A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=558975#post558975][b]Kiss Veronika - 2015.12.29. 14:46[/b][/url]

Eléggé hihetetlen, hogy most olyan programon veszek majd részt, ami sárkányokról szól, hiszen eddigi életem során ezzel az állattal maximum a szép színes, kisgyerekkori mesekönyvem illusztrációin keresztül találkozhattam. Ezen a kiránduláson viszont igazi, élő példányokat fogok látni, amik biztosan nagyon nagyok, és gondolom erősek, meg veszélyesek. Többet nem igazán tudok róluk, mert még órán sem tanultunk ezekről a lényekről túl sokat. De most hogy itt vagyok, akarva-akaratlanul is meg fogom őket egy kicsit ismerni, és ki tudja, ha nagyon megtetszenek nekem, akkor akár még a Sárkánytan tantárgyat is elkezdem tanulni.
Hopp-porral érkeztünk, és habár azt már kipróbáltam néhányszor, még most is rendkívül rossz érzés volt mind a rövidke út, és a landolás is. Talán ez is olyasmi, amit majd csak sok-sok idő elteltével fogok megszokni annyira, hogy ne akarjak utána rögtön ágyba feküdni a hányingertől. Szerencsére a levegő friss, és üdítő volt, ezért a 10-15 perces séta után már egészen jól éreztem magam, és ezért meg tudtam csodálni a helyszínt, ahol a központ található. Egy hatalmas fa épülethez értünk először, ami tökéletesen illeszkedett a környezetébe. Már aránylag messziről is láthattuk a központi épületet és azt is, hogy a verandán egy nő és egy férfi várakozott, és miután mi is ott álltunk meg, világossá vált, hogy ők velünk fognak foglalkozni. Emma tanárnő szinte azonnal magához vette a szót, bemutatta a két segítőkész és kedvesnek látszó dolgozót, valamint elmondta, hogy hogyan fog zajlani a program. Három csoportba osztott minket. Én Évihez kerültem, de mivel sem őt, sem a csapattársaimat nem ismertem, ezért csak mosolyogtam, és odamentem, ahova tereltek. Végül aztán kialakultak a csoportok, és Évi vezetésével elindultunk mi is, miközben ő magyarázott magáról, a befogadó állomásról, és adott egy zöld egyenpólót.
- Nekem lenne kérdésem - szólalok meg, mikor eljött az erre alkalmas idő. - Milyen más állatokat fogadnak még be ide? És hányféle sárkány él itt?
Ha már itt vagyunk, akkor kérdezzünk, okosodjunk, hiszen nem hiába döntöttünk úgy, hogy eljövünk. Meg aztán azok a kérdések, amiket mi fogalmazunk meg, nagyobb benyomást tehetnek ránk, mint amit általánosságban elmondanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=562078#post562078][b]Kiss Veronika - 2016.01.10. 11:27[/b][/url]

Annak örülök, hogy nem kellett sokat sétálni, hanem szinte rögtön odaértünk, ahova kell. Sőt, a kérdésemre is hamar választ kaptam, ezért elmondhatom, hogy itt aztán nagyon rutinosan, gyorsan kezelik a dolgokat, ami igazán lenyűgöző, és egyben megnyugtató is. Évi nagy szakértelemmel meséli, hogy milyen állatok húzzák meg itt magukat kisebb-nagyobb időre, és közben egy karámot is kinyit, amiben gondolom, egy olyan állat lakozik, mint amelyekről épp most beszél nekem. Igyekszem nagyon figyelni, és a felsorolt állatokat beazonosítani, de szerencsére jó pár ismerősen hangzik az órákról, így hát nem kell elszégyellnem magam, hogy nem tudtam értelmezni a lány mondandóját.
- Ó nézzük! - lelkesülök fel. - És persze köszönöm a válaszodat.
Kicsit elpirulok, hogy majdnem elfelejtettem megköszönni, hogy reagált rám, ugyanis arra tanítottak otthon, hogy az a normális, hogyha mindig kifejezzük a hálánkat annak, aki időt szakított ránk. De most túlzottan fellelkesültem, mivel a karám irányából kisebb mozgolódás hallatszott. Most aztán tényleg igazból elkezdődött a program.
Évi int nekünk, hogy jöjjünk közelebb, és miután ez megtörténik, megláthatjuk a hippogriffet, amint ott fekszik. Vezetőnk nyugodtan, de persze óvatosan sétál oda hozzá, és megvárja, amíg az állat megengedi, hogy megvizsgálja a sérült lábát. Ezután elmondja nekünk a feladatot. Meg kell etetünk, aztán oda kell neki adni a vitaminjait, legvégül pedig egy bájitalt kell önteni a sérült lábára. Az egyik lány (talán Rachel) szinte rögtön elindul, és megeteti, ezért én úgy döntök, hogy majd én adom oda a vitaminokat. Biccentek a harmadik társunknak, hogy ez biztosan rendben van-e így, utána pedig megragadom a gyógyszereket, és érdeklődve, de azért lassan megközelítem a bestiát. Lenyűgöz a nagysága, és a varázslatossága, hiszen ez az első alkalom, hogy ilyen teremtményt látok.
- Meg lehet amúgy esetleg simogatni? - érdeklődöm félénken Évitől, miután visszaértem a többiekhez. - Ne haragudj, ha butaságot kérdezek - teszem gyorsan hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=564487#post564487][b]Kiss Veronika - 2016.01.20. 20:29[/b][/url]

Elképesztő élmény volt már az is, hogy megközelíthettem egy ilyen állatot. Annyira nagy, tiszteletreméltó, és meseszép. És éppen ezért most döbbenek rá arra igazán, hogy engem mennyire érdekelnek az ilyen legendás lények. Pedig már az iskolai órákat is mindig rendkívül élveztem, és mindig igyekeztem nagyon aktív lenni, hátha úgy még jobban beleáshatom magam ebbe a témába, de az mind eltörpül amellett, amikor az ember szemtől szemben áll az általa annyira csodált élőlények előtt. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, és hogy nem voltam olyan ostoba, hogy egy ilyen jó alkalmat veszni hagyjak.
Közben a harmadik leányzó is elindul, Évi pedig, aki amúgy olyan jól bánik velünk, minthogyha az egyik tanár lenne a Bagolykőben, válaszol a kérdésemre, és elmondja, hogy lehetséges a simogatás, csak nagyon vigyázni kell vele. Éppen ezért előremegy, hogy megmutassa nekünk miként kell bánni Csillaggal. Természetesen most is óvatosan, de nyugodtan, illetve gyakorlottan közelíti meg a sebesült bestiát, aztán kinyújtja a kezét, és megvárja, amíg az állat magától hozzásimul a karjához. Ezután a "mindig első" Rachel lépked oda, és miután sikerrel jár, én is úgy döntök, hogy megpróbálkozom. Nagyon lassan teszem meg az első lépést, mert nem szeretném, ha pont miattam lenne baj, de azért annyira sok félelem sincs bennem, mert egyszer már voltam ott bent, jó közel ehhez a mágikus lényhez. Hasonlóan a többiekhez, én is hagyom, hogy Csillag kezdeményezzen, és mikor hozzáér a feje az ujjaimhoz, önkéntelenül is egy picit beleborzongok az érintésébe, hiszen mégis csak ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik velem. Egy keveset még átadom magamat az élménynek, utána pedig helyet adok a harmadik társunknak is.