Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

Szokásához híven a diáksereget megelőzve sétált le a Nagyterembe, hogy elkerülje a fölösleges tumultust. Az ételek ilyenkor már csábítóan sorakoznak a hosszú asztalok mentén, legtöbbjük azonban még érintetlen és attól sem kell tartania, hogy kihűltek. Rajta kívül mindössze páran lézengenek itt ilyenkor, az asztalok között szétszóródva, a legtöbbjük tudomást sem vesz róla.
Belépve azonban nem sétál végig a termen, hogy a végében komoran kiemelt tanári asztalhoz telepedjen. Sosem szeretett az emelvényen enni, mindig olyan érzése támad, mintha bámulnák, vagy becsmérelnék őt. Ehelyett egy laza jobb kanyarral, pár lépés után a Levita szinte teljesen üres asztalához ül, rögtön maga elé húzva az egyik fényes tányért. Sokkal üdítőbb a kölykök közt enni, a Levitának pedig más előnyei is vannak: többször megtapasztalta már, hogy a konyhában dolgozó manók a pontversenyben nyerésre álló ház asztalához sokkal szívesebben csempészik a legfinomabb falatokat, mint máshová. Ez az elképzelése mindeddig helyénvalónak bizonyult.
Tekergős tésztát és sötét, húsos ragut szed magának, a villáját ügyetlenül a kezébe fogva túr bele, majd enni kezd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335152#post335152][b]Dwayne Warren - 2014.07.12. 11:32[/b][/url]

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

Szokásához híven a diáksereget megelőzve sétált le a Nagyterembe, hogy elkerülje a fölösleges tumultust. Az ételek ilyenkor már csábítóan sorakoznak a hosszú asztalok mentén, legtöbbjük azonban még érintetlen és attól sem kell tartania, hogy kihűltek. Rajta kívül mindössze páran lézengenek itt ilyenkor, az asztalok között szétszóródva, a legtöbbjük tudomást sem vesz róla.
Belépve azonban nem sétál végig a termen, hogy a végében komoran kiemelt tanári asztalhoz telepedjen. Sosem szeretett az emelvényen enni, mindig olyan érzése támad, mintha bámulnák, vagy becsmérelnék őt. Ehelyett egy laza jobb kanyarral, pár lépés után a Levita szinte teljesen üres asztalához ül, rögtön maga elé húzva az egyik fényes tányért. Sokkal üdítőbb a kölykök közt enni, a Levitának pedig más előnyei is vannak: többször megtapasztalta már, hogy a konyhában dolgozó manók a pontversenyben nyerésre álló ház asztalához sokkal szívesebben csempészik a legfinomabb falatokat, mint máshová. Ez az elképzelése mindeddig helyénvalónak bizonyult.
Tekergős tésztát és sötét, húsos ragut szed magának, a villáját ügyetlenül a kezébe fogva túr bele, majd enni kezd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335157#post335157][b]Evelin Ordassy - 2014.07.12. 11:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335163#post335163][b]Dwayne Warren - 2014.07.12. 11:48[/b][/url]

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

   -  Heeeehhh...?
Lassan emeli föl a tekintetét a tésztáról, a falatot unottan rágva, hogy lesújtó pillantásban részesítse a vele szemben üldögélő kislányt. Az állkapcsa egy időre megáll, majd megvonja a vállát, a villáját ismét beledöfi az ételbe.
Kezd hozzászokni, hogy ebben a kastélyban nemigen lehet nyugta már. Bárhová ül és bármikor oson le ide, szinte biztos, hogy az egyik csacsogó diákja ledobja magát mellé, hogy értelmetlen és számára annyira érdektelen témákról kezdeményezzen beszélgetést. Az apaság azonban kezdi megedzeni ebben, így már elég jól megállja, hogy ne tűzzön a villájára egy darab húst és pöckölje az őt zavarók szeme közé.
   -  Aztán meg miben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335169#post335169][b]Evelin Ordassy - 2014.07.12. 11:56[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335173#post335173][b]Dwayne Warren - 2014.07.12. 12:02[/b][/url]

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

Kissé eltátja a száját, kénytelen ismét fölpillantani erre a pimasz egérkére. Meg kell állapítania, hogy enne a lánykának aztán vastag bőr van az ábrázatán vagy épp még alva jár és fogalma sincs, miket fecseg össze.  
   -  Törődhetnél a magad dolgával is.
A hangjában megvillan némi sértett él, jelezvén, könnyen a szeme közé röppenhet valami az ebédje tartalmából, ha tovább feszegeti a férfi étkezési szokásait. Mintha a nőknek ez lenne a mániájuk, mindegyik csak a száját húzza és megpróbálja megtanítani enni, amire semmi szüksége sincs. Harminchárom évig tökéletesen elboldogult ezzel a tudományával, úgy tervezi, haláláig már nem változtat ezen.
A kérdésére a szemöldöke kissé feljebb vándorol kusza tincsei alatt.
   -  Én itt tanítok, kicsi lány.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335177#post335177][b]Evelin Ordassy - 2014.07.12. 12:13[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335180#post335180][b]Dwayne Warren - 2014.07.12. 12:20[/b][/url]

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

   -  Nem, annyira nem.
A tekintetét egy pillanatra az ég felé emeli és szusszan egyet. Erőszakos kis hárpiák mindenfelé. Kezdi úgy érezni magát, mintha nem ebédelne, hanem a kihallgatóban ülne bilincsben, a pofájában a lámpa fényével. A villáját ismét beleszúrja az ételbe, meggyőzi magát, hogy nem fog idegeskedni ilyesmin többet. Ez a kicsi lány is olyan csak, mint az ő lánya: csacsog és kérdez, csacsog és kérdez, erőszakosan és bántón.
   -  Ja. Megfigyelésből ötös.
Egykedvűen nyúl egy kancsó után, hogy valami levet töltsön magának, ami a szaga és állaga alapján barack lehet.
   -  Te meg egy kék kislány. Gondolom most jöttél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335184#post335184][b]Evelin Ordassy - 2014.07.12. 12:31[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335197#post335197][b]Dwayne Warren - 2014.07.12. 12:49[/b][/url]

Evelin Ordassy
ebédidő közelében a Levita asztalánál

   -  Mi van...?
A poharát leteszi maga mellé, annak tartalma jócskán kilöttyen lakkozott fára. Dwayne sokat látott már, sok helyen megfordult és rengeteg fajta pofátlansággal találkozott, mindegyik egyedi volt a maga módján. Most azonban, ahogy a tizen- egynéhány éves csitri szemébe néz, a szemtelenség új és eddig ismeretlen fogalmával kénytelen ismerkedni.
   -  Na hagyjál békén, kis hülye.
A villáját ledobja a tányérjára, amiben a tésztának talán még a felével sem végzett. Még hogy ajánlja, hogy ezekre válaszoljon. Francokat. Azon kapja magát, hogy különösebben még nem is dühös, a pofátlanságnak ez a foka már-már ámulatba ejtő.
Emellett azonban valaki végre megtaníthatná ezt a generációt is arra, hol a határ.
Átlép a padon, anélkül, hogy hátranézne, sétál végig a Nagytermen, majd néhány cseverészve besétáló diáklány nyomában dohogva elhagyja a termet. Még ilyet... na ide sem jön egy ideig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=335206#post335206][b]Evelin Ordassy - 2014.07.12. 12:59[/b][/url]