ezt annyiban. - Valamikor vacsorázz velem.
- Mennem kell. Örültem, Ragnar!

Azzal ellöki magát a szekrénytől és mosolyogva int a férfinak. Szívesen beszélgetett volna tovább, de sajnos idő van. Zsebre dugott kezekkel lép ki a könyvesbolt ajtaján és igyekszik fel az iskolába.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. július 15. 08:15 Ugrás a poszthoz



Már akkor is ugyanaz a porréteg borította a könyvespolcokat, mint most, mikor magányra vágyva beül két polc közé. Rosszabb napja van, mint általában és kicsit túlhajszolja magát mostanság. Nem csak az előkészítőben és a tanodában dolgozik, de annak érdekében, hogy minél jobb élete lehessen, még olyan pluszokat is bevállal, mint az éjszaka munka az ispotályban. Onnan jött ezen a napon is, semmit nem aludt, csak evett egy szendvicset otthon, és gyors zuhanyzást követően felszaladt az első órára. Diákjai érezhették rajta, hogy nyúzott, nem pihente ki magát. Néha teljesen másról beszélt, mint amit a tananyag diktált volna, mint például a gyermekvállalás témájáról hirtelen átcsapott az egészséges életmódba...
Szóval most itt ül a könyvtárban, mely teljesen üres volt akkor, amikor ő elfoglalta a helyét a rég tisztított padlón. Lábait félig felhúzva, háttal és fejével a falnak dőlve számolja magában a perceket. A másodperceket mutatóujjával térdén üti, szinte már alszik. Szemei lecsukódnak és csak arra nyitja ki az egyiket, hogy valami halkan csörren. Csupán fejével mozdul, előre döntve pillant a polcok vége felé, ahol meg is látja a zaj forrását, egy apró követ. Ha kínoznák sem ismerné fel, mi az, így csak várni tud.
Aztán amikor meghallja az újabb hangot, aztán a hozzá tartozó négykézláb közlekedő embert... Felnevet. Hosszú szőke hajáról és nem épp lányos termetéről azonnal felismeri.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. július 15. 20:54 Ugrás a poszthoz



Első találkozásukkor, a könyvesboltban megfogta a szőke fiú Kirillt. Valami olyan vonzást érzett benne, mint még másban soha és ez az érzés minden alkalommal amikor valahol összefutottak, feljött újra. Rossznak érezte magát amikor gondolataiba a mestertanonc kúszott be, hisz a tanár-diák kapcsolatot nem nézik jó szemmel még úgy sem, hogy nem tanulja a tárgyát, valamint a kort is átlépte már, tehát szabályt nem szegnének vele.
Ragnar részéről nem tudja, van-e ugyanez a vonzás, de talán jobb is, ha nincs, vagy nem hozza fel. Simán rá lehet mondani, hogy beszari és nem mer kezdeni semmit a helyzettel. Ez most valamiért más, pedig tudja és érzi, hogy tetszik neki.
- Strigulázni fogom, hányszor hagyod szét a dolgaid - mondja Ragnarnak széles mosollyal. Az első alkalommal a könyv lapjait hagyta szanaszét, most a köveket.
Lábait behúzza, érdeklődően dől előre és így máris kevésbé érzi, hogy elnyomná az álom.
- Néha egyszerűbb négykézláb kutatni - bólint, és már csak a hajborzolás hiányzik és olyan lenne, mintha egy ovisával beszélne. Egy nagyon nagyra nőtt ovisával.
- Elvonultam pihenni. Órám volt és lesz is nemsokára, addig felesleges lenne hazamenni. Egész éjjel Pesten voltam az ispotályban - foglalja össze röviden és tömören, hogy mi az ő oka arra, hogy a némaságba burkolózott. Csak magányra vágyott.
Valamiért mosolyt csal az arcára, hogy a fiú nem áll tovább, hanem inkább helyet foglal a közelében. Még ezen ő is csökkent azzal, hogy előre dőlve kukucskál, kíváncsi a kövekre.
- Jóslat? - vonja fel a szemöldökét.
Utoljára módosította:Ramholcz Kirill, 2016. július 15. 20:54
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. július 16. 07:16 Ugrás a poszthoz



