37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 14. 15:22 | Link
Somlay Kornél
...



Ma tényleg nincs igazán jól. Talán ha bevette volna a bájitalt kicsit jobb lenne, de akkor meg gyengének érezné magát, hiszen régebben elég volt napi egy is, most meg már ez lenne a második. Abba nem gondol bele, hogy valószínűleg az anyukája gyógyteái sokat segítették a bájitalt, csak arra tud koncentrálni, hogy gyengül mindenféle értelemben. A farkaskór nem tesz jót a mannaáramlásának. Az egész teste sajog és gyenge. Az óráin borzalmasan szerepelt, aztán meg az sem segített, hogy kifelé el is gáncsolták, ami miatt az állán egy hatalmas fehér ragtapasz csücsül.
Semmi kedve sincs visszamenni a szobájába. Az üresség és a csend most csak még fojtogatóbb lenne számára, viszont a társalgóban folyton hangzavar van. Kisebb-nagyobb csoportok csacsognak, kacagnak vagy próbálnak meg tanulni. Ő kicsit messzebb ül mindenkitől, nincs senki olyan ismerős akihez odaszegődhetne, így csak csendes megfigyelője a nyüzsgésnek. Alibiként ott pihen az ölében egy bájitaltankönyv, de már rég nem nézett a lapjaira, csak kis keserű pofival nézegeti a többieket és elképzeli milyen kellemes lenne ha ott ülne mellettük.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 14. 15:59 | Link
Rómeó


A mai program szokás szerint egy kis olvasás. A könyvtár a legjobb e tevékenység szentelésének, de amikor beléptem oda tele volt nálam sokkal nagyobb felsőbbéves tanulókkal. 150 centisként óriásoknak tűnnek nekem az idősebbek és szívem hevesebben ver látványuktól, ezért inkább máshol olvasok. A könyvtárból egyenesen a Társalgóba megyek, ott még úgy se jártam és hátha kevesebb ember tartózkodik ott. Tévedtem! Sok társaság gyűjt ma össze, mindenki beszélget valakivel és én, aki még senkit nem ismer, illetve barátaim sincsenek, nem tudok csatlakozni hozzájuk. Ennyi embernek meg bemutatkozni és válaszolni érdeklődő kérdéseikre nincs hangulatom.
Sajnos a helyiség annyira zsúfolt lett a különböző baráti társaságoktól, hogy nincs szabad sarok vagy asztal, ahol egyedül lehetnék. Viszont van egy pont, ahol csak egy srác ül, könyvvel a kezében. Nem tehetek mást, be kell pofátlankodnom a személyes terébe. Odasétálok hozzá, kicsit megköszörülöm torkomat és udvariasan megszólítom, ahogy arra anyám nevelt.
-Szia -eddig jó. Bár, a mutálás közepén vagyok, ezért a hangom olyan mintha egy ogre és egy szoprán hangú kórista egyszerre szólította volna meg. -Leülhetek ide melléd? Nincs hely máshol. -jó, talán az utóbbi infót nem kellett volna elmondanom neki nehogy megsértődjön.
Közben elkezdek keresni egy párnát, amire leülhetek persze, ha megengedi. Félszemmel a könyvét nézem, vajon ő mit olvas? Bájitaltan, rögtön felcsillan a szemem.
-De menő! Te is szereted a Bájitaltant? -végre valaki rajtam kívül. Azt hittem, hogy csak én vagyok megveszve azért a tárgyért. Már most kedvelem a srácot.
-Egyébként Somi vagyok. -nyújtom felé a kezem széles vigyorral az arcomon. Azt inkább ne is említsük meg, hogy a torkomban élő kórista nyert, így a mutáció ma pihenni tér és gyermekhangon ismerhet meg az idegen.  
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 14. 17:01 | Link
Somlay Kornél
...



Kicsit sikerül neki elbambulnia, így a köszönés kicsit meglepi,  ám mosolyogva pillant a hang irányába még mielőtt kideríthetné ki szólt hozzá.
Egy alacsony fiúcska az, könyvvel a kezében. Rómeó alapból a kortársainál is nagyobb szokott lenni, szélesebb is, magasabb is, nemhogy a kisebbeknél, de így valahogy már megszokta, hogy mindenki kisebb nála és emellett olyan könnyen elsiklik, mintha nem is létezne.
- Heló! Oh, persze, naná! - azért arrébb húzódik, hogy legyen helye a másiknak is, míg amaz párnát keresgél.
- Ha? - lepillant a könyvre, egészen megfeledkezett róla, majd vissza a feléje nyújtott kezekre. Majd a vigyorra Somi arcán. Ettől a fáradt, nyúzótt Rómeó is azonnal vigyorogni kezd.
- Rómeó, és nem, nem tudom hol van Júlia - teszi még hozzá egy nevetés kíséretében. Nem zavarja ha ezzel poénkodnak, de mindig mókás másokat megelőzve ezt kijelenteni, mintha valamiféle gondolatolvasó lenne.
- És amúgy aha, tökre bírom a bájitaltant, csak nem megy valami fényesen - a vigyora itt már visszacsúszik egy enyhébb mosolyba, miközben rábök az egyik oldalra, ahol egy régi ábra látható az egyik zöldes bájitalról, amit második vége táján szoktak tanítani.
- Ezt mondjuk legalább hétszer elrontottam már eddig...oh  hányadikos is vagy amúgy? Vettétek már? - pillant oda, mert bár emberismeret téren Rómeó nem a legélesebb kés a fiókba, de még neki is leesett, hogy nem egykorúak.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 14. 17:49 | Link
Rómeó


