37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. szeptember 12. 22:39 | Link

Dvéjni

Kiborult. Összetört, teljesen. Eljutott arra a pontra, ahol rájön, hogy ez az egész így már nem normális, és cseppet sem egészséges. Mert az, hogy folyamatosan újabb és újabb veréseken menjen át, meg megvágják, hogy amikor otthon van, a sírógörcs határolja, és totál bepánikolt állapotban kuporogjon a sarokban nem egészen jó. Sőt, egyáltalán nem az.
Őszintén fogalma sincs, hogy fogja mindezt végigcsinálni. Már ahhoz is eszméletlen erő kellett, hogy eljöjjön, nem még hogy majd bemenjen ezen az ajtón, és beszéljen arról a dologról, amiről még csak egyetlen egy embernek mesélt. És annak nem voltak következményei. Ennek lehet, hogy lesznek. A száját harapdálja, ahogy felemeli jobb kezét. Szemei beesettek, karikásak az alvatlanságtól, és az utóbbi időben fogyott is, szinte már alatta van a negyven kilónak. Ami szintén nem egészséges. Mármint oké, hogy az eddigi negyvenhárom is jóval alatta van a normálisnak, de a mostani állapot szinte tényleg a csont meg a bőr. Ő sem tudja mikor és hogy állt be nála ez a rohamos romlás, de hogy véget kell vetni neki, az biztos.
Elég erősen megfordul a fejében, hogy most szépen sarkon fordul, és olyan gyorsan elhúz innen, amilyen gyorsan csak tud, ám mielőtt még ezt véghez vihetné, lendül a keze, apró bütykei érintkeznek a fával, így egy elég jól hallható hangot képezve. Menekülési esély a továbbiakban nulla. Szóval akkor marad. És beszél róla. Még maga sem tudja hogyan, de beszél.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. szeptember 14. 14:38 | Link

Farkas Kamilla



Csak tudná, mi a fészkes, megveszekedett, csökött fenéért kell jelentést írnia az iskolai munkájáról és ki az a barom, aki ezt egyáltalán elolvassa. Ha tíz százalékkal kevesebb erőt kellene papírmunkával töltenie, vallja ő, a fennmaradó energiáját pedig a tényleges defenzori munkára áldozhatná, semmi gond sem lenne ebben az iskolában, de valószínűleg az országban sem.
Egykedvűen rágózik, az ujjait egy második osztályos sebességével húzza végig a papírra vetett sorok mentén, a homlokát ráncolva betűzi a saját, maszatos betűit. A szülei gyermekkorában nem fecsérelték az idejét arra, hogy a mugli tanárnő felszólításainak eleget téve kivizsgálják Dwayne olvasási nehézségeinek esetleges okait: így bár sosem diagnosztizálták diszlexiával, ő pedig nyakon szúrná, ha valaki ezzel szembesítené, a tényen nem változtat, hogy, nos, nem igazán képes folyékonyan olvasni. Ám harmincöt évet leélt ezzel, viszonylag boldogan és sikeresen, ha pedig a papírmunkával nem csesztetik tovább, ez a jövőben is így marad.
   -  Gyere be.
Emeli fel a hangját a kopogásra, a papírokat eltolja maga elől. Bár még nem tette meg, tervez egy irodai nyitva tartási időt függeszteni az ajtóra, amikor a srácok kereshetik a problémáikkal, az azon kívül eső időben azonban hagyják maximálisan békén. Ez ugyanis a jobbik eset, ha épp jelentésekkel babrál az iroda magányában, sokkal rosszabbat is tehetne... amiben nem akarja, hogy megzavarják.

Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. szeptember 16. 17:03 | Link

Dvéjn

A kopogás lehet nem elég ok arra, hogy ne fusson el. Elvégre a mugli kölykök is szoktak ilyeneket csinálni, becsengetnek és elrohannak utána. Viszont miután kihallatszik a hang, már nincs bőr a képén arra, hogy elhúzza a csíkot. Kissé erőtlen kezekkel nyomja le a kilincset, majd nyit be az ajtón, s kerül a nyílászáró túlsó oldalára. Becsukja maga mögött, majd tágra nyílt szürke szemeivel pislog a férfira.
- Ohm. - nyögi, hogy már mondjon valamit. Pedig mielőtt még bejött volna, minden szépen el volt rendezve az agyában, hogy majd a legfontosabb dolgokat mondja először, a többit meg majd utána. Most meg, mintha megijedtek volna a betűk, és kiszaladtak volna a fülén.
- Nagyon zavarok? - a szájáról harapdálja a bőrt, fogai nyomán apró, véres sebecskék maradnak, ahogy lenéz a papírokra.
- Mert akkor elmegyek. - hátranéz az ajtóra, ahogy arra gondol, hogy ha ezen kilép, többé vissza nem jön. Egyszerre féli és reméli, hogy a defenzor elküldi, elvégre könnyebb lenne nem beszélni róla, ugyanakkor ha nem is minden, de valami lényegesen változna.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. október 17. 22:27 | Link

Farkas Kamilla



A szeme megrebben kissé, ahogy a lány belép a szobába, majd halkan becsukja maga mögött az ajtót, kirekesztve a folyosó kongó zaját. Egy újabb lány. Egy újabb törékeny kislány. Nagyobb összeget tenne rá, hogy ennek is a kiscicáját kell leszednie egy fa tetejéről, vagy az ellopott rúzsát, tamponjait vagy más horrorszámba menő tárgyát kell megtalálnia, amire férfiember még gondolni sem mer... Ijesztő, de egyáltalán nem furcsa mód, mióta a csecsemőkorú fia híre bejárta a kastélyt, akár a bubópestis, sokkal több lány keresi föl, mintha ezáltal már nem félnének tőle annyira.
Pedig valójában nem evett embert azelőtt se.
Ölt, de nem evett.
   -  Hát, ha már úgyis idáig eljöttél...
Tér ki az egyenes válaszadás elől, elbocsátón legyint egyet. Ha a lány kérése vagy problémája irritáló vagy nem rá tartozik, nem átall neki két mondat után leállítani és kitessékelni a szobából. Addig azonban meghallgatja, úgysincs jobb dolga ennél - valahol pedig úgy sejti, a munkaköri leírásának része.
   -  Na mi az? Bántottak?
A kérdést kisvártatva teszi föl, a szeme fürkészőn vándorol a lány arcélére. Nem kell legilimentornak lennie, hogy megérezze rajta vagy a zavarodottság, vagy a félelem édeskés szagát.
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. október 18. 13:53 | Link

Dvéjn


Belép, és komolyan, mintha még jobban félne, mint a fal másik oldalán. A padlót vizslatja, majd az üres szürkeséget a férfira emeli, agyának egyik eldugott felében felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan lehetne az ő helyzetén egyáltalán segíteni. Kezdi úgy érezni, hogy megőrül. Vészes helyzetekben úgy cselekszik, mintha nem is önmagát irányítaná, most pedig mintha megszállta volna az a valami, ami valahol a nyugalom és a "már nem érdekel" között van. Pedig egy pillanattal ezelőtt még a torkában dobogott a szíve. Mintha megérezte volna, hogy nem ér el semmit az általános nyafogással, és hogy itt most erősnek kell lennie. Mélyet szippant a benti levegőből, teleszívja tüdejét a csenddel. Az agyában több gondolat is cikázik, viszont nem törődik velük, valószínűleg összerombolnák azt a valamit, ami itt tartja. A kérdésre bólint, keresi a tökéletes megfogalmazásmódot, amivel ezt le lehet írni. Igen, tulajdonképpen bántották, csak ezt valahogy ki is kell nyögje magából. Arcára kiül, ahogy belül szinte küzd egyik szava a másikkal, és komolyan, felülmúlja önmagát.
- Igen. Egy.. Ideje. - mormolja el végül berekedt hangján. Mondana még valamit, viszont fogalma sincs mit lehet ehhez hozzáfűzni, vagy egyáltalán mit kell itt csinálni, szóval inkább csak állja az asztalnál ülő tekintetét.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. október 20. 16:26 | Link

Farkas Kamilla



Törékeny test. Szőke haj. Zavartól megpirult bőr, akár a vitrinajtó mögé zárt porcelánbabán egy nagymama macskaszagú otthonában.
A szája belső felét rágcsálja, az állkapcsa meg-megfeszül, a szeme pár másodpercig még időzik a lány tekintetén, miután az megszólalt. A vonásaira nemigen tűnnek ki a gondolatai, legfeljebb a szempillája rebben meg kissé, végül félszegen bólint egyet.
Az itt töltött idő alatt nem sokat tanult. Semmit a magyar nyelvről, szokásokról, az iskolai munkáról, egy képességet azonban sikerül kifejlesztenie magában: első, legfeljebb második blikkre megállapítja, ki az, akinek a nyűgjével érdemes foglalkoznia. Tény, hogy a kislányok többsége ügyeletes pszichológusnak nézi és olyasmivel keresi meg, ami inkább Zója területe - ekkor egy határozott és kifejezetten udvariatlan mozdulattal utasítja őket az ajtó felé -, ám vannak, akiknek tényleg az ő segítségére van szüksége. Kevesen... de vannak.
   -  Hát ülj le vagy nem t'om.
Rémesen utálja, ha a feje fölött állnak, vagy az ajtajában tördelik a kezüket, mintha arra számítanak, bármelyik pillanatban menekülniük kell. Pedig valójában talán egyszer... legfeljebb kétszer fordult elő, hogy Dwayne komolyabban megtépett valakit az irodában.
   -  És mesélj.
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. október 23. 17:46 | Link

Dvéjn

Oké, végül is nem ette meg, szóval lehet, hogy mégsem veszett az ügy. Igazából nem Dwayntől félt, vagy attól, amit tenni képes, vagy ilyenek. A saját szavaitól félt, attól, ami történt vele, és hogy most el fogja mondani. Érdekes, tekintettel a viselkedésére, hogy látszólag sziklaszilárd, vagyis közel áll hozzá. Elég.. Zavarodott mostanában, és még mindig nem tudja mit csináljon, pedig már itt van, és most ez tűnik a legjobbnak. Hogy erősnek tünteti fel magát. Mélyen beszívja a levegőt, majd ismét bólintva indul meg a kanapé felé, majd huppan le rá. Ismét rá néz, még mindig harapja a száját. Fogalma sincs honnan kezdje, és lehet itt mondani, hogy az elejétől, de őszintén megvallva, senki sem tudja, hol is van az a bizonyos "eleje".
- Anyám mugli. - köpi ki végül a szavakat, egy apróbb sóhaj kíséretében. Itt mondjuk nem az a baj, hogy mugli, még ha úgy is tűnik.- És hozzá ment apámhoz. Fogalmam sincs miért, de hozzáment. - most már a szőnyeget bámulja, nem néz a másik szemébe. Egyszerűen képtelen rá.
- Ötéves voltam, amikor megmutatkozott a varázserőm, és akkor.. Mintha átkattant volna nála valami. Azt hiszem megőrült. - a hangja egy leheletnyit halkul, ahogy ujjaival a díszpárna anyagát piszkálja. Vár egy kicsit, hogy ha esetleg a defenzor úgy ítéli, untatja a dolog, vagy, hogy nincs neki ideje erre, simán félbeszakíthassa, esetleg kiküldhesse, és amennyiben ez nem történik meg, folytatja.
- Először csak apró megjegyzéseket tett, utána gúnyolódott, majd szidott, mint valami bokrot. - ismét teletölti tüdejét, hogy utána lassan engedhesse ki a levegőt. A torka görcsöl, ahogy elér a lényegesebbik pontra, ami miatt tulajdonképp itt van.- És utána kezdett bántani. Ez is elég.. Fokozatosan indult be nála.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 19. 15:58 | Link

Farkas Kamilla



Tovább rágózik, ezen kívül teljesen mozdulatlanul hallgatja a lány akadozó, bizonytalan beszámolóját. Lehet, hogy egy biztató bólintás, egy elfintorgott mosoly elég lenne ahhoz, hogy megnyugodjon egy cseppet és ne érezze ennyire feszélyezve magát így, a díszpárnával babrálva. Ám tőle senki se reméljen hasonlót.
Na nem mintha érzéketlen lenne, sőt! Épp ugyanannyi megértés és empátia szorult belé, mint bármelyik embertársába, ám ő tudja azt, amit a legtöbben nem: semmit sem segít, ha azonnal babusgatni kezdi a lányt (az Ég óvjon meg minket ettől) és apaként biztosítja róla, minden a legnagyobb rendben lesz. Valójában semmi sem lesz rendben, ezt pedig jobb, ha tudja és átérzi a súlyát. Soha senki se lesz ezen a nyavalyás világon, aki kiáll érte, helyette.
   -  Hmmm-hmmm...
Az állkapcsa megáll, először úgy tűnik, ennyi az, amit hozzátesz Kamilla mondandójához. Másodpercekig a szemébe néz, aztán szólal meg ismét, rekedten.
   -  Boszorkány vagy. Simán meg tudod védeni magad, ha akarod.
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. január 3. 14:17 | Link


Harag. Leginkább ezzel lehet leírni Kamillát úgy egészében. A haraggal, ami ott van benne akkor is ha alszik, ha nevet, ha épp egy gurkót vág pofon. Most is csupán idő kérdése volt, hogy mikor fojtja be önnön fájdalmát a tiszta dühbe. Nem arról a fajtáról beszélek, amibe beleremegsz és kiabálni kezdesz, amikor képes lennél csupán az elméddel széttörni egy üvegpoharat. Most arról van szó, amelyiktől megszáll a halálos nyugalom, egy pillanatra megáll a kezed a díszpárna simogatásában.
Boszorkány vagy. Simán meg tudod védeni magad, ha akarod. Ez a mondat kellett ahhoz, hogy a szőke felhagyjon a kislányokat megszégyenítő szipogással, és végre ráálljon arra a két szép lábára. Egyetlen szálló másodpercig még nézi a padlót, majd felvonja szemöldökét, szusszan, csak az után pillant a férfire. A szavak ott visszhangoznak a fejében, mint valami fülbemászó zene, amit az ember amúgy utál. Mégis benne van.
- Azt hiszi, nem próbáltam? - hangja halk, és egyre szilárdabb. Elnéz mellette, míg összerakja a gondolatait, majd újra vissza rá.
- Számtalanszor kirobbantottam már a villanykortét, és rátörtem az ablakot, de nem használt semmit. - azt persze nem teszi hozzá, hogy akkoriban ő maga még jobban megijedt, mint az anyja. Aki történetesen bezárta egy sötét lyukba, azzal az utasítással, hogy gondolkodjon el - mégis, min kellett volna eltöprengjen? Természetesen ez csak az után volt, hogy lekevert neki egy akkora pofont, amitől bevérzett a szája.
- És ha jól tudom nem szabad muglik közelében varázsolnunk. - ezt már lényegében csak dacból dünnyögi mellé, miközben visszafordítja figyelmét a párnára.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2016. január 3. 14:22
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet