A Fecsegő Dámák Freskójának folyosójának egy megkopott portrékkal díszített szakaszán jellegtelen cseresznyefa- ajtó simul a kőfalba. A sárgaréz betűk rajta szerényen hirdetik: Defenzori szoba.

Közvetlenül a felirat alatt egy szintén sárgaréz fényképkeret függ a fán, benne a Magyar Mágiaügyi Minisztérium Varázsbűn- üldözési Főosztályának címerével. Az ajtó melletti falfelületre egy fonott kosárkát rögzítettek, "bejövő posta és üzenetek" felirattal. Utóbbiban egy évekkel korábbi karácsonyi bálra szóló meghívón kívül általában semmi sincs.

A szobát egy korábban használaton kívülivé vált raktárhelyiségből alakították ki, melybe Dwayne Warren különösebb átalakítások nélkül költözött. A hosszúkás, a többi irodához mérten kis helyiséget az egyetlen, szemközti ablak világítja be természetes fénnyel. Az öreg parkettára sötétbarna szőnyeget terítettek, amit egy asztalig terjedő, széles sávban kopottra sétáltak az évtizedek lábnyomai.

Balkéz felé egy jókora, öreg bőr kanapé terpeszkedik az olajzöld tapétájú fal mellett. Az előtte álló dohányzóasztalon általában piszkos hamutálak, újságok és kibelezett, mugli kacatok hevernek szerteszét. Mindezekkel szemközt pedig... a Szekrény.

A Szekrény még jóval Dwayne beköltözése előtt került ide, akinek amellett, hogy az embernek hányni lenne kedve, ha ránéz, mégsem volt sem szíve, sem kedve kihajítani. Teljes tartalmával együtt valószínűleg egy korábbi bájitaltan tanár személyes gyűjteményének része volt. A polcokon sorakozó bájitalok része a mai napig használható, a többi mára erősen elszíneződött, tömegpusztításra alkalmas biológiai fegyverré vált. Dwayne egy ideig célbadobásra használta őket, míg az egyik üveg eltörtével, a kiáramló szag miatt a fél emelet evakuálása vált szükségessé.

Közvetlenül a Szekrény mellett egy másik, ám kevésbé visszataszító Szekrény áll: a beugró falrész beüvegezett polcain különféle kevésbé ritka mágikus tárgyak, üstök, könyvek, vackok sorakoznak. A többségüket a mai napig használják az oktatásban, ám vagy nem férnek el a többi raktárban, vagy bizonyos tulajdonságaik megkövetelik, hogy a defenzori iroda védelmében helyezzék el őket.

Az ablaknak háttal, a szoba végében egy lakkozott, tömörfa asztal áll egy hozzá tartozó nyikorgós, süppedős bőr székkel. Az asztalon általában hétköznapi kacatok hevernek szerteszét, a szélén pedig az egyetlen tárgy áll, ami ténylegesen a defenzori munkakörhöz kapcsolható.

A férfi a rúnákkal biztosított, üveges szekrénykében azok a főzeteket, eszközöket és -ne adj' Isten - fegyvereket tartja, melyekre az iskolai munkája során közvetlenül szüksége lehet - tehát többnyire zsibbasztóan unalmas gyógyító, sebforrasztó bájitalokat. Emiatt tehát a szekrényt feltörni nem igazán érdemes, de még majdnem lehetetlen is: bár az ajtaja probléma nélkül, bárki számára kinyitható, a védővarázslatnak köszönhetően azonban illetéktelen személy a benne sorakozó tárgyakat képtelen elmozdítani, mintha a fához ragasztották volna őket.

Az iroda lakója ritkán és rendszertelenül tartózkodik a helyén. A diákok ügyes-bajos dolgaira előzetes időpontegyeztetés után szán időt, azonban, ha komoly szükség van rá, hűségesen megjelenik a kastélyban.

Semmi kedve idejönni, de megszokta már, hogyha ő nem megy, akkor a hegy megy hozzá, ez esetben a minisztérium. Felesleges formális köröket futni pedig még annyira sem kellemes, mint felmászni az alagsorból ide, a második emeletre, csak azért, hogy mindketten bólintsanak egymásnak egyet, letudván a pofavizitet. Némileg még érződnek rajta a délutánni bájitalkészítés közben ráragadt szagok és illatok, nem erősen, csak haloványan körüllengve. Elég haloványan ahhoz, hogy még bűnös szokása, a dohány okozta jellegzetes füstszag sem veszik el teljesen mellette. Az eredmény nem tolakodó, de egyedi odőr, ami a mágikus környezetben felnevelt gyerekek számára még otthonos is lehet. Apu cigarettája, anyu délutáni bájital-szeánszának keveréke. Mások az óvodában frissen kibontott zsírkréta és gyurma szagára gondolnak hasonló ködös nosztalgiával, tudván, hogy érezték már valahol az illatot, lélekben kötik is valahova, kellemes vagy kellemetlen élményekhez, csak az nem jut eszükbe, hol érezték korábban.
Kedvetlenül megpöcköli az ajtóra ragasztott cetlit, aztán normálisan is bekopog az irodába, meg sem próbálva rögtön benyitni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688759#post688759][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 15:22[/b][/url]

Semmi kedve idejönni, de megszokta már, hogyha ő nem megy, akkor a hegy megy hozzá, ez esetben a minisztérium. Felesleges formális köröket futni pedig még annyira sem kellemes, mint felmászni az alagsorból ide, a második emeletre, csak azért, hogy mindketten bólintsanak egymásnak egyet, letudván a pofavizitet. Némileg még érződnek rajta a délutánni bájitalkészítés közben ráragadt szagok és illatok, nem erősen, csak haloványan körüllengve. Elég haloványan ahhoz, hogy még bűnös szokása, a dohány okozta jellegzetes füstszag sem veszik el teljesen mellette. Az eredmény nem tolakodó, de egyedi odőr, ami a mágikus környezetben felnevelt gyerekek számára még otthonos is lehet. Apu cigarettája, anyu délutáni bájital-szeánszának keveréke. Mások az óvodában frissen kibontott zsírkréta és gyurma szagára gondolnak hasonló ködös nosztalgiával, tudván, hogy érezték már valahol az illatot, lélekben kötik is valahova, kellemes vagy kellemetlen élményekhez, csak az nem jut eszükbe, hol érezték korábban.
Kedvetlenül megpöcköli az ajtóra ragasztott cetlit, aztán normálisan is bekopog az irodába, meg sem próbálva rögtön benyitni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688761#post688761][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 15:32[/b][/url]

Alig palástolt undorral nézi, ahogy a házimanó, hosszú ujjai közé fogva kipiszkálja a begyénél felbontott, döglött galambot, a formaldehidbe tartósított, talán több évtizedes állat azonban szinte nyomban szétesik az érintére. A gerinc elszakad a tarkónál, a madárfej egy loccsanással esik az üvegszilánkokkal teli tócsába vissza. Ő nagyot nyelve fordítja el a fejét.
Tényleg ideje lenne kip.csáznia azt az öreg szekrényt a sarokból, akkor időről időre nem történnének ehhez fogható, gusztustalan balesetek. Mint a néhány perccel ezelőtti, amikor a törpekuvikja idegösszeroppanást kap és visítva nekirepül az üvegeknek, azok leesnek, a tartalmuk pedig szétterül a parkettán. Csak a gyors lélekjelenlétének hála, hogy bűbájjal idejekorán megfékezte a szagot, így nem kellett az egész emeletet evakuálni.
Kopogtatnak, ő nyilván nem lepődik meg ezen, hiszen várta a fiút, ez az egyetlen oka annak, hogy itt van. Épp csak int az ajtó felé, a retesz felold, az ajtó pedig magától tárul ki, fenéken billentve a manót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688774#post688774][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 15:54[/b][/url]