Csak most realizálom, hogy a könyvtárból menekültem a magas felsőbbévesek elől egy
mégmagasabb felsőbbéveshez. Szuper! Az még semmi, hogy magas, de olyan széles, hogy ha elém állna eltűnnék.
Rómeónak hívják, nagyon menő. Először le se esik a Júliás poén, majd nagyot koppan és elnevetem magam. Ez jó volt. Én még nem ismerem annyira a srácot, hogy bedobjak egy Sheakespeare idézetet és nem teszem fel azt a kérdést se, hogy „O, Romeo, miért vagy te Romeo?”
Időközben találok egy színes párnát és Rómeó mellé ülök, onnan figyelem őt.
-Ne parázz emiatt, az érdemjegyek sose tükrözik a valós tudásodat, csak a memoriádat tesztelik, hogy mennyit sikerült megjegyezned. Lényeg, hogy ha érted és szereted a tárgyat. -közben nézek a bájitalra, amit éppen mutogat.
-Nem ismerem, szerintem mi még nem tanultuk. Elsős vagyok, te hanyadikos vagy? -kérdezek vissza. Bár, magassága alapján kb. ötödikes lehet.
Csak most veszem észre a kis sebtapaszt az állán.
-Mi történt az álladdal? Te is elestél az udvaron? -nézek rá nagy szemekkel, majd eszembe jut a térdem. -Nekem Hulk-os sebtapim van. -próbálom felhúzni a nadrágom szárát, de a sebtapasznak csak hűlt helye maradt. -Vagyis volt. Na, mindegy! Ha tudom, hogy találkozunk, akkor hoztam volna neked egy Hulk-os sebtapsaszt, nagyon vagány. -mosolygok a srácra. Nem tudom, mitől van ma ilyen jókedvem.
-Egyébként tényleg nem gond, hogy ide ültem? Szólj, ha vársz valakire! -fejemmel a körülöttünk ülő társaságok egyike felé biccentek. -Gondolom sok barátod van itt a suliban. -mosolygok továbbra is rá. Feltételezem, hogy második évre már egyre jobban belejönnek az emberek az ismerkedésbe és később már egy csomó barátot szereznek, így nem szívesen lógnak az elsősökkel.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 14. 20:34 | Link
Somlay Kornél
...



A nevetésen csak vigyorog, úgy tűnik ez a poén sohasem fog kimenni a divatból.
- Nem a memóriámmal van a gond, az elmélet mindig meg, a gyakorlat nem - túr bele a hajába zavartan.
- Negyedikes, oh de akkor te még csak most barátkozol az egésszel igaz? Hogy tetszik? - emlékszik még arra, milyen borzalmasan izgalmas volt először átlépni Bagolykő kapuját és belekerülni ebbe az eszeveszett de fergeteges kavalkádba amibe a mai nap óta forog folyamatosan mint a ringlispír.
- Majdnem, a folyosón - meg is érinti ujjával a ragtapasz helyét, amiről már teljesen megfeledkezett azóta. Persze arról nagyban hallgat, hogy azért kellett hozzá egy kis segítség, hogy kiterüljön mint a palacsinta, de nem akar leégni a másik előtt.
- Hogy milyen? - pillog rá értetlenül - ez valami mugliság? - ebből ő aranyvérűként eléggé kimaradt. A családja még a mugli városokba se szívesen viszegették el, nemhogy bármi mást megtapasztalt volna elsőkézből. Annyit tud, hogy akik közelebb állnak a muglikhoz azok néha furcsa szavakat használnak és furcsa dolgokat ismernek.
- Fuu, pedig most már én is akarok Hulkos sebtapaszt - nem tudja, hogy eszik-e vagy isszák, de nyilván kell neki. Közben kezd egyre megelevenedni Rómeó is, vigyorog és nevetgél, amitől egy hirtelen pillanatban picit meg is szédül. Csak megrebben a szemhéja, túl sok látható mozdulatot nem tesz, amiből bármire is lehet következtetni.
- Nem, nem tényleg semmi gond, nem fog jönni senki sem - rázza a fejét, ami szintén nem segít az állapotán. Ekkormár kicsit elfintorodva a homlokához ér ujjaival, megmasszírozva a sajgó részt.
- Barátok, oh hát nagyon kevés, nem vagyok valami népszerű alak, veled mi a helyzet? Hogy megy a beilleszkedés? - pillant Kornélra kicsit elvörösödött fejjel. Zavarban van, hogy ilyesmit be kell vallania valakinek aki ennyire...kicsi.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 14. 21:36 | Link
Rómeó


-A gyakorlat legnagyobb titka a nyugalom. Az emberek nagy része mindig izgul, hogy elront valamit és fejben arra koncentrálnak, hogy mit ronthatnak el, emiatt persze el is rontják. Szóval, csak nyugi, menni fog! -próbálom bíztatni Rómeót. Az igazság az, hogy elméletben én is erősebb vagyok, de kétlem, hogy ezzel a mondattal segítenék rajta.
-Igen, még teljesen új vagyok és kicsit egyedül is érzem magam. A negyedik nagyon menő, akkor te már tudsz egy csomó mindent, nem? -teszem fel a kérdést. Úgy nézek rá, mintha azt mondta volna, hogy ő a Megváltó és eljött kenyeret meg bort adni. Tudom, a bibliai Megváltó többet tett, de maradjunk inkább a kajálás résznél.
Figyelmesen hallgatom, hogy hol esett el a srác, miközben én a nadrágom szárával szerencsétlenkedem.  -Akkor ezek szerint a folyosókkal is vigyáznom kell. Hogyan estél el? Megütötted magad? -teszem fel érdeklődő kérdéseim. Talán esetéből én is tanulhatok és később tudom majd, hogy mire kell vigyáznom. Közben persze sikerül megmutatnom hófehér térdeimet és a sebtapaszom helyét, de csak a kérdésénél jövök rá, hogy Damirán és rajtam kívül más még nem látott Hulkos sebtapaszt.
-Hulk, tudod a szuperhős. Az a zöld emberke, aki olyan nagy és izmos, mint te csak ő zöld színű. -próbálom minél érthetőbben elmagyarázni, hogy ki is az a Hulk. Mugliság? Ezek szerint Hulkot csak a muglik ismerik? Én nem is vagyok mugli.
-Nagyon menő!  Kár, hogy nincs nálam. -egy kicsit elszomorodom, de nem sokáig. Rómeó nevetgélése elég ragadós tud lenni és már vele együtt nevetek.
Megnyugtat a tény, hogy nem kell átadnom másnak a helyemet. A párnát már biztos nem adom oda senkinek, annyira kényelmes. Meghallgatom válaszát, amivel sikerül meglepnie. Ha Rómeó nem népszerű negyedikesként, akkor nekem végem.
-Nem vagy népszerű? De miért? Baromi magas vagy, meg izmos és jó a humorérzéked, illetve jófej vagy. Most biztos csak szerénykedsz itt nekem. -megbököm vállammal a srácot és mosolygok rá. Nem akarom elhinni, hogy egy olyan srác, mint ő ne lenne népszerű. A mugliknál a hozzá hasonló fiúk a legmenőbbek, meg csapatkapitányok. A filmekben pedig az ilyen pasik szoktak énekelni, táncolni és a legjobb sportolók mellette.
-Én tényleg nem vagyok népszerű. Elég magamnak való vagyok és elég sokat olvasok, illetve amint már mondtam nem rég érkeztem a suliba. Szóval, nem sok emberrel beszélgettem még. -lehajtom fejemet. Lehet, másoknak jobban megy a beilleszkedés, de mivel már jó ideje a legjobb barátaim a könyvek, ezért nekem nem annyira megy még. -Meg mindenki magasabb nálam, úgy érzem magam, mint egy törpe az óriások világában. -azt már jobb, ha nem tudja, hogy félek is a magasabb srácoktól.
-Neked, hogy telt az első éved? Könnyen beilleszkedtél? -még mindig hihetetlen, hogy Rómeó ne lenne népszerű.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 15. 17:53 | Link
Somlay Kornél
...



- ehe...oké - bólogat csak a hosszas előadásra. Aztán a következőnél, hogy olyan csillogó szemeket is kap a kérdés mellé, hát muszáj neki kicsit kihúznia magát.
- Na igen, azért már egy csomó mindent tudok - és ez igaz is, elméletben tényleg sok mindent megtanult az évek alatt. Az más kérdés, hogy ha nem mugli bűvészkedést akar bemutatni, akkor nehézkesen sikerülnek azok a gyakorlati akadályok megugrása.
- Hát...hát úgy puff - még kézmozdulatokkal is segíti ezt a részletesen leírt eseményt, hogy a másik véletlenül se maradjon ki semmi fontosból.
- Amúgy jól vagyok, semmi bajom - rázza a fejét automatikusan, ezt az egészség kérdés kikerülést lassan már annyira csípőből tolja, hogy rá se eszmél mi a kérdés, csak annyit tud, hogy a válasz a jól, jól nincs bajom és társai kell, hogy legyenek.
A ragtapasz témára csak bólogat, izgalmasan hangzik, bár magyarázattal együtt sem tudja hova tenni az alakot, leginkább úgy képzeli el, mint egy trollt Rómeó fejjel. Mókás látvány.
A következő kérdésre először csak beharapja az ajkát, majd megvonja a vállát.
- A népszerűségen sokat dob ha tud az ember varázsolni. Nekem nem igazán megy. Nem vagyok kvibli, de csak kicsit vagyok erősebb náluk... - hát ennek a kis krapeknak se lesz többé ő a nagy, az erős meg a menő gyerek.
- De még növésben vagy, aztán meg az egész levita hasonló hozzád, ne aggódj, szerintem hamar be fogsz tudni illeszkedni - biztatóan mosolyog rá - pláne ha segítesz az embereknek a házijukban - teszi hozzá vigyorogva.
- Hát nem mondanám...akkor ütött meg a felismerés mennyire nem vagyok tehetséges varázsló... - meg persze a többieket is. Pedig először tényleg mindenki el volt ragadtatva tőle. A nemesi család, az aranyos kis pofa, meg már akkor is magasabb volt mint az átlag, de ahogy kiderült, hogy majdnem kvibli vérfarkas már kevesebben rajongtak érte.

Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 15. 18:29 | Link
Rómeó


A megnyugtatására tett kísérletem nem épp úgy alakult, ahogy azt elterveztem. Vissza kell fognom magam, túl lelkes vagyok.
Az elesés történetére elég zavartan nézek, hogy lehet csak úgy puff elesni? Olyanról már hallottam, hogy valaki megcsúszik és arra is volt már precedens, hogy az ember a saját lábában esett el, de ilyen puff..még nem.
-Kifejtenéd? Valami láthatatlan kéz megragadott? -teszem fel a kérdést. Tényleg érdekel a sztori, persze, ha Rómeó nem akarja elmondani, akkor elengedem a dolgot.
-Biztos? Úgy nézel ki, mintha rövid lett volna az éjszaka. Csak nem vadásztál az este? -teszem fel nevetve a kérdést. Nem szeretném megbántani az ismeretlent, próbáltam utalni arra, hogy elég nyúzottnak tűnik.
A népszerűségre adott válaszán meglepődőm. Most tényleg ennyire szerény vagy őszinte lenne?
-Nem tudsz varázsolni? -kérdezek vissza a meglepett kóristás hangomon -Biztos tudsz, csak nincs kivel gyakorolnod, nem? Nincs a kastélyban gyakorló terem, ahol fejlesztheted a tudásodat? -teszem fel a kérdést. Annyira nem ismerem még a kastélyt, hogy minden egyes terem elhelyezkedését tudjam. Viszont ez egy nagyon jó helyiség lenne, azoknak, akik elméletben jobbak, mint gyakorlatban.
-Szívesen segítek bárkinek, aki kéri és remélem hamarosan én is nagyra növök. -mosolygok Rómeóra. Milyen szép is lenne, ha én is olyan magas lehetnék, mint amilyen ő.
-Ez így nagyon fekete-fehér. Nem lehet jó mindenki, mindben. Szerintem neked is megvannak az erősségeid, amiben jó vagy. -próbálom Rómeóba visszahozni a jó kedvet, hogy ne a gyengeségeire fókuszáljon.
-Én sokat olvasok, ezért például jó a fantáziám és könnyen, gyorsan jegyzek meg dolgokat. Viszont egy csomó mindentől félek, például a sötétségtől, a magas srácoktól, a hangos zajoktól. Neked mi az erősséged és mitől félsz? -túlságosan is kitárulkozom Rómeónak, de nem tudom máshogy megmutatni, hogy az emberek tökéletlenek. Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei is.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 16. 18:04 | Link
Somlay Kornél
...


Kicsit meglepődik, hogy ennyire ragaszkodik a másik az esés történetéhez, bár a láthatatlan kezem még halvány mosolygásra is bírják.
- Ki tudja, ebben az iskolában még az is megeshet - a végére már vigyorog. Az épségéről se tudja igazán meggyőzni a fiút, úgy tűnik a hazudozáshoz vagy mismásoláshoz nem igazán van neki tehetsége.
- Oh múlt este nem, de az azelőttin... - rázza a fejét, s mintha a teste is észlelné a beszélgetést, azonnal be is nyilall az oldala amire odakap, hogy picit megmasszírozza.
- Gyakorlóterem, hm, a szobámba szoktam próbálkozni ami azt illeti vagy valahol kültéren - gyakorlóterem nem is igazán rémlik neki, de akkora ez a kastély, hogy biztos abban, hogy a felét sem ismeri a termeknek és folyosóknak amik helyet kaptak itt.
- Tuti - bólogat biztatva a másikat, elvégre még csak elsős, bőven van ideje megnőni, ha nem is akkorára mint ő, de átlagos méretűre a törpe helyett.
- Félsz a magas srácoktól? De hát ideültél mellém - pislog le a másikra. Bár tény, hogy az ő magassága és testalkata inkább egy nagy plüssmacira szokta emlékeztetni az embereket mintsem valami ijesztő verőlegényre.
- Hm az én erősségem? Hm, szeretek főzni és sütni, de csak reggeliket. Meg tudok néhány bűvészmutatványt is, nézd - fordul felé teljes testével, hogy bemutathassa a hüvelykujj le és visszaragasztó  bűvésztrükköt, amit elsőként tanult meg még múlt év elején.
- Fantasztikus mire képes a mugli fantázia nem? Már majdnem tényleg olyan mint a  varázslat - vigyorodik el. A félelmei viszont ennél bonyolultabbak. Megvakargatja állát gondolkodásképpen.
- Azt hiszem az egyetlen félelmem, hogy egyedül maradok - nem fél tulajdonképpen mástól. Persze a lendített öklök és pálcák azonnal összerezzentik, de voltaképpen nem tartja ezeket félelemnek, csak természetes reakciónak. Az meg, hogy itt ülnek és alig tíz-tizenöt perc múltán ilyesmiről beszélgetnek a legtöbb diákkal ellentétben Rómeónak teljesen okés, még csak fel sem merül benne, hogy talán nem kellene ennyire nyílt könyvvé avanzsálnia magát ennyire hamar.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 17. 15:47 | Link
Rómeó



Hallgatom Rómeót, a két nappal ezelőtti éjszakájának beszámolójáról. Kissé értetlen arcot vágok és csak akkor áll össze a kép, amikor az oldalához kap.
-Úristen, téged valaki bántott? Itt van a teremben? -gyorsan falpattanok a helyemről és megfordulok. Próbálom kitalálni, hogy ki volt az elkövető. -Mutasd meg ki volt! Elkapom! -közben már gyűrőm is fel ingujjamat, ahogy azt a filmekben láttam a férfiaktól verekedés előtt. Jómagam még soha nem bántottam senkit, szóval nem tudom miért pattogok itt ennyire.
-Akkor majd gyakorlunk együtt! -még mindig paprikás a hangulatom, de már kezdek lenyugodni. Az, hogy a közös gyakorlást hogyan lehet kivitelezni még nincs meg fejben, de nem akartam, hogy Rómeó tovább szomorkodjon. Lassan visszaülök a helyemre, kezdek megnyugodni.
-Úgy éreztem, hogy ide kell ülnöm. -meg máshol nem is volt hely, de ez most inkább ne firtassuk. Maradjunk a szerencsés véletlennél vagy a sugallatnál, hogy most itt a helyem.
Figyelemmel kísérem a mutatványt. Annyira nem vagyok oda az ilyen illúziókért, de mosolyra húzódik szám tehetségén és kap tőlem egy baráti vállveregetést erőfeszítéseiért, amivel szavak nélkül tudom kommunikálni azt, hogy „szép volt”.
-Valóban fantasztikus! Vajon vannak varázslók, akik ilyen trükkökkel szórakoztatnak muglikat? -annyira kézenfekvő a kérdés, hogy még nekem is el kell gondolkoznom rajta.
-Attól mindenki fél, ezzel nem vagy egyedül. Olvastam is egy bölcsességről a témával kapcsolatban, miszerint azért gyűjtünk barátokat, hogy legyen közönség a temetésünkön vagy valami ilyesmi. Pontosan nem tudom, hogyan szól az idézet, de a lényege ez. -sikerült gyászosra varázsolnom a hangulatot. -Neked szerintem ettől nem kell félned, barátságos és közvetlen vagy. -próbálom menteni a menthetőt.
-Rómeó, te negyedikes vagy. -valahogy fel kell vezetnem a következő témát. -Volt már veled, hogy…szóval, hogy…úgy…érted? -nehéz megfogalmazni a következő kérdést, főleg, hogy jólnevelt énem tiltakozik ellene és a szavak se akarnak úgy jönni, ahogy én azt akarom. Veszek egy mélylevegőt és végül kinyögöm, hogy mire is vagyok kíváncsi. -Szóval van valakid vagy szerinted itt meglehet találni a szerelmet? -saját kérdésemen képes vagyok elpirulni.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. május 20. 22:05 | Link
Somlay Kornél
...



Kicsit meglepődik a hirtelen indulatokra. Nagyokat pislog a fiúra, ő a láthatatlan kezeket valahogy egészen máshogy képzelte el.
- Én azt hittem most a szellemekkel viccelődünk - vallja be őszintén, még mindig kicsit megszeppenve. Megfordul a fejében, hogy esetleg Kornél a végén neki is ad egy jobbost annyira belelendül a nagy pofozkodásba. Úgyhogy kicsit hátra is húzódik, biztos ami biztos.
- Juj az szuperkirály lenne, amiket vesztek órán azokat majd gyakorolhatjuk délutánonként, hátha ha eleget kántálom az igéket működni fognak - Hat éve kántálgatja ilyen-olyan módon, de a reményt valahogy még most sem sikerült elvesztenie. Ezzel valószínűleg tudta nélkül valami guinness rekordot is felállíthatott.
A kis mutatvány után, amire a fiú nagyon büszke és vigyorog is rendesen, a kérdésen nem kell különösebben sokat gondolkodnia.
- Biztos vagyok benne, hogy a legnagyobb művészek valójában varázslók is. Néztem pár videót meg dokumentumfilmet az életükről, azok ott biztos, hogy nem muglik - rázza a fejét halál komoly fejjel. Volt bűvészboltba, ott találta ezeket és nem túlzás, az egészen bonyolult trükköktől a szája is tátva maradt.
Kornél idézetére olyan fejet vág, mint akinek nem igazán tetszik a dolog, kicsit túl szomorúnak érzi ezt az egészet.
- Köszi, ha pedig megijeszt a sötét csak szólj és csinálok vele valamit - vigyorodik el. Mondjuk lehozni a napot nem tudja Sominak, de valami más taktika biztos akad.
A negyedikesre bólogat, de a többi részét nem egészen érti.
- Úgy? Hogy? - vonja össze szemöldökeit. Sokszor volt sok úgy meg így, aztán ahogy Kornél kifejti máris újra elvigyorodik.
- Teeetszik valaki?? - kérdez rá azonnal nem is leplezve kíváncsiságát.
- Amúgy nekem nincs, de sok pár van itt. Hallottam már olyanról is, akik összeházasodtak a suli után valamennyivel. Meg hát az aranyvérűek még a suliban, bár azok nem szerelemből... - a diákseregben mindig akad két kezet fogó alak, aztán, hogy azok meddig maradnak együtt más tészta, mégiscsak a legtöbben a tinédzser korukat élik.

Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. május 22. 18:01 | Link
Rómeó


-Igen, csak láttam, hogy az oldaladhoz kaptál és azt hittem, hogy…-megvakarom a tarkóm, ez így elég kínosra sikeredett -Szóval, azt hittem, hogy valaki bántott. -a mondat végét próbálom a leghalkabban mondani. Kicsit félreértettük egymást Rómeóval. Visszaülök helyemre inkább. -Bocsánat! -muszáj hozzátennem, még a végén bolondnak fog tartani.
-Lehet én is tanulok tőled! Te már biztos több varázsigét ismersz, mint én. -részemről ez a gyakorlás dolog fixálva lett. Már be is jegyzem a nem létező határidőnaplómba, majd délutánonként zargatom vele Rómeót.
Rómeó teljesen korrekt választ ad a varázsló előadók felvetésemre.
-A bűvészekre gondoltál? Mert szerintem a művészek nem feltételen varázslók, inkább olyan emberek, akik teljesen máshogy látják a világot és sokkal érzékenyebbek minden rezdülésére. A bűvészek valóban olyan elképesztő mutatványokra képesek, hogy csak varázslók lehetnek. Viszont, akkor felmerül a kérdés, hogy miért? Valaki varázslónak születik, feltételezem tehetséges is a mágia használatában, de mégis muglikat szórakoztat tudásával. Szerinted ez nem fura? -boncolgassuk még a témát. Érdekel Rómeó véleménye. Természetesen nem nézem le azokat, akik ezt a hivatást választják, inkább csak a miértekre keresem a választ. Miért lesz egy varázsló, bűvész mugli közönség előtt?
-Köszönöm, majd esténként átmegyek az Eridonba szólni neked, hogy félek. -elmosolyodom saját mondatomon, annyira abszurd még az elképzelés is, ahogy pizsamában elsétálok Rómeóhoz, megállok az ágyánál és az éjszaka csendjébe belesuttogom, hogy félek. Lehet, hogy attól a pillanattól kezdve ő is félne. -Akkor a legrosszabb, amikor telihold van. Valamiért olyankor rosszul alszom és egész este csak forgolódom. Lehet, hogy vérfarkas vagyok, csak még nem változtam át. -nevetem el magam, ez már tényleg abszurd. -Most gondolj bele, hogy itt ülünk beszélgetünk, teliholdkor meg vadászok az erdőben és te nem is sejtenéd, hogy ilyen kettős életet élek. Mondjuk menő lenne, még soha nem láttam vérfarkast csak olvastam róluk. Gondolom te se találkoztál még velük, de ha esetleg látnál egyet mindenképp szólj! Nagyon kevés információ van róluk, lehetnék én az első, aki tudományos leírást készít vagy mégjobb, lehetnék én az, aki megtalálja az átváltozás ellenszerét! –olyan dicsőséges pillanat lenne, alkotni valamit a tudomány területén. Tudom, elég kicsi az esély arra, hogy ez valaha is megvalósuljon, de a remény hal meg utoljára.
Nagyon nehezen, de végül kibököm a számomra legkínosabb kérdést. Ahogy felteszem a nagy kérdést, már meg is bánom, hogy egyáltalán megkérdeztem. Beszélhettünk volna az időjárásról vagy a családjáról, erre egy ilyen téma jut eszembe. Rómeót látszólag kevésbé zavarja a kérdés és egyből visszakérdez. Ha most éppen ittam volna, biztos, hogy félrenyelek, de szerencsére csak szimplán zavarba jövök.
-Nem dehogyis, még nem is ismerek úgy senkit az iskolában. -meg az igazság az, hogy nekem nehezebb is lesz párkapcsolatot találnom itt. -Szimplán csak érdekelt, mert nekem ez az első iskolám és nem tudom, hogy mik az erre vonatkozó szabályok. -talán elhiszi. Mondjuk, magam se tudom, hogy miért dobtam be ezt a témát. Hosszabb válaszát végig hallgatom. -Értem. -semmi más frappáns válasz nem jut eszembe.
Majd valami késztetést érzek egy cselekvésre, nem tudom miért. Ha hívő lennék, biztos azt mondanám, hogy a Szentlélek megszállt vagy valami ilyesmi, de így magyarázat nélkül maradunk.
-Rómeó! -most teljesen a fiú felé fordulok parányi testemmel is és nagyon komoly arcot vágok. –Miért vagy te Rómeó? Nem ezt akartam mondani! Bocsi, nem hagyhattam ki! -vigyorgok poénomon, amit már az első perctől kezdve elakartam sütni, ahogy meghallottam a nevét.
-Szeretnék neked adni valamit! -azzal a nyakamban lógó medálhoz nyúlok és hátul kikapcsolom, így az most már a kezemben pihen. Lassan Rómeó felé nyújtom.
-Ezt még a nagyimtól kaptam, amikor ideérkeztem. Azért adta, hogy megvédjen mindentől. Én igazából csak a sötéttől félek, de azt mondtad, hogy abban majd te segítesz nekem, ezért ezt neked adom. Jól jön a szellemek ellen! -mosolygok a fiúra. Közben az oldalára pillantok, amihez egyszer odakapott. -Valami biztos történt veled, de megértem, ha nem szeretnéd elmondani. Az is elég, ha elfogadod az ajándékot. Én hiszek benne, hogy megvéd attól, ami miatt fáj az oldalad. -a kezemben lévő medált szó nélkül a nyakába teszem és mosolygok tovább az Eridonosra. Jó érzés adni.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. június 14. 21:44 | Link
Somlay Kornél
...


Nagy szemekkel pillog mint aki nem az előbb sziszegett fel. Nem igazán fordult meg a fejébe, hogy esetleg ez is ludas lehet, de mikor végre felfogja halványan elmosolyodik.
- Ezt nem mások okozták, tegnapelőtt tényleg vad éjszakám volt - igyekszik megnyugtatni Kornélt, mielőtt tényleg valakinek elkapja a grabancát. Bár még sohasem volt gyengélkedőn kísérőként és nem betegként. Biztosan egészen új élmény lenne.
A felvetésre csak hümmög, tudni biztos, hogy többet tud, megcsinálni valószínűleg nem.
- Nem különösebben, a varázslóvilág színes, de kötött, a muglik sokkal szabadabban élnek, választanak párt, annyian vannak, hogy az ember beleveszik a tömegbbe. Lehet ezek csak olyan varázslók akik ebből akarnak megszökni és a mugliknál egy ilyen tudomány biztos könnyű pénzkeresési módszer - legalábbis így képzeli el. A nagy varázslóknak biztos könnyebb eltüntetni az érméket, meg előhúzni valaki füléből. Bár az már neki is megy, csak a kézügyességét kell még kiscit fejlesztenie.
Ebbe bele se gondol, így a megjegyzés, hogy Kornél átslattyog hozzá az Eridonba először halk nevetésre készteti. Ő is ellképzeli a jelenetet és határozottan remekül mulat azon, ahogy a fejébe kerekedik a dolog.
- Ebbe nem gondoltam bele - jegyzi meg ahogy nevetése vigyorba fordul. - Esetleg esti bátorság sétákat még tehetünk - ajánl fel egy kicsit kivitelezhetőbb alternatívát. Hétvégente úgyis később van takarodó, bár tekintettel, hogy közeleg a nyár, éjszaka is később van.
A vérfarkasos poénon már nem tud annyira jóízűen mulatni, csak kellemetlenül mosolyog. Az elgondolás valóban fura, bár ő a másik oldalról szemléli a dolgokat. Az összes tanár be van avatva, aki csak szembe jön vele, mint pontosan tudja mi ő, de a diákok előtt nem muszáj felvállalnia magát. Nem mintha nagyon el tudná rejteni az alkarján lévő sebet nyáron, de így is kevés embernek esett le, hogy mi is az.
- Ha egy mégis csak megállna az asztal előtt most ebben a szent pillanatban nem ijednél meg tőle? Sokan úgy kezelik őket mint a replásokat - csak óvatosan próbál puhatolózni, hogy a másik milyen módon vélekedik a vérfarkasok iránt. Elvégre a lelkes megfigyelése is kicsit hajaz arra, mint mikor egy ritka állatot akar valaki szemügyre venni.
A szerelem téma enyhébb vizeire evezve Rómeó izgatottá válik, hátha kiderül, hogy itt nem csak egy Rómeó van hanem esetleg kettő, csak a másik Júliát is talált már.
- Szabályok? Hm, nem hiszem, hogy vannak erre szabályok, ne dugd le a nyelved a folyosón senki torkába mert azért morognak a tanárok. De szerintem csak azért, mert már nem fiatalok - hányszor hallotta rikácsolni egyik-másik zsémbesebb tanárt, ha egy gerlepár kicsit jobban belelendült az enyelgésbe.
- Hm? - A Rómeózásra csak vigyorog, viszont amikor megtudja, hogy ajándékot fog kapni kicsit ledöbben.
- B..biztos vagy benne? Ha a nagymamádtól kaptad tuti fontos neked - pillog. Nem igazán szoktot kapni ajándékot a családján kívül. Különösen nem valakitől, akit alig ismer, így ez annyira új neki, hogy jóformán el se akarja hinni.


Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. június 15. 16:41 | Link
Rómeó


