Az étterem egy magas téglaépület földszintjén várja vendégeit. A hosszúkás helyiség kissé indusztriális stílusjegyeivel egyértelműen a fiatalabb korosztályt kívánja megszólítani, melyhez pénztárcabarát árak is társulnak. Itt találtak új otthonra az előkészítő iskola leselejtezett padjai és székei, amiktől a tulajdonos elmondása alapján még egyedibbé varázsolódik a hely. Belépve nem túl erős fények, de annál intenzívebb gyorsétterem-illat fogad mindenkit. Az asztalokon egy-egy nagyobb méretű, üres konzervdobozban találhatóak evőeszközök, szalvéta, valamint egy laminált étel-és itallap.

A menüsort elnézve hamar kiderül, hogy az étterem fő profilját a különböző kézműves hamburgerek alkotják, amelyekből rendeléskor ízlés szerint új változatok kérhetőek, egyedi feltétekkel – ennek mindössze csak a képzelet szab határt. Népszerű specialitásuk Bogoly Burger névre hallgat, de senki ne aggódjon, még nyomokban sem tartalmaz boglyokat, ugyanakkor a recept szigorúan titkos! Azoknak, akik valami mást ennének, egy üvegezett pult mögül tudják kiválasztani az aznapi ajánlatot. Állandó elemként a leveseken túl rántott- és töltött húsok, sajt, hal, hot-dog, saláták, különféle köretek találhatóak, a burgonyából is püré, csónak, steak, hagyományos, vagy éppen édes változatokkal. Desszertnek ajánlani szokták a tejszínhabbal és meggyel díszített shakeket, amerikai és magyar palacsintákat, somlóit és tortaszeleteket. Ha viszont ez se volna elég, a falnál egy mágikusan forgó gyros-hústorony tetszeleg, melyet néhány pálcaintéssel apró falatokra lehasítanak, s tálban vagy pitában szolgálnak fel.

Rendelés után egy sorszámot kap az érkező, a pult feletti kijelzőn pedig láthatja, ha elkészült a vágyott étel. Elviteles rendelés esetén csomagolási díjat számolnak fel, emellett jó hír, hogy házhoz is szállítanak, méghozzá seprűn! Az olcsó árak velejárója talán a többi étteremhez képesti alacsonyabb minőség, valamint a túlnyomórészt diákokból álló személyzet amatőrsége, emiatt ne lepődjön meg senki, ha elsőre valamit nem úgy készítenek el, ahogyan az illető kérte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862608#post862608][b]William Martin Krise - 2023.04.10. 17:50[/b][/url]

   -  Na miért, mesélj.
Lekotorja a hamburger tetejét, a villáját pedig egy hirtelen döféssel a hőspogácsába állítja. A mozdulatban van egyfajta alig rejtett agresszió, bár az arrafelé nézelődő egyszerű, hanyag ügyetlenségnek is felfoghatja a látottakat.
   -  Milyen az az Esther, akit senki sem lát? Amikor egyedül van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862726#post862726][b]William Martin Krise - 2023.04.11. 13:12[/b][/url]

A késsel meggyalázott húspogácsa fölött érdeklődve nézi a lányt. Vagy igencsak jó színész, vagy ő nem ismeri eléggé hozzá, hogy felismerje a feszengését - vagy tudatosan dönt úgy, hogy figyelmen kívül hagyja azt. Eddig hátradőlt a székén, most már az asztalon könyököl, az ujjai pedig a sörös pohár karimáját piszkálgatják.
   -  Nagyapa nekem egyszer azt mondta, hogy a mi vérvonalunk el van átkozva. Hiszen nézd meg Alexa nénit. Te nem emlékszel, milyen volt régen, de én láttam, amit láttam és az sem volt szép. Értékelem a naivitásod, hogy úgy gondolod, majd te más leszel, de ha az én véleményemet akarod hallani, akkor rászolgáltunk valamiféle büntetésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862749#post862749][b]William Martin Krise - 2023.04.11. 19:25[/b][/url]

