34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Erdődy Hella összes RPG hozzászólása (40 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. szeptember 30. 20:24 Ugrás a poszthoz

Szávay Edmund
face


Tökéletesen manikűrözött, mandula formájú körmökben végződő kezeit kosztümje zsebébe csúsztatva sétál végig a folyosón. Mellette két jókora és tisztességesen megpakolt kartondoboz lebeg komótosan, mintha csak láthatatlan hordárok cipelnék őket a nő utasítása szerint. Egyszerű bűbájról van csupán szó, amit kimondott rájuk indulás előtt. Még nem talált megfelelő lakhelyet. A tanoda falai között nem akar élni. Túl zajos és több az egy négyzetméterre eső emberek száma annál, mint amennyit hosszútávon tolerálni képes. Míg rá nem lel új otthonára, addig a Mátra Máguscsárda egyik legszebb szobájába költözött be ideiglenesen.
Onnan jött most is, ezen a párás, koraőszi napon. Kinézett magának egy asztalt és le akarja foglalni, hogy mielőbb a sajátjának mondhassa. A legpompásabb helyet, amit -úgy gondolja- természetesen meg is érdemel. Kijár neki, hogy mindig és mindenből a legjobbat kapja. Itt legalábbis így kell lennie. Állát felszegve halad. Céltudatos lépteit magassarkúja intenzív, határozott és egyenletes ritmusú koppanásai jelzik. Hűvös tekintetét olykor végig hordozza a mellette elhaladókon, akik ösztönösen kitérnek az útjából. Aurája tekintélyt parancsoló, egész megjelenésében van valami magától értetődően felsőbbséges. Elvégre egy igen nagy múltú, aranyvérű, nemesi család sarja. Kétség sem férhet hozzá, hogy ő tett szívességet azzal, hogy elvállalta a tanítást. Az igazság egy kicsit más, de az maradjon csak titokban. Rajta kívül nem kell tudnia senkinek, hogy mit jelent számára az a tény, hogy itt lehet és oktathat.
Lenyomva a patinás rézkilincset az ajtó hangos nyikorgással enged utat a tanárnőnek. Nem sokat változott a környezet ahhoz képest, amikor még diákként tért be néhanapján. Az ilyen helyeken az idő, mintha mindig megállna töprengeni és az istennek nem akaródzik tovább haladni. Elszaladnak az évek a helyiségek felett úgy, hogy ugyanaz a páfrány van még mindig a sarokban és lehet, hogy a könyvespolc tetejére is rég odakövesedett a húsz évvel ezelőtti pókháló. Nem ő fogja leszedni. Ebben teljesen biztos. A házimanók majd megteszik helyette. Ma már persze ők is fizetett alkalmazottak. Náluk már egy sem szolgál jó ideje.
Hella megindul a kiszemelt asztal felé. Azt is vastag por fedi, már innen látja, ahogy lapján megcsillan a jellegzetes kvarcos réteg. Körülötte már pár kolléga befoglalta a maga területét. Nem fordít rájuk figyelmet. Nem lassít le, hogy megnézze kikkel osztozik a légköbmétereken. Olyan érdektelenek számára ezek az emberek, mint a járókelők kinn a városban. Ahhoz van szokva, hogy egymaga boldoguljon és ez itt sem fog változni. Az önálló munkavégzés egy gemmológusnak olyan, mint másnak a lélegzés. Csak a kövek, meg a műszerek és ő létezik. Senki és semmi más.
Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2021. szeptember 30. 20:30
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. szeptember 30. 22:25 Ugrás a poszthoz

Szávay Edmund
face


Most komolyan? Ilyen kétbalkezes fajankókat is felvesznek ma már ebbe az iskolába tanárnak? Gondolja, ahogy a káromkodásra hátrapillant és felméri a helyzetet. A férfi úgy tűnik, hogy nekiment a dobozának és magára borította a kávéját. A forró fekete meg biztos leégette a szőrt a kezéről, mert úgy hisztizik, mint egy ötéves. Tiszta szégyen, ahogy viselkedik. Merlin szent szakállára, hová lett a tartás a teremtés koronáiból, de tényleg. Gondolatai nem tartják vissza attól, hogy nemes egyszerűséggel hátat fordítson és folytassa megkezdett útját a kiszemelt asztal felé. Meg kell szereznie és kész.
- Ön uram, most hozzám beszél? - szólal meg Hella, kimért hűvösséggel, miután hallja az alak beszédét. Pillantásra sem méltatná legszívesebben, de már kecses jobbját rátette az asztal szélére és az egyik doboz is szép lassan leereszkedik rá, rövid zörgés kíséretében, így mégis felé fordul. A másik dobozra várnia kell, mert az késében van az ütközés miatt. Nem fog leesni. Emiatt egy cseppet sem aggódik. Jól tart a bűbáj. A tanárnő nagy erejű boszorkány, de ezt a férfi persze, biztosan nem feltételezi róla. Nem szokásuk.
- Maga volt az, aki majdnem kárt tett a holmimban - jegyzi meg metsző pillantást vetve a kávéfoltra a második doboz oldalán. Ezután már fordul is vissza és pálcájának pár intésével letakarítja a poros felületet. A kipakolással fog a legtöbb időt eltölteni. Mindennek meg kell találnia a tökéletes helyet. Elvágólag fogja lerakni a szakkönyveit. Precízen teszi melléjük az értékes, lopás és sérülésgátló bűbájjal védett eszközeit.
Két dolgot viszont nem fog itt tartani. Bögrét és családi fényképet. Úgy ítéli meg, hogy senkinek semmi köze a magánéletéhez és ahhoz sem, hogy mivel oltja a szomját. Az igazgatón és helyettesén kívül senki sem tud arról sem, hogy hidromágus. Ez majd úgyis ki fog derülni. Egy olyan munkahelyen sincsenek titok, ahol kettőnél többen dolgoznak. Nem újdonság. Az előző pozíciójában, amikor ispotályi tanácsadó volt is hamar híre ment, hogy azért olyan hatékony, mert a köveket képességének segítségével tisztítja. Itt is így lesz.
Óvatosan emeli ki spektroszkópját és teszi a legvilágosabb területre. Aztán mellé rakja a mikroszkópot is és a karctű készletét. Méregzöld bőrtokján családjuk címere és nevének monogramja látszik. Minden tulajdonán ott van ez a két jelzés. Van amin látható és van amin rejtett formában. Ezek alapján azonosíthatók, ha valaki mégis megpróbálná ellopni őket az asztaláról. Fenntartásokkal kell kezelnie mindent, mert sosem lehet tudni kinek épp mi forog a fejében.
Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2021. szeptember 30. 22:25
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. október 16. 20:50 Ugrás a poszthoz

Rudolf
face and dress


Szégyelli amiért régen ő is ennek a háznak a tagja volt. Még hogy bátorság és rátermettség! Egy frászt! Az óráját félbeszakítani, ordenáré módon megkérdőjelezni a tudását, tönkre tenni a kincstári felszerelést és mindezt már az első napokban. Erre csak ezek a megátalkodott főnix fiak képesek. Még a rellonosok sem voltak ilyen pofátlanok, pedig róluk mindenki azt hiszi, hogy igazi rendbontók. Na persze...Az ő idejében más volt. Ismerték a szigort, a fegyelmet és betartatták a rendet. Az akkori házvezetők még értették a dolgukat. Mi a fene történt a világgal, hogy az oktató szava már semmit sem ér és pár nyikhaj kölyök azt hiszi, mindenkinek parancsolhat? Hella ezekkel a gondolatokkal a fejében  járja a kastély folyosóit. Eleme szinte fortyog, mint egy gejzír, ami kitöréshez készül. Ereiben érzi a víz lüktetését. Felkorbácsolt tengerré változott a benne hullámzó elemi tömeg.
Most azonnal beszélni fog Farkasházy-val és felvilágosítja, hogy mi folyik a házában. Ez tűrhetetlen állapot. Olyan nincs, hogy egy diákot nem lehet megzabolázni. Csak ahogy a világban, úgy itt is elkorcsosultak a férfiak és nem tudnak a sarkukra állni. Mondjuk a nők sem, de mivel a főnixek feje és még a helyettese is sajnos férfi, így kénytelen ő kinyilvánítani nem tetszését. Hátha történik valami. Ebben bízik a legkevésbé, látva a két említett hímnemű egyedet. Szentséges Merlinre! A bolygó megérett a pusztulásra, de tényleg...Természetesen nem találja. Miért is futna össze vele? Az túl nagy szerencse lenne. Így míg keresi méltatlankodása egyre csak nő és tetéződik azzal, hogy egyik vezető sem elérhető. Végül rálel. A konyhában, ahol épp egy manóval fogyasztja ételét.
- Jó estét Rudolf, Tulipán! - lép oda a díszes pároshoz és csöppet sem érdekli, hogy evés közben vannak - Beszélnem kell magával - néz a férfire hidegen és hallatszik a hangjából, hogy az ügy, úgy véli, nem tűr halasztást - Négy szem közt - veti akvamarin színű szemeit a manóra, akire több érzelemmel és talán még bocsánatkérés szerűen is pillant. A manókat jóval többre tartja a férfiaknál, de ezt nem érezteti egyikükkel sem itt és most. Nem véletlenül. Egy vacsorányit sem várhat az eset, amivel Farkasházy-t felkereste. Sőt külön sértés volna, ha a házvezetők gyöngye megváratná kolleganőjét, aki magában sajnálja, hogy nem a konyhai személyzettel van diskurálni valója. Az sokkal könnyebben menne.
Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2021. október 16. 20:55
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. október 16. 21:53 Ugrás a poszthoz

Rudolf
face and dress


Karjait mellkasa előtt összefűzve áll a férfi mellett. Lenéz rá és kicsit, vagy nagyon, de le is nézi. Mindenkit, szóval ezzel nem a főnixek fejét tünteti csak ki ma este. Arany vére, nemesi származása, vagy a tény teszi, hogy úgy, ahogy van herótot kap az ellenkező nemtől? A kérdés jogos, de a megválaszolás egy kicsit még várat magára. Akvamarin színű szemeiben tükröződik véleménye, de ki nem mondja. Az illem és a diplomáciai készség a kutyabőrhöz jár. Így csak egy visszafogott mosollyal vezeti elő válaszát. - Köszönöm, már ettem és inkább állnék. De ön egy percig se zavartassa magát, egyen csak nyugodtan - szúrja oda, még akár kedvesnek is hallhatóan, hogy tudassa a másik féllel, hogy sikeresen megugrotta a tahóméter alapértékét. Az ételnek viszont mellesleg nagyon jó az illata. Azonnal el is csábulna egy tányérra, ha nem lenne itt Farkasházy és ő maga meg nem lenne annyira csihés, hogy az agya úgy sipít, mint a teáskanna, amikor felforr benne a víz.
Fekete fürtjei tökéletesen állnak, ahogy az a meggybordó kosztüm is, amiben a mai napot töltötte. Külleme még ezen a kései órán is kifogástalan. Bőre hidratált, tekintete pedig éberen csillog. Hallott régen olyat, hogy arról, aki a víz elemet birtokolja azt mondták, hogy a tekintete is vizenyős. Gyakran elréved, meg hasonló szamárságokat. Lehet ő a kivétel, de akkor meg biztosan az a fajta, amelyik erősíti a szabályt. - Fegyelmezze meg a diákjait. Randalíroznak, rongálnak, sértegetik a tanárokat és feleselnek. Fenyegetőznek. A magatartásuk egyszerűen tűrhetetlen! - sorolja panaszait kimért, feszültséggel teli tónusban, de társalgási hangerővel - Nem tudom mivel foglalkozik általában kedves kolléga, de ha a diákjaira szánná az idejét, akkor biztosan nem lennének ilyenek már így az év elején - beszél tovább és a kioktatás nagyon is kiérződik szavaiból, ahogy a számonkérés is egyértelműen ott van mindegyikben. Látszik rajta, hogy nem sokra tartja azokat a módszereket, ahogyan itt a tanárok java oktat. Mert ha nincs fegyelmezés, akkor ez az eredmény. Korlátok nélkül elszállnak a diákok. Kellenek nekik a kemény kézzel meghúzott határok. Ezt az elvet vallja ő a többséggel szemben és hű is hozzá.
Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2021. október 16. 21:57
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. október 17. 10:09 Ugrás a poszthoz

Rudolf
face and dress


Most szórakozik? Nem, sajnos nem. Ilyen vezetés mellett csoda, hogy nem gyújtották még magukra a házat a diákok. Ezen a véleményén még az sem mérsékel, hogy saját szemével látta, hogy az előző évben az Eridon nyerte meg a házkupát. Néhány okos és szorgalmas diák vállain viszi a többit. Ez a legtöbb helyen így van és nem ok semmiféle megnyugvásra. Azok a vállak is meg tudnak roppanni, ha néha nincsenek kímélve azáltal, hogy legalább a renitensek nyűgének súlyát leveszik róluk. - Félreértett kedves kolléga - nyomja meg kissé a szavakat - Az a bajom és lehet nem csak az enyém, hogy a diákjai nem tudják hol a határ - áll továbbra is teljesen elutasító testtartással. Feloldódásához minimum némi nyitottság kellene a másik részéről, de ezt nem is várja. Minden férfi ilyen, ha úgy érzik elvesztették a felsőbbrendűségüket egy nővel szemben.
Az is ezt csinálta, míg azon az ominózus estén meg nem ismerkedett a víz erejével. Ha Nim akkor nem lép közbe...De megtette és megállította. Aztán ők hárman elrendezték az ügyet. Azóta annak a szemétnek van egy aranyvérű neje és megannyi szeretője és sorra jár rajtuk, amikor épp várandós a felesége. Mert a vérvonalakat vinni kell tovább, ugye? Hát persze. Undorító. - Köszönöm a rezümét, ismerem a munkásságát - teszi megint helyre kimért, úrias mosollyal a dolgokat, ma már sokadjára. Látja, hogy Rudolf nem épp friss és üdének sem mondható. Kárörömmel viseltetik eziránt. Megérdemlik a teremtés csálé koronái is, hogy néha ne olyanok legyenek, mint akiket a jólét skatulyájából húztak ki éppen.
A férfi arra kéri ezután, hogy pontosítsa panaszát. Ha ezt szeretné, legyen úgy. Felsorolja a neveket és a vétkeket. A lajstrom nem épp rövid és van olyan, akinek sok rovás van a nevén, van akinek csak egy. A lényegen viszont ez nem változtat. Inkompetencia a legfőbb vétek és az nem a diákoké. - Eridonosok. Az ön eridonosai, akik úgy viselkednek, mintha nem lennének ott felettük, hogy megzabolázzák őket. Ez felettébb sajnálatos. Nem gondolja? - veti a férfi szemére továbbra is társalgási hangnemben jelenlegi alkalmatlanságára vonatkozó nézetét Hella. Belül pedig érzi magában a vizet, ahogy hullámokat vet és szinte dörömböl sejtjeiben. Amikor végez, el fog menni a teraszra és kiereszti ezeket a hullámokat, de addig marad a makulátlan modor és a nemesi neveltetésre jellemző burkolt alázás. Ehhez értenek a hímek, ő meg elorozta tőlük, hogy a nadrágokat, nyakkendőket és felöltőket.

Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2021. október 18. 15:05
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. október 19. 08:33 Ugrás a poszthoz

Rudolf
face and dress


Kezdjük. Mi sem természetesebb ennél. Megint felsorolja a neveket és a diákok bűnlajstromát. Szépen, lassan és teljesen nyugodtan, hogy a férfi megértse, bár ezzel kapcsolatban kétségei vannak. Nem veszi fel a cinikus kérdést, amit kollégája elejt, mert ő maga kezdte azzal, hogy biztos eridonosok voltak-e a rongáló rendbontók. Olyan pitiáner módon viselkedik, ami lepereg Helláról. Korábban kell ahhoz felkelnie a karikás szemű Rudolfnak, hogy megalázza. Mert ez a céljuk. Minden hímnek beépített rutinja van arra, hogy miként viselkedjen, ha az ellenkező nem ereje teljében közelít hozzá. Ledominálni a nőt, vagy így, vagy úgy, ez a lényeg. - Pompás. Egyetértünk - húzza érzelemmentes mosolyra száját, ami jól láthatóan kicsit felsőbbséges, ugyanakkor lesajnáló gondolatokat takar el hitelesen, amik közben a fejében járnak.
Miután a férfi a magát lejárató, őt teljesen hülyének nézés taktikáját választja, Hella csak jót kacag magában. Ekkora dilettánst, pedig az apja azt mondta, az idén egész értelmes tanári kart szedett össze az igazgató. Honnan vette az értesüléseit, amiket átadott lányának még az év elején? Nos a válasz egyszerű. Talán még Farkasházy is értené. Kapcsolatok. Minden a jó kapcsolatokon múlik manapság. Apja pedig egy város alpolgármestere, meg persze aranyvérű nemes. Az ajtók és a dossziék így, még akkor is megnyílnak előtte, ha volt pár stiklije. Ilyen a politika. Nem de? Minden eltussolható, főleg ha valakinek a vére csillogó. Előnyt kell kovácsolni mindenből és ehhez az Erdődy család tagjai nagyon értenek.  - Feltételezhetően? Ugye csak tréfál, hogy nem tudja a diákjai nevét, akik a házába járnak? - vonja fel szemöldökét, mivel a férfi pont most igazolta saját maga a hozzá nem értését. Ezek a tanulók rá vannak bízva. Felelős értük és azt sem tudja hogy hívják őket. Szégyen. Ugyanúgy ahogyan az egész további szólánc, amit összefűz, de ki bánja. Mondja csak. - Ezeket ön állítja. Én azt mondtam el, immár harmadjára, hogy a diákjai összetörtek igen értékes kincstári felszereléseket. Szembe szegültek tanáraikkal, akiket emberhez méltatlan hangnemben inzultáltak. Ez pedig tűrhetetlen. Viszont abból, ahogyan ön a helyzetet kezeli, már teljesen érthető számomra, hogy miért korcsosult el a ház ennyire - mosolyog továbbra is olyan udvarias higgadtsággal, hogy az már talán a másik számára irritáló lehet.
Eleme belső tombolása elenyészett, ahogy rájött, hogy ez a férfi is ugyanolyan könnyen kezelhető, mint bármelyik másik. Ugyanaz a viselkedés, ugyanaz a dominálási vágy, mögötte meg, szokás szerint a nagy semmi. - Tudja nem mindenkit a szép szeméért, vagy az elbűvölő mosolyáért vesznek fel egy nagy múltú, magára valamit is adó intézménybe - válaszol úgy, hogy közben egyiket sem látni rajta. Tekintete jéghideg, mosolya pedig az a fajta, amit csak a nemesek képesek kivitelezni. Pedig Hella bizony kifejezetten szép nő, akinek igéző szemei és mosolya van, már amikor megengedi magának, hogy olyan legyen. Ez nem most van és nem Rudolf lesz az, aki ezt valaha is látni fogja. - Sajnálom, hogy raboltuk egymás idejét. Azt hiszem az ön által említett személy felé fogom a továbbiakban jelezni észrevételeimet. Kellemes estét kolléga, és ha esetleg kap, akkor még egy kis titkos tiramisut egyen a vacsorája mellé. A manók mindig csinálnak, de csak azoknak, akiket régről ismernek, mint engem - biccent sejtelmes arckifejezéssel, majd sarkon fordul és ott hagyja a férfit bármi egyéb interakció lehetősége nélkül, s amikor az már nem láthatja, rosszindulatú és konspiráló mosolyra húzza ajkait. Farkasházy tömje csak a fejét. Neki nincs kedve ehhez az inkompetens alakhoz tovább. Kétségbe vonja a szavát? Megkérdőjelezi ittlétének jogalapját? Szánalma, de ám legyen. Próbálkozni mindig szavabad, csak Erdődy Hellával nem érdemes. Talán azzal többre ment volna, aki a föld alatt van és akire a kedves kolléga rögtön rá is fogta, hogy elveszése miatt olyanok a diákok amilyenek. Nem kedves Rudolf. Azért mert nem pátyolgatni kellene őket és simogatni a kis buksijukat, hanem fegyelmezni és következetesnek lenni velük. De az, ahogy az ábra mutatja, nagyon nem megy. Annyi baj legyen, az igazgató talán majd adni fog a szavára. Ha mégsem...Nos, arra is van megoldás. Fő a befolyás és a kapcsolatok.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. október 22. 09:51 Ugrás a poszthoz

Szávay Edmund
face


Ugyan, ez csak egy szokásos, soviniszta hím, kontra értelemmel rendelkező nő, típusú nap az életében. Aminek fénypontjaként egyenesen a mennybéli Máriát emlegeti a másik. Szemöldökét rosszallóan vonja fel. Döbbenet, hogy mekkora tuskók vannak ebben az erdőben. - Szegény Miasszonyunk...nem csoda, hogy lassan teljesen elfordítja tekintetét rólunk - jegyzi meg gúnyosan majd folytatja kiszemelt asztala befoglalását. Az idegesítő alak viszont, csak nem hagyja abba a sápítozást. Jellemző. Az erősebbik nem. Ja, nem. Gyengék ők, csak jobb a marketingjük, Ádám óta sajnos. Azért látszik, hogy a világ akkorát mégsem változott az eltelt évezredek alatt, ami szánalmas. Meglett férfiak viselkednek gyerekesen és gyerekek meg úgy mintha mindenki felett állnának. Ezzel szembesült mindenütt és ma itt is ezzel kénytelen. - Már megbocsásson, de egy többszáz galleon értékű, felrúnázott elektro mikroszkóp és egy hasonló értékű spektroszkóp valamint egy igen ritka csakra és aura leképező berendrzés lekávézása nagyobb kár, mint egy kis bőrpír, amit akár Strakhova professzor is pillanatok alatt helyre tud hozni a gyengélkedőn - veti oda, türelme elfogyta után, majdnem foghegyről szavait, amik mégis udvariasnak hangoznak. Nem mellesleg igazak is teljesen.
Az eddigiektől eltérően, Hella tudományos alapokra fogja helyzeni a gemmológia oktatását, amikhez ezek az eszközök nélkülözhetetlenek. Beszerzésük pedig költséges és nehézkes. Apja támogatta meg velük az Erdődy család vagyonából az iskolát. Erre ez a figyelmetlen vadember a bibis keze miatt toporzékol, mint egy óvodás. Elképesztően hisztisek a hímek manapság. - Bűbájt fogok vetni az egész asztalra, ha ez megnyugtatja - válaszol tömény cinizmussal és akvamarin szín szemeit felpillantva a férfiéba vájja. Ha volt olyan bolond, hogy saját magát lejáratta, hát viselje a következményeit. Azt már nem is reméli Hella, hogy mindezt méltósággal teszi majd.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. december 27. 20:45 Ugrás a poszthoz

Simon
face


Eleme hatására sokkal jobb a kedve, amikor magas a páratartalom, esik az eső, vagy éppenséggel havazni kezd. Kellemesebb társaság ezekben az időkben. Így lehet, hogy a maga nemesi, diplomatikus stílusában összebarátkozott az éve eleje óta néhány kollégájával. Főként nőkkel, de akad pár férfi is, akikkel megtalálta a közös hangot. Ilyen a mellette sétáló Simon, a mágiatörténet tanár. Lelkes ifjú, akiből nem igazán nézné ki, hogy egy ujjal is hozzá merne nyúlni. Mindig ezen áll, vagy bukik minden ellenkező neműekkel folytatott kapcsolata. Viszont ebben a fiatalemberben nem érzi a szándékot semmi olyasmire, ami csorbát ejthetne hírnevén. - Köszönöm, egy ilyen szívélyes felajánlást vétek volna visszautasítanom - sétál a férfi mellett, kecses már-már légies léptekkel a cukorkás standhoz, ahol egy kicsit várakozniuk kell, míg sorra kerülnek. Ezalatt Hella élvezi a neki kedvező közeget. Szemei szinte ragyognak, s örömteli mosoly ül elegáns vonásain. Hiszen szakad a hó és már ezer meg egy kristály ül fekete hajfürtjei között. Sőt pilláira is rátelepedtek a tél hideg csillámcsodái. - Oh, ez igazán kedves - nyújtja puha kezét a csomagért - Köszönöm és neked is Kellemes Ünnepeket! - veszi el a rögtönzött ajándékot, de azonnal a munkatársa felé fordítja és kínálja - Vegyél belőle, kérlek! - mondja egy igazán elbűvölő mosollyal. Nem tart tőle, hogy a másik meg akarná mérgezni, egyszerűen csak így diktálja az illem, melyre őt pici korától nevelték. Ugyanúgy, ahogy a nagylelkűségre is, csak annak esetében úgy egy évtizeded történt egy kis baleset. Titkát továbbra is csak a testvére Nimród tudja. Még senkivel nem került olyan mély bizalmi viszonyba, hogy beavassa. Magyarázattal szolgálna viselkedésére, de úgy gondolja, épp elég az amennyit tudnak róla. Hová lenne az imázsa? Már így is túl nyíltan viselkedik. Jobban kell ügyelnie a hírnevére. - Segítségemre lennél? A testvéremnek és a szüleimnek szeretnék ajándékot venni, de az idén még nem jutott eszembe semmi hozzá méltó - legyint kifinomult mozdulattal, majd egy szem cukorkát ő is megkóstol. Kihasználja Simont. Egymagában semmi kedve nem lenne egy ilyen aprócska vásárban őgyelegni, de vele egyszerűbb lesz, meg talán kellemesebbnek is ígérkezik az idei ajándék beszerzés. Tovább lépkednek, miközben csak hull az égi áldás. Hella eleme izgágán zubog sejtjeiben. Szabad kezének ujjaival táncoltatni kezdi, amúgy kedvtelésből a pelyheket.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. december 30. 11:30 Ugrás a poszthoz

Simon
face


Akvamarin kék szemeit ráemeli a fiatal kollégára. Lát benne valami gyermeki bájt, ami csak úgy benne ragadt a jellemében, miközben a teste férfivá érett. Talán ezért is jönnek ki jól egymással ennyire. Nem érzi magát prédának mellette, mivel nem tud vadészként tekinteni Simonra. Inkább hasonlít a testvérére. Nimród idén nem jön haza csak az ünnepek után, így a Karácsonyt az Erdődy család hozzá igazítja. Hella sem tervez visszamenni a kúriába, inkább elvállalta a végzős bálon a mindent látó Árgus szerepét. Jobb mindenkinek, ha akkor tér haza, amikor ott van mellette Nim, hogy csillapítsa az ilyenkor mindig felkorbácsolódó kedélyeket. Szegény szüleit is megérti, de akkor sem fog csak azért férjhez menni, mert a vér szava kötelezi. Utódot hozni a világra, nem hagyni, hogy kihaljon az Erdődy família. Tudja ezek a kötelességei, ahogy testvérének is, de hol maradnak a saját vágyaik és boldogságuk? Nem akarja, hogy egy férfitől függjön, aki méltatlan hozzá. Nem akarja, hogy olyan kéz érintse, akitől undorodik. Elég volt egyszer, több olyan alkalom nem kell. - Nos, a sál és a pléd is igazán jó ötletek - tereli vissza elkalandozott gondolatait a helyes mederbe, s közben azt is észreveszi, hogy Simon már tiszta hóemberré vált mellette. Rámosolyog és elemét készenlétbe hívja - Megengeded? - kérdezi, majd pedig, amennyiben beleegyező választ kap, úgy magához igézi a fiatalemberre telepedett hópelyheket és ujjai hegyén három kristálytiszta jéggömbbé formálja őket, melyeket azután ügyesen forgatni kezd. Ezután minden egyes rájuk hulló pehely ezekhez a gömbökhöz csatlakozik s lebeg a nő válla felett. Meglehet cirkuszi mutatványnak hat, mégis jó cselekedetnek tekinti tettét. Más célra nem is fordítaná hatalmát. - Szeretjük a szép dolgokat, abszolúte - bólogat vidáman miután belegondolt a neki feltett kérdésbe - A családom szeret jót tenni, mindamellett, hogy sokan ezt nem nézik ki belőlünk. Meg persze ott a Balaton. Mindannyian kötődünk a vízhez, valamilyen módon - foglalja össze pár mondatban, szűk pátriájának lételemeit - Te miket fogsz adni a családtagjaidnak? - érdeklődik és ezt kivételesen tényleg őszinte kíváncsisággal teszi. Kevés kivétellel nem igen foglalkozik mások életével és szokásaival. Mindez nála nem önzőség, mint inkább elhatárolódás és önvédelem. Minél kevesebbet akar tudni, annál jobban tudja saját életéből a többi embert kizárni. Bevált és hathatós módszer ez, melyet az ominózus eset óta alkalmaz.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2021. december 31. 23:12 Ugrás a poszthoz

Simon
face

Figyeli a kolléga totálisan értelmetlen ténykedést, amivel a cipőjét tisztogatja. Ugyan minek? Úgyis havas és latyakos lesz, ahogy mennek tovább. Viszont egy szót sem szól, csak tűri némán ezt a megtorpanást. Arisztokratikus tartással, kezeit mellkasa előtt összefonva, válla felett a jéggömbökkel kezd nézelődni, hogy elfoglalja magát. Tekintete lesajnálóan rideg, ahogy végig futtatja a seregnyi, sétáló emberen körülöttük. - Azért ennél sokkal több a hatalmam, mint a jéggömb készítés - húzza fel orrát egy kicsit, de koránt sem sértődik meg most annyira, mint általában szokott. Helyette egy kis tréfát eszel ki, hogy picit megleckéztesse a fiatal férfit. Ujjait észrevétlenül mozgatni kezdi és egy jókora hógolyót formál Simon háta mögött, melyet óvatosan fölé irányít. Élvezi erejét. Szinte zeng ereiben a hidromágia. Olyan érzés, mintha hárfa hangja töltené be a teret. Dalol a vére tőle. Kajánul elmosolyodik, majd egy szempillantás alatt lezuhantja a jókora bombát a nyakánál. Telibe találja vele azt az egyetlen pontot, ahol biztosan bejut ruhája alá a jéghideg hólé. - Tudok csinálni hógolyókat is, ha akarok - nevet fel kárörvendő önhittséggel, de úrihölgy lévén eltakarja ajkát, ami mögött jó ízűen tovább kacag. Aztán előhúzza pálcáját, s ha a kolléga szeretné, azon nyomban megszárítja és felmelegíti, ha már miatta lett élő hóemberré az imént. Mert nem aprózta ám el a ráejtett hógolyó méretét. Nem csak a nyakát, de az egész fejét belepte a fehérség. - A wellness hétvége nem elvetendő ötlet - emeli állához kezét elgondolkodva - Úgy vélem ehhez Nimet is be kellene vonnom a dologba. Elvihetné a szüleinket egy hajóútra a Karib térségbe, vagy esetleg Hawaiira - elmélkedik azon a tipikus úrinős hangon, ami az aranyvérűek egy részére jellemző. Kimért, mégis kellemes. Olyan távolságtartóan is közvetlen. Hella mindig is büszke volt származására, arra amit a családja képvisel. Mégis ebből csak a fennhéjázás az, amit mások látnak. A rongyrázás. Pedig ha tudnák, mit kellett Nimródnak kiállnia, míg azzá válhatott, akivé szeretett volna. Ahogy neki is meg kellett küzdenie a maga helyéért. - Akkor veled és neked könnyű. Egyszerűek vagytok - mondja ki könnyedséggel, az akár bántónak is hallható szavakat. Nem annak szánja őket, de nála minden szó egyforma súlyú. Az arisztokratákra jellemző módon tud észrevétlen sértegetni, akarata ellenére is legtöbbször. Pontosan úgy, mint most akár. Olykor meg sem érzi, ha így történik.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. január 2. 17:16 Ugrás a poszthoz

Simon
face


Valóban olyan mentalitású az ifjú kolléga, mint az öccse volt az ő korában. Igen az a tíz év különbség igen szembeötlő, különösen úgy, hogy a professzornő külleme kissé koravénnek is mondható. Inkább persze csak arról van szó, hogy sötét haja, rideg tekintete és porcelán bőre mellé még eleve olyan ruhákat is hord, melyek kiemelik ezt a szigorú, drámai hatást. - Tőlem legfeljebb a kövekről tanulhatsz, de azokról nagyon sokat - húzza ki magát, mert büszke arra, hogy a gemmológia doktora. Mindig is ezt akarta. Ásványok, csiszolatok és ékszerek közt lenni. Lupéval a kezében tanulmányozni a különleges zárványokat, vagy spektroszkóppal leleplezni a hamisítványokat - Nézd például azt ott! - int elegánsan egy kirakodó felé, akinek asztalán ékszerek, nyers kövek és faragványok sorakoznak - Nála remek darabokat kaphaszt meg, jutányos áron, de csak akkor, ha nem hagyod magad rábeszélni mindenre - lép közelebb és arisztokratikus fejbiccentéssel üdvözli a feltűnő öltözetű árust, aki láthatóan megrezzen, majd azonnal habtákba vágja magát a nő éles, átható tekintetét magán érezve - Mit ajánl ma a figyelmembe Kamal? - fordítja figyelmét a portéka felé Hella - Oh...Erdődi ghrófnő...- szólal meg a magyart kissé törve az árus - Cshooodás kühlönlegességeim vannak ma ish - mutat végig egy sor apróságon - Deh csak magának, akad itth pár félretett khincs - szed elő a pult alól a férfi egy bársony bugyort, aminek tartalmát a nő elé önti. Akad benne gyűrű, medál, bross, fülbevaló és egy pár különösen szép mandzsetta gomb is, amit szépséges chevron ametiszt berakás díszít. Elnézegeti pár pillanatig Hella az ékszereket, majd egyébként is veszélyes szemei felvillannak egy agyán átsuhanó gondolatra. - Ezt kérem és még, ezt a négyet - mutat egy fülbevalóra, egy medálra, egy heliotrop intarziás nyakkendőtűre, és egy sirályt mintázó faragványra. Ezután becsomagoltatja, kifizeti a vásárfiákat, majd egy tőle különösen kedvesnek nevezhető búcsút követően, folytatják tovább sétájukat. Békés türelemmel várja ki, hogy kollégája is bevásároljon. - Mindenkinek más és más a szép, attól függően, hogy mihez szokott és mire van pénze - beszél megint kicsit fennhéjázóan, de még mindig igazán kedvesen. Úgy tapasztalta ugyanis, hogy az emberek szépérzéke és a pénztárcájuk vastagsága mellett, a neveltetésükhöz is van köze. Nem mindegy a háttér, a származás. Ez akkor nyert igazán számára bizonyságot, amikor becsüs cégnél dolgozott.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. január 9. 10:43 Ugrás a poszthoz

Simon
face


Valójában ő még semmit nem vett senkinek, de a kolléga jól bevásárolt. Örömére szolgált, hogy együtt tölthették az idejüket. Nem látszik rajta ugyan, de őszintén megmelengette a szívét, hogy egy ilyen kellemes társaságban járhatta be a teret ebben a csodás időben. De sajnos lassan vissza kell menniük. A kötelesség szava hívja Hellát és akkor, nincs mese, menni kell. - Bár még órákig korzóznék itt veled, de inkább javaslom, együnk egy kürtős kalácsot és térjünk vissza a kastélyba - beszél hangjában valódi lemondással - Van még pár különórám, amihez elő kell készülnöm - teszi hozzá magyarázatként, közben rideg tekintetű szemével szomorkásan néz a fiatalemberre. A sok hó egészen felélénkítette, még némi játékosságot is kicsalt hűvös komolyságából. Jó volna, ha így maradhatnak, de végtére is felnőttek. Kötelességeik vannak és egy Erdődy számára az szent dolog. Elindulnak hát, majd a kalácsot falatozva haladnak visszafelé. - Gondolom csak ilyen évértékelő összejövetel, hogy mindenki beszámolhasson róla mit csinál eddig és mit szeretne jövőre - legyint, mert igazából kicsit sem érdeklik az értekezletek. Amit kellett ő megtette. Többet is annál. Neki nincs oka aggódni, hogy nem tud felmutatni semmit. Rengeteg progresszív fejlődést vitt végbe és fog is még a következő időszakban. - Lehet lesz valami "karácsonyi egymás megajándékozása" féle dolog is még, de ez csak feltételezés részemről - teszi még hozzá, mert úgy tudja ez szokás a nagyobb közösségekben. Bárhol is dolgozott eddig, mindenütt belefutott. - Már előre élvezem - húzza el sötétre festett száját finnyásan. Nem egy társasági lény, aki mindenkit ismer. Van olyan kollégája, sőt egy kezén meg tudja számolni, hogy hány, akikkel beszélő viszonyban van - köztük a mellette sétálóval - de a többiekkel épp csak biccentenek. Ha egy ilyet húz, mert általában így szokás, akkor mihez kezd majd? A háta közepére kívánja már most az egészet. - Legalább a végzős bálon nem kell majd ilyesmivel foglalkoznom - emeli előre állát dacosan. Elvállalta. Ő akarta. Inkább ez, mint azt hallgatni a családi asztal mellett ülve, hogy "Oh kedvesem, mikor szánod rá magad, hogy férjhez menj?" "Hella drágám kifutsz az időből" "Áh, ne aggódjatok ez csak egy hóbort nála. Amint egy arra méltó férfit talál felhagy vele" és egyéb más ehhez hasonló mondatok, amiket kötelessége mosolyogva eltűrni. Van annak is hátránya, ha kiterjedt a családfa. Minden rokon azt hiszi, joga van így beszélni vele vagy a szüleihez az ő jelenlétében. Egy közember esetében, illetve ha neveltetése nem gátolná, nemes egyszerűséggel ráborítaná az ilyen családtagjára az asztalt és kész. De ezt nem teheti meg. Arisztokrataként az ilyen pórias kirohanások számára tiltottak. Örülhet, hogy azt elviselik, hogy dolgozzon. Tehát türtőzteti magát. Nem hozhatnak szégyent a nevükre és a rangjukra. Ezen Hella úgy elgondolkozik, hogy a felajánlott kezet sem fogadja el, csak sétál kollégája mellett. Ezután még váltanak pár csevegő mondatot egymással, mire beérnek a kastélyba.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. január 25. 19:00 Ugrás a poszthoz

Ipkovich Kornél
face


Nem különösebben érdekli, miként áll volt háza. Annyi ott manapság a gond, hogy néha már inkább vallaná magát rellonosnak, vagy levitásnak, hogy az még neki is szégyenletes. Navinésnek soha. Ugyan, kérem. Az nem az ő köre. Egyetlen Erdődy sem járt soha közéjük. Le ugyan nem nézi őket, de nincs köze hozzájuk és örül, hogy ez így van, volt és lesz is mindig. Nem kizárt, hogy Nim lett volna az első, de megúszták, hogy ez kiderüljön, hiszen öccse kviblinek született. Mostanság az Atlanti-óceánt járja. New York és London közt viszi az utasokat hatalmas hajóján. Egyszer elmenne vele megint, hogy újra láthassa azt a sok vizet. Olyankor inkább érzi magát sellőnek, mint hidromágusnak, amikor ekkora víz közelében lehet. Futólag pillant a pontjelzőre. - Jellemző... - fintorodik el látványosan és elfordítja fejét, látva milyen szörnyen állnak a főnixek. Szégyenletes, hogy mivé válik a ház, ha olyanok kezében van, akiknek fontosabbak az apró-cseprő magánügyeik, mint a diákjaik. Azt suttogják a falak, hogy a Házvezető annak idején egy párt alkotott a helyettesével, aki megölte magát. Mindennek oka van. Hella úgy véli lehet ő is inkább menekült volna el a halálba. Aztán most itt ez a másik férfi. Magas vörös hobó. Róla meg egyenesen süt, hogy egy követ fúj Rudolffal. - Micsoda bagázs...Döbbenet - lép tovább a nemesekre jellemző tartással és kifinomultan elegáns mozdulattal Hella, amikor is nekikoccan valakinek. - Oh, elnézést - szólal meg, ám ahogy feltekint, rájön azonnal, hogy ismerősbe botlott - Kornél herceg! Szavamra! Minő kellemes meglepetés és öröm! - hajtja meg fejét a nemes előtt illendően. Elvégre rangban és rendben is fölötte áll az ifjú. - Mi járatban van szerény intézményünkben? - érdeklődik udvariasan, de valóban kíváncsi is, hogy mindek köszönhetik a nemes látogatását. Mivel az Erdődy család csak grófi rangban van, s így ő csupán grófnő, nem tegezi a nála fiatalabb férfit. Manapság ugyan már csak a számukra rendezett bálokon találkoznak a nemesek, mégis meg kell adni, amit követel az etikett. Hella a maga részéről sosem szerette igazán az ilyen rendezvényeket, ám tökéletes jólneveltségének hála, mindet tisztességgel végig szenvedte. Egy ilyen bálon mutatták be őket egymásnak. Kellemes társaságnak bizonyult a Herceg, így most is őszinte örömmel látja viszont a mindig kimért és arisztokratikus professzornő.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. február 10. 18:50 Ugrás a poszthoz

Ipkovich Kornél
face


Fiatal kora ellenére a Hercegnek nem szállt fejébe a rangja. Udavariasságán látszik a kiváló neveltetést, de valamiképp a szerénység is, ami egy nemes legbecsesebb ismérve. Sajnálatos módon ez Hella esetében látszatra nem így van, sőt pont ellenkezőleg. Gőgösnek és beképzeltnek tűnhet hűvös magatartása miatt, bár a remek neveltetésnek ő maga sincs híján. Ezért hát figyelmesen hallgatja végig Kornél herceg szavait. Ennek dacára néhány apró fintor csak átfut hűvös arcán, a "menyasszony" és az "esküvő" kifejezéseket hallva. - Nos ez rendkívül figyelemreméltó gesztus Öntől. Az Igazgató úr minden bizonnyal méltányolta, ahogy a kedves arajelöltje is nem különben - bólint visszafogottan, mert a szó szoros értelmében kirázza a hideg, ha arra gondol, hogy annak idején majdnem őt is elvette egy aranyvérű kurafi. Természetesen a Hercegről nem ezt gondolja! Félreértés ne essék, azonban a puszta tény, hogy "Házasodni kell az ő köreikben!" azonnal kiváltja belőle ezeket a heves ellenézéseket. Eleme is nagyot csobban képletesen szólva, még ennyi évvel az után is, hogy megtagadta saját frigyét. Mást vett el az, akit neki kiszemeltek. - Szegény asszony...Vajon őt is megpróbálta idő előtt felpróbálni? - kalandoznak el gondolatai, amiket gyorsan visszaterel a fiatal nemes kérdése a realitás mezejére. - Így van - biccent elegánsan - Gemmológiát oktatok és próbálom kinevelni a következő nemzedékét ennek a csodás tudománynak - nyilatkozik udvarias kifinomultsággal arról, hogy olykor legszívesebben belepofozná néhány renitens nebulóba a tudást, de ugyebár meg van kötve a keze. Igazán nem híve az erőszaknak, de néha megesik, hogy a szigor és a fenyítés a leghasznosabb. Ahol meg már az sem...Az meg veszett ügy, ami mögé nem áll be és ezzel le is zárta a témát. - A kedves családja egészsége, hogy szolgál? Oly régen jártam már estélyen, hogy azt hiszem egészen elvadultam - cseveg azon a módon, ahogyan egymással csak a nemesi származásúak tudnak. Ezt nem lehet megtanulni. Vagy van, vagy nincs meg valakiben. Hella direkt kiművelte a benne lakozót, hogy még ijesztőbb lehessen az ellenkező nemmel szemben.  

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. február 23. 10:04 Ugrás a poszthoz

Ipkovich Kornél
face


Látszik a nemes ifjún, hogy örömét leli ebben az egész házasulási hajcihőben és a boldogság úgy jár a nyomában, mit a saját árnyéka. Hella még azt is meg meri magában kockáztatni, hogy talán szerelmes is abba a lányba, akit a család neki kiválasztott. Elhúzza száját még a gondolatra is, mert számára ez inkább gyötrelem. Szerelem. A kamaszok magyarázata hormonjaik túltengésére, míg az idősebbek ezzel igyekeznek cáfolni hormonjaik csökkenésének tényét. Irritálo ez is, az is egyformán. Valamiért minden alkalommal, amikor olyan emberrel találkozik, aki épp valamelyik fenti önáltatást végzi, össze szorul a gyomra. Nem irigységből! Merlin a tanúja ő kívánja legkevésbé a házasság szentségét vagy a szerelem rózsaszín szemüvegét felvenni. Egyszerűen csak kirázza tőle a hideg és kész. Ennek ellenére, jó neveltetése okán és, hogy ne hozzon szégyent családjára, annál is jobban, mint eddig tette, erről mélyen hallgat. Néha ül csak ki arcára a nem tetszés. - Igen ezek valóban nagy változásokat hozó idők leszenek - biccent visszafogott egyetértéssel, de nem tesz hozzá egyebet, nehogy végig kelljen hallgatnia bármiféle giccses litániát a családteremtés nemes hagyományáról, mely az arany vér megóvásának célját szolgálja. - Úgy vélem a környezet, melyben élünk könnyen tudja ezeket alakítani. Ha évekig nem ül seprűn, elsőre kilencvenkilenc százalék, hogy vagy be sem tudja indítani, vagy lezuhan róla - fejti ki véleményét a tárgykörben, melyben igen komolytapasztalatokkal rendelkezik. Már nem a seprűs részben, hanem a környezeti tényezők személyiségformáló erejének tekintetében. Nem egy ízben volt alkalma elszokni az aranyvér elvárta kiművelt jómodortól. - Igen, köszönöm kérdését. Szüleim nagyszerű egészségnek örvendenek és öcsém is azt írta legutóbbi levelében, hogy bár az Indiába tett útja kifárasztotta, jól érzi magát - mosolyodik el alig láthatóan, s ekkor szólal meg a csengő, mely jelzi az óra végét. Szinte ugyanekkor tódul ki rengeteg diák a termekből, s a zaj az ezerszeresére növekszik körülöttük. Hella eleme megpezsdül ereiben. A víz érzi azt a sok energiát, mely felbuzgott környezetében. Körbe pillant akvamarin színű szemeivel. Rideg pillantása jó pár nebulót int szó nélkül csendre. Kemény és szigorú megjelenése tiszteletet parancsoló. Azonban azt még nem tudta elérni, hogy a nebulók áthangolódjanak az ő gemmológiájára. Ezért is tervez könnyű vizsgát nekik az idei év végére, hogy megkönnyítse az átállást. Aztán majd jövőre jönnek a teljesen új nézőpontból megközelített oktatási anyagok.

Utoljára módosította:Erdődy Hella, 2022. február 23. 10:04
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. február 23. 11:59 Ugrás a poszthoz

Sándor
face


Minden nap itt ülnek, egymással szemben a tanári legvilágosabb sarkában. Csendben. Nem fecsegnek, nem diskurálnak. Mert a férfi elvan a maga dolgával. Olyan ritka, kivételes tulajdonsága ez az erősebbik nem eme szemnek sem kellemetlen és hatalmas példányának, mely imponáló. Hella sem szeret cseverészni, azonban eljutott arra a pontra, hogy talán mégis jó lenne, ha valamit megtudhatnának egymásról, a másik nevén és szakosodásán kívül. Ezért egy ideje tanulmányozni kezdte az asztalaik túlfelén ülőt. Akvamarin szín írisze most is rajta pihen, ahogy visszafelé sétál az ablak mellett álló polc felől. Kezében teáját tartja, melynek kardamom illata jellegzetes. Earl Gray van a jellegtelen edény mélyén. Leül székébe, amit maga alá húz és egyenes háttal, szigorú tartással kortyolgatja az innivalót. Figyeli. Látja, hogyan dönti magába a vizet a férfi úgy, mintha ezer sivatag volna a gyomra helyén. Szomját oltja és olvas. Felkuncogására Hella csak rosszallóan megrázza fejét. Aztán berobban a hurrikán és a békés percek szerte foszlanak. Kolleginájuk csap perpatvart és folytat állóháborút, hogy a helyiség zeng belé. Hella szemeit forgatva fordul el az egésztől, mivel hidegen hagyják az efféle drámák. Eleme azonba hirtelen küld számára figyelmeztetést, hogy ez nem csak vihar egy kis kanál vízben. Valami történik, vagy inkább történni fog, aminek kapcsolata van a vízzel. Odakapja pillantását az érzet forrása felé. A másodperc tört része alatt szembesül azzal,  hogy a Sándor által megbűvölt kancsóból ömlik a víz, egyenesen mindkettejük iratai felé tartva. Eláztat mindent, mert kollégája nem figyel oda arra, amit csinál. A professzornő gyorsan cselekszik. Ujjainak kecses mozdulatával felemeli a folyadékot, majd visszaparancsolja a kannába, de úgy hogy egy pár cseppet a férfi arcára fröcsköl. - Felettébb örömömre szolgálna, ha arra koncentrálna, amit éppen tesz - jegyzi meg szigorúan - Szerencséje, hogy közbe tudtam lépni, még időben. Így egyikünk holmijában sem esett kár - teszi hozzá, kritikusan préselve össze, sötétvörösre festett ajkát. Sosem tudta megérteni, hogy miért tudja ennyire lekötni az embereket más emberek vitatkozása. Mértéktelen exhibicionizmus ez a kollegina részéről, sőt egyenesen neveletlenség, hogy nyílt színen rendez jelenetet. Hová fajult a világ, hogy így intézi a másokra nem tartozó ügyeket. Döbbenet...

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. február 24. 10:10 Ugrás a poszthoz

Edmund
Vízközelben


Felfedezte magának ezt a helyet. Akkoriban, amikor diák volt, még nem is létezett. Vagy ha igen, hát botor volt, hogy nem használta ki az előnyeit. Víz. Medencényi, tiszta, kellemesen hullámzó víz hívogatja. Egy ilyen fárasztó napon mire is vágyna, mint az elemében való elmerülésre. Zavartalanul készülődött lakrészében. Fürdőruhát öltött, törölközőt és papucsot készített össze, s rejtette megbűvölt talárja zsebébe, hogy azután magára kanyarítva a leplet induljon el a csodás helyiség felé. Belépve csend fogadja, ahogy számította. Ilyenkor kevesen járkálnak a kastélyban. Körbepillant, majd leveti a talárt, s hanyag mozdulattal ejti a medence szélénál álló padra. Széles mosollyal tekint le az előtte elterülő vízre, melyet a benne lévő boldogan köszönt. Egész testében ott tajtékzik az öröm. Mindig sokkal vidámabb, ha eleme ilyen nagy mennyiségben van jelen körülötte. Mélyet lélegzik, tüdejét tele szívja, hajd egy kecses ugrással beleveti magát a medencébe. Elemében van, végre. Hosszan siklik mielőtt a felszínre bukkanna. Talán kicsivel tovább is, mint az átlag, de sosem számolta. Kiemelkedik, haját hátrasimítva. Felhág a medence szélére, hogy pár lépést téve egy szinttel magasabbról ugorhasson le ismét. A csobbanás kicsi, alig fröcsköl. Műugrók képesek talán csak hasonló módon vízbe érni. Hellát nem vonzotta a sport soha. A kövek voltak kezdettől fogva a szerelmei. Nekik áldozta magát és képességét. Igazságtalan előnye volna ha sportolna, de úgy meg nem az igazi. Megint egy hosszabb merülés után emelkedik ki a felszínre majd lebegve marad és játszani kezd a vízzel. Ujjait mozgatva örvényeket kelt és emel falakat maga köré, melyeket azután hagy visszaomlani a vízbe. Végül esőt imitál, ami ezer cseppel hull alá néhány méterrel a plafon alól. Gyakorol.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. március 3. 20:01 Ugrás a poszthoz

Sándor
face


Kedvét leli a kolléga reakciójában, még akkor is, ha ez nem látszik meg rajta. Rideg tekintete csak arra a pár pillanatra csillan fel, amikor a nevezett tekintete az elvarázsolt meglepettség állapotába vált, az eddigre már jól kiismert víz színén, békésen sodródó palackzöldből. Amikor valakit naponta többször látunk, annak egy idő után kitanuljuk a rá jellemző szokásait. Nincs ez másként ebben az esetben sem, amikor egy halvány mosoly átsuhan sötét vörösre festett ajkán. - Valamint igen hasznos is, nemde? - kérdezi tudatában az igenlő válasz tényének. Ujjaival pedig bizonyítandó ezt, elhívja a vizet Sándor ruhájáról és a cseppekből mini esőt igézve, meglocsolja asztalán álló cserepes rózsáját. Szeretett öccsétől kapta pár hete, aki örömmel emlékezteti ilyen módon második keresztnevére, a Rózára. Ezután már épp ismét a kollégához akar szólni, hogy folytassák a beszélgetést, ha már a kiömlő víz megtörte kettejük közt a jeget, amikor még jobban eldurvul a mellettük dúló perpatvar. - Csodálkozom a diákok viselkedésén, amikor ilyen, úgynevezett "tanáraik" vannak... - jegyzi meg magában, miközben fejét elegánsan kimért mozdulattal fordítja, az épp nemi életükkel vagdalkozók felé, s arca az egyértelmű undor vonásainak ad helyet. Nem hisz a fülének, mert hallja a többieket maga körül. Hiába várja, hogy talán végre valakinek lesz mersze gátat szabni, ennek az ordenáré acsarkodásnak. De persze mindenki néma marad. Nagyot szusszan, s ujjaival ő is megkopogtatja az asztal lapját mielőtt felemelkedne ültéből. - Nem tennék meg nekünk, és a közízlésnek azt a szívességet, a kedves kollégák, hogy ezt a vitát a lakrészükben folytatják? - kérdezi enyhén emelt, figyelemfelkeltően rideg hangon, és fagyos pillantását végig vezeti a kettős tagjain. Nem fél tőlük, bár sejti ezzel most magára hívta az ádáz fúriákat, akik ugye, jelen esetben a Brightmore-ok személyesen. Egy nemes minden esetben kész elviselni a népharagot, amennyiben az rázúdulna, ha igazat szól. Az bántja csupán legbelül, hogy egyedül neki volt bátorsága kimondani, azt amire valószínűleg mindenki vágyik a tanáriban. Ennyi nyápic férfi közt, mert ők vannak többségben, mégis a törékeny nőnek kellett hallatnia a hangját. A többiek pedig csak susmorogtak, vagy épp bámész, szájtáti módon, de persze félve talán még élvezték is az előadást. Szégyen. Szavai elhangzását követően állva marad, de könnyed kifinomultsággal és egyenes tartással nekitámaszkodik asztala szélének. Karjait teste mellett leengedve fogja a kemény falapot. Nem szól sem többet, sem mást.

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. március 9. 14:47 Ugrás a poszthoz

Sándor
face


Leperegnek róla a rávetett szavak. Magabiztosan és hűvös tekintetettel állja őket, olyan emberként, aki tudja magáról milyen érdemei vannak. Ezen felül pedig, ahogy mondják, egy szint fölött nem ereszkedik le, egy bizonyos szint alá, soha. Eleme ezzel szemben zúgolódik véredényeiben és ösztöneit arra sarkallja, hogy tükröt tartva a nekirontó férfinak, ő is felvegye a kesztyűt és visszatámadjon. Miért ne tehetné meg? Hiszen becsületét sértette az imént a másik. Azonban ő elvhű, s még ilyen helyzetben sem fog szégyent hozni sem önmagára, sem családjára. Így ahelyett, hogy teret engedne a benne tajtékzó víznek és az általa felkorbácsolt gondolatoknak, elengedi az egészet és egy békés vízfelszínre gondol. Ha nem tenné, akkor most épp azon elmélkedne, hogy bár sohasem próbálta, és nem is áll szándékában, de ha akarná, kegyetlenül meg tudná leckéztetni az őt szapuló kollégát. Képességét latba vetve, a fiatalembert -saját szervezetének folyadék háztartását használva ellene- önnön testnedveibe tudná fojtani, majd helyreállítani, még épp időben a kényes egyensúlyt. Olvasott efféle sötét praktikákról. Titokban. De nem! Nem ér annyit az egész, hogy ideáig fajuljanak a dolgok. Egyetlen arcizma sem rezdül ezalatt. Egy igazi nemes, aranyvérű mindent kibír és teszi mindezt méltósággal. Erre tanították születése óta, ő pedig tökéletesen elsajátította a leckét. Meg sem látszik rajta, hogy mit érez és a fejében sem fordul meg semmi, egy villanás erejéig sem, hála hűvös vérmérsékletének. Gondolatai teljesen semlegessé válnak. Minden szó az egyik fülén be, a másikon ki alapon halad át rajta. Hella valóban hidegvérű, a szó legszorosabb értelmében, így a merev kifejezést még talán dicséretnek is veszi a munkatársa szájából. Úgy van ő ezzel, hogy hajlongani csak azok szoktak, akiknek egy igen fontos részük hiányzik, s az nem más, mint a gerinc. Erdődy Hella viszont rendelkezik vele, méghozzá egy igen egyenessel. Tehát szó sem lehet visszakozásról, vagy leereszkedésről. Tartja magát, s fejét csak akkor fordítja a hozzá beszélő Eleonora-hoz, amikor az próbálja befejezni, amit a férfi elkezdett. - Majd akkor fogom kikérni a véleményét, Drágám... - hangsúlyozza kifinomultan, -de skorpió módjára, tüskéjeként szúrva oda vele- az őt lealacsonyítani szánt megnevezést a nőnek - Ha meg tud tartani egyetlen férfit is, néhány éjszakánál tovább, a könnyed erkölcsével - mosolyog olyan diplomatikus kedvességgel, hogy abban még maga Merlin sem találna kivetnivalót. Ezután több figyelmet nem szentel a kolleginának. Helyette lepillant Sándorra és példát véve róla, elégedett ajakgörbével, büszkeségének csorbítatlan tudatában, kecsesen helyezkedik vissza székébe. Nem csalódott magában, s végtére is a tisztelt kollégákban sem. Ellenben ez rájuk nézve inkább sajnálatos. Szegénységi bizonyítványért mind beállhatnának, egy hosszú sorba. Nem csak a vitázók, de azok is, akik nem tesznek semmit a nevelőtestület erkölcsi színvonalának ilyen mértékű zuhanása ellen. Nem adja meg senkinek azt az örömöt, hogy távozzon. Helyette inkább belemerül a munkájába. Inkább ezer kő kielemzése, minthogy tovább hallgassa ezt a szánalmas és nevetséges kabarét, amit magukat tanároknak nevező, minősíthetetlen stílusban acsarkodó és álságos ösztönlények előadnak.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 21. 07:14 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Eleme nehezen csitul az eset óta, mely miatt ma eljött a parancsnokságra. Most is ott hullámzik bőre alatt a víz, s folyamatos figyelmeztetéssel tartja éberen. Túlságosan személyes üggyé vált a dolog, megoldásához pedig már több kell az iskola szabályainál. Retorziós határain is jócskán túlmutat. Szülői beavatkozás indokolt, méghozzá mielőbb. Ennek egyeztetése a célja és az, hogy felvilágosítsa a szülőt a gyermekkel kapcsolatos feltételezéséről. Átolvasta a lány aktáját. Vaskos paksaméta, de a tények ismeretében érthetőek a benne szereplő információk. Hellában tanulmányozásuk közben mély együttérzés ébredt a lány iránt. Felkavarták lelke állóvizét az adatok és a benne még korábban felfedezni vélt elemi energia, melynek létével a fiatal lány nincs is tisztában. Hella maga is igen későn kapta adományát, ez is alapja talán rokonszenvének. Nem könnyű megtanulni bánni vele idősebbként, de nem lehetetlen. Feltett szándéka ebben is patronálni, csak előbb fogadják el a létét. A professzornő még sosem engedte meg magának ezt a fokú inkompetens beleérzést egy diákkal kapcsolatban, de valami benne is kezd megváltozni. Ennek jele az is talán, hogy ma itt áll a férfi ajtajában arra készülve, hogy segítsen. Együtt visszavezethetik a lányt a helyes útra, mielőtt valami szörnyűség történik. Külleme nem árulkodó. Nincs hivalkodó sem hivatali öltözékben. Sötétkék szövetkabátja alatt, minta nélküli fekete blúzt és indigó szín farmernadrágot visel egy vékony sarkú, hegyes orrú bőrbokacsizmával. Viselkedésében sincsen semmi fennhéjázó allűr vagy aranyvérű érinthetetlenség. Csupán a belénevelt egyenes tartás és udvariasság lehet jelzés értékű. Így áll tehát az auror ajtaja előtt, hogy pár pillanatnyi gondolat rendezés és hullámzás csillapítás után röviden, de határozottan bekopogjon.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 22. 20:53 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Egyáltalán nem erre számított és ez igencsak szofisztikált kifejezés. Ahogy az ajtó feltárult előtte, s ő azon nyomban egy félmeztelen férfival került szembe, azon kapta magát, hogy jól neveltség ide, nemesi hidegvér oda: Írd és mond, megnémult. Alig tudta levenni pillantását az auror csupasz felsőtestéről, különös tekintettel az oldalán lévő kötésre, amit figurás ragtapaszok tartottak a helyén. Pupillái kitágultak, ahogy hideg akvamarin szín szemei beitták a látvány. Maga is meglepődött, hogy nem a már megszokott félelemmel vegyes undor érzete kerítette hatalmába, az évekkel ezelőtt átélt trauma okán. Hanem valami egészen váratlan, zsigeri feleszmélés. Bénítóan hatott rá ettől függetlenül az egész jelenet. Lemerevedve állt, miközben eleme sisteregve pezsdült fel bőre alatt, irányítása alól pár pillanatra teljesen kikerülve. Talán még egy kicsit hátra is hőkölt, de ez teljesen tudattalan reakció volt részéről. Neki egy apával kellett volna itt találkoznia, de ez az ember minden volt, csak tipikus átlag Józsi nem, ami zavarba ejtette a mindig kimért és visszafogott professzornőt. Nehezen tudta félretenni megrökönyödését, de valami csoda folytán csak átjutott a küszöbön, s kezében a kilincset fogva hallotta meg a férfi hozzá intézett további szavait. Éppen helyreigazításra nyitotta volna a száját, de azon mód vissza is csukta, mert McMillan úr már folytatta is a vele való egyoldalú társalgást. Egy amolyan, "rendben, legyen így" arckifejezéssel fordult el tőle, hogy becsukja az ajtót. Közben nagyokat pislogott fején aprót rázva. - Igen, olvastam egy mappát - szólalt meg ahogy visszafordult az öltözéssel bíbelődő férfi felé - Épp erről szerettem volna beszélni önnel -  lépett kicsit közelebb, de még jócskán a helység ajtóhoz közelebbi részén megállva. Furcsa módon nem vette sértésnek, hogy minden valószínűség szerint összetévesztették valakivel. Máskor ilyesmit igen erélyesen kért volna ki magának, követelve bocsánatkérést a tévedésért. Viszont ma nem zavarta. Egyfelől a kinn zuhogó eső lehet ezért a felelős. Másfelől pedig az, hogy ő érkezett váratlanul, mindenféle bejelentés nélkül. Mi több még kedvérevalónak is ítélte ezt a helyzetet. Úgy határozott, hogy amíg másként nem kívánják érdekei, meghagyja magával kapcsolatban jelenlegi hitében a férfit. Bármi legyen is az pontosan.  

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 22. 21:47 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Eszében sincs félbeszakítani a férfit. Végülis abból is leszűrhet pár dolgot, ha csak figyeli a szülő viselkedését. Azt már ennyiből megállapította, szigorúan visszafogott koncentrálással, hogy bizonyára nem elemista. Nem érzi semmi jelét annak, hogy az aurorban a természet erőinek bármelyike munkálna. Saját elemét is csendesedni érzi és amolyan kedélyes hullámzással árad benne az ereje. - Értem uram, ezt mindenképp észben fogom tartani - biccent határozottan, majd felszegi állát és szál egyenes testtartással követi nyomon a férfi további ténykedését. Érdekes helyzet ez, mi tagadás. Ráadásul még le is bukik, már ami az iménti erős felsőtest fixírozást illeti. Azonban úgy tűnik McMillan úr nem vette rossz néven ezt tőle. - Az ing alatt nem számít, ha a funkcióját megfelelően betölti - válaszol diplomatikusan, mert ha őszintén kellene...Nos, akkor azt mondaná aranyos. De ilyet egy diákja apjának nem mondhat. Az lenne az inkompetencia Niagarája, amin fejjel előre zuhanna le, ahogy saját piedesztáljáról is ugyanabban a minutumban. - Kiváló eredményeim vannak belőle, valamint egyéb kompetenciákból is uram - kezd felelni az első kérdésre, mely képzettségét érinti. Hangjában megcsendül némi magabiztos büszkeség, s még ajka is önkénytelenül féloldalas mosolyra húzódik. A második kérdés azonban mellbe vágja. Hirtelen nem tudja mit reagáljon, így csak igent biccent alig láthatóan. Olyan hirtelen jött, hogy erre, ha akart volna sem adhatott volna kielégítő választ. Elvégre őt nem olyan támadás érte, mint amire a férfi minden bizonnyal gondolt. Ezután kénytelen végig pillantani magán. Szemöldökét összevonva emeli fel ismét fejét. - Igazából annak. Tudja uram, azt hiszem jó ha az ember olyan, mint a víz és hozzá tud idomulni a környezetéhez, példának okáért egy iskolai miliőhöz - magyarázza egy kicsit talán túl professzorosan, miközben előhúzza táskájából, kötelezően magánál hordott folyadékmennyisége mellől pálcáját - De azonnal korrigálom a hibámat - azzal néhány pálcamozdulattal a blúzt egy lazább kockás ing, a sötét nadrágot egy kopott kék farmer, míg a bokacsizmát egy bakancs váltja föl és haja is kontyba rendeződik feje tetején. Egyre jobban élvezi ezt a kis terepgyakorlatot. Pont olyan szórakoztató számára, mint amikor öccsével, Nimróddal, egyetemista korukban elmentek a környékbeli városokba és mindenféle rendű-rangú embernek kiadták magukat. A legnagyobb húzásuk az volt, amikor ők maguk szolgáltak fel egy a szüleik által rendezett estélyen és senkinek nem tűnt fel, hogy a házigazdák gyermekei voltak a pincérek.

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 22. 23:02 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Minél kevesebbet beszél, annál kisebb az esélye, hogy kiesik a szerepéből, melybe ez a váratlan helyzet vetette. Egy nemes neveltetésének szerves részét képezi leány gyermek esetén a balett mellett, a protokoll és etikett elsajátítása, ami szinte egyenlőnek nevezhető egy könnyített drámatagozattal. Hellának így nem esik nehezére a felvett diplomatikus és szófukar, de kimunkáltan udvarias személyiség alakítása. Ezt szolgálja érdeke és alap természete sem tér el azért ettől olyan gyökeresen, mint azt sokan hinnék. A dínókra csak egyetértően bólint. Nem kíván a téma további taglalást. - Abban sajnálatos módon nem, de higgye el uram, hasznomat tudná venni, mert egyéb más adottságaimat igen jól kiképezték - állítja váltig és megint ott ül ajka szegletében az a kis finoman gőgös mosoly, amitől arca még fiatalosabbnak látszik. Ez is lehet az oka, hogy még mindig játszák ezt a játékot ő és az auror, akinek szemlátomást nem tűnik fel, hogy Hella már igen csak túl van korban a gyakornok éveken. - Ön mellett, ahogy eddigi megfigyeléseimből következtetek, nem kell aggódnom - reflektál egy a jó ízlés határain tökéletesen belülre szabott dicsérettel az auror szavaira. Valóban úgy látja, hogy komolyan veszi a feladatát és ez igen becsülendő. Más kérdés az, hogy ennek oltárán nem áldozza-e fel a gyermekét. Amennyiben véget ér ez a kis előadás kettejük között, s majd mint professzor beszélhet vele, erre még vissza fog térni. Ez feltett szándéka. Egyelőre viszont még tart a színdarab. Tévedések vígjátéka. Csak aztán nehogy Büszkeség és balítélet legyen belőle. Erre mindenképp figyelni kíván, de továbbra sem mozdul helyéről. Kivár. Kell lennie egy csattanónak, egy erős végszónak, amivel kinn lesznek a vízből. Ez kisvártatva meg is adatik. Ugyanis öltözékének átalakítását követően a férfi indulni készül, de előtte arra kéri tartóztassa le őt, s mikor a professzornő felvont szemöldökkel hezitál, bíztatni kezdi. - Ahogy kívánja uram - indul előre a Hella, s a látvány kedvéért ujjainak kecses mozdulataival vésztjóslóan örvénylő víztömeget idéz meg, melyet a másodperc tört része alatt irányít a férfi felé úgy, hogy az köré záródjon és harcképtelenné tegye egy kis körön belülre szorítva. Ekkor lép csak közel hozzá. - Nem tudom, hogy így kell-e mondani, de a törvény nevében, letartóztatom! - mosolyog kissé kevélyen, ereje tökéletes uralmának tudatában téve mindezt. Attitűdje ennek dacára sem sértő, inkább kicsit ösztönösen kihívó. Habár tekintete, íriszének színéből adódóan hűvös, látszik rajta, hogy egyáltalán nincs benne ártó szándék. Ezt igazolandó semmivé is válik a férfi teste köré bűvölt kavargó folyékony közeg - A nevem Erdődy Hella professzor és a Bagolykő Mágustanodából jöttem - nyújtja kezét elegánsan a férfi felé, bízva abban, hogy McMillan úr elfogadja majd gesztusát és viszonozza. Nem szeret hatalmával kérkedni, de ezt látta a legjobb módszernek arra, hogy a kialakult helyzet feletti uralmat, legalább arra az időre átvegye, míg nem tisztázza kilétét. A többi már az auroron is múlik.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 23. 13:35 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Bemutatója hatásosnak bizonyult, bár a férfi reakciójából arra következtet, hogy valószínűleg, sőt biztosan nem ilyen egy szakszerű letartóztatás. Minden esetre az auror rájött tévedésére vele kapcsolatban, melyért azon nyomban bocsánatát is kérte. - Igazán, nincs miért szabadkoznia. Puszta félreértés történt, semmi több - rázza meg fejét egy mosoly kíséretében, s mivel elérte célját, kiléte napvilágra került, visszaöltötte eredeti, természetesen elegáns küllemét. Az illúzió gúnya szinte elpárolgott róla, s újra komfortzónáján belül érezte magát. - Azért jöttem, hogy a lányáról beszéljek önnel uram - szólal meg immár a kézfogást követően továbbra is udvarias, de már kevésbé fiatalos hangnemben és arrébb húzódik, hogy ismét meglegyen közte és a férfi közt az illendő távolság. Nem kíván aurájába hatolni, nem mintha nehezére esett volna az imént a közelében lenni. Furcsa mód még jó érzése is volt McMillan úr személyes terében. Odakinn az eső irányt vált, s az ablakot kezdi kopogtatni. Kellemes hang ez Hella számára, amire oda is pillant, hogy azután figyelmét egészen a vele szemben álló szülőnek szentelje - Először is nekem kell elnézését kérnem, amiért bejelentés nélkül érkeztem, de úgy gondolom az ügy nem tűr halasztást - kezdi felvezetni jövetelének célját egy kicsit lassabban, mint szerette volna. Alapvetően sem kívánt ajtóstól rontani a házba, de ilyen előzmények és fogadtatás után neki is kell némi idő, hogy gondolatit újra olyan egyenes lánccá fűzze, mint az ajtó túlfelén voltak. Körbe hordozza tekintetét a helyiségen. Eddig nem volt érkezése rá, így most kerít rá sort.

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 25. 21:07 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Minden volt ő csak kedves és megértő nem. Legalábbis a diákjai és a kollégái szerint. Biztosan el sem hinnék neki, ha elmesélné, hogy mit csinált itt az előbb és mit tervezett még az irodába tartó út alatt. Egyszerűen hagynia kellene, hogy az iskola bürokratikus gépezete berántsa ezt a lányt, de úgy érzi az első pillanattól fogva, hogy nem teheti. Talán mert magát látja benne valahol a lelke mélyén. - Igazán jó kérdés - vonja össze szemöldökét és szinte látszik, ahogyan töpreng a válaszon - Egyrészt azért nem szóltam, s bocsássa meg, hogy kimondom, mert letaglózott a vehemenciája, ahogy a dínók miatt mentegetőzött - rázza meg fejét egy apró vállrándítással és mosollyal - Másfelől pedig, mert így megfigyelhettem önt anélkül, hogy úgy viselkedett volna velem, mint szülő a pedagógussal - vált komolyabb hangnemre, s amit mondott valójában úgy is gondolata. Abban a pillanatban persze, miközben a férfi előtt állt, akitől egy vízfal választotta el csupán, nehezére esett megfogalmaznia ezt céljaként. Akkor egészen más járt Hella fejében, de még a gondolatra is egyfajta bűnös mocskosság érzése futott végig gerincén. Eleme is felzúdul ennek okán ereiben, de inkább tiltakozást érez benne, mint egyetértést. Ezután következik a beszélgetés érdemi része, mely miatt ma itt megjelent. A lány nevének említésére röviden biccent. Miatta igen, közli szavak nélkül. - Köszönöm - ült le a felkínált helyre, lábait ösztönösen elegáns kecsességgel keresztezi bokáinál, kezeit finoman egymásra helyezi ölében - Három nappal ezelőtt betört hozzám, a privát lakrészembe és megpróbált ellopni tőlem néhány igen értékes követ és egy ékszer, mely nagyon fontos számomra - tárja a férfi elé a tényeket tárgyilagos hangon, s közben akaratlanul megforgatja ujján lévő pecsétgyűrűjét - Két dologra nem számított, az egyik, hogy rossz alvó vagyok, főleg újhold idején - taglalja tovább a helyzetet nyugodt hangszínen - A másik pedig, hogy a mi fajtánk megérzi a hozzá hasonlókat - tereli rá gyanújának felvezetésére a szót, de egyelőre nem mondja ki, csak igyekszik irányítani az aurort. Lehet már eleve van róla tudomása. Ezzel is számolnia kell. Puhatolózik egy kicsit, mielőtt ledöntené a lábáról. Ettől a gondolattól kiszáradni érzi torkát, így kér egy pohár vizet a férfitól.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 25. 22:48 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Megfigyelési képessége inkább korlátozódott a kövekre, mintsem az emberekre, de az még neki is feltűnt, hogy a férfi nála is jobban zavarba jött. Valóban lehetett volna kínos ez az egész helyzet. Mondjuk ha kiviszi terepre akkor azzá vált volna, vagy ha a tomporán vannak azok a sebtapaszok. De csak a felsőtestét látta, amit egy darabig nem valószínű, hogy elfelejt, ám ez most mellékes volt. - Minden bizonnyal, olyan Mariana-árok mélységben még talán rá is találhatnék egyszer - enged meg magának egy kis vidámságot, hogy aztán már arca kőszobor szerűvé, hangja pedig komollyá céltudatossá váljon, amikor a gyermek kérdésére terelődik a beszélgetés. - Késő éjszaka volt, épp benn tartózkodtam a fürdőben, hogy igyak egy kicsit, amikor megéreztem, hogy nem vagyok egyedül - meséli el részletesebben a történteket - A pálcám nem volt kéznél, ezért óvatosan kilestem az ajtó mögül. Megláttam, hogy ott áll a komódom előtt és bőszen kutat - nem gesztikulál, arcáról és hangjából is szenvtelen érzelemmentesség sugárzik, mint aki csak tényeket közöl - Figyeltem őt és kivártam a megfelelő pillanatot, majd megállítottam hasonlóan ahhoz, ahogy önt "letartóztattam". Próbált kiszabadulni, de nem engedtem el, hanem kikérdeztem - taglalja tovább tetteit, de azt a részt, ahol a lány tiszteletlen szavakkal illette, inkább kihagyja - Azt mondta várnak rá, hogy nincs egyedül, de amikor kivezettem, még épp láttuk, hogy az úgynevezett barátai eliszkolnak. Ezután kiszabtam számára egy igen méltányos büntetőmunkát, majd visszavittem a klubhelységéig - kortyol bele a pohár vízbe amit idő közben kapott - Másnap első dolgom volt kikérni az aktáját és utánanézni. Ezután döntöttem úgy, hogy eljövök magához és felajánlom segítségemet, hogy ne történhessen meg ugyanaz, mint az előző intézményben - fejezi be a képletesen szólva vallomásnak tűnő beszámolóját. Ezután az auror döbbenetét látva levonja a maga következtetését. A férfinak vagy egyáltalán nem volt tudomása arról, hogy a lányában elemi erő munkál, vagy csak nem akarta észre venni a jeleket, mert könnyebb volt abban hinnie, hogy egyszerűen csak egy kezelhetetlen kamasz - Azt tudom csak biztosan, hogy nem pyromágus, mert őket az én mágiám heves ellenérzéssel jelzi. Arra csak gyanakszom, hogy talán aeromágus lehet, mert azokhoz az érzetekhez hasonlót véltem felfedezni a jelenlétében, amit a levegő mágusaival szemben tapasztaltam - fogalmaz igen kifinomultan és diplomatikusan - Ha meg nem sértem, sosem gyanakodott rá, hogy a lánya talán azért viselkedik ilyen szélsőségesen, mert olyan ereje van, amivel nem képes bánni? - kérdezi érdeklődve, ám hangsúlya sóhajnyit feddő, amolyan professzoros. Kezd kiütközni neveltetésének magas foka viselkedésén. Elállt az eső is és ezt mint hydromágus hamar megérezte, s kissé lejjebb csökkent barátságossága miatta. Ettől függetlenül továbbra sem dölyfös, vagy leereszkedő, egyszerűen csak komolyabb és határozottabb.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. április 26. 21:44 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Joviális kifejezés ül ki arcára a férfit hallgatva. Azt is átérzi, hogy ez az helyzet számára, aki a bűnüldözésben dolgozik, még kellemetlenebb. Nemesként az ő tettei is hasonló, bár nem ekkora mérvű szégyenbe taszították egykor szüleit. Bele sem mer gondolni miként reagáltak volna, ha megtudják az igazat. Megborzong a gondolattól, de elnyomja magában ezt a nem ide illő reakciót. - Ne szabadkozzon kérem - emeli fel elegáns mozdulattal kezét, hogy elejét vegye a további önfeddésnek - Azért nem mondta el, mert én erre kértem, pontosabban utasítottam. Úgy véltem jobb, ha tőlem értesül a történtekről először - magyarázza majd megint iszik egy pohár vizet, mert úgy érzi a helységben kezd szárazzá válni a levegő. Ezt követően csendes figyelemmel végig hallgatja McMillan urat, majd miután a férfi befejezte mondandóját, pár pillanatnyi szótlan szemkontaktust után kezd beszélni. - Gyermektelen hajadonként vajmi keveset tudok egy család dinamikájáról - vallja be őszintén - Azonban azt tudom, hogy ha az öcsémet elveszteném, egy világ omlana össze bennem. Az ön lánya nem csak a testvérét, de az anyját is elvesztette. Ettől mindannyiuk élete a feje tetejére fordult - beszél nyugodt , ágy hangszínen, mint ahogy a víz simogatja a partot egy csendes alkonyon - Igaza van, nem mentség. Indok - folytatja de próbál elhatárolódni, már így is túl erősen kezdett kötődni a lányhoz - Úgy gondolom, hogy fél és nem igazán érti, mi történik vele. Amikor körül fogtam az erőmmel, láttam rajta, hogy a lebukás dühe mellett kíváncsi is lett. Az ő eleme is reagált az enyémre. Erre akkor ébredt rá, amikor ott hullámzott körülötte a víz, amit megidéztem - emlékszik vissza a lány tekintetében felfedezett  kavargó érzésekre, majd szemöldöke felszalad a férfi szavai hallatán - Nem más, mint a többiek. Azok mondanak ilyet, akik tartanak attól, amit nem ismernek - mondja feddőn, s már épp bizonyítani kezdené ezt egy példával, amikor benyit a valódik gyakornok. Szőke és vidám. Hella tökéletes ellentéte, bár azért jelenleg koránt sem olyan karót nyelt, mint általában szokott. - Ezt semmi esetre sem javaslom - tiltakozik a férfi felvetése ellen, miután a fiatal lány távozott - Egyelőre engedje meg, hogy segítsek neki és ne említse meg, hogy jártam önnél. Szeretném őt egy régi kedves barátomhoz elvinni. Elemimágus, aki sok, az erejével küzdő kamaszt támogatott és tanította meg használni a képességüket - vezeti fel javaslatát, majd feláll - Viszont erről még szeretnék önnel egy kevésbé hivatalos közegben egyeztetni - néz végig a férfin, s felejti barna szemein az illendőségnél egy pillanattal tovább tekintetét - Most viszont nem tartóztatnám tovább valódik gyakornokától - mosolyog az aurorra, majd rövid búcsúzást követően elindul az ajtó irányába. Finom ujjai rázárulnak a kilincsre, ám mielőtt lenyomná, válla felett visszanéz - Neki kérem, ne mutassa meg a dínókat..Azt hiszem nem értékelné őket úgy, ahogyan én - mosolyogva nyitja ki az ajtót és hagyja el a férfi irodáját. Eleme közben úgy pezseg ereiben az indokolatlannak tűnő vidámságtól, hogy még csitítania is kell. Kinn ragyog a nap, de a levegő a párától nehéz tavasz magával ragadó illatát árasztja. Kézmozdulat nélkül idéz magához belőle egy kicsit és a cseppekkel játszva indul el visszafelé.    
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. május 30. 20:46 Ugrás a poszthoz

Mark McMillan
face


Kedvesen fogadták őket az intézetben, melyet egy ódon családi kúriából alakítottak ki, mégsem tűnt ridegnek. Vezetője öleléssel köszöntötte Hellát, aki mosolyogva, viszonozta a gesztust. A hatvanas évei elején járó férfi olyan számára, mintha a nagybátyja volna. Beszélgettek egy kicsit, majd elrendezték Mark lányának ügyét, akit apja láhatóan nehezen hagyott magára. Hella azzal próbálta megnyugtatni az apát, hogy őt magát is itt képezték, amikor tizenhárom évesen, mint kiderült ismét felébredt az ereje. Visszafelé tartottak és az auror szótlanságba burkolózott. Hella sem erőltette a csevegést. Az autó ablakán kinézve hallgatta a zenét. Arra nevelték, hogy a komolyzenét, az opera műfaját kedvelje, s ez így is volt. Azonban Nim megismertette vele a könnyűzenét. Így nem idegenkedett a muzsikától, ami az utastérben szólt. Elmerült gondolataiban, melyekből eleme figyelmeztető felélénkülése húzta vissza a jelenlétbe. - Magam is úgy hiszem, ezt kell tennünk - felel megremegő hangon, ahogy még a felhők előtt járva, távoli égzengés kíséretében kezdenek ereszkedni. - Nincs akadálya, hogy átütemezzem - száll ki a kocsiból, hogy szinte azonnal megidézze kiméra alakú patrónusát, s vele üzenetet küldjön. Ezalatt Mark intézkedett, ám mindketten bőrig áztak a szakadó esőben. Hella elemének hála, most egyáltalán nem didereg. Képes irányítani. Legutóbb a villámlástól való félelem bénította. - Ugyan kérem, szó sem lehet róla, hogy Ön odakinn maradjon. Találunk megoldást - közli elegáns mozdulattal hessegetve el az ötletet, miszerint a férfi a kocsijában töltse az éjszakát. Körbepillant az előtérben. Egyre közelebbről hallatszik a mennydörgés. A vihar java még hátra van, ezt érzi a csontjaiban. Ráadásként nem hozott magával váltás ruhát, ami kellemetlenebbül érinti jelen pillanatban, mint a tény, hogy az aurorral kell megosztania szobáját. Látja rajta, hogy fázik és már neki sincs ínyére, hogy kezd kihűlni vizes haja és ruhái miatt. Eleme viszont izgatottan pezseg.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. május 30. 21:36 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Legyen bár aranyvérű és talán kissé sznob, szíve neki is van azért. A diákjai szerint kőből, de ez most mellékes. Ott álltak egymással szemben, ázva-fázva. Egyszerűen nem tehette meg, hogy kitúrja. Az Erdődy család mindig is a nagylelkűségéről volt híres. Ezt felmenőinek legendáriuma is bizonyítja. Egyik őse a világégések idején a harctéren mentett életeket. Míg egy másik, az első közülük, magát I. Károly királyt óvta meg a biztos haláltól. Hella mindig is méltó kívánt lenni hozzájuk, minden látszat ellenére. - Biztos lehet benne, ha valami zavar, azt a tudtára fogom adni - válaszol enyhe sértettséggel, de aztán biccent egyet, majd követi Markot a szobába. Belépve egy kicsi, de kellemes szoba tárul eléjük. Egy éjszakára teljesen megfelelő. Ez jut Hella eszébe, ahogy körbe pillant. Régen lakott persze ennél jobb helyeken amikor ékszereket vizsgált, de az igazság az, hogy rosszabbakhoz is volt szerencséje. Azt hihetné az ember, hogy a drágakőbecsüs szakma nem garasoskodik. Lakosztályt bérel, ha alkalmazottját kiküldetésre meneszti. Nos sajnos, ez nem így van. - Módfelett kellemes - jegyzi meg és biztosítja a férfit egyetértéséről. Ezután megint beveti az auror a szárító bűbájt, több-kevesebb sikerrel. - Ne szabadkozzon, más varászlatokban biztosan remekel - viszonozza a mosolyt, mely belül is átmelengette az imént, aztán felkapja fejét ahogy Mark tovább beszél - Láttam már ing nélkül, dínós sebtapasszal az oldalán és van egy öcsém, így azt hiszem el fogom viselni a jelenlétét...Amennyiben megígéri, hogy hét lakat alatt őrzi a titkot, miszerint hydromágus létemre én is szoktam zuhanyozni - incselkedik megfeledkezve a tényről, hogy egyik tanítványa apjával beszél. Még arcáról és tekintetéből is eltűnik az a felsőbbrendűnek ható, kimérten előkelő kifejezés. Magát sem érti igazán, de kedvére való ez a helyzet. Viszolygás és rossz érzések nélkül képes utazótársára nézni. Valóban úgy tűnik, nem minden férfi aljas erőszakoló.
Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



RPG hsz: 75
Összes hsz: 86
Írta: 2022. május 30. 22:50 Ugrás a poszthoz

Mark
face


Hogyan felejthetné el azt a jelenetet? Írók garmadája tipródna egy ilyen helyzetkomikumért és a végkifejlet csattanójáért. Abba már bele sem mer gondolni, hogy hány nő omlana az auror irodájának küszöbe elé a látványért. Miféle botor képzetek ezek? Így berzenkedik magában, de ez nem látszik rajta. - Nem csak erre emlékszem - rázza meg fejét - Arra is, ahogy kishíján odakozmálta a pizzaszószt - folytatja annak a néhány jelentős pillanatnak a felelevenítését, amit rövid ismeretségük alatt átélt a férfi mellett - Viszont a személyes kedvencem, az a kifejezés volt, ami akkor ült ki az arcára, amikor letartóztattam - beszél merészen, mégis vidáman - Igen, az határozottan belevésődött a memóriámba - mosolyog szívélyesen, majd hűvös tekintetét ösztönösen elkapja a férfiról. Mellkasában valami összerándul. Úgy érzi, túl messzire ment. Talán jobb is, hogy az auror igazi úriember módjára kisvártatva magára hagyja. Kellemesen meleg vízben zuhanyozik le ezután, ügyelve arra, hogy hálótársának is maradjon. Míg a cseppek bőrére hullnak eleme elcsendesedik, nyugalom járja át egész lényét. Ilyenkor támadnak a legjobb ötletei. Végezve kisétál a helyiségből és miután megtörölközik leszedi az egyik paplanról a huzatot, s igyekszik maga köré csavarni, egyfajta hálóruha gyanánt. Annyira koncentrál, hogy nem hallja meg a kopogást, melyen a megint erőssé váló vihar hangjai is tompítanak. Háta egészen csípőjéig kilátszik a szövetből, így a férfi, akiről Hella alapvetően feltételezi, hogy jó megfigyelő, láthatja kamaszkori lázadásának egyetlen nyomát hamvas, fehér bőrén. Egy tetoválást a gerince alján. Egy rúnát. - Semmi gond, jöjjön - próbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna, ám most rajta a sor, hogy zavarban legyen. Kapkodva csomózza meg a leplet és ül le a fotelba. Azon a mocskos férgen kívül senki sem látta még pőrén. Felszínre törnek benne annak a szörnyű napnak az emlékei. Eleme felbuzog vérében, de akarattal elcsitítja - Hagytam bőven forró vizet magának - próbálja valahogyan elterelni a férfi figyelmét magáról, még akkor is ha talán csak neki lett arcra pírt festő a helyzet - Oh...Valóban nem ettünk ma még szinte semmit - pislog hálótársára kizökkenve gondolataiból, amik teljesen más nyomon jártak. Kinyújtja kecses kezét a csemegékért, hogy letegye őket a dohányzóasztalra, amitől a szövetre kötött csomó elmozdul, s láttatja karcsú vállait. Villámgyorsan kap az anyag után, hogy azonnal meg is igazítsa. Tisztában van vele, hogy nem Mark becstelenítette meg sok évvel ezelőtt, ezért csupán a tekintete válik ridegebbé, de arca rezzenéstelen marad.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Erdődy Hella összes RPG hozzászólása (40 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel