A gyógyulás fellegvára, és a gyengélkedők egyetlen mentsvára ez a hely, ahová belépsz, vagy hoznak. A lényeg nem is ott van, hogy hogyan kerülsz ide, hanem, hogy mi is ez a hely.
Ez nem más, mint az aktuális gyógyító birodalma, ahol minden beteg megkapja a maga jutalmát.  
A falak hófehéreknek tűnnek, de ha többször jár erre az ember, akkor azt tapasztalhatja, hogy mindig olyan színekben pompáznak, ami elősegíti a gyógyulás menetét. Ha nyugalom kell, kellemes zölddé változik, ha narancs, akkor visszatér az ember életkedve a kék pedig ellazít…és így tovább.
Ezen falak mentén helyezkednek el a fából faragott ágyak a maguk kis éjjeliszekrényével. Szakasztott úgy, mint egy hotelszobában. Azért, hogy minél otthonosabban érezze magát a beteg, és ez segíti a lábadozásban.
Persze az ispotály jelleget azért nem lehet elfelejteni, ez köszönhető az ágyak mellett lévő paravánoknak, amik arra hívatottak, hogy megteremtsék a magánszférát, még akkor is, amikor többen raboskodnak a gyógyító fennhatósága alatt.
A szoba fel van szerelkezve két nagy ablakkal is, amin keresztül rengeteg fény árad be, még akkor is, amikor esik. Ezt szintén drága gyógyítónk határozza meg. Mindig a betegek javát nézve.
A terem hátsó részében robosztus, tölgyfából készült szekrények állnak, melyekben különböző gyógyászati eszközök, főzetek, krémek, tinktúrák sorakoznak. Vannak itt raktáron gyógynövények, más bájital hozzávalók, gyógyhatásukról ismert kövek, doboznyi bezoár és minden, ami csak kellhet. A szekrényajtók meg vannak bűvölve, csak 19 év felettiek érintésére nyílnak ki, így próbálva kivédeni, hogy a diákok felelőtlenül elhordják a készletet.  
A gyógyító szobája a terem végén balra található, egy sűrű függöny állja csak útját azoknak, aki be szeretnének menni. Hinné ezt a laikus. De azért ez a lepel sem akármilyen, tele van bűbájokkal, ami megvédi a gyógyítót a váratlan látogatóktól. Ez a bűbáj kihat a Gyengélkedő ajtajára is. Senki nem jöhet be akkor, amikor nincs látogatási idő. És csak azok távozhatnak, akiknek engedélyezték… vagy kijátsszák az éber varázslatot, és elhitetik az ajtóval, hogy jól vannak.
Tehát nem olyan szörnyű hely. Sőt az ágyak kifejezetten kényelmesek. Hatalmasakat lehet bennük aludni, és kikelve belőle, sokkal frissebbnek érzi magát az ember.

Gyógyítók:

• Anastasia Strakhova
• Szentmihályi L. Izabella
• Thorsten Löwenherz

Gyógyítósegédek:

• Catherine Hope Brightmore

Kedves Diákság!

1. Ha valaki (komolyabb) betegség vagy balesetben elszenvedett sérülés kezelését szeretné kijátszani, azt kérem, előtte legalább egy privát üzenet formájában értesítsen.
2. A Gyengélkedő nem önkiszolgáló, tehát ha csak egy adag vitaminért ugranak is be, tessék nekem szólni. A szj lényege az életszerűség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849356#post849356][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:43[/b][/url]

Nem is olyan rossz ez az önkénteskedés. Az a nagy helyzet, hogy nem tudom, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, és ezért próbálok mindent is kipróbálni, hogy eldöntsem az utamat. Erre pedig az ilyen lehetőségek a tökéletesek. Már két  hónapja itt vagyok, így elég sok mindent tudok, és eddig minden önkénteskedés közül ez a kedvencem. Már komolyabb eseteim is voltak, jó nem egyedül persze, és mindenki nagyon elégedett volt velem. Szóval most is, ezen a nyugodt kis napon, ebben a kellemes kis órában egyedül vagyok, a szép egyenruhámban, és persze éppen most, történik meg a katasztrófa. A szemeim kislabdára nyílnak, az állam leesik, és csak nézem őt.
- Csak? Belenéztél már tükörbe? Olyan vagy, mint egy rémálom. Szép, de ijesztő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849359#post849359][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:44[/b][/url]

- Ebbe inkább ne menjünk bele, tekintve, hogy éppen a testi megtisztuláson vagyok.
Meg a nagy… elvesztettem egy csocsómérkőzést, vagy mit ellene, és azt mondta, hogy öt nap no szex, még csak fantázia szintjén sem, álmaimban sem. Amit nem tudom, hogy hogyan gondolt, hát egyszerűen ez lehetetlen.
- De azért szexi vagy.
Próbálom úgy kimondani, hogy ne érezze, hogy ez egy szivatás, mert az. Pár hónapunk van csak, és azt is itt lecsökkenti nekem öt nappal. ÖTTEL. Hát utálom, most jut eszembe, tökre utálom.
- Ebben a ruhában? Nem. Ez nővérke ruha. Az utamat keresem, és itt önkénteskedek most.
Még körbe is fordulok, hogy lássa, mennyire kis bájos ez a ruha. Jó, nem vonzó, de édes. Finom az anyaga is.
- Én. Ha megbízol bennem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849363#post849363][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:48[/b][/url]

- Rosszul. Szerinted hogyan haladok? Tegnap sütit sütöttem, és ahogy a tésztát beletettem a tepsibe, automatikusan lenyaltam a kanalat…és felizgatott. Egy fakanál lenyalása. Mihez fogok kezdeni, ha elballagsz?
Hát ezt nagyon nem gondoltam át, annyi bizonyos. Ez így nagyon veszélyes játék volt, de a fene se hitte volna, hogy ennyire jó lesz vele.
- És mi van akkor, ha elbukom a büntetésem? Újra megbüntetsz?
Ez egy teljesen ésszerű kérdés, ami bevetésbe torkollik, amikor apácásnak mondja a szerelésemet. Alapesetben nem is azért jönnek ide az emberek, hogy a melleimet dobjam ki nekik. Alapesetben, nem Miksa esetben.
- Majd ellopok egyet, és átszabom az ízlésedre.
Másoknak biztos, hogy furcsa lenne ez a beszélgetés, de nekem meg a fejemben a megoldások futnak már végig, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni. A következő pillanatban viszont láthatóan kivirulva húzom ki magam.
- Szóval varázspuncim van? Remélem, hogy két nap múlva megtapasztalja a varázsfarkad. Na gyere, csüccs le. Elő kell készülnöm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849365#post849365][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:50[/b][/url]

- Szóval így építené…Úristen, te már most leépítesz engem?
Megegyeztünk a tanév végében, mert ő akkor úgyis elmegy, és nem nagyon valószínű, hogy lesz olyan közeg, ahol találkoznánk, meg aztán ez csak szex lett volna, de a barátságunk is elmélyedt, ami véleményem szerint, csodálatos.
- Jó, hát én nem tudom, hogy a lányok milyen dicséreteket használnak. Kell amúgy dicsérni? Olyan furcsa, hogy például igen impozáns tested éke, mi kedvemre van ķéjjel telve. De nem? Szóval, ha kell valamit mondani, akkor mond, mert én az ilyesmiket nem tudom. Egyetlen dolgot találtam, azt, hogy jó a segged, kő kóla, de ez fura.
Főleg, ha metaforának gondolod a kólát, úgy tényleg nagyon fura. A kérdésére megforgatom a szemem, de azért előveszem a pálcám, és kis patrónus pamacsot szedek ki belőle, íme egy titok, nem tudok idézni, de a pamacs is tud szólni.
- Kitisztítom addig. Óvatos leszek  de fájni fog, kapaszkodj meg nyugodtan bármiben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849367#post849367][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:52[/b][/url]

- Én mondtam, hogy ebben nem vagyok jó. Gondolom, ha randizik az ember, mármint sűrűn, akkor azért ragad rá valami.
Értelmesnek gondolom magam, de vannak olyan részek a világban, amikkel nem vagyok tisztában, ilyen a szexualitás, bár ebben fejlődést mutatok,  szóval inkább ez a kapcsolat meg udvarlás dolog.
- Te tudod.
Felelem bujkáló mosollyal, ahogy előkészülök, és a folyadék nekem már akkor ingerli az orrom, amikor kinyitom, hát még akkor, amikor a fiú sérüléséhez ér.
- Eléggé csúf. Mi volt a terv?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849369#post849369][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:56[/b][/url]

Nagyon nagy önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessem el magam, amikor káromkodik. Én szóltam? Igen. De hát ő a férfi, a harcos, most én, a gyenge nő mondjak ellent?
- Eszemben sincs, ahogy az sem, hogy megállok, te pedig félkezű leszel.
Talán nem ennyire drasztikus a helyzet, és bár kívül a helyzethez képest laza vagyok, belül nagyon riadt és aggódó. A saját lábán jött be, de ez még nem jelenti azt, hogy nem veszíthetem el.
- Azt hiszem, azt sikerült. Ez elképesztően durván fest.
Felpillantok rá, hogy lássam, azért jól van, és eszembe ötlik, hogy feltett egy kérdést, de nem válaszoltam meg a fájdalmai miatt.
- Patrónus…kezdemény. Nem tudok patrónust idézni, hiába kutatok az emlékeim között, egyik sem annyira erős, hogy patrónus lehessen belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849371#post849371][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:58[/b][/url]

- Egy lányért sebesültél meg? Jézusom, hát a fél iskolát megkaphatod, mit tud az az egy lány?
Teljesen el vagyok hűlve a ténytől, hogy ezt tényleg egy lány miatt csinálta, hát ki az, aki ilyet tesz, de tényleg? Aki szerelmes. Hirtelen ez jut eszembe, és tudva, hogy a testvérei sorra jegyződnek el, meg nősülnek meg, bennem is felmerül az opció, hogy valaki nagyon nagy hatással volt rá, annyira, hogy beleszeretett. Pár hónap, csak pár hónapig legyen még kevésbé komoly ez, kérlek. Csak addig, amíg el tudom engedni.
- Mindjárt kész.
Hogy érezze tényleg készen vagyok, még egy kis puszit is nyomok arra a minimális ép felületre, ami maradt. Felpillantva rá, elmosolyodom, és egészen közel hajolva, a fülébe suttogok.
- Te bírtad idén a leghősiesebben. Büszke vagyok rád.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849373#post849373][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 11:01[/b][/url]

- Vannak dolgok, amiket jobban tudok, nem mindenben.
És ezt el is ismerem. Nem szeretek úgy csinálni, mint, aki mindent tud, de Miksa mellett nem is félek felfedni a hiányosságaimat, vagy éppen azt, hogy könnyen megtéveszthető vagyok.
- Esélyt arra, hogy mondjuk öt napból mondjuk hármat csináljon. Ha nem, akkor nem is tudom. Van nyalóka. Elsősök szokták kapni, akik megijednek itt, de ha szeretnél, adhatok. De azért, ne kapkodj a válasszal.
Észrevétenül osonok közelebb hozzá kicsit, hogy ha úgy van, akkor akár, mondjuk meg tudjon csókolni. Vagy ilyesmi. Eltelt majdnem három nap, szóval igazán nem hibáztatná senki. Én egészen biztosan nem.
- Kérlek.
Még játékosan pillagok is, és zöld szemeimben tudom, hogy megjelenik az a buja kis csillanás, amit ő vált ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849375#post849375][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 11:05[/b][/url]

- De életben vagy, és lányoknál szeretnél bevágódni a harci sérüléseiddel, ééés nem azt mondtam, hogy itt és most, hanem a nap folyamán később, amikor alkalmas lehet.
Pillogok rá ártatlanul, mintha nem érteném, hogy mi ezzel a probléma. Valójában nagyon megijedtem, amikor megláttam, és amúgy sem biztos, hogy jó a gyászfeldolgozási képességem, szóval valószínűleg az is benne van most ebben a pillanatban, hogy ki akarom zárni annak az opciónak a tényét, hogy Miksát el is veszíthettem volna. Szépen, lassan, ahogy a testemet megismertem, egy-egy részletet rólam is megtudott, olyan természetességgel, hogy az már néha ijesztő volt.
- Szóval, várnál tovább, míg ideér a segítség, vagy bízol bennem, hogy én is rendbe tudlak tenni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849378#post849378][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 11:19[/b][/url]

- Igen, de után a nem sokkal nekem is gondjaim lesznek.
Emlékeztetem rá finoman, hiszen én is nőből vagyok, és ha nem sokáig, de azért van, és elképzelni sem tudom, azt, hogy mondjuk ez ne zavarná, vagy engem ne zavarna. Hát azért na. Ez fura. Vagy nem? Fura mi, mondja a lány, aki kívülről tudja a Káma-szutrát.
- Ám legyen. Akkor szemlélődj, és ha meggondolod magad, itt leszek.
Egy puszit azért nyomok az arcára, mielőtt elkezdek elpakolni, hiszen az, amit engedett, megtörtént, és ezek amúgy sem szükségesek a többi művelethez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865015#post865015][b]Kis Laura Grace - 2023.06.28. 05:27[/b][/url]

Ma végre úgy éreztem, hogy eléggé összeszedett vagyok, így hát a műszakom elején odamentem Willhez és megkérdeztem tőle, hogy a jövőben, amennyiben felvesznek az egyetemre, a gyakorlatomat csinálhatom-e a rendelőbe, illetve az órarendemtől függően, de mehetek-e oda tanulni. Laza volt, mint mindig, és azt mondta, hogy már várta a kérdést, és persze, örömmel lát. Hát ennyi. Én meg sündörögtem, és vártam, hogy mikor lesz jó a pillanat. Nem baj, a lényeg, hogy megvan a dolog, még fizetést is ajánlott, ami duplán jó, és amit gyorsan el is újságoltam Miksának pár üzenetben mikor egyedül maradtam.
A mai nap csendes, és nem bánom, mert legalább tudok egy kicsit készülni a felvételire is, egészen addig, amíg valaki jajveszékelve megérkezik, én pedig gyorsan letéve a könyvet, kilépek az ajtón, remélve, hogy csak annyi baj történt, amennyit én is el tudok látni, és nem kell Will-ért patrónust küldenem. A srácot követve az ágyhoz megállok mellette, és érdeklődve, zöld szemeimmel végignézve rajta, keresem a külsérelmi nyomokat.
- Szia, Laura vagyok, mi a panaszod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865031#post865031][b]Kis Laura Grace - 2023.06.28. 22:16[/b][/url]

Szeretném mondani neki, hogy ne aggódjon, hogy nem lehet olyan vészes, vagy, hogy ne aggódjon, teljesen nyugodtan szoktam ruhákat elszakítani, majd újra egyesíteni azokat, ha a sebhez már megfelelően hozzáfértem és elláttam, de úgy tűnik, hogy ezeket a trükköket a következő személynek kell megtartanom, mert ő inkább felfedi a sebet, ami, nagy, de nem halálos. Sőt. Mivel egészen biztos vagyok benne, hogy nem fog elvérezni, ahogy abban is, hogy jobban megijedt, mint amekkora baj van, így nem indítok azzal, hogy ez semmiség, hiszen, még a végén sarlatánnak gondolna. Hümmögve nézem egy kicsit a sebet, mintha éppen komolyan konzultálnék magammal, hogy levágjuk-e a lábat, vagy még menthető.
- Ne aggódj, szerencsére profi vagyok a sérülésekben. A barátom elég magasra nőtt és széles vállú is, elég sok sérülést szenved, ilyet is láttam már nála. Egy kicsit kellemetlen és fájdalmas lesz, de látom rajtad, hogy olyan vagy, aki ki fogja tudni bírni. Csak maradj itt, mindjárt visszajövök.
Ellépve tőle a szekrényhez lépek, amit a pálcámmal nyitok ki - jó pár tolvaj kedvű kamasz van itt, akit nagyon vonz ez a szekrény -, és egy tálcára több mindent is rápakolok, majd ezekkel együtt indulok vissza.
- Annak érdekében, hogy ne fertőződjön el ténylegesen, először kitisztítom a sebed, utána pedig nekiállok a gyógyításnak. Ez eléggé csípni fog, megkérlek majd, hogy ne mozdítsd el a lábad, de meg fogod tenni, de nyugi, ez természetes reakció, Ha ez megvan, utána már csak kellemetlen lesz az érzés, de nem olyan rossz, mint az elején. Van kérdésed?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865040#post865040][b]Kis Laura Grace - 2023.06.29. 13:47[/b][/url]

- Igen, de ez csak a sérüléssel keletkező pánik. Jó hír, hogy ebben a teremben az iskola fennállása óta csak hárman vesztették életüket, és az ő eseteik roppant mód speciálisak voltak. Sőt, csak ketten, a harmadik személy másik helyszínen halt meg, de ide hozták fel. Nyugi, nincs szelleme, továbblépett.
A másik két személyről ez nem mondható el, habár, ha jól tudom, akkor a kettő közül egy, a házam egyik volt házvezető-helyettese sem itt halt meg, és szintén idehozták. Az ő szelleme viszont maradt, hiszen fiatal volt még, egy sor lezáratlan üggyel. De nem szeretném riogatni, ezt amolyan pozitív dolognak gondoltam, hiszen maga az iskola nagyon régen lett alapítva, számos évfolyam kifutott már, és sokan, akik ma itt vannak, az elsők gyerekei, sőt, az előkészítőbe már az unokák is készülődnek ide.
- Megígérem. Egyet se félj. Ha nagyon el szeretnéd terelni a figyelmedet arról, amit én csinálok, akkor itt egy cukorka, ez a világ szerintem legsavanyúbb citromos cukorkája, amikor egyetemlátogatáson voltam, akkor vettem, és hidd el, garantáltan eltereli a figyelmet.
Nem tudom, hogy az ázsiaiak miért szeretik az ilyen fájdalmakat okozó dolgokat, de amúgy van valami vonzó is ebben a cukorban. Hiába mondod, hogy soha többet, mégis kell belőle új és új.
- Persze, olyan leszel, mintha mi sem történt volna.
Megvárom, amíg megadja a kezdést, és ha így tesz, előtte a tisztító folyadékkal átitatott, puha textilből csak egy csücsköt érintek a lábához, mert tudom, hogy az első találkozás ezzel a legrosszabb, utána pedig szép óvatosan tisztítom ki a sebeket párhuzamosan dolgozva mind a két lábán.
- Hogyan történt a baleset?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865078#post865078][b]Kis Laura Grace - 2023.07.01. 15:05[/b][/url]

- Kettőt tudok pontosan, az egyik meg eléggé homályos. Egyszer volt egy kirándulás, amin volt egy buli, nem igazán tudom a részleteket, eléggé régen volt, de állítólag a nagy hangzavar miatt trollok törtek be a táborhelyre, és a többiek el tudtak menekülni, de egy srác éppen akkor könnyített magán, és agyontaposták.
Ez egy képtelen történet volt, amin először, bevallom, elnevettem magam, de aztán, amikor rám néztek, rájöttem, hogy tényleg ez történt, és akkor már nem volt olyan vicces.
- A másik esetben a Levita torony leomlása volt az, ami szerepet játszott. A tanárok éppen a diákokat mentették, és az Eridon akkori házvezetője, Návay Viktor mentés közben a romok alá került, mire megtalálták, már nem tudták megmenteni az életét. Azért van a falon fent a képe, mert igazi hős volt, sokan köszönhetik neki az életüket. Azt mesélik, hogy az akkori házvezető, Podmaniczky Ádám még az eset után született fiát is róla nevezte el. A harmadik esetben egy lány öngyilkosságáról beszélnek, de őt nem nagyon emlegetik, ami nem csoda.
Miközben beszélek a kezem is jár, mert tudom, hogy sokkal könnyebben tudok haladni úgy, hogy közben elterelem a figyelmét. Miksával is mindig ezt csinálom, próbálom, hogy másra koncentráljon, és közben nem jut eszébe, hogy elrántsa a kezét vagy a lábát, szóval ez egy kiváló taktika. Ez és a cukorka, de utóbbival már rutinosak a környezetemben élők.
- Sajnálom, ez előfordul, de a nehezén túl vagyunk, innen már csak egy kicsit bizsergető érzés lesz, és a pálcámat fogom használni.
Valóban így is teszek, három varázsigét felváltva használva varázsolom mind a két térdét tökéletesen éppé, mintha mi sem történt volna. A mágia esetenként valóban csodálatos, és sokkal könnyebb. Én mugli környezetben nőttem fel, az apukám nem varázsolt, letette a pálcáját anya kedvéért, és csak akkor ismertem meg a mágiát, amikor a nagypapihoz költöztem. Hallgatom a történetet és elmosolyodom, mert amúgy aranyos sztori, de tudom, hogy ha valóban így lett volna, akkor nem ússza meg ennyivel, viszont az igazságra csak bólogatni tudok.
- Sokakat megviccelnek a lépcsők, igencsak szeszélyesek tudnak lenni. Főleg havazáskor és amikor kánikula van. Az előbbitől bezsongnak, az utóbbinál olyan, mintha teljesen kimerülnének, és egyik pillanatról a másikra válnak egysíkúvá, te meg ha nem tudsz időben megkapaszkodni, lecsúszol.
Én már jártam így, ráadásul éppen az egyenruhámban voltam, a szoknyám felcsúszott, és a fenekemet teljesen lehorzsoltam.
- Ez a harmadik tanévem, jövőre egyetemre megyek és gyógyító leszek, de ez nagyon jó előképzettségnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865130#post865130][b]Kis Laura Grace - 2023.07.06. 18:45[/b][/url]

- Eléggé, de erről nem nagyon olvastam részletesebben. Nagyon régen volt, talán még meg sem születtünk.
Vagy maximum én, de emlékszem, hogy a dátum valahol a születésem környékén volt, azért is maradt meg úgy bennem. Mindenesetre nagyon furcsa eset tényleg, és nagyon szomorú is, hiszen az ember nem így akarja végezni, és nyilván a szülők sem szeretnék így elveszíteni a gyereküket.
- Kétszer is, vagy talán háromszor? Nem, azt hiszem, hogy kétszer. Néhány évvel ezelőtt. Újjáépítették, aztán megint leomlott, elég szomorú eset, és akkor történt, hogy sajnos Návay tanár úr életét veszítette. A könyvtárban van egy Bagolykő története, amibe elég sok érdekesség le van írva, és egész gyorsan frissül.
Sajnos túl gyorsan is, mert például az is nagyon hamar bekerült, amikor Miksa visszatért az évnyitón, de legalább a rémhírekkel ellentétben, amik terjedtek az esetről, itt a valóság lett rögzítve. Fogalmam sincs, hogy milyen bűbáj van a könyvön, de tetszik a korrektsége.
- Az is eléggé szeszélyes lenne szerintem. Beragad valaki, pánikrohamot kap, nem szerencsés, meg szerintem a kastély se tudja, hogy mit kezdjen néha azzal a sok mugli technológiával, amit behozunk.
Régebben ilyen sem volt, de aztán egyre több mugliszármazású diák jött, majd a rúnázás teret nyert, és mostanra eléggé népszerűek lettek a mindenféle kütyük itt is. Mondjuk én nem bánom egyáltalán, mert a fotózás az egyik szenvedélyem, és így könnyebb.
- A nagypapámmal élek, és ő elég beteg, vannak jobb és rosszabb hónapjai is, most szerencsére jól van, hat évesen költöztem hozzá, és azóta én viselem a gondját. Sok mindent meg kellett tanulnom, és megszerettem, szeretnék segíteni az embereken. Ha nem gyógyító lennék, akkor éttermem lenne. A nagyszüleimnek régen Bogolyfalván volt egy kertvendéglőjük, olyan piros kockás abroszos, és azt alkotnám újra a nagypapám fényképei alapján.
De arra, hogy annyi pénzem legyen, hogy ezt kivitelezni tudjam, igen kevés az esély, szóval a gyógyítás az egyetlen, amiben gondolkozom, pedig a nagypapi biztos nagyon boldog lenne.
- Persze, máris hozok egy krémet.
Ellépve tőle a pálcámmal kinyitom a szekrényt, ahol fiolákban gyógyszerek sorakoznak, és kiveszek alulról egy tégelyt, amivel visszalépek hozzá, miután visszazártam a szekrényt.
- Te már tudod, hogy mi lennél, vagy még korai?
Kérdezem érdeklődve, miközben elkezdtem a tenyereibe finoman belemasszírozni a krémet, vigyázva, hogy ne okozzak neki nagy fájdalmakat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=865802#post865802][b]Kis Laura Grace - 2023.07.30. 07:07[/b][/url]

- Ha elég érdekesnek találta, akkor igen, és persze, hogy névvel, különben az utókor hogyan azonosítson be?
Márpedig az első eseményektől az utolsókig minden ott van benne, nevekkel, sőt, van, ahol fényképek is szerepelnek, amiket nem tudom, hogy a mágikus könyvnek köszönhetünk, vagy egy-egy diák örökítette meg őket. Az utóbbira tippelek, mert nincs mindenhez kép, de mindenki nagyon hálás azoknak akik ilyen módon is megörökítették a múltat.
- Ez igaz, sokat fejlődnek. Mi szoktunk a muglik közé menni, sokszor járunk a Balatonnál évközben is, hétvégente, amikor szabadok vagyunk, és elég sok új dolgot lát az ember, de én például szeretek mindent addig használni, amíg teljesen el nem kopnak, és használhatatlanok nem lesznek.
Meg aztán nincs is pénzem mindig a legújabbat megvenni, de örülök, hogy egyáltalán vannak. Meg persze annak, hogy az anyagiak nem rombolják a kapcsolatunkat Miksával. Egy nap majd én is rendesen fogok keresni, és jó életünk lesz, addig pedig tudom, hogy türelmes lesz velem.
- Nem, a szüleim sosem jártak a közelében, vagyis az apukám igen, amíg itt élt, láttam képeken, hogy segített a szüleimnek gyerekként, de aztán elköltözött Angliába, megismerkedett anyukámmal, megromlott a viszonya a nagyszüleimmel, mert nem akart visszajönni, és a nagyszüleim sosem ismerték meg sem anyukámat, sem az öcsémet. Én az után költöztem ide, hogy a nagypapám lett a gyámom, a szüleim halála után, de addira a nagymamám már meghalt, így én őt nem ismerhettem meg sosem. Az étterem is ezért zárt be, mert ő már nem él.
Több, mint tíz éve történt mindez, tudok beszélni róla anélkül, hogy azt érezném, elsírom magam. Az életem nagyobbik felében a nagypapival éltem, és bár a mai napig ott van a bőröndöm, amit nem pakoltam ki az ideérkezésem óta, azért ügy érzem, hogy lelkileg rendben vagyok.
- Ez így van, tényleg nem könnyű, de nagyon régen rájöttem már, hogy nekem ez a hivatásom, és szerencsére így könnyebben tudom kezelni a környezetemben élő férfiak halálos betegségeit is, mint a "férfinátha" és az "azt az utolsó lángnyelv whiskey-t már igazán nem kellett volna meginni tegnapot".
Elmosolyodom ezekre a gondolatokra, mert ha valaki nekem pár éve azt mondja, hogy az egyik tanárom homlokát borogatom, miközben ő szétcsapva magát éjjel, napközben a lesötétített szobában eszi a húslevesemet, kinevetem. Pedig bizony így van, és furcsa lehet, de én még ezt is nagyon élvezem.
- Szerintem igen. Kitalálhatsz új eszközöket, új seprűket, közlekedési eszközöket, használati tárgyakat. Írhatsz tankönyvet, útmutatót, alkothatsz törvényeket. Számos dolog van a világban, ami fenntartja a neved.
Csak ugye az útra rálelni nem mindenkinek egyszerű, nekem szerencsém volt a gyógyítással, mindig is tudtam, hogy ezt szeretném csinálni, de tudom, hogy más sokáig keresik, hogy mik szeretnének lenn, de szerencsére idő van rá.
- Nekem előnyöm volt abból, hogy sok diákkal együtt jártam az előkészítőbe, így már ismertük egymást, jártunk már fent előtte is a tanodában, voltak olyan tematikus napok, amikor megismerkedtünk a kastéllyal, a tanárokkal, akik akkor itt voltak. És eridonos vagyok, nagyon könnyen teremtek kapcsolatot bárkivel. Te milyennek éled meg az első évedet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=866141#post866141][b]Kis Laura Grace - 2023.08.16. 07:14[/b][/url]

- Még nem hallottam olyat, hogy bárki is a könyv miatt kapjon büntetést. De olyat már igen, hogy Farkasházy professzor beleolvasott, és valakinek a tevékenységét elismerte. Azt mondta, hogy ezer évig büntetné ezért a munkálkodásért, de mivel senki se vett észre semmit, csak elismeréssel tud adózni.
Nyilván, ha a kollégái előtt mond ilyet a házvezetőm, akkor simán kicsapják, és azt azért nem szeretném, sem azt, hogy Kakasi néni a botjával kólintsa fejbe olyan erővel, hogy megváltozik. Furcsa lenne egy másik Farkasházy arra a pár napra, amíg még itt vagyok.
- Főleg elektronikai dolgokat. Van mobilom, laptopom, fényképezőgépem. És a barátom meg fog tanítani autót vezetni.
Amit szerintem sokkal jobban várok, mint a Varázstani Alapismeretek Vizsgát, pedig öt éve készülök rá, hogy tökéletesen írjam meg, és emiatt nem egyszer kaptam meg, hogy igencsak stréber nőszemély hírében állok.
- Ne kérj bocsánatot, nem szoktam emlegetni, az emberek olyan következtetést vonnak le arról, hogy a nagypapámmal élek, amilyet szeretnének, és nem, az öcsém, ő a szüleinkkel ment, én hat éves voltam, amikor idehoztak, így az életem nagy részét a nagypapámmal töltöttem.
- Igen, teljesen ignorálni is tudom a gyötrelmes férfisorsot. Miksa mellett kell is, mert ő is szeret bajba keveredni, és nem igazán tudja a határait.
Miksát pedig lehetetlen kiszúrni, hiszen ő az a srác, aki mindenki felett van, magasságilag mindenképpen, de híre is van, és meglepő talán, de egyetlen Miksaként van jelen az iskolában. Mondjuk ő jobban járt, mint a bátyja, akit Mihálynak hívnak.
- Köszönöm, ez kedves tőled, és ne aggódj, sokan vannak így. Én gyerekként igen vad voltam, sokszor estem le a fákról, szereztem horzsolásokat, tudom, hogy egy-egy nagyon ijesztő tud lenni, főleg, ha nem vagy hozzászokva. De év végéig egészen biztosan itt leszek, ha bármi baj van, gyere csak.
Utána nem tudom, hogy merre lesz a gyakorlati helyem, de azért reménykedem benne, hogy figyelembe veszik az egyetemen a lakhelyemet, és a rendelőbe vagy ide helyeznek ki. Nagyon jó lenne.
- Azt hiszem arról, hogy hogyan szeret valaki szavak nélkül. Sokan azt hiszik, hogy csak akkor szeret a másik, ha mindig mondja, hogy szeretlek, pedig nem, sőt, a tettek sokkal hitelesebbek. Én erről írnék könyvet.
Megírnám a saját boldgoságomat, amit szinte az első pillanattól, pontosabban onnantól, hogy felfogtam, ez tényleg a valóság, töretlennek gondolok, és minden nehézség ellenére is hiszem, hogy örökké fog tartani, akkor is, ha Miksa követi Albertet. Ilyen szerelem soha többet nem lesz az életemben, és nem is szeretném, hogy legyen.
- A tanulószoba a neked való hely, ott sok olyan diák van, akik csendesebbek, nehezen oldódnak fel, de szeretnek egymás társaságában tanulni, és lassan nyitnak is egymás felé. Láttam őket többször, együtt mentek a cukrászdába, vagy jó időben együtt ültek ki a parkba, a rétre, szerintem ott könnyen megtalálnád a helyed. Én az étkezőteraszt szeretem a legjobban, a hangulata mindig pazar, és a vízesést, nagyon jó ott kikapcsolódni. A szabadidőmben főzni szoktam, szeretnék ügyesebben sütni, ezt Holló profon szoktam tesztelni, ő a barátom legjobb barátja és az én legnagyobb gasztrokritikusom. Olvasok, fára mászok, fényképezek. A kézügyességemet fejlesztem.