Megadva magát, megvonja a vállát. Őszintén szólva? Fogalma sincs. Nem tudja, a családja mivel szolgált rá az égi büntetésre, de részéről kétség sem fér hozzá, hogy megátkozták az egész nyomorult vérvonalát. Nem találkozott Krise-sal, aki valójában, tényleg boldog lett volna a büszkeségből mímelt álarc mögött, vagy legalább annyira elégedett lett volna az életével, hogy az ne kergesse korai halálba vagy alkoholizmusba. És tudja, hogy a lány is felfogja ezt, hiszen a megértés ott csillog a szemében és a sírás kerülgette arcán.
   -  Hey.
Ismeretlen lágysággal a hangjában szólal meg. Elengedi a sörös poharat, a kezét pedig tenyérrel felfelé kinyújtja a lány felé az asztalon. A bőrét több évtizedes, soha be nem gyógyuló, fehér vágások és forradások csíkozzák.
   -  Adélnak is megmondtam: mi lehetünk az utolsó generáció, aki lefekszik a családi akarat előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862752#post862752][b]William Martin Krise - 2023.04.11. 20:27[/b][/url]

Ha másért, azért a megszottyadt, szomorkás salátáért igazán maradhatna a lány, amit magának rendelt. Ő azokat a lányokat is mindig szerette étterembe vinni, akiktől akart valamit, még ha ők nem is voltak sokan. Senki sem áll fel egy félig megkezdett tányér mellől, ez kimondatlan szabály.
Kifejezéstelen arccal figyeli, ahogy a lány végigsimít a hegeken, amiken túl csak elvétve és tompán érzi az érintést. Nem mozdítja meg a kezét, mintha nem akarná elriasztani, vagy még inkább, mintha fogalma sem lenne róla, mihez kezdjen vele.
   -  Ha anya és apa nem ezt akarta volna, akkor nem házasodnak össze. Nem lett volna muszáj nekik - ránt kicsit a vállán. - És te is bármikor kicsekkolhatsz különben, csak nem érdemes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862756#post862756][b]William Martin Krise - 2023.04.11. 20:51[/b][/url]

Ő az, aki a szemébe néz egy ideig. Majd némán visszahúzza a kezét és ismét a kezébe veszi a villáját.
   -  Ha nem kezdesz hozzá a tiédhez, felzabálják a legyek.
Először mintha nem tervezne többet hozzáfűzni ehhez... hiszen Esther olyasmire tapint most, amit évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy sosem piszkálja meg többé. Az őszinte választ szeretné a lány? A komplett, lecsupaszított véleményét? Igen. Minden tökéletes volt azelőtt, mielőtt a két kis vakarcs megjelent az emeleti, bézsszínű és krémillatú gyerekszoba bölcsőjében. Mérhetetlen dühös és elárultságot érzett akkor, nem értette, miért veszik el tőle az anyját és miért kell a figyelmen osztoznia.
Ezt a nyomott érzést azonban a villára szurkált krumplikkal együtt lenyeli inkább.
   -  Nem arról van szó - folytatja kisvártatva, az előzőnél tárgyilagosabb hangon. - Nem kellett volna elvennie anyát. Egy éves voltam, vagy hogy, amikor megcsinálta és addig is apával voltam főleg. Simán csak - a villával aprót legyint - összeköltözhettek volna, vagy azt csinálnak, amit akarnak. Nagyapa se akarta ezt. Nagymama se akarta ezt. Senki se akarta ezt. Csak ők. De ha apa akkor nem húz gyűrűt anya ujjára, akkor te is és Nathaniel és én is olyan zabigyerek lennénk mint a... Blanka? Rose? A legkisebb.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=862795#post862795][b]William Martin Krise - 2023.04.12. 12:34[/b][/url]