Örömmel látja, hogy sikerül megmosolyogtatnia a másikat. Szereti, ha jókedvű emberek veszik körül, mert így ő is képtelen megállni a mosolygást, vagy nevetést, mely tőle oly' szépen cseng.
- Nem számít - ingatja meg lassan, az álomtól kissé bódult állapotban a fejét. Pont, hogy bejön Kirillnek ez a fajta szórakozottság. Azt nem mondaná, hogy bénaság, mert hát néhány találkozás alatt nem lehet ítélni, ugyebár.
Egyáltalán nem takargatja az életének részleteit, így a mindent magába foglaló választ sem sajnálja. Büszke arra, amit ennyi idősen elért, hát miért titkolná? A reakcióra mondhatnám, hogy számított, de nem. Úgy emlékezett, hogy Ragnar tudja, hogy nem csak tanár, de házvezető helyettes is, és ez így meglepetésként érte.
- Nem? - kérdez vissza úgy, mintha önmagában se lenne biztos. - Én vettem át Barbitól az életvitelt és a Rellon házvezető helyettesit - mondja a homlokát ráncolva. Kíváncsi tekintettel fürkészi a szőke arcát, várja, hogy mit fog ezzel kiváltani.
- Hmmm jól hangzik - vigyorodik el a jóslat hallatára. Nem igazán hisz egyébként a dologban, de érdekli, hogy mire kíváncsi a köveivel azon kívül, hogy szétszórja őket a padlón. - Ajánlom, hogy jót mondjon.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. július 18. 18:32 Ugrás a poszthoz



Újabb dolog, ami miatt elvigyorodik Ragnaron; az elképedt tekintete, ami olyan bájt kölcsönöz neki, amitől csak még jobban erősödik Kirillben a tudat, hogy tetszik neki a mestertanonc. Szemei nem csak az álommanó által rászórt portól csillognak, most már ettől is.
- Nem olyan nagy szám. Az előkészítőben még osztályom is van - legyint, mintha semmiség lenne a munkája. Egyébként nem szokta híresztelni, teljesen feleslegesnek tartja, hogy arról ítéljék meg azok, akikkel esetleg a faluban összefut, hogy hány diák jár az óráira, és milyen korosztállyal képes elbánni így a maga huszonöt évével.
Szerencsére nem kellett sokáig erről beszélniük, Ragnar zavara egyébként is elég volt már ahhoz, hogy témát váltsanak. Nincs oda a rúnákért, azt már mondta a fiúnak is, de amíg vele lehet, még ez is érdekli.
- Az például érdekelne, hogy ha megkérdezném, elhívhatlak-e egy italra, igent mondanál-e - mondja úgy, hogy le se veszi tekintetét a szőke arcáról. Fürkészi, látni akarja minden apró reakcióját. - Ha van barátod, akkor...jó lesz az általános is...
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. augusztus 18. 07:24 Ugrás a poszthoz



Ajkára terelődik figyelme, míg a mestertanonc fogaival bőrébe mar újra és újra. Az egyébként is vonzó arcát így kénytelen még jobban figyelni. Szemére emeli tekintetét mikor ajkai elnyílnak és egy rövid csend után kérdést szegez neki.
- Imádom őket. Szeretnék majd sajátokat is - bólint. Sosem tagadta, hogy fiatalkora ellenére szívesen válna apává. Lehetősége lett volna rá, volt barátnője, akivel komolyabbra fordította volna a kapcsolatát, de az utolsó pillanatban jött rá, hogy még élnie kell, és ezért választotta a tanári pályát, na meg az előkészítőt. Vágyik a gyerekek közelségére, de az életre és az igazi társra is.
Egyértelműen randimeghívással állt elő az imént, és magában elég jól mulat Ragnar reakcióján. Vörössége, és hirtelen előtörő dadogása azt váltja ki Kirillből, hogy ajkait összepréselve fojtsa el vigyorát.
- Randi - bólint, aztán utat enged sármos mosolyának, fehér fogai csak úgy virítanak kreolbőre mellett. - Mondom, ha nincs barátod. Nem szívesen rondítanék bele kapcsolatokba, bármennyire is tetszel - vonja meg a vállát, de nagyon reméli, hogy ez nincs így.
- Nem. Mestertanoncokra nem vonatkozik a tanár-diák kapcsolati tilalom. Csak egy-két évvel vagy nálam fiatalabb.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. augusztus 23. 09:25 Ugrás a poszthoz

Kirándulás
Kirill bácsi kinézete

Nehezére esett felkelni reggel, szinte csukott szemmel, pálcájával a kezében csattogott ki a konyhába, hogy néhány varázslattal elkészítse életmentő kávéját. Előző este sokáig fent volt, dolgozatokat javított, és amúgy is régen aludta ki magát. De most itt a kirándulás, amit nagyon várt már, hisz a gyerekekkel lesz néhány napot iskolán kívül.
Ébredezése közben kibámult az ablakon, elmosolyodva rémlett fel előtte Ragnar arca. Elfeledkezve magáról csinált néhány szendvicset, melyekkel az asztalhoz vonult és csendben elfogyasztotta a reggelit.
Fél óra múlva már komótosan pakolta be az utolsó dolgait is az utazótáskájába, és amint ezzel végzett, zuhanyzást követően felvette utazásra tökéletes ruhadarabjait. Hajába beletúrt, hogy azért ne nézzen ki úgy, mint aki pár perce kelt ki az ágyból és semmi ideje nem volt magára.
Kiskutyáját a kedves szomszéd lányra bízta, aki szívesen fogadta be Severint, tehát erre már nem volt gondja. Neki csak fogni kellett a táskáját és elindulni az előkészítőbe, hogy összeszedje a kollégiumos kicsikéit. Mivel ott is tevékenykedik, nem volt kérdés, hogy nem egyedül fog érkezni a vasútállomásra.
Csicsergő kislányokkal és fiúkkal közeledik a többiek felé. Pontosan érkeznek. Mindkét karján csüng egy-egy gyerkőc, ami nincs is ellenére, sőt, az sem zavarja, hogy a vállán átvetett táskájába is csimpaszkodik valaki hátulról. Tyúkapóként vezeti őket egészen a gyerekekig, ahol aztán elengedi őket, hadd kergessék a csokibékát ők is. Csak egy-két csöppség marad rátapadva.
- Jó reggelt, hölgyem - mosolyog Tányára, majd az igazgatóra - és Igazgató úr!
- Tudsz gyerekoldószert? - vigyorog a lányra miután egy pöttöm ovis a lábának csapódik, mint légy a szélvédőnek. Lehajol hozzá, és hónalja alatt elkapva felemeli az ölébe.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. augusztus 23. 10:17 Ugrás a poszthoz



Felvonja szemöldökét, mert nem érti pontosan, mit akar kérdezni az éppen randira hívott srác.
- Mi? Hogy nincs barátod? - kérdez vissza. Igaz, nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, de erre nem tud addig értelmes választ adni, amíg nem tudja, mire gondolt pontosan a másik. - Mert ha erre gondolsz, nem, csak reménykedtem.
Könnyen kimondja, van elég önbizalma hozzá, hogy megtegye a kezdő lépést. Úgy tanulta, hogy ha valamit el akar érni, akkor nem várhatja, hogy csak úgy az ölébe pottyan, mert különben hoppon marad.
Érdekes felmerülő kétségei és kérdéseit jól fogadja, sőt, vigyorog is. Valószínűsíthető, hogy nem tett volna jót az önbecsülésének, ha visszautasítják. Kevés ember van, aki fel tudja úgy igazán kelteni az érdeklődését, de Ragnar pont olyan, akire megéri odafigyelni és szeretné megismerni.
Egyre jobban érzi, hogy sikerült zavarba hoznia és teljesen összekuszálnia a férfi gondolatait, ezért inkább nem is válaszol semmit, csak bólogat és elraktározza az információkat.
Aztán kihasználva azt, hogy a sok beszédbe van belefeledkezve, feltérdel, és közel kerül hozzá. Mihelyst abbahagyja, és felteszi a döntésére vonatkozó kérdést, elmosolyodik. Könnyíteni akar a helyzeten, szóval két ujja közé fogja Ragnar állát, s szemét lehunyva gyengéden megcsókolja ajkát.
Nem tart sokáig, nem is akar egyelőre túlzottan belemerülni. Néhány másodpercig ott tartja arcát a másikénál, és csak után húzódik el.
- Ha nem riasztottalak ezzel el, várlak holnap...nálam, este nyolckor. Legyen fél kilenc, főzök vacsorát - mosolyogva mondja mindezt, nem fogad el semmi választ. Most rajta a sor, hogy beszéljen. - Mennem kell.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. október 20. 20:26 Ugrás a poszthoz



