Egy olyan hely, melyen hiába beszélsz hangosan, vagy akár kiabálhatsz is, nem sokat ér, hiszen ezek a portrék mindent és mindenkit leköröznek. Egyes privát statisztikák szerint a legtöbb célba ért hátsó támadás ezen a folyosón hangzott el, hiszen elég kimondani az átkot, a pálcáig eljut az információ a célba vett azonban mindezt már nem hallja meg. Itt mindenféle és fajta ember keveredik, vidéki képek keverednek a városiakkal, mind egymásnak kiabálnak át, nem veszik a fáradtságot, hogy kisétáljanak a keretből, náluk így is tökéletesen megy az információcsere, melyből olyan szintű keveredés van, hogy még az Edicumban se lehet megjelentetni. Az emberi hangokhoz keveredik a különböző foglalkozások, piaci kofák hangja, valamint a szabadon tartott állatok sokaságának különböző hangmagasságokon történő kommunikációja. Ezen a helyen vigyázni kell a tettekkel, hiszen sokan azt hiszik, hogy ha nem hallják nem is látják a dolgokat, pedig szinte ki vannak éhezve arra, hogy valami új dolgot kürtölhessenek szét a kastély egész területén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=877333#post877333][b]Hollósi Zalán - 2024.04.21. 19:42[/b][/url]

Zalán karótnyelt feje anélkül is elárulta a véleményét a helyzetéről, hogy akár egy szó is elhagyta volna a száját. Mehetett ő aztán ugatni a házvezetőjének, mintha süket fülekre talált volna. Persze, prefektus. Önként és dalolva. Röhejes gondolat. Ez az egész röhejes.
 Noha Kori abszurd lelkesedéssel fogadta a hírt, Theodore meg lehetőséget látott benne, a levitás nem tudott eltekinteni attól, hogy Szofi most lépett abba a korszakába, ahol már egyel magasabb szinten űzi a tréfáit. Úgy érezte, kompletten hülyére vette őt a kuzinja, mikor a nevében küldött baglyot Illés tanárnőnek.
 Hasonlóan vélekedett arról is, aki mellett már percek óta némán rótta a folyosókat. Meg sem próbálta leplezni, mennyire kényelmetlenül érezte magát a rellonos mellett, de biztos volt abban, hogy ez még mindig jobb, mint megszólalnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=877382#post877382][b]Hollósi Zalán - 2024.04.22. 08:34[/b][/url]

 Fontolóra vette hogy csak úgy otthagyja. De sajnos az az érzése volt, hogy kétszer annyira bánná meg, mintha most megtesznek egymás mellett egy kört a kastélyban. Noha nem azért, mert hiányolnák egymás társaságát, hanem mert szemmel láthatóan Altea élvezi őt kínlódni látni. És ha Zalán szabályszegésre próbálná adni megint a fejét, nem maradna bosszú nélkül.
 Halkan, bosszankodva fújta ki a levegőt. Csak tudná, Theo mit eszik annyira ezen a lányon. Ezen a ponton még értelmes kérdések is felmerülhettek volna benne, például, hogy mennyit tudhat a látomásokról, ha annyira jóban van Ebonyval, vagy hogy honnan a fenéből tudta, miféle hozzávalókat használ Zalán a bájitalaihoz? Igen, lehetett volna ilyesmit is kérdezni. Ha több esze lett volna annál, minthogy elvonja a figyelmét a ritmikus csörgés a lány derekán.
 A következő lépcsőfordulónál hirtelen lefékezett, mint akinek valami szöget ütött volna a fejében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=877543#post877543][b]Hollósi Zalán - 2024.04.26. 02:17[/b][/url]

Egy cigányasszony képe előtt állt meg. Emlékezett rá jól, hisz valahánsyszor elhaladt mellette napközben, az rikácsolva hangoztatta tehetségét a diákoknak, s úgy dülledt szeme a kristálygömbjére, mintha az volna az egyetlen dolog a világon, amire érdemes rávetnie a tekintetét. Most a portréalak az asztalára borulva aludta az igazak álmát, de a kristálygömbben még mindig olyan intenzíven kavargott a ködszerű gomolyag, hogy a fiúban gondolatok sokaságát indította útjára.
 Ujjai ráfonódtak a kavicsra talárja zsebében. Nemrégiben még a nagyapja emlékével csinálta ugyanezt; mintha a mozdulat segítene neki nemvárt megoldásokat a felszíre hozni. Altea hangja azonban kizökkeltette őt.
 - Csinálhatok én akármit, akkor s... - kénytelen volt elhallgatni, mert a cigányasszony felhorkant álmában. Felzárkózott inkább a lányhoz, suttogásából is érzékelhető volt az ellenszenv. - Nem tudsz nyugton meglenni senki mellett anélkül, hogy ne tennél megjegyzéseket rá?
 Persze volt egy érzése, hogy csak ő ilyen kiváltságos. Bár ha szerencsétlen Bonnie is szokott részesülni a házisárkány beszólogatásaiban, aki aztán a légynek sem tudna ártani...
 - Inkább azt mondd meg, mennyi esélyem van rá, hogy egy elviselhetőbb rellonost kapjak magam mellé leközelebb. - Nem volt hajlandó kimondani, de egyértelműen Ebonyra célzott. Rajta kívül csak Kori társaságának örült volna úgy igazán, de ő nem sokban tudott volna most segíteni neki. Hacsak nem tud valamelyik fura rituáléjával szóba elegyedni a holtakkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878190#post878190][b]Hollósi Zalán - 2024.05.06. 11:04[/b][/url]

Hitetlen fintor futott át vonásain. Maréknyi ember létezett, aki úgy igazán ismerte a problémáit, és még annál is kevesebb, akiknek önként borította mindezt a nyakába. Mit meg nem adott volna azért, ha lett volna választása régebben, ki tudhat többet róla, s ki nem. De nem javította ki Alteát. Higgyen, amit akar.
 - Miért érzed égető szükségét, hogy megint belekontárkodj olyasmibe, ami nem a te dolgod? Te talán kiccsattannál az örömtől, ha ugyanezt művelném veled?
 Nem volt a legokosabb ötlet szóba elegyedniük pont azon a folyosón, ami felverheti az egész nyugati szárnyat, ha felébrednek a festményei, mégis nehezen állta meg, hogy ne tegyen pontot a dolog végére.
 - Az egészségem köszöni, de jól van. Futhatsz nyugodtan a tanárokhoz, ha ettől fontos embernek érezheted magad. Többet tudnak már, mint te valaha is fogsz.
 Nehéz lett volna felmentést kérnie a gyakorlati reptan alól, ha nem lenne fogalma a tanároknak már az állapotáról. Igaz, hogy Kakasi ultimátuma kellett ahhoz, hogy a tavaly nyári dolgokon végigküzdje magát, de utólag visszanézve jól járt vele. Persze ezt nem lett volna hajlandó sosem beismerni Alteának.
 Kiszedte a zsebéből a kavicsot, csak hogy levezesse rajta a feszültségéből adódó szokásos kényszermozgást. Ujjai közt forgatta, néha rászorított, s keserédes szórakozottság lett úrrá rajta a felismeréstől, hogy most igencsak hasonlított Szofira. Bár ő nem vette a fáradtságot, hogy arcot fessen neki, igencsak csábító volt a lehetőség, hogy kuzinjához hasonlóan földhöz vágja azt idegességében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878216#post878216][b]Hollósi Zalán - 2024.05.06. 22:50[/b][/url]

- Hagyjuk már, mind a ketten tudjuk, hogy te nem jótündéri kegyességből csinálod ezt - vágta rá olyan sebesen, meg sem várta jószerével, hogy Altea befejezhesse a mondatát. Most ő fékezett le, pedig okosabb ötlet lett volna tovább haladniuk. A végén az egész nyugati szárnyat felverhetik a zajjal, ha egyetlen festmény is felébred a hangjukra. - Különben nem táncolnál ennyit az idegeimen, vagy a lelkibékém pixifaszt sem izgat? Az is rámehet ám az ember egészségére. Nem, te ezt piszkosul élvezed. - Felelte teljes meggyőződéssel. Zaklatottan fújtatott egyet, s már elkönyvelte magában, hogy ez ennyi szót érdemelt.
 Aztán összeszedi fejben magát, megindulna, de alig lép kettőt, mikor már kicsavarják a kezéből a kavicsot.
 - Hogyaza... Altea! - fordult dühös pusmogással a lány után, s jobbjával utánakapott, de elvétette. Kezdett az az érzése támadni, hogy Várffy leginkább a figyelem miatt csinálja azt, amit. - És ez hol is fenyegeti az épségemet, hogy neked le kelljen nyúlni? - fakadt ki, aztán újra próbálkozott, de most a csuklóját célozva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878257#post878257][b]Hollósi Zalán - 2024.05.09. 08:40[/b][/url]

Hitetlenül csapja saját oldalának a kezeit, miután másodszor is mellényúlt a félhomályban. Megáll az ember esze.
 - A húgom nem ennyire enyveskezű - mormogta, s mivel azért volt benne annyi, hogy nem nyúlkál hirtelen felindulásból mások zsebébe, csak simán tenyerét tartotta a rellonosnak. Hamar újra kellett koordinálnia a mozdulatait, mert azért a neki szegeződő pálca és a lány hisztérikus kifakadása váratlanul érte. Óvatosan emelte meg kissé kezeit. Nyelve hegyén volta kísérlet a másik csitítására, de a következő mondattól rövidzárlatot kapott az agya.
 - Hol hagytad azt a maradék eszedet? Már miért lenne anyádé, és ha már itt tartunk, mi a francért van még mindig nálad egyáltalán? Engedd már le azt a hülye pálcát, könyörgöm. - Fejét döntötte oldalra, mert öt perc ha nem sok, annyiban is elnehezült a sok baromságtól, amit hozzávágtak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878285#post878285][b]Hollósi Zalán - 2024.05.09. 22:57[/b][/url]

Normális esetben a véletlen eshetősége fordult volna meg a fejében, de őszintén? Ez a helyzet mikor számíthatna normálisnak? Mióta találkozott ő véletlenekkel a látomásaival kapcsolatban?
 Zalán megrökönyödve tartotta vissza a levegőt, noha nyitva volt a szája. Nem gondolta, hogy eljuthat valaha a következő lépéshez az utolsó nyommal, amit talált. De ha mégis így lett volna, örülnie kellett volna a fejleményeknek. Valahogy most nem akaródzott neki ez sem, ahogy farkasszemet nézett Altea pálcájával.
 - Az a hang - kezdte nagyon lassan, arcán a totális zavar nyomával. Még akkor sem volt biztos benne, hogy röviden és érthetően el tudná magyarázni, ha önszántából osztaná meg valakivel. Nem hogy pont vele. - Nem tudom... nem tudtam, hogy kihez tartozik - javította ki magát hamar. - De ismert valakit, akivel már nem tudok beszélni, akármennyire is szeretném. Semmi kétes ügy, csak... személyes - lehelte majdnem némán az utolsó szót, kékjei a pálca hegye és annak tulajdonosa között cikáztak.
 - És lehet nehéz magad a helyembe képzelni, értem én. De az ott nem jogosít fel, hogy többet mondjak neked. Annak fényében, ahogy viselkedsz, csak... megerősít abban, hogy magammal szúrok ki, ha jobban megismernél. - Ezen a ponton azért félsz ébredt benne, amiért ilyesmit címzett egy hisztéria szélén táncoló lánynak. - Ellenben, ha nem használsz többet célkeresztnek, akkor... megpróbálom elmagyarázni, ami rád is tartozhat.
 Elhallgatott és kivárt. Nem fűzött hozzá nagy reményeket, sőt. Szemét lemondóan hunyta le pár pillanatig, hogy legalább össszeszedje valamennyire a gondolatait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878304#post878304][b]Hollósi Zalán - 2024.05.11. 02:36[/b][/url]

Fejét rázta kimérten az első kérdésre. Talán bölcsebb lett volna hazudnia. Akkor legalább nem kérdőjelezték volna meg, mit keresett nála a kő. Ám tudta magáról, hogy a hazugság nem tartozik az erősségei közé.
 - Elképzelheted, belülről hogy néz ki, ha a külsőségek már hidegen hagynak - motyogta kelletlenül. Megfelelő mennyiségű lélekjelenléttel talán kiemelte volna, hogy nem sokkal azelőtt még azt hányták a szemére, hogy picsog és sajnáltatja magát. De most az önigazolása volt a legjelentékrelenebb kártya a pakliban. - Állítólag nem túl bizalomgerjesztő - ismerte be, s leheletnyi szégyen csendült a hangjában, már amenyit a hangereje ebből közvetíteni tudott. Az arcán látszott, hogy nem őszinte, bensőséges lelkesedés buzdítja őt a beszédre.
 Nem merte egyből leereszteni a kezeit, a szemeinek is alig akart hinni, mikor Várffy elfordította róla a pálca hegyét. Homlokát ráncolta, afféle néma engedélykérésképp, hogy megmozdulhat-e végre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=878350#post878350][b]Hollósi Zalán - 2024.05.12. 02:13[/b][/url]

Feszülten követte figyelemmel, hogyan tűnik el a látóteréből a kavics. Merlin szaros gatyájára...
 - Most sem kell tudnod - hangsúlyozta óvatosan. - Akinek kell, az már tud róla.
 Nem tudott napirendre térni afelett, hogy most Altea valóban olyannak láttatta magát, mint aki ténylegesen aggódik. Zalán képtelen volt összeegyeztetni azzal a pimasz viselkedéssel, amit rendszerint csak akkor tapasztalt másoktól, amikor az önbecsülésén próbáltak sebet ejteni.
 Nyelt egyet és akadozó, bizonytalan mozdulattal engedte lejjebb a kezeit. A szégyenérzet erősebb lett a rellonos szavai nyomán, és ez Zalánt végtelenül zavarta. Egy cseppnyi szégyent sem gondolt jogosnak, mégsem tudta elhessegetni az érzést.
 - Már kezeltetem - magyarázta tömören. - De ha le akarod ellenőrizni, legalább szólj előtte. Nagyon para, amikor hirtelen csinálod, hogy... - Tétován írt le hanyag köröket a saját arca és a nyaka körül, hogy érzékeltesse, mi lett volna a mondat vége. Nem szánta vicces kommentnek, de kicsit sikerült elütnie a téma élét magának vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=64&post=879552#post879552][b]Hollósi Zalán - 2024.06.12. 14:17[/b][/url]

Megkönnyebbült, hogy ez alkalommal nem fognak a nyakába mászni, hogy teszteljék az igazát. Azt meg nemigen tudta kommentálni - bár kényszert érzett rá -, milyen gyorsasággal váltott vissza Altea a higgadt hangnemére.
 Hápogott egy sort, míg a lány elsétált mellette, s csak a folyosó végénél találta meg újra a saját hangját, ahogy sikerült felzárkóznia.
 - Hát... Gondoltam megkérdezem, hogy honnan ismeri az anyád azt a fazont, akinek ezt a követ hagyta. - Várt egy kicsit, hisz még mindig volt egy olyan érzése, hogy veszélyes vizeken evez a témával. - Nincs semmi esély, hogy visszaadd, igaz? - ez már inkább beletörődőnek hatott, hiszen ha végiggondolta, hogy a kő önmagában semmit sem ér információ nélkül... Nos, annyira már nem tudta bánni a dolgot.