 Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed. A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe. Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak. Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is. Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent. A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Sébastien BatailleRuha Ahogy közeledik a vizsga szezon egyre jobban érzem, hogy tanulni kéne, de ebben a melegben még a gondolattól is elfáradok. Többek között ezért bámulom a plafon az ágyamon fekve azóta, hogy felkeltem. Tegnap már majd nem el mentem a könyvtárba, de végül győzött a lustaság és inkább a mai napra halasztottam a könyvtár látogatást. Most viszont inkább tovább halasztanám... Egy sóhajjal az aldolomra fordulok és megnézem mennyi az idő. Viszonylag korán, a délelőtt közepén járunk. Szóval nyugodtan elmehetnék egy-két órára a könyvtárba, már ha egyel talán képes leszek felkelni... Visszafordulok a hátamra, de közben próbálom meggyőzni magam, végül is tényleg nem hallnék bele egy vagy két órácskába és után legalább elmondhatnám, hogy én már elkezdtem készülni. Eme gondolat megfogalmazódása után néhány perccel felkelek és felöltözöm, aztán gyorsan kezdek még valamit a hajammal is. Ezzel elkészülve elindulok a könyvtárba, az ajtóban vettek még egy utolsó vágyakozó pillantást a fekvőhelyemre, majd kilépek a szobából. A könyvtárig vezető út közben nem találkozom senkivel, aminek örülök, most egyel talán nincs kedvem beszélgetni. Halvány mosollyal az arcomon sétálok be a magas ajtókon és köszönök Tilda néninek. Aztán a könyves polcok között sétálva leveszek néhány Bűbájtanhoz kapcsolódó könyvet. Miután ezzel végeztem hátra sétálok az egyik eldugott sor végén lepakolom a könyveim és kényelmesen elhelyezkedve tanulni kezdek.
|
|
|
Állia Szipenni INAKTÍV
 Árny offline RPG hsz: 358 Összes hsz: 1107
|
Írta: 2015. július 18. 19:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=497320#post497320][b]Állia Szipenni - 2015.07.18. 19:56[/b][/url] Sébastien BatailleRuha Ahogy közeledik a vizsga szezon egyre jobban érzem, hogy tanulni kéne, de ebben a melegben még a gondolattól is elfáradok. Többek között ezért bámulom a plafon az ágyamon fekve azóta, hogy felkeltem. Tegnap már majd nem el mentem a könyvtárba, de végül győzött a lustaság és inkább a mai napra halasztottam a könyvtár látogatást. Most viszont inkább tovább halasztanám... Egy sóhajjal az aldolomra fordulok és megnézem mennyi az idő. Viszonylag korán, a délelőtt közepén járunk. Szóval nyugodtan elmehetnék egy-két órára a könyvtárba, már ha egyel talán képes leszek felkelni... Visszafordulok a hátamra, de közben próbálom meggyőzni magam, végül is tényleg nem hallnék bele egy vagy két órácskába és után legalább elmondhatnám, hogy én már elkezdtem készülni. Eme gondolat megfogalmazódása után néhány perccel felkelek és felöltözöm, aztán gyorsan kezdek még valamit a hajammal is. Ezzel elkészülve elindulok a könyvtárba, az ajtóban vettek még egy utolsó vágyakozó pillantást a fekvőhelyemre, majd kilépek a szobából. A könyvtárig vezető út közben nem találkozom senkivel, aminek örülök, most egyel talán nincs kedvem beszélgetni. Halvány mosollyal az arcomon sétálok be a magas ajtókon és köszönök Tilda néninek. Aztán a könyves polcok között sétálva leveszek néhány Bűbájtanhoz kapcsolódó könyvet. Miután ezzel végeztem hátra sétálok az egyik eldugott sor végén lepakolom a könyveim és kényelmesen elhelyezkedve tanulni kezdek.
|
|
|
|
Sébastien Bataille INAKTÍV
 Bastien // Bambi offline RPG hsz: 16 Összes hsz: 28
|
Írta: 2015. augusztus 24. 16:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=508787#post508787][b]Sébastien Bataille - 2015.08.24. 16:29[/b][/url] Állia Szipenni, akinek a bocsánatáért esedezem feledékenységemértAlig hoppanáltam vissza a birtok határába, máris rohanásba kezdtem. Mert vizsgaidőszak! Nekem meg hatalmas a lemaradásom gyógynövénytanból, mármint tényleg baromi nagy - Felagund professzor úgy fog megbuktatni, hogy a feladatlapomra mínusz két pontot ír majd, mert még a nevemet is elfelejtem majd ráírni nagy izgalmamban, ha most nem kezdek el tanulni. Futólépésben sem csúszott ki alólam a lábam, aminek felettébb örültem egyébként, mert hát végre megtanultam normálisan felragasztani - azt hiszem, ez az egyetlen jellemfejlődési pontom az elmúlt egy tanévre visszatekintve, ami azért elég siralmas, na mindegy. A könyvtár előtt megálltam egy kicsit (majdnem továbbszaladtam, ezért), és megpróbáltam lenyugodni, hogy ne úgy lépjek be, mint valami kiskölyök - lesimítottam a kócos hajam (semmit sem ért), s mégis kissé csapzottan léptem be a könyvek közé. Tilda néninek köszöntem is, aztán gyors útbaigazítást kértem tőle, hogy hol találok sok-sok gyógynövényes könyvet - ő megmutatta a polcot, én pedig egy hálás mosollyal köszöntem meg neki, majd hatalmasra nyílt szemeimet a könyvekre szegeztem. Ez rengeteg, tudatosult bennem a szörnyű tény. Végül aztán alaposan megrakodtam magam, és elindultam az egyik asztal felé, de a kezemben imbolygott a két könyvkupac. Nem tudom amúgy, mit gondoltam, mert ennyit életemben nem olvastam még egyszerre, már amennyi könyv a kezemben volt, de azért naivan lepakoltam őket az egyik asztalra, közben pedig szurkoltam, hogy a környezetemben ülő diáktársaim ne szúrják ki, hogy következő este én fogok énekelni a cirkuszi előadáson, amire talán elmegy valamelyikük. Kinyitottam magam előtt az egyik könyvet, ami annyira nagyon vastagnak tűnt, és elkezdtem olvasni a sorokat, miközben aprólékosan jegyzeteltem. Meg fogok bukni. Jaj, meg fogok bukni.
|
Kérdezhetsz ám! || féllábú exakrobata porondmester || a legsokszínűbb Eridonos - 2015 *
|
|
|
Állia Szipenni INAKTÍV
 Árny offline RPG hsz: 358 Összes hsz: 1107
|
Írta: 2015. augusztus 28. 11:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=510037#post510037][b]Állia Szipenni - 2015.08.28. 11:24[/b][/url] Sébastien BatailleNem igazán értem mi baja volt a kezdésemmel.....Ruha Fél órányi olvasás után úgy döntök, hogy ideje mást tanulnom. Felállok vissza rakom a helyére a könyvet, aztán elindulok egy találomra választott soron. Mivel így egyszerűbb eldönteni, hogy min unatkozzak a következő fél esetleg egész órában. A sor elején vettek egy gyors pillantást a kiírásra. Gyógynövények, na az még egész tűrhető. Ezek közül elég lesz egy-két könyvet átolvasnom, aztán mehetek és azt csinálhatok amit akarok. Már épp kezdenék örülni, hogy ilyen könnyen meg úszom, de nem. A nekem kellő könyvek közül egy sincs most itt. Valaki vagy valakik elvitték az összeset. Sóhajtok, hát ez mesés. Találomra leveszek egy könyvet és elindulok az olvasó rész felé. Ott talán kellemesebb lesz a tanulás.... Meglepő módon az egyik asztalnál felfedezem a gyógynövényes könyveket, mellettük pedig egy srácot aki kétségbeesetten jegyzetel. Egy pillanatra megtorpanok, hogy mérlegeljem a helyzetet, aztán az egyik közeli asztalra lerakom a kezemben lévő könyvet és oda sétálok hozzá. Mivel hátulról jöttem ő nem láthat, ezért amikor mögé érek finoman megérintem a vállát. Aztán mosolyogva megérdeklődöm, hogy oda-e adna egy-két nekem kellő könyvet. -Szia. Nem akarlak zavarni, de szeretnék elkérni néhány könyvet.
|
|
|
|
Sébastien Bataille INAKTÍV
 Bastien // Bambi offline RPG hsz: 16 Összes hsz: 28
|
Írta: 2015. augusztus 31. 10:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=511370#post511370][b]Sébastien Bataille - 2015.08.31. 10:58[/b][/url] Állia SzipenniNagyban jegyzeteltem, mert hát az mégsem járja, hogy ne tudjak semmit a gyógynövényekről, amikor gyógyító szakon vagyok, meg ilyenek. Hajj. Sóhajtottam egyet, és kinyitottam egy másik könyvet, amiben a nekem kellő anyagrész másik fele volt fellelhető, mint ahogy ez kiderült. Onnan is elkezdtem kiírogatni dolgokat, totális parában, hogy jaj, meg fogok bukni. Az nagyon nem volna jó. Aztán hirtelen egy kezet éreztem meg a vállamon, aminek következtében pergamenemet átszelte egy nagy tintafolt, akkora hévvel fordultam meg. Megijedtem úgy hirtelen. Egy lányt láttam magam mögött, és már éppen megint megijedtem volna, hogy esetleg valaki megint felismert - hát a fene vigye már el! -, de aztán kiderült, hogy csak pár könyv érdekli azok közül, amik halmokban feküdtek előttem. Ó, így már más a helyzet. - Ó, persze, nyugodtan! Vidd, ami kell. - mosolyogtam rá, de azért szurkoltam, hogy legalább a kinyitott könyveket hagyja már meg, ugyanis az mindenképpen kellene a jegyzeteléshez, amit kinyitottam, igen. - Bocsi, hogy elvittem mind a polcról. - szabadkoztam, amint rájöttem, hogy elég mohó voltam, és végignéztem a kupacokon. - Csak eddig nem volt nagyon időm a gyógynövénytannal foglalkozni, és most kéne bepótolnom ezt a rengeteg mindent. Hát igen, a tanulás nem bizonyult számomra olyan fontosnak ebben az évben, mint a cirkusz. Pedig azért elég sokba kerül itt a tandíj, foglalkoznom kellett volna vele, meg különben is, azért csinálom, hogy a cirkusznak jó legyen, és ne kelljen új embert alkalmazni majd gyógyítónak, hanem elég legyen csak engem. De persze, ez kihullott a fejemből a sok próba és előadás közepette.
|
Kérdezhetsz ám! || féllábú exakrobata porondmester || a legsokszínűbb Eridonos - 2015 *
|
|
|