Bevállalta a hétvégi ügyeletet az ispotályban, méghozzá a gyerek osztályon. Hosszú délelőttöt tud maga mögött, mert megérezett a rossz idő és ezzel együtt a bacik, a megbetegedések. Ha ez nem lett volna elég, egy csapat előkészítőst is vittek hozzá védőbájitalért.
Legalább megy az idő. Azon kapja magát, hogy csak egy óra van hátra a munkaidejéből, aztán mehet haza, hogy végre pihenjen is valamit. Forró kávéjában keringő kanalát nézi, a rendelőjében ül és félig nyitva hagyott ajtóval várja, hátha befut valaki amíg még lehetséges.
Lassan kortyol az italból, kintről mozgást észlel. Megköszörüli a torkát, majd feláll az asztaltól, hogy behívja az érkezőket a gyerkőcök számára színes matricákkal, plüssökkel díszített helyiségbe.
- Áh, a projekt - mosolyogva pillant a lányra, és a babájára, akit nemrégiben ő adott Borinak.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. október 23. 18:19 Ugrás a poszthoz



Túl pörgős ember ahhoz, hogy bosszankodni tudjon egy olyan apróságon, mint hogy nem tudja meginni a kávéját, csak mondjuk a huszadik próbálkozásra. A munkáját elég komolyan veszi hozzá, hogy az ilyen esetekben is mosolyogva nyisson ajtót betegeinek, vagy a diákjainak. Vannak elég sokan, így általában nincs nyugalma. Talán heti kétszer fordul elő, hogy van egy óra pihenője, amiben nem kell semmivel törődnie.
- Cukrot? - azért ez eléggé kiveri a biztosítékot a férfinél. Felszalad a szemöldöke, és rosszallóan ingatja meg a fejét. - Hogy történt ez?
Igazság szerint nem kíváncsi az egész történetre. Barbi nem készítette fel rá, hogy a projektszülők lesznek szívesek egész cukorral megetetni csecsemőiket.
Az az egy szerencse, hogy nem élő gyerekről van szó. Rutinos pálcamozdulattal állítja le a babát, hogy az élettelen, mozgásra képtelen testet a vizsgálóágyra helyezze.
- A kártyája nálad van? Szükség lesz rá - felpillant a lányra, aztán néhány gyors és egyszerű mozdulattal biztosítja a légutakat. Egy fiolából kellő mennyiségű bájitalt szív fel fecskendő segítségével, ezt pedig a gyerkőc szájába nyomja.
- Az az egy szerencséd...szerencse, hogy nem akadt meg a torkán.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. október 30. 11:00 Ugrás a poszthoz



Rosszallóan ingatja fejét, majd nemtetszését csak minimálisan kifejezve vizsgáltba és ellátásba kezd. Sajnos fordult már elő olyan, hogy élő gyerkőcöt kellett hasonlóan ellátni. A projektbabánál legalább nem volt nagy tétje a cukorevésnek, könnyedén leállíthatja és teheti a dolgát.
- Legközelebb inkább olyanra bízd, aki ért hozzá és nem nézi perselynek - kéri, miközben az utolsó simításokat végzi. Végül pálcája segítségével életet lehel a gyerkőcbe.
- Vigyázzon rá jobban, ideiglenes anyuka - mondja a lánynak, aztán visszaadja neki a kislányt.
- Egyébként minden rendben megy vele? - érdeklődve pillant Borira, majd visszaül az asztalához, ahol kitölti a papírokat, és a baba kiskönyvét is. Nem ír hosszú sorokat a problémáról, hamar lerendezi, lepecsételi és aláírva visszaadja a tulajnak.
- Ha bármi van, keress bátran.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. december 21. 21:32 Ugrás a poszthoz



Ha nem kapta volna azt a baglyot, nem biztos, hogy elment volna a bálra. Néha örül, ha akad egy kis szabadideje. Egész nap dolgozott, meg is látszik a szemein. Halványan látszik ugyan, de lilás, kicsit karikás a kezében szorongatott kávé ellenére is.
Vadonatúj éjfekete öltönyében elegánsan vonul be a nagyterembe, kedvesen köszönti diákjait és nézelődik, hátha megpillantja a gyanús egyént, aki az üzenetet küldhette. Elképzelése sincs az illető kilétéről, ezért inkább hagyja, hogy ő találja majd meg amikor eljön az ideje.
Addig is belekortyol a kávéjába és végignéz a DÖK által feldíszített termen. Igazság szerint cseppet sem érzi rosszul magát, sőt. A táncparketthez közeledve félkézzel megpörgeti egyik fiatal kolléganőjét, aztán vigyorogva sétál tovább a tanári asztalok irányába.
Szőke haja kivételesen nem borzas, hátul össze van fogva. Mosolya ugyanolyan lehengerlő, mint bármelyik nap, így nem csoda, hogy ahelyett, hogy leülne valahol, jó pár diákja megállítja, hogy néhány félmondatot váltsanak.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. december 22. 17:54 Ugrás a poszthoz



Bögréjéből lassacskán kifogy a koffein, nem tölti újra. Lerakja a közeli asztalra, figyelmét pedig kolleginájára irányítja. Bólogat és igyekszik elraktározni az információt egészen addig, míg a körbepillantás alatt tekintete össze nem akad egy rég nem látott ismerősével. Szája is nyitva marad a döbbenettől, egészen biztos abban, hogy Auróra volt a bizonyos névtelen.
Elnézést kér a nőtől, majd elegánsan kikerülve őt a ismerős után ered. Esze ágában sincs jelenetet rendezni, igazság szerint oka sincs rá, ezért sármos mosollyal férkőzik a közelébe és elvesz két puncsos poharat, melyből az egyiket a hölgy felé nyújtja.
- Nem tudtam, hogy ha valaki lemegy a térképről, évekkel később még visszatér - jegyzi meg halkan, továbbra is mosolyogva. Csak egy futó pillantással illeti Aurórát, majd a tömeget kezdi pásztázni. Teljes testével elfordul, csípőjét a pultnak támasztja és ráérősen elszórakoztatja magát.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. december 26. 19:59 Ugrás a poszthoz



Egy rövid koccintás, majd mintha ott folytatnák, ahol elvágták az ő filmjüket. Valamiért akkor sokkal többet érzett a nő iránt, most viszont már csak a meglepettség ami nem múlik.
- Hosszú séta lehetett - azért nem tudja megállni a piszkálódást. Ajkai mosolyra húzódnak miután elemeli onnan a poharat. Eszébe jut az az este, és a puncsba pillantva az is, hogy némi alkoholos befolyás alatt álltak.
- Gyógyító, aztán tanár - bólint. Néhány perc elteltével most néz újra a nőre. Nem tudja, mit kellene mondani neki, hisz nem ismeri eléggé, mégis lenne hozzá legalább száz kérdése.
- Táncolunk? - ezt találja a legjobbnak mind közül. Amíg ki nem választja a maradék kilencvenkilenc közül a következőt, legalább megpörgeti az egyébként igencsak csinos hölgyeményt.
A poharat lerakja az asztalra, majd kezét nyújtja felé és ha Auróra elfogadja a felkérést, már be is perdíti a táncparkettre.
- Hogy kerülsz ide? - kilencvennyolc maradt.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. december 28. 23:18 Ugrás a poszthoz




- Bőven elég volt ahhoz, hogy kisétálj a gondolataimból - a fájó igazságot szárazon és előkészítés nélkül tálalja. Nem finomkodik, hisz nem egy törékeny lelkű gyermekről, hanem egy felnőtt nőről van szó, akit nem tud behatárolni. Alig ismerték egymást, most mégis felbukkan.
Kissé feszülten vezeti a táncparkettre. A nő kezét sajátjába helyezi, másikat a derekára helyezi. Finom, de határozott mozdulatokkal vezeti a zene ritmusára - ezzel nem akadt soha gondja.
- Aha. Minden ismerősödnek üzentél itt? - kételkedve vonja fel a szemöldökét. Egy szavát se hiszi el, ami érthető. Nincs rá oka, hogy bármit elfogadjon válasznak, de nem kötekedik...nagyon.
- Áhháá, világos - megvilágosodva bólint, aztán megpörgeti a szőkeséget. Visszarántja magához, arcán kiszélesedik egy vigyor. - Van képed három év után idejönni a karácsonyi bálra, felkeresel és úgy beszélsz, mintha nem akarnál semmi egyebet - lassan csóválja a fejét, félig beharapja alsó ajkát. Újból kilendíti, aztán vissza és a táncparkett közepéhez vezeti. Kezei és lábai tökéletes összhangban viszik a táncukat, külső szemlélő meg nem mondaná, hogy Kirill most kezd pipa lenni. - Mi kell, Auróra?
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 1. 18:00 Ugrás a poszthoz



