A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig.
A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve.
Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után.
Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni!
A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.

Mit is mondhatnék. Rendesen ránk jár a rúd mostanában. És találnom kell egy helyet, ahol megbújhatok. Úgy bújhatok meg, hogy tényleg csak a tanulásra koncentrálok, és nem vonja el semmi a figyelmem. Akármilyen nagy is a kastély, nem egyszerű hadművelet ez, hisz most a vizsgaidőszak előtt, sokan vannak ugyanígy ezzel.
Úgy döntöttem, ma a társalgót próbálom ki, főleg mert a forrócsokit egyszerűen imádom, ami itt van. Kellően motiváló lesz az nekem a folyamathoz, meg hát... azért Bercit se szeretném az őrületbe kergetni, szerintem már így is a türelmét próbálom. Sose stréberezett még le ezelőtt, de mit tehetnék? Most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzek. Konkrétan a jövőm múlik rajta. Még szerencse, hogy apu tudott még szerezni a görcsoldó bájitalból, mert az a legjobb barátom, mióta egy görcs vagyok, és csak azon bírok kattogni, hogy.... fogy az időm.
El is foglalom a kényelmes fotelt, úri hölgyhöz méltatlanul, törökülésben foglalok helyet rajta, fel is csapva a jegyzeteim, amik csoda, hogy nem károsodtak a folytonos cipelésben.
- Itt ez a ribi... na, róla beszéltem - kifújom a levegőt, és behunyom a szemem. A hang ismerős, de... továbbra sem akarok foglalkozni vele, hiába társul mellé másik kettő.
- De ez a sznob picsa, nem is értem, mit evett rajta Domi - a betűkre koncentrálok. Nem, akkor sem fognak engem kizökkenteni. Azt meg főleg nem érik el, hogy lealacsonyodjak a szintjükre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=873408#post873408][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.02.08. 18:05[/b][/url]

Mit is mondhatnék. Rendesen ránk jár a rúd mostanában. És találnom kell egy helyet, ahol megbújhatok. Úgy bújhatok meg, hogy tényleg csak a tanulásra koncentrálok, és nem vonja el semmi a figyelmem. Akármilyen nagy is a kastély, nem egyszerű hadművelet ez, hisz most a vizsgaidőszak előtt, sokan vannak ugyanígy ezzel.
Úgy döntöttem, ma a társalgót próbálom ki, főleg mert a forrócsokit egyszerűen imádom, ami itt van. Kellően motiváló lesz az nekem a folyamathoz, meg hát... azért Bercit se szeretném az őrületbe kergetni, szerintem már így is a türelmét próbálom. Sose stréberezett még le ezelőtt, de mit tehetnék? Most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzek. Konkrétan a jövőm múlik rajta. Még szerencse, hogy apu tudott még szerezni a görcsoldó bájitalból, mert az a legjobb barátom, mióta egy görcs vagyok, és csak azon bírok kattogni, hogy.... fogy az időm.
El is foglalom a kényelmes fotelt, úri hölgyhöz méltatlanul, törökülésben foglalok helyet rajta, fel is csapva a jegyzeteim, amik csoda, hogy nem károsodtak a folytonos cipelésben.
- Itt ez a ribi... na, róla beszéltem - kifújom a levegőt, és behunyom a szemem. A hang ismerős, de... továbbra sem akarok foglalkozni vele, hiába társul mellé másik kettő.
- De ez a sznob picsa, nem is értem, mit evett rajta Domi - a betűkre koncentrálok. Nem, akkor sem fognak engem kizökkenteni. Azt meg főleg nem érik el, hogy lealacsonyodjak a szintjükre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=875141#post875141][b]Wesselényi Arabella Valéria - 2024.03.17. 10:05[/b][/url]

Kicsit messzebb ültünk a kandallótól, nincs az az isten, hogy közelebb merészkedjek hozzá! Az abból kiáramló meleg nem tesz jót a bőrnek, és a végén még ráncosodni kezdünk! Jéééézike! Csak azt ne! Túl fiatal és szép vagyok, hogy Kaki néni-féle banya legyek!
- … és akkor megláttam, hogy az alapozóját…NEM KONTÚROZTA! - ijedten felsikítottunk szánkhoz kapva kezeinket Zsüli meséjén, amit látott valamelyik nap a faluban. Most komolyan, a kontúrozás olyan alap sminkeléskor, mint az azt megelőző face care. Még akkor sem akadtam volna ki ennyire, ha mondjuk rossz árnyalatot használt volna vagy rosszul mosta volna el. Komolyan, nekem kell megtanítani mindenkit sminkelni?!
Ekkor nem várt hangok ütötték meg a fülemet. Gyanakvón irányába pillantottam, felmutatva mutatóujjamat a csajsziknak, hogy fogják be a pofájukat, mert hallani szeretném. Szemeim jobban szűkültek, ahogy megláttam a két ribancot Zsolnát köpködni közvetlenül előtte megállva. Anyám, de pofátlan szarok, Zsoli meg miért nem reagál? Miért tűri? Attól, hogy tehetős a családod, nem kell elviselned a bárányok bégetését. Kezembe kellett vegyem az ügyet. - Gyerünk hölgyim, mutassuk meg ezeknek, ki a főnike! - azzal fogtam magamat és hárman odalibbentünk egy pillanat alatt a trióhoz. Összefont karokkal álltunk meg Zsolna és a két ribanc között. Feszengve néztem rá a levitásra, hogy vajon fel fogja-e emelni a fejét vagy sem, aztán lealacsonyító pillantást vetettem a másik kettőre.
- Hé! Ő a testvérem és nem ribi, de én igen! - előhúzva a pálcámat, a hozzám közelebbit megajándékoztam egy Urticaria bűbájjal, ami hétköznapi nevén: Csalánártás. Zsüli és Maja a második csajra szegezte pálcáját, míg én az elsőre.
- Én a helyetekben eltakarodnék divatszakértőhöz, mert az egy dolog, hogy egyenruhában vagyunk, de komolyan… rózsaszín, szőrös hajgumi? Mi ez, kilencvenes évek? Sem stílusérzéketek nincs, sem pedig gerincetek, ribanc! - vetettem oda még lekezelőbben, de a pálcám nem ereszkedett meg egy percre sem, már nyelvem hegyén volt egy újabb rontás, de megadtam nekik a lehetőséget. Vagy párbajoznak ellenünk, vagy elfutnak. Még jó, hogy az utóbbi mellett döntöttek, mire diadalittasan meghajoltam - ha volt közönség -, aztán Zsolna felé fordultam.
- Ne törődj velük, a helyes, ego sértett pasik pletykásabbak, mint a nők. Jól vagy, csajszim?