Étvágytalanul szúr hamburgerdarabokat a villájára. Amikor a lány azon az estén megjelent a faluban és leszólította őt, nem gondolta, hogy alig több, mint egy évvel később itt fognak ülni és a család ügyes-bajos problémáiról filozofálgatnak majd. A kényszerű bogolyfalvi tartózkodásában a legszebbnek mindig azt tartotta, hogy megtarthatta a távolságát a családjával, pont úgy, mint amikor még a nagyapjával élt kettesben és csak látogatóba jelent meg a Krise-birtokon. Végül azonban a családja volt az, aki betelepült a faluba, először a lány, majd a másik.
Júlia nem várt említésére elbizonytalanodva pislog néhányat. Igen, a kapcsolatuk nagyon rég nyílt titok a környéken, a családja azonban eddig jótékonyan vaknak tettette magát a kérdésben. Ahogy Adélé is.
   -  Én megértem különben - a villát tartó kezének hüvelykujjával megvakarja az orrnyergét. - Ha az embereket nem kényszeríted arra, hogy veled maradjanak, akkor előbb vagy utóbb úgyis el fognak hagyni. És gondolom apa is emiatt vette el anyát. És Petre Alexa nénit. És nyilván gondolom Adél emiatt nem akar elválni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=863675#post863675][b]William Martin Krise - 2023.04.26. 15:29[/b][/url]

Ismét a pohara után nyúl, ahogy azonban az ujjait rákulcsolja a hideg üvegre, megáll, hogy felnézzen a lányra. Különös, amit mond, annyira… annyira nem hozzá illő. Bár nem hízeleg magának azzal, hogy ismeri a húgát, sőt, még azzal sem, hogy nem az ő hibája, hogy így alakult, valahogy mégsem áll össze a fejében a különbség aközött, amit Esther kifejez és amit tudni vél róla.
Ő pedig nem szereti, ha nem ért valamit.
Amikor megszólal, annyira halkítja a hangját, hogy azt csak a lány hallhassa.
   -  Nem mondok senkinek semmit, de… - röviden az ajkába harap, fontolóra véve, hogy egyáltalán befejezze-e a gondolatát - Ha meg akarsz szabadulni, abban segíthetek. Ha már nekem nem sikerült. De ahhoz tudom kell, mit szeretnél, Esther.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=863678#post863678][b]William Martin Krise - 2023.04.26. 15:58[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=863680#post863680][b]William Martin Krise - 2023.04.26. 16:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=863685#post863685][b]William Martin Krise - 2023.04.26. 19:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=863696#post863696][b]William Martin Krise - 2023.04.26. 22:08[/b][/url]

Esther végül elengedi őt, ő pedig zavart mozdulatokkal húzza a helyére a pulóverét. Nincs kifejezett problémája az érintéssel, sőt - csak a lány váratlan hevessége és a gesztus publikussága az, ami összezavarja. Megeshet persze, hogy a húga mindig is ilyen volt, hiszen emlékszik rá, kicsiként is milyen odaadó és ártatlan szófogadással tette, amire kényszerítették. Tényleg bájos. Adél és Júlia sokat tanulhatna tőle.
   -  Semmi gond - válaszol egy könnyed, kínos nevetéssel kiegészítve. A hajába túr, fél kézzel visszakönyököl az asztalra -. Majd beszélünk úgyis. Have fun.

Esther kapkodva szedelőzködik, hamarosan pedig az ajtó fölötti csengő vidám zaja jelzi a távozását. Ő néhány pillanatig melankolikusan támasztja az arcát az asztalon, majd a tekintete letéved a lány hátrahagyott, szinte érintetlen salátájára. Segítek, hogy boldog életed legyen.
Hiszen nézz rám, William, boldog vagyok.
Lomhán nyúl a zsebébe ás húzza elő a telefonját. Röviden ütögeti a kijelzőt, az arcát még mindig az asztalon támasztva emeli a füléhez és hallgatja az ütemes búgást, amit hamarosan recsegő zaj, majd pedig egy udvarias férfi hang szakít meg.
   -  Will. Will Krise - megemelkedik a padon, előre nyúl, a lány tányérjából kihalászik egy koktélparadicsomot. - A nagyanyámmal akarok beszélni. Lehetőleg személyesen.