- Nem szoktam meg az ilyesfajta viselkedést - adja az egyszerű választ. Nem kell túlgondolni, igazából nem a nő hiányzott neki, csak a magyarázat. Nem volt korábban - és azután sem - a teljesítményére, sem a személyiségére, sőt.
Felbosszantotta, ez nyilvánvaló, de nem érezteti senki mással, csak Aurórával a beszédén keresztül. Pörgeti, forgatja, valami egészen szép látszatot keltve, közben pedig alig várja, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba.
A zene lassan elhalkul, ő pedig megkapja a várva várt választ. Illetve semmiféle választ nem kap, csupán egy kérést, melyet át kell gondolnia. Sóhajtva fogja meg a kezét és vezeti le a táncparkettről, hogy aztán egy lépést hátráljon.
- Találkozzunk. Tízkor a téren várlak. Ajánlom, hogy jó magyarázattal szolgálj.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 1. 20:16 Ugrás a poszthoz



A bál után nem sokat aludt. Auróra megjelenése befészkelte magát gondolataiba és máson se járt az agya, csak azon, hogy legyen már reggel és találkozzanak a téren, ahol is megtudhatja az igazat.
Szokásos kávéját Severin mellett, a kanapén ülve iszogatja, ölében a napi újság. Csendben, kettecskén vannak, csak a papír zörgése töri meg ezt az idillt, később pedig Kirill sóhaja, ahogy feláll és a fürdőszobába megy, ahol összeszedi magát a találkára készülve.
Kutyájára indulás előtt pórázt rak, és ketten indulnak el a térre tíz előtt pár perccel. Tökéletesen időben érkeznek, egy kis nézelődés után pedig meg is látja a nőt az estinél kevesebb csicsával, egy kislánnyal.
Nincs semmi különös érzése ezzel kapcsolatban, lehet a húga, vagy az is előfordulhat, hogy már anyukává lett egykori egyestés párja.
- Szép reggelt a hölgyeknek - köszön már távolról, mosolyogva. Severin okosan megáll előttük és a férfi intésére leül, majd mancsát Auróra felé nyújtja.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 2. 22:35 Ugrás a poszthoz



Mondhatni, Severin nagyobb csajozógép a gazdájánál. Sármos mosolya van, okos és tiszta, nem utolsó sorban pedig udvarias, hisz nem ugrál fel, csak a mancsát nyújtja.
- Severin - informálja Aurórát a kutya nevéről, mert ugye beszélni, na azt nem tud.
Mielőtt a férfi kérdezhetne bármit is, a hölgyemény megkéri, hogy üljön le. Bólint, és helyet foglal mellette a padon, tisztes távot tartva. Felső testével kicsit felé fordul.
- Hallgatom amit tegnap nem tudtál elmondani - bólint, mielőtt hallaná a magyarázatot. Érdeklődve hallgatja azt, amire őszintén nem kíváncsi. Hülyeséget csinált és társai, pont olyan kitöltő szöveg, amit ha elkapott volna egy ismeretlent, attól is hallhatott volna.
- Legalább egy sziát írhattál volna - bólint egy mély sóhaj után. - Kinyögöd végre? Ha most azt mondod, ok nélkül...
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 3. 18:10 Ugrás a poszthoz



Túlzott önbecsülésének köszönhető, hogy nehezen viseli, ha dobják. Igaz, ez nem is fordult elő még vele Aurórán kívül. Nem hitte, hogy a kapcsolatuk egy éjszakánál tovább tarthat, de azért arra nem számított, hogy minden magyarázat nélkül lép le a nő.
Mikor végre érkezik a magyarázat kezdete, már kíváncsibb. Érdeklődve néz rá, fürkészi tekintetét és mozdulatait. Aztán fejében a szavak, a sokat mondó magyarázat csak nem áll össze. Homlokát ráncolja, tekintete a kislány szőke fürtjeire vándorol, melyekben sokkal inkább saját kócát látja.
Akkor leesik neki, mit mond Auróra. Ajaki elnyílnak, szemében a döbbenet rémülettel keveredik. A szíve is kihagy egy ütemnyit.
- Hogy... Hogy ő...? - ujjával Hannára mutat, majd magára, és ezt még párszor eljátssza. Vicces értetlenség ül az arcán, melyet aztán tenyerébe temet. Térdére könyököl, morog valamit.
- Ő az én lányom? És ezt így kell megtudnom? - egyelőre nem képes feldolgozni, hogy ez tényleg a valóság és nem csak álmodik. - Biztos, hogy tőlem van?
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 8. 19:43 Ugrás a poszthoz



Elég nagy sokkhatás éri a férfit azzal, amit Auróra feltár előtte. Nem mondja ki konkrétan, de egyértelművé válik számára, hisz nem buta ember. Egy ideig meg se tud szólalni, aztán kérdez, hisz fejében ezer meg egy gondolat született meg pár pillanat leforgása alatt.
- Megértem, miért nem tudtad elmondani eddig - hangjában nem érezhető semmi, se harag, se boldogság. Egyelőre nem sokat érez, még nem dolgozta fel teljesen. Nagyot nyel, és mielőtt újra megszólalna, tüzetesen szemügyre veszi a lányát.
- Olyan, mint én - súgja a nőnek, hogy Hanna ebből ne halljon meg semmit. Nem kételkedik, a hasonlóság szembetűnő. Egy kis Kirillt lát kislány formát öltve, aztán maró fájdalmat érez a mellkasa tájékán. Mindig arra vágyott, hogy családja legyen, egy pár, akit szeret és ő viszont szereti, és gyerekeket. Hát most kap egyszerre két gyereket is rövid időn belül, de stabil párkapcsolat...az nincs.
Severinre néz, a kutya már a lábuknál fekszik egy ideje csendben, és mire felnéz, Hanna is észreveszi, hogy ott van az anyukája mellett. A férfi széles mosolyt küld a kisasszony felé, aki viszonozza azt.
- Szia! Hanna, ugye? Én Kirill vagyok. Szereted a kutyusokat? - egy pillantást vet Aurórára is közben, de inkább a kislánynak tulajdonít nagyobb figyelmet.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 14. 23:26 Ugrás a poszthoz



A sokk nem múlik, de legalább már képes megszólalni és meg is nyugszik, úgy néz ki. Nem tudja emiatt utálni Aurórát. Egyébként sem utálja, egyszerűen erre várt, hogy magyarázatot kapjon, amiért eltűnt. Most nem az a fontos, hogy elvette tőle, hanem hogy ott van az a csöppség, kézzel fogható és kiköpött apukája.
- Látod, ő is szeret téged - vigyorog Hannára, majd ő is megsimogatja a kutyája buksiját. Hagyja, hogy ők ketten ismerkedjenek, Severin könnyedén barátkozik vele és hagyja, hogy szeretgesse.
Közben Kirill hallgatja az apró infókat a kicsiről. Hatalmas sóhaj szalad ki belőle, és a hajába túr. Nem is tudja, mit kellene reagálnia.
- Tud rólam? Mit mondtál neki? - hangját visszafogja, mert semmi szükség arra, hogy a beszélgetésüket más, főleg a kislány meghallja. - Istenem Auróra... Elvetted a gyerekem... És most mi lesz?
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. január 23. 17:12 Ugrás a poszthoz



Csendben hallgatja, mi az, amit a kislány tud róla. Róla, az apjáról. Vajon mit gondolt eddig? Hogy mindenki másnak van apukája, csak neki nem jutott? Nem, persze, Auróra biztos pótolta, de Kirillnek ez hatalmas törés, és közben mégis egy csodálatos dolog. Felfoghatatlan, de csodálatos.
Mosolyogva néz le a lányára. Nincsenek rossz érzései az anyukájával kapcsolatban, de nehezen tudja elképzelni, hogyan tovább.
- Szeretném megismerni - bólint, ez nem is kérdés. Az viszont az, hogy a nőt akarja-e a továbbiakban maga körül tudni.
- Esetleg... Eljöttök hozzám? Főzhetnénk együtt valamit, Hanna meg játszhatna Severinnel - hirtelen ötletként veti fel, aztán csak a választ várja. Reméli, hogy nincs ellene kifogása és otthonában találkozhat a kislánnyal.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 11. 20:39 Ugrás a poszthoz

Tányesz

Óra kellős közepén kapta a baglyot Tányától, hogy a fia megszökött az iskolából. Nem esett kétségbe, mert csak nem tűnik el messzire a kölyök, de azért a gyomrában ideg keletkezett. Azonnal ott hagyta az órát, így mély vízbe dobta tanársegédjét, Southot. Neki kellett megtartania helyette az egészséges életmódot.
Kirill futott egészen az iskola kapujáig, ahonnan hoppanálva érkezik a Fő utczára, ahogy azt a kolléganője írta a levélben. Nem tűnik idegesnek, talán csak abban a mozdulatban, ahogy a hajába túr. Tekintetével a másikat keresi és amint meglátja, már szedi is a lábait.
- Tánya! Mi történt? Körbekérdeztél? - támadja le egyből a kérdéseivel, mindezt elég nyugodt hangon.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 13. 14:29 Ugrás a poszthoz

Tányesz

- Nyugodj meg Tánya, meglesz - szólal meg a férfi. Két kezét a nő vállára helyezi és a szemébe néz. Nem tartja felelősnek érte, hisz bárkivel megeshet, hogy egy pillanatra nem figyel tízfelé, nála is fordult már elő ilyen korábban.
A tökmagra gondol és egyből átfutja a lehetőségeket, hogy hol lehet. Ha az édességes kilőve, maradt az otthonuk, esetleg a tó, a menhely, Kirill nem tud olyanról, akihez a fia szívesen menne. Elég bizalmatlan a gyerek.
- Megnézzük otthon. Aztán a tónál, a vasúton! Menj a vasútra, hátha megindult a szülei után - mutat abba az irányba és már hoppanálna is el, amikor eszébe jut...
- A tónál találkozunk, oké?
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 18. 15:31 Ugrás a poszthoz

Tányesz

Mintaapa, az, persze. Sejti, hogy a fia miért viselkedik ilyen módon, és nem hibáztatja érte. A múltkor nem tudott elmenni érte az iskolába, helyette Mátét küldte el. Most pedig Máté tartja az órát helyette. Valami nem jó, valamit máshogy, jobban kell csinálnia. Ezen jár az esze már egy ideje, főleg miután eltávolodik Tányától.
Hazafelé tart, útközben pedig benéz az udvarokba, hátha, de sehol senki. Otthon főleg nincs. Így hát abban a reményben, hogy a tóhoz igyekezve összefut Tányával meg a fiával, indul is.
- Sehol semmi? - ingatja meg a fejét. Már távolról odaszól a szőkének, és a hajába túrva sóhajt fel. - Remélem, hogy nem az erdőbe ment. Szereti az állatokat. A bestiárium vajon nyitva van? És a menhely?
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 21. 12:30 Ugrás a poszthoz

Sárközi Alexandra Anna

Van egy szabad hétvégéje, amikor végre az időjárás is tökéletes, és ki lehet mozdulni otthonról. Zsombit felkészítette rá, hogy jó kis murit fognak csapni a tónál, sütnek mindenféle finomat és lesznek ott gyerekek is, akikkel játszhat. Még azt is megengedte a gyerkőcnek, hogy Severint ő maga vezethesse pórázon.
A kutya most ott fekszik Kirilltől nem messze az árnyékban, míg a kis gazdi csatangol. Azután az eset után, amikor meglógott, jobban figyel rá, de nem korlátozza semmiben. Volt fejmosás, aztán korai lefekvés büntetésként.
A többiekkel nevet és beszélget, ő intézi a nyársakat. Imádja ezt a pörgést és azt, hogy ennyien kihasználják a lehetőséget és eljönnek.
Kíváncsian fordítja fejét az őt megszólító lány irányába. Szélesen elvigyorodik, majd újra a nyársakra fókuszál.
- Tudod, a pincében a betolakodókat is meg kell sütnünk valahogy - néz vissza rá. Továbbra is vidám, a szemei is mosolyognak és persze viccel. Mert ilyen.
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 23. 18:58 Ugrás a poszthoz

Sárközi Alexandra Anna

- Csak az igazat mondom - vigyorog Kirill két nyársfordítás között. Most nem sok minden van, ami el tudná rontani a jókedvét. A legtöbben már rég tudják, hogy alapvetően a férfi nagyon jóindulatú és nem egy félelmetes bácsi, ennek ellenére szigorú és majdnem hibátlanul rellonos jellem. Hát ezért szereti a sárkányokat.
- Segíthetsz, ha gondolod. - Vállat von, majd egy pálcaintéssel felemeli a szomszédos grill tetejét, ami alatt a hamburgerhúsok sülnek. Nem is vette észre, mikor lépett le ezeknek a felügyelője, a lány talán még jókor is érkezett.
- Ettél már? Kóstold meg amiket én csináltam. Ilyen finomat még életedben nem ettél - kacsint rá önelégülten.
Egy pillanatra fejét a gyerekek irányába fordítja, vet egy pillantást fiára, meg a többi előkészítős neveltjére. Nem kíván ő ennél boldogabb életet.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ramholcz Kirill összes RPG hozzászólása (34 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel