A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=560373#post560373][b]Bakonyi Annamária - 2016.01.02. 21:48[/b][/url]

Kezdi úgy érezni, hogy nem volt élete legjobb ötlete jelentkezni erre a kirándulásra. Nagyot nyelve pislog a kezébe nyomott zöld köpenyre és meg se tud mukkanni a döbbenettől, olyan hatással volt rá Miroslav iménti kijelentése. Sárkányt befogni? Mi van? Ő még egy holdviolától is majdnem kiszaladt a világból, pedig az aztán teljesen ártalmatlan teremtménye az anyatermészetnek. Megfordul a fejében, hogy nem értette jól a feladatot, erre azonban nem sok remény van egy sárkányrezervátum területén. Mibe keveredett? Hála az égnek, hogy legalább nem kell még Bátort is elviselnie eközben, vagy meggondolná, hogy önkéntes vacsorája lesz valamelyik bestiának, bár lehet, hogy így is úgy végzi. Felveszi a köpenyt, nem túl nagy lelkesedéssel mozogva, ahhoz képest, hogy a jelentkezés önkéntes alapon működött, és elindul a többiek után.
Az egész annak köszönhető egyébként, hogy amikor egyetlen szerencsétlen alkalommal sikeresen eltévedt az erdőben az iskola közelében, rájött, hogy nem is tudja, mi támadhatja meg. Valami azonban sikeresen rá hozta a frászt, hát úgy döntött, biztosabb, ha szakavatott tanáris segítséggel megismerkedik az esetleges veszélyforrásokkal, amikkel szembetalálhatja magát séta közben. Arról nem volt szó, hogy sárkányeledel lesz. Sárkányokról eddig csak órán esett szó, és nem is tudja, mire gondolt, amikor abszolút határozottan a levegőbe lendítette a karját a kérdés elhangzását követően, hogy ő márpedig megy tanulmányi kirándulni, lásson legendás lényeket közelről. Gondolta, hogy majd valami kis bolyhoskákat simogatnak, megnézi, hol élnek, ilyesmi. De sárkányok? Nem figyelt eléggé. A hideg zuhany akkor jött, amikor megkapta a részletes leírást és elolvasta, mire is vállalkozott. Na most vállon veregetheti magát. Legalább még a jópofa, normális kísérő tanárhoz van szerencséje. A navinéseket sem ismeri, de a névsorolvasásnál vagy a Maris vagy az Annamária neki szólt - mindkettőre hallgat, így édes mindegy -, hát csatlakozott hozzájuk. Túlságosan beszélgethetnéke nincs egyébként, csak bólogat, és próbál lenyugodni, hogy ha már szervezett iskolai kirándulás, akkor mégsem arról szól, hogy csoportosam hozzák őket egy nagyra nőtt ukrán vasgyomornak vacsorára, mert jól viselkedett. Várjunk csak, van itt egyáltalán olyan? Vagy csak román hosszúszarvú akad? És egyáltalán jól tudja a fajtákat? Ez ma nem az ő napja, úgy érzi, miközben a zöld kabátba kapaszkodva lépked a többiek nyomában. Vajon, mi lesz még ebből?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=562451#post562451][b]Bakonyi Annamária - 2016.01.11. 21:50[/b][/url]

Sárkányok? Még a gondolattól is égnek áll a haja is, de nincs mit tenni. Visítva menekülni elvetendő ötlet. Egy életen át nem mosná le magáról, hogy megfutamodott az llg tanulmányi kirándulásról. Már van elég baja anélkül is, hogy esetleg valami csodaszép becenevet is kiérdemeljen, amin aztán egy fél kastély röhöghet, ha kedve tartja. Nyel egy nagyot, és bár nem tűnik el arcáról egy-kettőre az a kétségbeesett arckifejezés, amit az imént előcsalt belőle a feladat részletezése, felveszi azt a zöld köpenyt és a többiek után ballag. A lelkesedés hiányzik. Túlságosan is. Mozdulatai olyan erőltetettek, mintha legalább pálcát tartanának a tarkójához. Őt még a baglyok is összecsípik folyton, akkor is, ha már nem retteg tőlük. És akkor most ez a tűzokádó óriásgyík... ez fel fogja falni. Pánikol magában egész rendesen ezen az egészen, de aztán eljut a füléig, amit Miroslav mond. Meglepetten pislog a szerencsétlen sárkányra, rajta is felejti a tekintetét hosszabban, mint amúgy tőle várható lenne. Megesik szerencsétlenen a szíve. Hogy lehet valaki olyan eszement, hogy sárkányokat akarjon tenyészteni? Egyáltalán minek őket tenyészteni? Van belőlük elég amúgy is. Az eredmény meg aztán ehhez hasonló. Agyongyötört szerencsétlen állat, ami sose lesz a régi. Felhorkan a gondolattól, akármennyire is nem akar sárkányt ápolni, aztán vesz egy nagy levegőt és közelebb megy. Araszol, hogy egész pontosak legyünk. Ő aztán nem tesz semmilyen fenyegetőnek vélhető mozdulatot. Több időbe telik közelebb jutni, mint bármikor máskor kellene, de mégiscsak egy olyan állat fekszik tőle pár méternyire, ami normál esetben estére konzervként fogyasztja a páncélos lovagokat, ő meg se kottyanna neki. Igyekszik nem túl látványosan félni sem, állítólag azt is érzik az állatok, és prédának tekintik az embert tőle, vagy hogy magyarázták. Sose értett ehhez, csak az biztos, hogy a legbarátságosabbnak mondott állatokból is képes kicsikarni valami fura reakciót. Amikor még a teknős is megharap, na már nem semmi. Remélhetőleg a kába sárkány nem elevenedik meg hirtelen, miközben remegő kézzel és kavicsméretűre zsugorodó gyomorral igyekszik leszedni a sérüléséről a kötést. Nesze neked, jellemfejlődés. A végére már egészen megnyugszik, és nekibátrodik, annyira, hogy futólag még végig is simít néhány pikkelyen, aztán átengedi a terepet a navinéseknek, jöhet az a bájital, meg az újrakötözésnek is ideje lesz lassan. Nem ígéri, hogy segít is, ha kell, de szurkol. Mondjuk. Megkönnyebbülten lép hátra, hogy ezt túlélte. Gergő el se fogja hinni. A gondolatra egész elégedett mosoly jelenik meg az arcán. Most komolyan egy sérült sárkányt gondoznak éppen. Még el kell ezt ismételni ma vagy százszor, mire el is hiszi rendesen, de sebaj, lassan csak felfogja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=566428#post566428][b]Bakonyi Annamária - 2016.01.25. 16:11[/b][/url]

Marisunk hallgat. Csendben végzi, amit rábíztak, még besegít a többieknek is, ha igénylik, mert nem szokott ahhoz, hogy csak úgy lógassa a lábát, ha munka van, de azért a keze időnként ökölbe szorul. Emészt. Próbálja lenyelni, amit lát. Sajnálja szegény sárkányt. Rendben van, hogy éppen egy fene tudja, hány x-szel rendelkező veszélyes bestiáról van szó - majd a vizsgáig megtanulja a pontos besorolást, most hirtelen akkor se tudná, ha az élete múlik rajta, csak abban biztos, hogy sok -, de mégse érdemelte ki szerencsétlen, hogy így bánjanak vele. Na az ilyen roppant mód feldühíti. Csendben fortyog végig. Nem állítja, hogy oda meg vissza van az állatokért. Ha teheti, távol marad tőlük, mert a többségük a frászt hozza rá, és ha ez nem lenne elég, még ki is szimatolják, hogy fél tőlük, aminek szép eredményei szoktak lenni. Lógott már nyúl az ujján, akármilyen cukorfalat állatok is azok, amit azért nehéz elfelejteni, ugye? De ettől még nem érzi úgy, hogy az összes védtelen állatot le kéne gyilkolni csak úgy. Mi több, lelkes állatvédő is lehetne belőle, amilyen vehemenciával képes érvelni az állatok jogai mellett. Már majdnem megnézték az egész részleget közben, de ő még mindig azon a gondolaton kérődzik, hogy ki a jó fészkes fenének képzelhette magát az a vadbarom, aki képes volt ezt csinálni egy sárkánnyal, pontosabban kettővel. Védett állat egyáltalán? Mintha olvasott volna valamit, hogy vannak megcsappanóban lévő populációk, meg amúgy se tenyésztésre ajánlott kezes, szelídíthető háziállatról van szó. Tényleg csak valami iszonyatos nagy idióta lehet az illető. Pszichopata. Az. Ismét ökölbe szorul a keze, sokadjára, aztán robban, mint valami szunnyadó vulkán. Szép lassan még az arca is enyhén pirosba hajló árnyalatot ölt, ahogy felemeli a kezét, hogy ő bizony szólna. Késve, de sebaj, a lényeg, hogy mondanivalója van. Az engedélykérést kivárni is sok időbe telik már, csak úgy kiszalad a szó a száján.
- Azt akarom, megkérdezni, hogy lehet egyáltalán hozzájutni egy sárkányhoz? Az, aki ezt csinálta, csak úgy kiment és az első völgyben befogott két ilyet? Egyáltalán élnek még szabadon? Mármint na, nem védett vagy valami? Meg egyébként is, szerencsétlen állat nem érdemelte ki, hogy ez csinálják vele, akkor se, ha sárkány és köztudott, hogy veszélyes meg minden. Őrült az ilyen... - dohog, épp füst nem jön ki a fülén, bár talán az se lenne meglepő.
- Egyébként milyen büntetés jár ezért? Gondolom, azért mégse úszta meg csak egy pénzbírsággal, ugye? - már szinte reménykedő a hangja a végére. Igaz, hogy a sárkánynak nem lesz attól jobb, ha a vétkes lehúz pár évet valami mágikus fegyintézetben vagy legalább valami társadalmi izére ítélik egy időre, ami alatt gondolkodhat, de akkor is, bőven megérdemli.