A kapu hatalmas szárnyai egy erőteljes dörrenéssel nyílnak ki, mely egy kis előtérbe vezet, ahol bal oldalt a kviddicskupa, jobb oldalt pedig a házkupa található egy mágikus üveg alatt, hogy akinek nem tiszte ne is nyúlkálhasson hozzá csak úgy. Előre tekintve egy hosszú lépcsősor vár, oldalán csak az ősöreg köveket láthatod, hiszen itt festménnyel nem kaptak helyet. Ahogy felérsz és jobbra pillantasz, hatalmas homokórák húzódnak a fal mentén, melyek az aktuális állást mutatják. A házak fő színeiben pompázó kövek (piros, sárga, kék, zöld) a szerzett pontokat, míg a társ színek (bronz, ezüst, arany, fekete) felül a még meg nem szerzett pontokat jelzik. Minden szerzett pont után a lehulló kő színe megváltozik. Felettük hatalmas zászlókon a ház címerek találhatóak. Ezzel a fallal átellenben nyílik a trófeaterem, mely átmenetileg lezárt rész, melyet a diákok egyelőre semmilyen körülmények között sem bolygathatnak meg. Ezen kétszárnyú sötét ajtó mellett érdemes mindig megállni, hiszen a különféle hirdetmények, falulátogatási időpontok itt találhatóak, valamint ha az órarendben valami változás történik azt is itt ismerhetitek meg. A falszakasz végéről indul a nyugati szárny folyosója. A lépcsővel szemben pedig a nagyterembe juthattok (akkor is ott kéne lennie). Ha felpillantunk a magas mennyezetre olyan freskókat láthatunk, melyek az iskola történetének egy-egy momentumát ábrázolják, időrendi sorrendben, míg az üresen hagyott részeken a falakat tetőtől talpig cseverésző festményalakok töltik meg, melyek közül ha jobban megfigyeljük ide inkább a tudományokban jártasabb elmék kerültek.

A faliújságtól nem messze áll a tömör fából készült, nagyjából derékig érő adománygyűjtő lába. A tetejét felnyitva belehelyezheted azt, amit jótékony célra szánsz, legyen az ruhadarab, játék, esetleg könyv, vagy bármilyen holmi, ami még használható, de neked nincsen már rá szükséged. Attól ne félj, hogy esetleg túl nagy a tárgy, amit bele akarsz rakni! Tértágító bűbájjal látták el a ládát. Szóval ne aggódj, minden belefér! Kivéve, ha akarva-akaratlanul kukának nézed és szemetet dobsz bele. Azt a láda kiköpi magából és nagy valószínűséggel jól tarkón is talál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=752647#post752647][b]Lewy Bojarski - 2019.03.22. 14:22[/b][/url]

Anastasia Strakhova

Mérhetetlen megkönnyebbüléssel töltött el a tudat, hogy mikor ismét átlépem a Tanoda falait, már nem leszek a Navine házvezető-helyettese. Nem zargathatnak ostoba kérdésekkel, kérésekkel, óhajokkal és sóhajokkal. Egészen rám is kényszerül az a mosoly, ahogy beléptem az ajtón. Szürke kabátom zsebében nyugtatom az egyik kezem, míg a másikban óravázlatokat tartogattam, még pár hasznos infót az új vezetőségnek. Ennyit igazán megtehettem értük. Ami meglepő, az a tény, hogy korán értem ide. Talán egy kicsit elszámoltam magamat az edzés után fennmaradó idő miatt. Mióta jártunk az ultrahangon és kiderült, hogy fiaim lesznek, ez nem az első eset. Kicsit, azt hiszem, szétszórt vagyok, de már kezdtem megbarátkozni a gondolattal. Az előcsarnokba lépve levettem a napszemüvegem, majd lassan körbepásztáztam a folyosót.
- Segíthetek valamiben? - pillantottam a nő felé, mert hát. A diákoknak még nem sok keresnivalója volt itt, ha pedig tanár vagy egyéb alkalmazott, akkor eléggé elveszettnek látszik. Nem tettem felé újabb lépést, de azt a szívességet megtettem neki is és magamnak is, hogy megálltam az előcsarnok közepén. - Mert ha nem a takarítós szertárat keresi, akkor az nem arra van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=753545#post753545][b]Lewy Bojarski - 2019.03.30. 19:01[/b][/url]

Ténylegesen a szétszórt lenne a legjobb szó arra, amit éppen tapasztalok magamon, pedig ez nem olyasmi, amit megengedhetek magamnak. Bár még inkább itt csináljak hülyeséget, mint hogy  pályán, éles helyzetben. Az már végképp megengedhetetlen lett volna. Azért csak sikerült az ismeretlen arcot felfedezni a bejárati csarnokban, még ha enyhe fáziskéséssel is. Talán ez még határeset, belefér.
- Viszont - nem esek túlzásokba, sosem voltam az a tipikusan fecsegős alkat, azt hiszem, a szószámomat a gyerekeim számára tartogatom, nem lehet csak beledobálni őket a vakvilágba. Egy kósza pillanat erejéig meg is torpantam ott helyben, a tekintetem a nőn tartva.
Egy pillanatnyi idő kellett, mire feldolgoztam volna a mondanivalóját. Persze, használom a nyelvet, de ilyen mondat összetételt nem túl sűrűn használnak a közelemben. Szóval talán az értetlenség is kiült az arcomra, de nem tovább egy másodpercnél. Fel is vontam a szemöldököm enyhén.
- Szóval maga az egyik új tanár. Korai - pillantottam a karórámra, mielőtt még intettem volna az állammal, hogy ebbe az irányba kövessen, én nem vagyok gps, hogy navigáljak. Szerencsére én is arra tartottam épp. - Az igazgatóval beszélt már? A papírjai rendben vannak?
Nem igen várakoztam, vagy jön, vagy lemarad, nekem mennem kellett a dolgomra, így célirányosan el is indultam a dolgomra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=753568#post753568][b]Lewy Bojarski - 2019.03.30. 20:03[/b][/url]

Lehet, hogy magára vette, hogy nem rajongtam körbe, de sajnos ez nem hatott meg különösebben. Azt hiszem, ez afféle rossz szokás, hogy már teljesen immunis lettem arra a kis hasznos kiegészítésre, amit mások talán empátiának neveztek volna. Túl sok időt töltöttem el az iparban, a média előtt, egy idő után muszáj volt.
- Lewy Bojarski - szorítottam vele kezet, ha már minden áron szeretett volna plusz információkkal traktálni, amikre valószínűleg nem is fogok emlékezni rövid időn belül. Szomorú. - Csak érdekelt, hogy egyből a tanáriba indul, vagy előbb az igazgatóhoz, mert a kettő nem egy helyen van.
Ezen felül persze nem ártom bele magamat a dologba, mert még HVH voltam, talán jobban meghatott, kik is a kollégáim, ez az érzés hamar elmúlt. Szívem szerint talán táncoltam is volna egy sort, hogy elhárult a felelősség, de nem tettem, tekintve, hogy nem vagyok jó benne, meg mégis hogy nézne ki?
A kérdésre szélesen elvigyorodtam, de megingattam a fejemet, azt hiszem, nem hiányzott még az a plusz nyűg, hogy magam restauráljam a folyosókat. Bár előttem volt, ahogy egy nagy létrán állva foltozom a vakolatot.
- Nem, a Navine házvezető-helyettese voltam, illetve repüléstant tanítok. Semmi épület karbantartás. Mit fog tanítani?
Az iskola diákjait ismerve inkább "mit próbál majd meg" tanítani.