-Mesélj, mit jelent nálad a vad éjszaka? Te is késő estig olvasgattál? -mi mást jelenthet egy vad éjszaka? Biztos ő is valami szépirodalmi mű miatt maradt fent sokáig. Velem ez már sokszor előfordult, olvasás közben elvesztem az időérzékelésemet és mire észbe kapok, addigra már késő éjszaka van.
-Ebben van igazság, így már érthető, hogy miért állnak varázslók bűvészeknek! Te gondolkoztál már azon, hogy tehetségedet muglik előtt is bemutasd? -bár már annyi bűvész van, hogy nagyon profinak kell lenni ahhoz, hogy valaki felvegye a versenyt velük.
Örülök, hogy az éjszakai látogatásos ötletemmel sikerül megnevettetnem Rómeót, az elmondottak alapján elég szürreálisnak és viccesnek hangzik. Nagy valószínűséggel be se jutnék hozzájuk, ezért a terv már itt elvérzett.
-Nem is rossz ötlet csak ne sétáljunk túl sötét vagy félelmetes helyeken, az nem segítene a problémámon! -bár, ha Rómeó velem van, akkor nincs okom félni. Biztos megvédene vagy legalábbis reménykedem benne, hogy nem hagyna ott a bajban.
A beszélgetés a vérfarkasokra terelődik. Látszólag nem ez a kedvenc témája Rómeónak, én nagyban felvázolom terveimet, ő pedig csak diszkréten mosolyog. Ez a reakció érthető, sokan félnek a vérfarkasoktól, gondolom Rómeó is ezért ül ilyen csendben és csak a monológom végén tesz fel egy számomra meglepő kérdést.
-Mivel feltételezem, hogy nem egy teára szeretne invitálni, ezért okom lenne félni tőle! Viszont, ha emberi alakjában állna meg, akkor nem félnék tőle! Az emberek mindentől megijednek, ami szokatlan vagy az átlagostól eltérő és rosszabb esetben el is ítélik ezt! Csak elfelejtik, hogy mindannyian emberek vagyunk, ezért segítenünk kell a másiknak! -annyira utálom azt, amikor valamit megbélyegeznek és elítélnek. Emiatt van az a sok gonoszság a Földön. -Ha megjelenne egy ember itt most előttem és azt mondaná, hogy ő vérfarkas, akkor nem ijednék meg tőle és szívesen beszélgetnék vele. Feltéve, ha nyitott a beszélgetésre! A vérfarkas egy kór, amitől sok fertőzött szívesen szabadulna! Sajnos kicsi vagyok ahhoz, hogy segíthessek rajtuk, de biztos megkérdezném, hogy mi az, amit tehetek értük, hogy könnyebben elviseljék azokat az éjszakákat, amikor átváltoznak! Feltett szándékom, hogy felnőttként segítsek másoknak és ha lenne ilyen ismerősöm, akkor az ő közreműködésével mindent megtennék azért, hogy megszüntessük ezt a kórt és élhesse szabad életét, de sajnos nincs, ezért maradnak a könyvek és a hiányos leírások! -annyit fejlődött már a tudomány, de még mindig olyan kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre a vérfarkasokról. Mintha ez egy tabu téma lenne és senki nem foglalkozna velük.  -Egyébként jó kérdés volt, de kétlem, hogy bárki ez ügyben elém állna! Mindenkinek van titka és egy ilyen titkot kétlem, hogy megosztana velem bárki is! -én se újságolom el a nagy titkomat mindenkinek, ami örök bélyeget nyomna rám itt az iskolában, így megértem, hogy egy egyén, aki teliholdkor vérfarkas nem árulja el nekem.
-Ó, rendben, akkor ezt az egy szabályt majd betartom! -mosolygok Rómeóra. Bár ezt amúgy se tettem volna meg, a világ még nem annyira toleráns és nyitott, hogy tőlem jó szemmel nézze ezt a cselekedetet.
-Igen, biztos vagyok benne! Úgy érzem neked nagyobb szükséged van arra, hogy megvédjen attól, ami hatalmas szívedet nyomja! -nagyim se haragudna meg, hogy másnak adom a nyakláncot, főleg azért, mert tudja, hogy jó helyre megy és segít valakinek. Ez egy közös pontunk nagyimmal, akkor is adunk, ha nekünk nem marad semmi.
-Jól is áll neked! -mosolyok a srácra, miután a nyakába helyeztem a medált. -Te nem szoktál ékszereket viselni? -bár ez annyira nem jellemző a fiúknál.
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. július 20. 18:38 | Link
Somlay Kornél
...



A kérdésre csak hamiskás mosollyal vállat ránt, jelezve, hogy ennél többet egyelőre nem mond, meghagyja Kornélt kérdések között tengődni.
A kérdésre csak elhúzza a száját.
- Sohasem vegyültem különösebben a muglikkal és nem is feltétlen tervezek. Nincs bajom velük de tényleg, de azt hiszem, megmaradok ebben a közegben - újabb vállvonás, mielőtt elnevetné magad az eridonos szituáció miatt. Aztán ahogy jön a következő ajánlat és arra a következő felelet, kicsit elgondolkodik, mert valami idő közbe befúrta magát a fejébe.
- Azt hiszem tudom hová kellene elmennünk - nyugtázza végül, de itt is épp ugyanolyan titokzatos mint a másik éjszakával kapcsolatos kérdésnél és nem mond semmi ennél pontosabbat.
- Igen, igen...mindenkinek vannak titkai. De az bőven elég, hogy így vélekedsz róla..luk. Mármint, hogy nem irtózol, tudod. Jól esik. - köhint - Akkor te valami gyógyító szeretnél lenni ha nagy leszel? - kérdez rá, mert ez jött le neki Kornél mondandójának végéből.
Ezután már sokkal kevésbé komoly témára vonulnak a szerelemmel és a folyosón csókolózós nagy talányokkal, azonban mikor Kornél átnyújtja neki a nyakláncot kicsit meglepődik.
- hűha, hát köszi - elmosolyodva veszi tenyerébe és kezdi nézegetni a kelta motívumot a medálon, majd beledugja bozontos fejét a láncba - hogy áll? - közben lenéz, hogy maga is le tudja csekkolni.
- Hát nem igazán, vannak családi motyók, de sohasem jutott eddig eszembe felvenni őket. - de az amúgy is hivalkodóbb, elegánsabb darab volt mint.
-Figyelj, szóval...ha vérfarkast akarsz tanulmányozni... köhint és csak kicsit feljebb húzza a ruhaujjat, hogy kivillanjon a jó két ökölnyi sebhely.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet