 Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
|
Állia
Ma igazán szerencsétlen napja van hölgyünknek. Reggel véletlenül összeborogatta Keef méregdrága festékeit, amiket a fiúcska még nem menekített át Budanekeresdre. Rálépett Trillian fülére, majd szanaszét szórta a kutyatápot. Aztán leesett a lépcsőn, mikor a reggeli kakaóért indult, Kísszel táncikálás közben kiestek a szekrényből. Egy háztársuk szobájában. Szegény lány egészen kipirult a látványtól. Szóval maradjunk annyiban, hogy ez az a nap, mikor egy értelmes lény belátná, hogy nem érdemes egy fél millimétert sem megmozdulni, mert annak úgyis csak rossz vége lesz. De ugyebár mi Leonieról beszélünk, aki mindezek után a fejébe vette, hogy a délutánt a konyhában fogja tölteni.
Imádja a manókat, és egytől egyig apró pajtiknak gondolja őket. Ezek a kedves kis teremtmények annyit dolgoznak a diákságért, akiknek többsége nincs is tisztában vele, milyen hálásnak kéne lenniük. De majd Lencse megváltja a nevükben a világot. Ma például azzal a szent céllal indult el a toronyból, hogy vacsorát főz a manóknak.
Hajszálvékony nyuszis kezeslábasban ugrándozik végig a folyosókon, s meg sem áll a konyháig, ahova belépve név szerint köszön az összes kicsinek.
-Sziasztok! Mit főzünk ma? - lelkesen csillogó tekintettel csapja össze mancsait, bár a manók arcán egyből a pánik jelei tűnnek elő a kérdés hallatán, amit természetes Lencse félreért.
-Ne aggódjatok, most én készítek nektek vacsorát, meg sem kell mozdulnotok. Higgyétek el, nagyon finom lesz! A múltkor már majdnem tudtam rántottát csinálni - azt inkább nem teszi hozzá, hogy “de aztán felgyulladt a konyhapult”... Nem tenne jót az imidzsének, ha ilyesmiket terjesztene magáról.
-Szóóóval mit szeretnétek enni? - ahogy beljebb pattog, rögvest nekimegy egy tányérokat cipelő manónak, és felborítja a szerencsétlent. Természetesen molekuláira törve az összes tányért.
-Jajj, bocsánat, elnézést... mindjárt segítek, ne mozdulj, nehogy belelépj! - felpattan, és természetesen ő lép bele a szilánkokba.
-Áu! Fene, óóó, umm... annyira nem fáj ám - azonnal vagy tíz manó sereglik köré, hogy segítsen rajta. Alakul a káosz.
|
|
|
Leonie Rohr
INAKTÍV
padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
|
|
Írta: 2015. július 19. 15:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=497663#post497663][b]Leonie Rohr - 2015.07.19. 15:07[/b][/url] ÁlliaMa igazán szerencsétlen napja van hölgyünknek. Reggel véletlenül összeborogatta Keef méregdrága festékeit, amiket a fiúcska még nem menekített át Budanekeresdre. Rálépett Trillian fülére, majd szanaszét szórta a kutyatápot. Aztán leesett a lépcsőn, mikor a reggeli kakaóért indult, Kísszel táncikálás közben kiestek a szekrényből. Egy háztársuk szobájában. Szegény lány egészen kipirult a látványtól. Szóval maradjunk annyiban, hogy ez az a nap, mikor egy értelmes lény belátná, hogy nem érdemes egy fél millimétert sem megmozdulni, mert annak úgyis csak rossz vége lesz. De ugyebár mi Leonieról beszélünk, aki mindezek után a fejébe vette, hogy a délutánt a konyhában fogja tölteni. Imádja a manókat, és egytől egyig apró pajtiknak gondolja őket. Ezek a kedves kis teremtmények annyit dolgoznak a diákságért, akiknek többsége nincs is tisztában vele, milyen hálásnak kéne lenniük. De majd Lencse megváltja a nevükben a világot. Ma például azzal a szent céllal indult el a toronyból, hogy vacsorát főz a manóknak. Hajszálvékony nyuszis kezeslábasban ugrándozik végig a folyosókon, s meg sem áll a konyháig, ahova belépve név szerint köszön az összes kicsinek. -Sziasztok! Mit főzünk ma? - lelkesen csillogó tekintettel csapja össze mancsait, bár a manók arcán egyből a pánik jelei tűnnek elő a kérdés hallatán, amit természetes Lencse félreért. -Ne aggódjatok, most én készítek nektek vacsorát, meg sem kell mozdulnotok. Higgyétek el, nagyon finom lesz! A múltkor már majdnem tudtam rántottát csinálni - azt inkább nem teszi hozzá, hogy “de aztán felgyulladt a konyhapult”... Nem tenne jót az imidzsének, ha ilyesmiket terjesztene magáról. -Szóóóval mit szeretnétek enni? - ahogy beljebb pattog, rögvest nekimegy egy tányérokat cipelő manónak, és felborítja a szerencsétlent. Természetesen molekuláira törve az összes tányért. -Jajj, bocsánat, elnézést... mindjárt segítek, ne mozdulj, nehogy belelépj! - felpattan, és természetesen ő lép bele a szilánkokba. -Áu! Fene, óóó, umm... annyira nem fáj ám - azonnal vagy tíz manó sereglik köré, hogy segítsen rajta. Alakul a káosz.
|
|
|
|
Állia Szipenni
INAKTÍV
Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
|
|
Írta: 2015. július 19. 21:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=497928#post497928][b]Állia Szipenni - 2015.07.19. 21:24[/b][/url] LeonieRuha Éhen halok, de szó szerint. A mai nap folyamán annyi mindent csináltam, hogy most kopog a szemem az éhségtől. Hiába próbálom elterelni a gondolataim egy jó könyvel, mindig visszajuttok ehhez a tényhez. Mintha csak megakarná ezt erősíteni, megkordul a gyomrom, én pedig arra az elhatározásra juttok, hogy itt az ideje lemenni a konyhába és szerezni valami kaját. Becsukom a kezemben tartott könyvet és leteszem az éjjeliszekrényemre. Aztán gyors léptekkel kisétálok a szobából. A folyosón kicsit lassabban sétálok, de azért így is elég gyorsan elérem a célom, a konyhát. Az ajtóban megtorpanok és elképedve figyelem tíz manóval körülvett lányt. Ha nem lennék ennyire éhes, akkor valószínűleg azonnal sarkon fordulnék, de most kis habozás után belépek. A konyha közepén álló álló lányt körülvevő manók egyike meglát és elsápad. Amiből arra következtetek, zavarja a manókat, ha ennyi diák jelenik meg a konyhában vacsora idő előtt nem sokkal, amit meg is értek. Mire végzett ezzel a gondolatmenettel, megjelenik az egy manó mellettem és megkérdezi, miben segíthet. Rámosolygok, kedvesen közlöm vele mit szeretnék. -Egy szendvicset, mivel már nagyon éhes vagyok.Enyhe megkönnyebbülés jelenik meg az arcán, ami arra késztet, hogy újra megnézzem a másik lányt. Közben a manó kikérdez a szendvicsről, aztán eltűnik. Amíg a kajámat várom, a lányt figyelem és a körülötte sürgölődő manókat. A csaj már első pillantásra furcsának tűnik vörös lóboncával és nyuszis kezeslábasában, de elképzelni se tudom, hogy mivel okozott ekkora felfordulást.
|
|
|
|
Leonie Rohr
INAKTÍV
padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
|
|
Írta: 2015. július 23. 00:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=499127#post499127][b]Leonie Rohr - 2015.07.23. 00:17[/b][/url] ÁlliaA nagy felfordulásban fel sem tűnik neki, hogy legalább egy teljes perce nincs már egyedül a helyiségben. Csak ölelgeti a manókat maga körül, miközben próbálja őket meggyőzni, hogy itt, kérem szépen, semmi probléma nincs az égvilágon. Elvégre nem egy százas szög ment át a talpán, csak belelépett a tányérok szilánkjaiba. Hacsak el nem fertőződik, és tőből nem kell megszabadulnia becses végtagjától, nem lesz itt semmi probléma. -Tudok ám így is vacsorát készíteni nektek, nem kell aggódnotok egy percig sem. Tényleg, jajj, nagyon aranyos vagy, köszönöm, ez így már tökéletes lesz. Komolyan… - igyekszik a legudvariasabban elhessegetni a túlpörgött manókat, akik már rég bekötözték megvágott lábfejét, és összesöpörték a szilánkokat, mire vörös kis törpénk egyáltalán feleszmélhetne. Csak akkor veszi észre Álliát, mikor végre feltápászkodik a földről, s akkor meg is hallja egyből a kérését. -Nem! - kiált fel hevesen, miközben az elillanni próbáló manó után veti magát. -Majd mi megcsináljuk magunknak a szendvicset izééé… hogy is hívnak? Szóval vele - Állia felé int, majd teljesen oda is fordul hozzá. -Ugye? Szegények egész nap a mi kedvünkben járnak, takarítanak és főznek ránk. Segítsünk nekik. Az imént éppen elkezdtem nekik vacsorát készíteni… pontosabban mondva, még nem találtam ki, mi legyen ma a manóvacsi. Van valami ötleted? Tudsz főzni? Én nem annyira ám, de majd nagyon igyekszem… - természetesen a rizsázást megint képtelen abbahagyni. Sőt, időközben már nekiállt, hogy elkészítse a rellonos hölgyemény szenyóját. -Mit rakjunk a szendvicsbe? Lekváros kakaóporos jó lesz? Vagy almás kompót és májkrém legyen? tehetek rá mustárt is még, ha szeretnéd... - várakozva pillog Álliára.
|
|
|
|
Állia Szipenni
INAKTÍV
Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
|
|
Írta: 2015. július 23. 16:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=499382#post499382][b]Állia Szipenni - 2015.07.23. 16:31[/b][/url] LeonieAz egy manó eltűnik a lány mellől, én pedig végre látom, hogy mi történik. Valamilyen szilánkokat söpör fel az egyik manó, míg egy másik a lány lábát kötözi be. Aki erősen gesztikulálva magyaráz valamit, de azt nem hallom, hogy mit. Elfordulok a furcsa diáktól, vissza az engem kérdezgető manóhoz, kedvesen megbeszélem vele az étel igényemet. Vagyis csak beszélném... Mondhatni a semmiből mellém lép a vöröske és ránk üvölt. Értetlenül fordulok felé, de mire megszólalhatnék elkezd hadarni. Engem pedig magával ragad a szóáradat. Sűrűn pislogva próbálom értelmezni amit mond, de mire mindent megértek már elkezdi megcsinálni a szendvicsem. Enyhén zöld arccal reagálok a hallottakra. -Először is hagyd, hogy én csináljam a szendvicset.Gyorsan kiveszem a kezéből a kenyeret és odébb terelem, aztán megcsinálom a kajám. Közben folytatom a beszédet. -Ki vagy te?Miután megmenekült a szendvicsem, kezdek kíváncsi lenni, mivel emlékeim szerint egyszer-kétszer már láttam a csajt. Amíg a választ várom befejezem a kaja készítést és az egyik közeli székre leülve elkezdem enni, közben türelmesen nézek a lányra.
|
|
|
|
Leonie Rohr
INAKTÍV
padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
|
|
Írta: 2015. augusztus 9. 21:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=503934#post503934][b]Leonie Rohr - 2015.08.09. 21:38[/b][/url] ÁlliaMilyen lehetne egy igazi rellonos arca, ha nem zöld? Még akkor is, ha csak enyhén. Lencse pedig egészen ki van pirulva a nagy boldogságtól, ha már egyszer eridonos. Ez a varázsvilág rendje, de minimum a Bagolykőé. -Biztos ne segítsek? - kérdezi készségesen, közvetlenül a lány mellett ácsorogva, szinte rámászva, miközben amaz a saját szendvicsét gyártja. -Remek titkos recepteket tudok, amiket a nagymamámtól lestem el - mintha ugyan annyira meg lehetne csavarni egy szedvicskészítést. Leonie viszont túl lelkes, hogy annyiban hagyja a dolgot, így egészen addig lábatlankodik Állia mellett, és hordja neki a legkülönbözőbb alapanyagokat, míg végül a leányzó befejezi a szendvicset, és leül. Vörös törpénk pedig hűen követi őt az asztalhoz is, és letelepszik mellé, miközben mindenféle lényegtelen dologról fecseg. Kezdve a manók mókás nevetésével egészen a papírhajók apró legénységéig. -Amúgy Leonie a nevem - fűzi hozzá két teljesen összefüggéstelen mondat között. - Hát neked? - oldalra biccenti a fejét, és úgy bámul a hölgyeményre. - Ugye rellonos vagy? A múltkor közöttük láttalak a nagyteremben. Nem is értem, miért nem ülünk vegyesen az asztaloknál. Olyan kár, hogy van minden háznak egy asztala. Így hogyan barátkozzunk egymással? Pedig annál nincs könnyebb módszer a barátkozásra, minthogy felajánlod a másiknak a rétesből kiturkált mazsoládat. Ugye? - kérdi csillogó tekintettel megerősítésre várva. Naná, hogy nincs is annál meghittebb, bizalmasabb dolog, mint valakivel megosztani a mazsoláinkat. -No, segítesz nekem? Mármint vacsorát készíteni a manóknak. Lassan biztos ők is megéheznek - felpattan az asztaltól, és megpördülve szétnéz a konyhában. Mit is akar csinálni pontosan? Hmm, előbb át kéne gondolnia, mit képes egyáltalán megfőzni magától. Nehéz ügy. Ezen muszáj töprengenie egy percet, mire végre leesik neki. Hiszen nincs is egyedül! Állia bizonyára tud valami finomat! -Szóval szerinted mi legyen a vacsi? Vagy csináljunk kérdőívet a manók között? Igen-igen, talán az volna a legjobb. Hátha valamelyikük allergiás. Szerinted a manóknak lehet ételallergiája? Vagy a manók nem fogékonyak az ilyesmire? Nem is tudom... láttál már a gyengélkedőn beteg manót? Vagy nekik saját javasmanóik vannak?
|
|
|
|