Nem túl illedelmesen zsebre vágott kézzel ácsorog, mígnem szó nélkül be nem engedik. A halk kattanást követően az ajtó nyílik is. Némi fennakadással ugyan, de ebből a szögből egyelőre nem látja a manót. Az orrfacsaró szag, amelybe lép nem elviselhetetlen, de azért elég kellemetlen ahhoz, hogy első reakcióként elfintorodjon. Körbe is néz a szobában, mi lehet a forrása, és hát nem nehéz megállapítani, elnézve a törött üvegszilánkok között amorf módon szétroncsolódott szerveiket. Belöki maga mögött az ajtót, a nyitott ablak kereszthuzata miatt nagy dörrenéssel csapódik a keretébe. Megrezzen, nem ijedten, inkább csupán irritáltan a hangtól, mint aki nem számított rá.
Arrébb lép az íróasztal felé orientálódva. Máskor érdekesnek hatna a szekrény, amikor erre jár, meg szokta szemlélni, mikor lehetősége adódik rá, de ezúttal inkább lemond az élményről, hagyja dolgozni a manót.
- Munkahelyi balesetek? - Visszanéz Warren felé, bámészkodik-e ott még a manó munkafelügyelőjeként, vagy lezavarják a kötelező havi láthatást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688778#post688778][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 16:06[/b][/url]

Futólag néz a fiúra, bólint egyet felé, majd vissza a szétfolyt belekre. Minden normális ember már rég kidobta volna a szekrényt, ő is ezerszer gondolt már rá, mégis... Eddig igencsak jó szolgálatot tett neki a diákok távoltartásában, mióta ebbe a szobába költözött, azóta a random, tanácsokat kérő látogatások minimálisra csökkentek. Ez megéri a szökőévente egy undortól való behányást.
   -  Ja.
Ráhagyja, ezzel a végszóval hátat is fordít a manónak, visszasétál az asztalhoz. A fán szerteszét hagyott iratok hevernek, a káosz tetején a már előkeresett mappával, amin Dante neve áll. Ezt húzza magához közelebb és nyitja ki, miután leült a fiúval szemben.
   -  Történt valami kirívó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688781#post688781][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 16:28[/b][/url]

Ő is helyet foglal miután Dwayne ugyanezt megtette, kivárta előtte. Ezeknek a "kihallgatásoknak" a folyamatát és forgatókönyvét már ismeri jól. Utálna rájönni, hogy tudat alatt is követi az egymásutániság szabályait. Belépni, miután beengednek. Leülni, miután a rangosabb másik leült. Válaszolni, miután kérdeznek. A megszokás nagy úr, és még a legkitartóbb lázadók is behódolnak a szokásaiknak. Ahogy ő is teljes természetességgel csinálja végig a defenzorral ezt a procedúrát. Mert elkönyvelhető ez kihallgatásnak is. A minisztérium kutatóosztálya szeretne rendszeresen értesülni az állapotáról, az általa vezetett napló bejegyzései pedig nem elegek ehhez, kell egy harmadik fél, a terület illetékesének jelentése is. Nem mintha Dwayne véleményére kíváncsiak lennének, de a tényszerű leírások sosem jönnek rosszul.
Jobb lábfejét megtámasztja a bal térdén, ujjai az alsó lábszár, nadrágon keresztül is kitapintható csontján dobolnak hangtalanul.
- Semmi különös. Nem robbantam fel, nem próbáltam megölni magam. Másokat sem. - Nincs túl nagy rend az irodában, igaz nem zavarja. Elvan ő egy kis felfordulással, amíg vannak járható ösvények a helyiségben.
- Továbbra is megvagyunk. - Többes szám, pedig még csak nem is valami regényes skizofréniától szenved, esetében teljesen helytálló, mégcsak nem is királyi. Életének utóbbi 10 évének rendhagyó volta továbbra sem szűnik meg, ahogy az alkimista is maradt vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688784#post688784][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 17:05[/b][/url]

