Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat.
Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták.
A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak.
Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=838178#post838178][b]Erdődy Hella - 2021.10.16. 20:50[/b][/url]

Szégyelli amiért régen ő is ennek a háznak a tagja volt. Még hogy bátorság és rátermettség! Egy frászt! Az óráját félbeszakítani, ordenáré módon megkérdőjelezni a tudását, tönkre tenni a kincstári felszerelést és mindezt már az első napokban. Erre csak ezek a megátalkodott főnix fiak képesek. Még a rellonosok sem voltak ilyen pofátlanok, pedig róluk mindenki azt hiszi, hogy igazi rendbontók. Na persze...Az ő idejében más volt. Ismerték a szigort, a fegyelmet és betartatták a rendet. Az akkori házvezetők még értették a dolgukat. Mi a fene történt a világgal, hogy az oktató szava már semmit sem ér és pár nyikhaj kölyök azt hiszi, mindenkinek parancsolhat? Hella ezekkel a gondolatokkal a fejében  járja a kastély folyosóit. Eleme szinte fortyog, mint egy gejzír, ami kitöréshez készül. Ereiben érzi a víz lüktetését. Felkorbácsolt tengerré változott a benne hullámzó elemi tömeg.
Most azonnal beszélni fog Farkasházy-val és felvilágosítja, hogy mi folyik a házában. Ez tűrhetetlen állapot. Olyan nincs, hogy egy diákot nem lehet megzabolázni. Csak ahogy a világban, úgy itt is elkorcsosultak a férfiak és nem tudnak a sarkukra állni. Mondjuk a nők sem, de mivel a főnixek feje és még a helyettese is sajnos férfi, így kénytelen ő kinyilvánítani nem tetszését. Hátha történik valami. Ebben bízik a legkevésbé, látva a két említett hímnemű egyedet. Szentséges Merlinre! A bolygó megérett a pusztulásra, de tényleg...Természetesen nem találja. Miért is futna össze vele? Az túl nagy szerencse lenne. Így míg keresi méltatlankodása egyre csak nő és tetéződik azzal, hogy egyik vezető sem elérhető. Végül rálel. A konyhában, ahol épp egy manóval fogyasztja ételét.
- Jó estét Rudolf, Tulipán! - lép oda a díszes pároshoz és csöppet sem érdekli, hogy evés közben vannak - Beszélnem kell magával - néz a férfire hidegen és hallatszik a hangjából, hogy az ügy, úgy véli, nem tűr halasztást - Négy szem közt - veti akvamarin színű szemeit a manóra, akire több érzelemmel és talán még bocsánatkérés szerűen is pillant. A manókat jóval többre tartja a férfiaknál, de ezt nem érezteti egyikükkel sem itt és most. Nem véletlenül. Egy vacsorányit sem várhat az eset, amivel Farkasházy-t felkereste. Sőt külön sértés volna, ha a házvezetők gyöngye megváratná kolleganőjét, aki magában sajnálja, hogy nem a konyhai személyzettel van diskurálni valója. Az sokkal könnyebben menne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=838182#post838182][b]Erdődy Hella - 2021.10.16. 21:53[/b][/url]

Karjait mellkasa előtt összefűzve áll a férfi mellett. Lenéz rá és kicsit, vagy nagyon, de le is nézi. Mindenkit, szóval ezzel nem a főnixek fejét tünteti csak ki ma este. Arany vére, nemesi származása, vagy a tény teszi, hogy úgy, ahogy van herótot kap az ellenkező nemtől? A kérdés jogos, de a megválaszolás egy kicsit még várat magára. Akvamarin színű szemeiben tükröződik véleménye, de ki nem mondja. Az illem és a diplomáciai készség a kutyabőrhöz jár. Így csak egy visszafogott mosollyal vezeti elő válaszát. - Köszönöm, már ettem és inkább állnék. De ön egy percig se zavartassa magát, egyen csak nyugodtan - szúrja oda, még akár kedvesnek is hallhatóan, hogy tudassa a másik féllel, hogy sikeresen megugrotta a tahóméter alapértékét. Az ételnek viszont mellesleg nagyon jó az illata. Azonnal el is csábulna egy tányérra, ha nem lenne itt Farkasházy és ő maga meg nem lenne annyira csihés, hogy az agya úgy sipít, mint a teáskanna, amikor felforr benne a víz.
Fekete fürtjei tökéletesen állnak, ahogy az a meggybordó kosztüm is, amiben a mai napot töltötte. Külleme még ezen a kései órán is kifogástalan. Bőre hidratált, tekintete pedig éberen csillog. Hallott régen olyat, hogy arról, aki a víz elemet birtokolja azt mondták, hogy a tekintete is vizenyős. Gyakran elréved, meg hasonló szamárságokat. Lehet ő a kivétel, de akkor meg biztosan az a fajta, amelyik erősíti a szabályt. - Fegyelmezze meg a diákjait. Randalíroznak, rongálnak, sértegetik a tanárokat és feleselnek. Fenyegetőznek. A magatartásuk egyszerűen tűrhetetlen! - sorolja panaszait kimért, feszültséggel teli tónusban, de társalgási hangerővel - Nem tudom mivel foglalkozik általában kedves kolléga, de ha a diákjaira szánná az idejét, akkor biztosan nem lennének ilyenek már így az év elején - beszél tovább és a kioktatás nagyon is kiérződik szavaiból, ahogy a számonkérés is egyértelműen ott van mindegyikben. Látszik rajta, hogy nem sokra tartja azokat a módszereket, ahogyan itt a tanárok java oktat. Mert ha nincs fegyelmezés, akkor ez az eredmény. Korlátok nélkül elszállnak a diákok. Kellenek nekik a kemény kézzel meghúzott határok. Ezt az elvet vallja ő a többséggel szemben és hű is hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=838207#post838207][b]Erdődy Hella - 2021.10.17. 10:09[/b][/url]

Most szórakozik? Nem, sajnos nem. Ilyen vezetés mellett csoda, hogy nem gyújtották még magukra a házat a diákok. Ezen a véleményén még az sem mérsékel, hogy saját szemével látta, hogy az előző évben az Eridon nyerte meg a házkupát. Néhány okos és szorgalmas diák vállain viszi a többit. Ez a legtöbb helyen így van és nem ok semmiféle megnyugvásra. Azok a vállak is meg tudnak roppanni, ha néha nincsenek kímélve azáltal, hogy legalább a renitensek nyűgének súlyát leveszik róluk. - Félreértett kedves kolléga - nyomja meg kissé a szavakat - Az a bajom és lehet nem csak az enyém, hogy a diákjai nem tudják hol a határ - áll továbbra is teljesen elutasító testtartással. Feloldódásához minimum némi nyitottság kellene a másik részéről, de ezt nem is várja. Minden férfi ilyen, ha úgy érzik elvesztették a felsőbbrendűségüket egy nővel szemben.
Az is ezt csinálta, míg azon az ominózus estén meg nem ismerkedett a víz erejével. Ha Nim akkor nem lép közbe...De megtette és megállította. Aztán ők hárman elrendezték az ügyet. Azóta annak a szemétnek van egy aranyvérű neje és megannyi szeretője és sorra jár rajtuk, amikor épp várandós a felesége. Mert a vérvonalakat vinni kell tovább, ugye? Hát persze. Undorító. - Köszönöm a rezümét, ismerem a munkásságát - teszi megint helyre kimért, úrias mosollyal a dolgokat, ma már sokadjára. Látja, hogy Rudolf nem épp friss és üdének sem mondható. Kárörömmel viseltetik eziránt. Megérdemlik a teremtés csálé koronái is, hogy néha ne olyanok legyenek, mint akiket a jólét skatulyájából húztak ki éppen.
A férfi arra kéri ezután, hogy pontosítsa panaszát. Ha ezt szeretné, legyen úgy. Felsorolja a neveket és a vétkeket. A lajstrom nem épp rövid és van olyan, akinek sok rovás van a nevén, van akinek csak egy. A lényegen viszont ez nem változtat. Inkompetencia a legfőbb vétek és az nem a diákoké. - Eridonosok. Az ön eridonosai, akik úgy viselkednek, mintha nem lennének ott felettük, hogy megzabolázzák őket. Ez felettébb sajnálatos. Nem gondolja? - veti a férfi szemére továbbra is társalgási hangnemben jelenlegi alkalmatlanságára vonatkozó nézetét Hella. Belül pedig érzi magában a vizet, ahogy hullámokat vet és szinte dörömböl sejtjeiben. Amikor végez, el fog menni a teraszra és kiereszti ezeket a hullámokat, de addig marad a makulátlan modor és a nemesi neveltetésre jellemző burkolt alázás. Ehhez értenek a hímek, ő meg elorozta tőlük, hogy a nadrágokat, nyakkendőket és felöltőket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=838363#post838363][b]Erdődy Hella - 2021.10.19. 08:33[/b][/url]

Kezdjük. Mi sem természetesebb ennél. Megint felsorolja a neveket és a diákok bűnlajstromát. Szépen, lassan és teljesen nyugodtan, hogy a férfi megértse, bár ezzel kapcsolatban kétségei vannak. Nem veszi fel a cinikus kérdést, amit kollégája elejt, mert ő maga kezdte azzal, hogy biztos eridonosok voltak-e a rongáló rendbontók. Olyan pitiáner módon viselkedik, ami lepereg Helláról. Korábban kell ahhoz felkelnie a karikás szemű Rudolfnak, hogy megalázza. Mert ez a céljuk. Minden hímnek beépített rutinja van arra, hogy miként viselkedjen, ha az ellenkező nem ereje teljében közelít hozzá. Ledominálni a nőt, vagy így, vagy úgy, ez a lényeg. - Pompás. Egyetértünk - húzza érzelemmentes mosolyra száját, ami jól láthatóan kicsit felsőbbséges, ugyanakkor lesajnáló gondolatokat takar el hitelesen, amik közben a fejében járnak.
Miután a férfi a magát lejárató, őt teljesen hülyének nézés taktikáját választja, Hella csak jót kacag magában. Ekkora dilettánst, pedig az apja azt mondta, az idén egész értelmes tanári kart szedett össze az igazgató. Honnan vette az értesüléseit, amiket átadott lányának még az év elején? Nos a válasz egyszerű. Talán még Farkasházy is értené. Kapcsolatok. Minden a jó kapcsolatokon múlik manapság. Apja pedig egy város alpolgármestere, meg persze aranyvérű nemes. Az ajtók és a dossziék így, még akkor is megnyílnak előtte, ha volt pár stiklije. Ilyen a politika. Nem de? Minden eltussolható, főleg ha valakinek a vére csillogó. Előnyt kell kovácsolni mindenből és ehhez az Erdődy család tagjai nagyon értenek.  - Feltételezhetően? Ugye csak tréfál, hogy nem tudja a diákjai nevét, akik a házába járnak? - vonja fel szemöldökét, mivel a férfi pont most igazolta saját maga a hozzá nem értését. Ezek a tanulók rá vannak bízva. Felelős értük és azt sem tudja hogy hívják őket. Szégyen. Ugyanúgy ahogyan az egész további szólánc, amit összefűz, de ki bánja. Mondja csak. - Ezeket ön állítja. Én azt mondtam el, immár harmadjára, hogy a diákjai összetörtek igen értékes kincstári felszereléseket. Szembe szegültek tanáraikkal, akiket emberhez méltatlan hangnemben inzultáltak. Ez pedig tűrhetetlen. Viszont abból, ahogyan ön a helyzetet kezeli, már teljesen érthető számomra, hogy miért korcsosult el a ház ennyire - mosolyog továbbra is olyan udvarias higgadtsággal, hogy az már talán a másik számára irritáló lehet.
Eleme belső tombolása elenyészett, ahogy rájött, hogy ez a férfi is ugyanolyan könnyen kezelhető, mint bármelyik másik. Ugyanaz a viselkedés, ugyanaz a dominálási vágy, mögötte meg, szokás szerint a nagy semmi. - Tudja nem mindenkit a szép szeméért, vagy az elbűvölő mosolyáért vesznek fel egy nagy múltú, magára valamit is adó intézménybe - válaszol úgy, hogy közben egyiket sem látni rajta. Tekintete jéghideg, mosolya pedig az a fajta, amit csak a nemesek képesek kivitelezni. Pedig Hella bizony kifejezetten szép nő, akinek igéző szemei és mosolya van, már amikor megengedi magának, hogy olyan legyen. Ez nem most van és nem Rudolf lesz az, aki ezt valaha is látni fogja. - Sajnálom, hogy raboltuk egymás idejét. Azt hiszem az ön által említett személy felé fogom a továbbiakban jelezni észrevételeimet. Kellemes estét kolléga, és ha esetleg kap, akkor még egy kis titkos tiramisut egyen a vacsorája mellé. A manók mindig csinálnak, de csak azoknak, akiket régről ismernek, mint engem - biccent sejtelmes arckifejezéssel, majd sarkon fordul és ott hagyja a férfit bármi egyéb interakció lehetősége nélkül, s amikor az már nem láthatja, rosszindulatú és konspiráló mosolyra húzza ajkait. Farkasházy tömje csak a fejét. Neki nincs kedve ehhez az inkompetens alakhoz tovább. Kétségbe vonja a szavát? Megkérdőjelezi ittlétének jogalapját? Szánalma, de ám legyen. Próbálkozni mindig szavabad, csak Erdődy Hellával nem érdemes. Talán azzal többre ment volna, aki a föld alatt van és akire a kedves kolléga rögtön rá is fogta, hogy elveszése miatt olyanok a diákok amilyenek. Nem kedves Rudolf. Azért mert nem pátyolgatni kellene őket és simogatni a kis buksijukat, hanem fegyelmezni és következetesnek lenni velük. De az, ahogy az ábra mutatja, nagyon nem megy. Annyi baj legyen, az igazgató talán majd adni fog a szavára. Ha mégsem...Nos, arra is van megoldás. Fő a befolyás és a kapcsolatok.