A kelleténél többször kattint a valamelyik diáktól lopott tollon. Ritja, hogy a minisztérium bármilyen papírmunkár rábízna, ismerve precizitást mellőző, olykor hanyag jellemét, ezt is valószínűleg azért hagyták rá, mert egyáltalán nem fontos. Képzett pszichológusok dolgoznak a gyerekkel, Dwayne-nek sem kötelessége, sem pedig joga nincs mélyebben beleértania magát az ügybe, mint havonta egyszer találkozni vele és kitölteni azt az ívet, amit a központból megkap. Röviden: Él még a srác? IGEN/NEM - Mindenki más is él? IGEN/NEM. A többi a pszichiáterek dolga.
   -  Az is valami.
Lehet, hogy elvárnák tőle, illetve tőlük, hogy ezek a beszélgetések egyfajta nyomott, kihallgatás-szerűen, vagy még inkább, afféle bátorító, atyai beszélgetésként teljenek. Az első néhány alkalommal maga Dwayne se tudta, mit kezdjen a helyzettel és hogy viselkedjen a kölyökkel, akiről elég annyit tudnia, mágikus trauma érte. Az alkalmak teltével azonban Dante szinte már szokatlanul... normálisnak tűnt. Legalább is nem hibbantabbnak, mint bárki más.
Így hát ő sem viselkedik vele másképp.
   -  Mi van itt... étvágy, alvás... - az ujjait a felsoroláson húzza végig - ... szociális viselkedés. Ilyeneid vannak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688792#post688792][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 18:10[/b][/url]

Hazudna, ha azt mondaná, nem tartott attól, hogy olyan sterilek lesznek ezek a beszélgetések is, mint a minisztériumban. Bár ott is szakembertől függ, van, akinek a társaságában már csak abból kifolyólag is otthonosan érzi magát, mert 10 éve rendszeresen találkoznak. Megint mások, mivel labilisnak találják, érezhetően távolságot tartanak vele. (Ő maga ugyan nem érzi azt, hogy labilis lenne, de azt kénytelen-kelletlen megérti, hogy ismeretlen mágikus tevékenyésnél az ember nem lehet elég óvatos.) Dwayne normálisan kezeli, nem próbál a "lelke mélyére ásni", megfejteni semmit, nem bonyolítja túl és nem bizalmaskodik kényelmetlenül. Emiatt Dante sem elutasítóbb az átlagosnál, nem buknak ki belőle feleslegesen agresszív megjegyzések sem.
- Normális, nincsenek alvásproblémáim. Néha vannak átszivárgó ködös emlékek, de ezek nem gátolnak a pihenésben, és a minisztériumnál tudnak róla.
Az utolsó kérdésre felhorkan, pedig végül is teljesen jogos. Ezt is mindig megkérdezik tőle. Csak azért, mert a legtöbb embert teljesen életképtelennek és egy idiótának tartja...
- Van olyasmi, ja. Bár nem engem fog látni az eridon-rellon bulik közepén csapatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688797#post688797][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 19:12[/b][/url]

Ha minden munkája olyan simán menne, mint ez... Nem Dante az egyetlen gyerek, ak felügyeletének felelősségét a minisztérium, ha minimálisan is, de áttolta rá, mégis vele a legkönnyebb az élet. Noel, példának okáért, bár kedveli azt a srácot, az elemi erejét tekintve teljesen kiszámíthatatlan. Nem csodálkozna rajta, ha egy reggelre lángba borítaná az alagsort.
X-el a megfelelő rublikákba és kihúzza a "további megjegyzések" ablakát.
   -  Hamarabb lógatnám fel magam, mint egy olyan buli...
Magának dnnyögi a megjegyzését, összehúzott szemmel betűzi ki a sorokat a lapon. Tény, hogy készségesen, angol nyelven kapta az ívet, a korai tanulmányai megkeserítő diszlexián azonban ez cseppet sem segít.
   -  Iszol vagy szívsz vagy ilyenek? - közömbösen néz fel a srácra - Engem nem feszít, nem köplek be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688804#post688804][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 20:14[/b][/url]

Az ő egyetlen nagy hátránya, hogy sosem volt igazán szocializálva. A taníttatását megoldotta a minisztérium, de a sok kivizsgálás, hogy gyerekkorának nagy részét kutatók között töltötte, hogy magántanulóként sosem kellett nagy közösségeknek megfelelnie, mindez bizony meghagyja a nyomát valakin. Minthogy sokszor tisztában van vele, hogy mit szabad és mit nem, de ha tudja is, nem érti. Nem érzi át, a lexikális tudás mögül hiányzik a tapasztalatból eredeztethető meggyőződés. Ha idegesíti valaki, miért ne üthetné meg? Akkor abbahagyja, nem? Puszta praktikum, felesleges olyanokon gondolkodni, minthogy jó-e megütni valakit? Ki mondja meg, hogy mi jó és mi a rossz? Egy sor többszáz éve hozott törvény, amit olyan emberek írtak, akik már nem is élnek? Különben sem ők állnak éppen, az adott pillanatban az ő konfliktussiban az ő helyén. Az ő problémái, az ő megítélése. Valahol mégis érzi, hogyha ezt a véleményét kifejtette volna bárkinek a minisztériumnál, most nem járhatna ide.
- Néha eljárunk bogolyfalvára szórakozni. - Kitérő válasz is, meg nem is. Viszonylag egyértelmű válasz a sorok között, de azért nemolyan nyilvánvaló beismerés, mintha teljesen megbízna a férfiban. Meg akkor sem, hogy valamiféle hasonlóságot érzékel maguk között. Vagy fogalmazzunk inkább azonos hullámhosszként.
- De az sem idéz elő semmilyen változást, vadmágiát sem produkáltam az utóbbi időben. - Azt még az egyszerű varázslók is szoktak néha, de hát mit tegyen, nem volt olyan szélsőségesen dühös az utóbbi időben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688857#post688857][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 12:53[/b][/url]

Bogolyfalvi szórakozás, ó igen. Nem kell hormonzavaros kamasznak lennie, hogy sejtse a mögöttes tartalmat, hiszen pont ő az, aki nem egyszer bokorba vagy árokba borult egy falun töltött este végén. A munkája elvesztésével szembeni félelme az, ami manapság már Budapestre űzi, ha szét tervezi csapni magát, ha nem így lenne, akár össze is futhattak volna valamelyik krimóban.
Megrántja a vállát: nekem mindegy. El sem várja, hogy megbízzanak benne, ő sem bízik a srácban, csak a hivatalos papírmunka hozta őket össze ilyen szerencsétlenül. A tudatmódosítókra vonatkozó kérdéshez egy újabb, szabálytalan X-et tesz, ugyan már, ezek a külykök mind alkoholistáka  kastélyban, amit nem is csodál igazán.
Elfordítja a papírt, a tollal együtt az asztal lapján Dante felé tolja. A, fogalmazzuk úgy, privát életére vonatkozó kérdéseket sose szokta feltenni neki, hagyja, hogy a fiú töltse ki. Részben a belénevelt diszkréció, részben pedig... na hát ki kíváncsi rá? Ő is volt ennyi idős. Pontosan tudja. Még maga is undorodva gondol vissza arra az időszakra.
Apropó undor, a manó időközben egy zsákba összeszedte a bomó madár darabkáit, a formaldehidet kezdi itatni a padlóról, halk csörömpöléssel.
   -  És ő kényelmesen van ott benn?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688862#post688862][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 13:58[/b][/url]

Maga elé húzza a papírt, átveszi a tollat is, és gyakorlottan kezdi kitöltögetni az űrlapot. Neki az is mindegy lenne, ha Dwayne így kérdezgetné. A legbensőségesebb gondolatairól faggatták a minisztériumról nap mint nap. Nem zavarja, ha személyes kérdésekkel kezdik bombázni, ugyanakkor neki is előnyös, ha Warren nem feszült a találkozóik alatt. Ujja alatt serceg a toll, miközben újabb és újabb rublikákat ikszel be. Máshova egy-egy szó kifejtést mellékel. Néha fel-felnéz, nem lehetetlen vele beszélgetni eközben. Szinte fejből tudja az űrlap tartalmát, elég néha lenéznie. Úgy is minden egyes hónapban ugyanúgy néz ki.
- Nem tudom, milyen lehet neki. Gondolom el van, mostanában már nem panaszkodik. - Az a mostanában 2-3 évet takar. Minél inkább idősebb lesz a fiú, annál inkább elviselhetőek a gondolatai kéretlen társa számára is, nem csoda, hogy mostanra összecsiszolódtak.
- De ha nem így lenne, akkor sem fognak mit tenni. Végighallgattam már párszor, mikor arról beszéltek, hogy esélytelen mágiával megpróbálni elszakítani most már. Marad az, hogy.. - újabb iksz a papírra, arrébb tolja, kezdi a következő oldalt. Itt már csak feleletválasztós kérdések vannak.
- .. havonta beszámolok arról, hogy még élek. Nem olyan nagy cucc.
Úgysincs mit tenni ezzel a helyzettel, a probléma nem tűnik el csak azért, mert nyafog miatta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688882#post688882][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 20:24[/b][/url]

Hazudna, ha azt mondaná, egy belső, elveszett, bizarr kíváncsiság nem hajtja a fiú állapotával kapcsolatban. Az érzés azonban nem ártatlan és pozitív, inkább olyan, mint amikor az ember kénytelen nem megbámulni az aszfalton puffadó, elütött állatot. Félreértés ne essék, introvertált jelleme nem engedné, hogy kérdezősködni kezdjen, de elvitathatatlan tény, hogy Dante története, amennyit ismer belőle, a maga módján szörnyen érdekes. Annyira, hogy ha egy dokumentumfilm lenne, nem kapcsolna el rögtön, egy ideig hagyná, hadd hidalja le a jelenség.
Könyörgöm, egy öreg fószer van ebben a srácban (inappropriate megjegyzés helye).
   -  Talán nem kell mindig beszámolnod majd. Ha tudod kezelni, akkor tök felesleges.
Figyeli, ahogy Dante ikszel és ír, oldalra billenti a fejét.
   -  Mit mondanak, meddig húzod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688908#post688908][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 22:22[/b][/url]

Szkeptikus pillantással néz fel az aurorra. Nem őt vonja kétségbe, hanem a rendszert és a kutatónak.
- A nevelőanyám ismeretlen mágikus jelenség-kutató. Az egyik, aki az ügyemen dolgozik. Volt pár évem rájönni testközelből, hogy a tudósok kíváncsiságának nincs vége.
Mindig beszámolókat fognak tőle kérni, mindig rendszeresen meg fogják vizsgálni, azt mondván: "rendben, eddig nem történt semmi, de mi van, ha fog?" És valahol igazuk van, ő maga sem tudhatja, lesznek-e valaha más, eddig nem ismert mellékhatásai az állapotának.
- Jelenleg ötvenötnél tartunk. De egy-két évente változik a tippelt szám. Rágyújthatok?
Még a saját gyámjának sincs mersze megtiltani neki azzal, hogy csak megrövidíti vele az életét. Az már így is elég rövid egy varázslóéhoz képest, akkor meg már nem mindegy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688915#post688915][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 22:41[/b][/url]

Lehet benne valami. Ő szerencsére csak látásból ismeri a Minisztériumban dolgozó tudósokat, magának valónak és pökhendinek képzeli őket, akik helyből lenézik a magafajtát. Bár tényleg csak az ebédlőben találkozott velük és a jellegzetes, címeres köpenyükkel és azzal a paranoiás bizonytalansággal, amivel a főzeléket piszkálják. Nem normálisak azok.
   -  Az nem rossz. Nem is kell annál több.
Cinikusnak vagy akár keserűnek is hathatna a kijelentése, de egyáltalán nem az. Fiatalon ő is bekajálta azokat a heroikus rémtörténeteket, amik az aurorok munkájáról és korai halálról szólnak, mire azonban rájött, a valóság ennél árnyaltabb, már túlságosan magáévá tette a gondolatot.
Kurtán bólint egyet, a zsebéhez nyúl, kivesz belőle egy dobozt, kissé felvonja a szemöldökét a fiú felé, felajánlóan. Függetlenül attól hogy Dante vesz-e belőle, vagy a saját pakkjából gazdálkodik, ő a szájába vesz egy szálat. Az billeg a szájában, amikor megszólal:
   -  És a nevelőanyáddal hogy állsz? Rendes veled?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688919#post688919][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 23:30[/b][/url]

Na neki kifejezetten közeli ismerősök azok a köpenyes alakok. Van, akivel még kifejezetten jó kapcsolatot is alakított ki - főleg olyanok, akik az elejétől kezdve részt vesznek a projektjében. Elfogadja a felé nyújtott szálat (addig sem a sajátját fogyasztja), aztán az öngyújtó is előkerül, egyszerű eldobható. Holnap már nem lesz jó ez sem, vesz majd újat potom pénzért megint. Úgy is mindig elhagyja őket.
- Szerintem sem. - Amikor először kiderült, még nagyon fiatal volt, csak halványan emlékszik rá, ahogy mindenki sajnálkozik körülötte. Azóta nem kér a szánakozó tekintetekből? Minek nyafog valaki más az ő helyzete miatt? Nem neki szar. Addig meg csak képmutató, álságos gesztus, ami ráadásul felettébb kényelmetlen is számára.
- Nincs okom panaszra, lehetne rosszabb is. Nincsenek nagy vitáink. - Megtanulta befogni a száját, és hogy ne próbáljon meggyőzni a véleményéről olyasvalakit, aki egyértelműen nem osztja azt. Csak nagyon ritkán lehet a saját belátására bírni a másik felet, és túl sok macerával jár.
- Néha rajtakapom, hogy figyel, de már megszoktam. Végül is, ez a munkája. - Nincs túl szoros kapcsolatuk szerinte. Lehet, hogy a nőnek az évek alatt fontossá vált, Dante viszont nem alakított ki vele szoros érzelmi kapcsolatot. Minek, amikor gyakorlatilag van egy _sokkal_ közelebbi nevelője?
- Azért jobb, hogy nem tudja itt mindenki. Egy-két ember nem zavar, de idegesítő lenne, ha folyton mindenki vizsgálgatna itt is. - Magántanulóként eleinte volt egy-két csoporttársa, akiknek elmondták, mi a helyzet vele. Kicsit olyan is volt, mint egy szociális kísérlet, hogyan jön ki más gyerekekkel. Az lett a vége, hogy betörte egy kissrác orrát, miután az nagyon erőltette, hogy "na, mit mond? mit mond a szellem a fejedben?" Semmit. Ezt. Bamm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690003#post690003][b]Dwayne Warren - 2017.07.12. 20:21[/b][/url]

Néma egyetértésben gyújtanak rá mindketten. Hagyjuk most a süketelést arról, milyen rossz példát mutat és pont, hogy neki nem kellett volna megkínálnia. Elvitathatatlan, hogy bizonyos szempontokból Dwayne nem tipikusan az a személy, amit az iskolában defenzori pozícióban elképzelne az ember, azonban az is, hogy kifogástalanul végzi a munkáját - és szigorúan véve, csak a munkáját. Egész addig, amíg ártalmatlanítja a trollokat és készséggel kísérgeti a vérfarkas-kölyköket az erdőben, tényleg senki se pofázhat a példamutatási hiányosságairól. Nevelni nem az ő feladata.
Különösen nem Dantét.
   -  Szerintem mindenki leszarná.
Megrántja a vállát, a kitöltött nyomtatványt visszahúzza maga elé, belesüllyeszti a mappába, majd be is zárja azt. A válaszok rá egyáltalán nem tartoznak, holnap leadja a pakkot a minisztériumban, a feladatai pedig itt véget is értek.
   -  Két hétig se lennél szenzáció, amíg jön egy újabb árva gyerek vagy halálfaló gyerek vagy vérfarkas gyerek vagy egy kiscsaj újra terhes lesz és akkor már róla pletykál majd mindenki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690054#post690054][b]Weiler Dante - 2017.07.13. 09:27[/b][/url]

Még a minisztériumban sem mindig szólnak rá. Vagy leszaromságból - vagy (és ez a rosszabb verzió) sajnálatból. "Úgy sem fog olyan sokáig élni a kölyök, akkor már had csinálja, amit akar.." Felparázslik a cigaretta vége, a fiú pedig előrelátóan oda húzza az asztalon a hamutartót, ahol mindketten még pont kényelmesen elérik. Átgondolja Dwayne szavait, majd "jelentőségteljesen" vállat von.
- Lehet. Az lenne a legjobb. - Sosem értette, az emberek miért érzik úgy, hogy közük van a másik életéhez. Hogy egyáltalán joguk van ítélkezni mások tette felett. Aztán idővel azért elkezdett derengeni neki a gondolat, hogy egyszerűen csak jó mások ellenében hasonlítgatni magad. "Nincsenek jó jegyeim, de ott az az idióta yxz, aki mindenből bukásra áll, ahhoz képest atomfizikus vagyok." Lehet, hogy Dwayne nem vele egykorú, aki értene a generációjához, de sokkal régebb óta van itt az iskolában, mint ő, aki csak év elején kezdett ismerkedni egyáltalán a közösségi léttel.
- Jah. Azt észrevettem, hogy nagyon szeretnek egymás életében turkálni ideig-óráig. - Ráhel is sokat panaszkodott neki erről, meg arról, hogy őt ez igenis érdekli és zavarja. Nem csoda, ha valahol ekkora kultúrája van a "véleménynek", akkor az ember függni kezd tőle. Egykedvűen lepöcköli a hamut a szálról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690124#post690124][b]Dwayne Warren - 2017.07.13. 15:31[/b][/url]

Beleegyezően ő is csak ránt egyet a vállán. Talán az elszigetelt nevelése miatt, de sosem értette a pletyka koncepcióját, illetve azt, miért kellene egyáltalán érdekelnie őt bárkinek a sorsa, akivel nincs közvetlen kapcsolatban. Bizonyára ez a versengő, beteges közösség teszi, az, hogy az év legnagyobb részére különösebb nevelés és útmutatás nélkül összezárják a fiatalokat és Darwinra bízzák a többit.
Sose volt lenyűgözve a ténytől, hogy Mina ebbe az iskolába jár. Az pedig biztos, hogy Sean be nem teheti az egyelőre bukdácsoló kis lábait a kastélyba majd.
   -  Végeztünk különben.
Ha a mappa enyhe viszolygással teli eltolása nem lett volna egyértelmű, világossá teszi a tényt, hogy Dante szabadon távozhat, ha akar. Bár egyébként nem tartja idegesítőnek a cigipartnere társaságát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690206#post690206][b]Weiler Dante - 2017.07.13. 19:45[/b][/url]

Ért ő a szóból, bár a szó szoros értelmében nem lett kidobva. Viszont az is tény, ha további vizsgálódásnak nem kell alávetni mára, akkor szabad az út. Nem frusztrált, nincs sürgető késztetés, hogy távozzon innen, viszont ennek az ellenkezője sem igaz. Ez annyi, amennyi. Az űrlap kitöltésén túl váltottak néhány szót. Hogy ebben az iskolában miért van mindig mindenkinek mély és tartalmas beszélgetésekre szüksége, lelki fröccsre, jó kérdés. A srác részéről tökéletesen elvan ezekkel a felszínes szóváltásokkal egy-egy megosztott cigivel az íróasztal mellett. A szék megnyikordul alatta, illetve épp csak elkezd, de még idejében elemeli a súlyát a bútorról, úgy tolja hátrébb, így nem vet olyan kellemetlen zajt. A szál még mindig a kezében, valószínűleg azzal kíván távozni. Mert ki fog rászólni? Egy másik prefektus? Egy tanár? Mostanság nincs sok presztízse a tanári karnak, minekután a fele diákokkal hetyeg - nehéz így tiszteletet kivívni, nem csoda, hogy Dante semmibe is nézi az iskolában oktató pedagógusoknak nagy részének tekintélyét.
- Ez esetben viszlát a következő alkalomig. - Nem vár kíséretre, eltalál magától is az ajtóig, hogy aztán mindenféle további formális és felesleges gesztus  megtétele nélkül távozzon.