Ez az a hely ami nem változik, raktárként kezdte és úgy is végzi talán. Ez a téglalap alakú ablaktalan hely a penész és a doh különleges keverékének lakhelye. Itt nem sokáig marad szívesen az ember, inkább csak egy éppen szabad helyre lehozza az összeszedett holmikat és már menekül is. A kezdet kezdetén volt rendszerezés, azonban ez mára eltűnt. A megsárgult pergameneken még látszik, hogy korábban mindennek megvolt a maga helye, tantárgyakra és szerepkörökre lebontva mára azonban a papírhalmazok, elhasználódott ketrecek és fiolák halmaza lett. Nem egy elhasználódott főzet által szétrobbant fiola darabjait lehet megtalálni és a levegőben is érződik, hogy van még adalék ami ezt a különleges aromát adja a levegőbe. A plafonról egyetlen olajmécses lóg le, melyet varázslattal nem lehet meggyújtani, csak mugli eszközökkel, talán azért, hogy a hívatlan vendégeket távol tartsa, elvégre akit ide leküldenek mind ismerik a meggyújtás módszerét. Nem ad nagy fényt, de annyira elég, hogy tájékozódni legalább tudjon az ember és ne akadjon bele az alacsony plafonról lelógó megannyi vastag pókhálóba és a pókok vacsoráiba, melyeket gondosan összefogdostak maguknak. A köves, poros földön se árt jó alaposan körülnézni, ha a szem megszokta ezt a félhomály állapotot, hiszen a fiolák tartalma nem csak a pergamenkupacokra, de sokszor a földre is jutott jócskán, melyek között egerek szlalomozva menekülnek vissza búvóhelyeikre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846400#post846400][b]Vattai Júlia - 2022.05.12. 23:09[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 4
______________________________________________________

Egészen jókedvűen sétálok végig a folyosón. Szép nap.Kezd meleg lenni, de nem túl lohasztó kánikula. Talán kellene venni egy fagylaltot, vagy még jobb, készíteni. Willnél amúgy is van már minden szarság, még egy fagyigép már igazán nem oszt-nem szoroz. A zsebembe mélyesztem ujjaim, ahogy nagyot sóhajtok. Aztán összeráncolom szemöldökömet.Valami van benn. Megállva húzom elő a kis fiolányi port. Néha, ha olyan vevővel találkozok aki máskor többet kért helyszínen, mint amennyit mondott előtte, szoktam betenni plusz cuccot, hogy ha kell, hát miért is ne legyen. Ma reggel nem kérték, aztán elfelejtettem kitenni. Jót derülök magamon. Már folytatnám is utam amikor valahogy rosszul sikerül lépnem.
Az esés elkerülhetetlen. Úgy kilapulok mint a béka. Hallom a reccsenést, ahogy a zsebemben az ujjaim között darabjaira tör a poros fiola. Még nem érzek semmi fájdalmat,csak a vér és por elegyét. Folyik. Kurvára folyik.
Azonnal felállok és körbepillantok. A folyosó üres. Mély sóhajjal ragadom meg a szertár kilincsét, hogy aztán hamar berohanhassak. A fények felnyúlnak, odabenn minden mozdulatlan.
- Bassza meg, bassza meg - előrántom a kezem. Az aranyporos vér teljesen vörössé teszi. Sötét vörössé. Vénás vérzés.
- Oh,hogy az a ku... - azonnal felemelem a fejem felé a sérült végtagot, a másikkal meg a hajamhoz kapok a pálcáért. Kapkodok, ezért is sikerül kirántanom és  elejtenem. A pálca hangos csattanással landol a padlón, majd gurul be az egyik polc alá.
- A picsába! - ha most elmegyek az ispotályba, akkor tudni fogják, hogy por van nálam, hiszen nincs az az isten, hogy ne jöjjenek rá. Már a véremben van.  Rémület fog el. Ritkán van olyan, hogy fingom sincs mit kellene tenni. Lebukni, vagy elvérezni? Talán ha a manókat megtalálnám, de ki tudja hol vannak?
Ekkor hallom meg. A pánik fojtogató ködében vág magának egy kicsiny, átlátható szeletet az a hang. Marina.
Az irritáló kiscsaj, aki momentán gyógyítónak tanul. Nem hezitálok, azonnal kivágom az ajtót, megragadom a karját és berántom magam mellé. Nincs ellenkezés, nincs semmi, túl gyors vagyok hozzá. Aztán bevágom az ajtót.
- Gyógyíts meg! - parancsolom oda nyújtva neki a vérző kezem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846402#post846402][b]Vattai Júlia - 2022.05.12. 23:43[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Sikkant. A fene abba a nagy pofájába, aztán meg felordít. Ujjamat, amiből momentán nem távozik három liter vérem elfele az ajkamhoz emelem.
- Kuss legyen már - mordulok rá, mire egy poros rongyot tol a sebre. Felszisszenek. Hát ez nem normális. Már nyitnám újra a számat, hogy leszedjem a fejét, amiért ekkora fogyatékos a csaj, de aztán a mondata megállít, meg a mozdulat.
- Ne! -  úgy fordulok,hogy a lány és az ajtó közé kerüljek,elzárva előle a kivezető utat.
- Figyelj rám kicsi lány, nem. mehetek. ispotályba - mondom lassan és érthetően a szavakat.
- Te gyógyítónak tanulsz, fogd a pálcád és olvass rá valami bűbáj izét, nem olyan vészes a dolog, csak állítsd el a vérzést... - oldalra nézek- kérlek. - olyan nehéz ezt kimondani. Pont neki. Ennek a kis fogykos, túlpörgött aranyhörcsögnek. De ha nem segít, akkor nem lesz az annyira jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846404#post846404][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 00:27[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

- Csak mert, na!
Nem.
Elkerekedik a szemem. Mi az, hogy nem? Ennyire utál? Kit érdekel, egy embertől akkor se tagadjuk meg az ilyen segítséget, ha utáljuk, pláne, ha a szakmánkba vág.
- Ne csináld már! - felpillantok a plafonra. Nem. Miért nem? Miért olyan nehéz ráolvasni arra a rohadt sebre egy varázsigét?
Valakit ide akar hívni. Remek befogom mert még az is jobb mint az ispotály, de nincs nála a telója. Miért lenne? Igazi szerencsecsomag.
- De nincs időm mást találni Marina! Légy szíves már! Ha megteszed nem baszogatlak többet, ígérem! Vagy legalábbis amíg nem viselkedsz fogyatékosan... - fűt fát ígérni, csak csináljon valamit.
Nem lesz ez így jó. Ugyan a rongy segít,meg a vérmérgezés kialakulásában is, mégsem tud kitartani örökké. Lassan átázik majd, vagy beüt a tündérpor. Nem tudom ilyenkor mennyire tud, de érintkezett a véremmel és ahol még benne állnak az üvegcsedarabok, amiket nyilván a rongy beljebb is lökött ott azért fel tudott szívódni.
- Kérlek siess nincs sok időm - húzom el az ajkam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846413#post846413][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 10:55[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Toporog. Ő toporog. Mint a kisgyerekek. Marina egyszerűen az az ember, aki minden lélegzetvételével úgy fel tud húzni, hogy embert akarjak gyilkolni.
Nem tud. Nem hiszem el. Valahogy képtelen vagyok elhinni, hogy egy gyógyító nem  tud elállítani egy vérzést.
- Hazudsz! - mordulok rá - komolyan azt hiszed, hogy most jöttem le a falvédőről? Ezek az első varázsigék amiket bemagoltattak veletek, baszki már, hogy lehetsz ennyire gonosz?! - ha Marina nem segít, a tervem ami eddig tök jól haladt, hogy gyógyíttassuk meg magunkat egy fogykossal, most terv nélkülivé tett.
- Nem csoda, hogy téged még az a kerge haverod is elhagyott, az a Móricz vagy ki. Én is elmenekültem volna a helyébe előled banyek... tőled agyvérzést lehet kapni - itt részemről le is van zárva a kommunikáció. Ellépek az ajtótól, eredjen isten hírével és nekidőlök egy szabad falfelületnek a kezemhez szorítva a rongyot. Kell egy terv. Egy új, lehetőleg működő terv, iszonyat gyorsan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846419#post846419][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 18:06[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Most, hogy lassan folyik ki a testemből a vér, ami életben tart kicsit talán ingerültebb vagyok, mint általában. Ez Marina esetében duplán igaz, így amikor visszautasítja a segítségnyújtást felmegy bennem a pumba. Azt hiszem, hogy valamit visszaszól vagy csak sértetten kiviharzik a szertárból de ehelyett...sír.
Úgy, mint egy kislány, hatalmas krokodilkönnyekkel, nagyon kétségbeesett fejjel, gyámoltalanul.
Kikerekedett szemekkel bámulok rá. Sok abszurd helyzet van már a hátam mögött, ez mégis annyira...váratlanul ért, hogy köpni-nyelni nem tudok.
Olyan azokkal a nagy fekete szemeivel mint egy gyámoltalan valami. Talán kisállat vagy nem is tudom.
- Hé, hé na ne sírj már, nem úgy értettem - próbálom csitítgatni valami kedvesebb hangéllel, hogy működjön is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846421#post846421][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 19:41[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

-Jaj ugyan dehogy csapnak, ez a bk, átrugdosnak a vizsgákon ha kell - rázom a fejemet. A hangom is tökre lágy, meg vigasztaló. Tényleg nagyon próbálkozom. De hiába minden, miután kiböki, hogy nem is akar gyógyító lenni újra a fiúra kerül a szó és ha lehet, talán még durvábban rákezd mint előtte.
- Hé, Marina, hé - odalépek hozzá, ép kezemmel ami ugyan már kicsit véres, bocsi épp elvérzem csak, benyúlok álla alá és felemelem, hogy tekintetét rám szegezhessem.
- Figyelj ide, semmi baj, megcsináljuk együtt oké. Most szépen megcsináljuk együtt a varázslatot, okés? Képes vagy rá, tudom, hogy meg tudod csinálni. Okés? Ketten. Itt van nálad a pálcád? - tekintetemmel végig megpróbálom rabul ejteni az övéit, hogy ne zuhanjon vissza a zokogásba. Gyerünk Marina, képes vagy összeszedni magad, hiszek benned. Ezt tükrözik kékjeim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846423#post846423][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 20:36[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Sikerül magamra vonni a figyelmét. Ez jó, ez kurva jó. Most már csak nem szabad hagynom, hogy újra visszamerüljön a zokogásba.
Úgy tűnik az is sikerült, hogy megértessem vele, el kell látnia a sebet. Akkor is, ha nem tudja, meg kell tennie. Lassan előveszi a pálcáját. Igen, ez volt a másik félelmem, hogy ez a kis zakkantka nem hozta el, de itt van. Kurva jó.
- Igen, igen, pontosan, látod, nagyon ügyes vagy - bólogatok, bár fingom sincs róla tényleg azt kell-e tenni.
- Szóval azt kell mondanod Hippo... - hirtelen megbillenek a semmiből. Rögtön megkapaszkodok az egyik polcban, ami hangos csörömpöléssel felel rám. Úgy érzem magam mint aki hajón imbolyog. Lenézek a kezemre.  A rongy totálisan átázott. Apró káromkodást mormolok el de segítséggel vagy segítség nélkül muszáj leülnöm a földre és a fejemet hátra vetni. Nem vágom melyik ütött be, vagy a tündérpor elég nagy dózisba vagy a vérveszteség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846425#post846425][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 21:30[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846428#post846428][b]Vattai Júlia - 2022.05.13. 23:00[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Elnyom az álom. Nyugodt és puha sötétség vesz körül. Nem rettent meg, nem izgat fel. Olyan csendesen és melegen ölel, ahogy ritkán. Nem azt mondom, hogy nem alszom jól mostanában, piszok jól alszom akár a saját akár más ágyában, mégis ez a fél óra alvás valahogy egészen felemelő volt.

Lassan kinyílnak pilláim. A fájdalom valahogy az első észlelt lélegzetvétellel nyilall belém. Elfintorodva mozgatom meg végtagjaimat. Mindenem elgémberedett. Mégis melyik hülye volt az, aki itt hagyott aludni ennek a kemény szarnak döntve?
A halk dudorászás szinte azonnal megüti fülemet feleletképpen. Felpillantok. Először szemöldökömet vonom fel, konstatálva, hogy utolsó emlékeim szerint itt kurvára nem így nézett ki semmi sem. Minden totál máshol volt. A káosz kis szigete most viszont egészen rendezett lett. Ennek a kis enteriőrnek a kellős közepén pedig ott volt Marina. Dudorászva, fején fejhallgatóval és nagyban mókolt valamit az egyik polcon.
Csendben figyelem őt. Ahogy rázza a fejét, tátog a zenére annyira édes. Akaratlanul is elmosolyodom. Senki ne értse félre, még mindig idegesítőnek tartom, de most valahogy így annyira el tudnám nézni egy jó ideig ahogy egyik tudomisénmit pakolja a másik mellé.
Olyan öt percig bámulhatom, mikor úgy döntök felállok végre. Tenyeremet a padlónak támasztva próbálok felállni, amikor éles nyilallást érzek a bőrömbe. Hangosan felnyögve esek vissza. Elfelejtettem a heget, meg azt a sok pici üvegszilánkot amit nem vettünk ki belőle.
- Oh baszki - az alvadt vértől ocsmány tenyeremen szinte csillog a gyér fényben a a pár szilánkocska. Ezeket kezdem kiszedegetni kelletlenül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846551#post846551][b]Vattai Júlia - 2022.05.18. 22:09[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Nem egészen tudom követni az eseményeket. Valahogy megnyugtató azt nézni, ahogy gondtalanul pakolgat. Teszi ide-oda a dolgokat, matat, olvasgat, táncikál. Olyan látványt nyújt, mint akinek az égvilágon semmi baja sincsen. Fingom sincs miért köt le ennyire  a látvány, talán a szervezetembe került drog az, amitől lementem totál chill üzemmódba, tökre megfeledkezve arról, hogy lényegében rohad a fél karom.
Azonban a fájdalom, ami a feltenyereléskor következik be azonnal visszaránt a valóságba. Nem is figyelek oda Marina hápogására, hanem helyette arra koncentrálok, hogy minden szart kiműtsek a tenyeremből. Koncentrálok, hogy a gyér fényben ne befele toljam őket, erre a lány még közelebb is jön, letérdel és millió egy kérdést tol az arcomba.
Vértől tiszta mutatóujjamat a lány ajkára nyomom, remélve, hogy ezzel belé fojtom a szót.
- Csend legyen, még a végén meghallja valaki. Le akarsz bukni? - pillantok rá, aztán nagyot sóhajtok.
- Mondtam már, hogy nem mehetek gyengélkedőre - ha úgy tűnik kussol leengedem a kezem és tovább szedegetem a kifelé z üvegszilánkokat.
- Különben sincs szükségem rá. Nem fogok elvérezni, innentől pedig már meg tudom oldani magam is - vonom meg a vállamat. Egy boszorkány nem döglik meg olyan könnyen, mint egy gyenge mugli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846553#post846553][b]Vattai Júlia - 2022.05.18. 23:02[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846559#post846559][b]Vattai Júlia - 2022.05.18. 23:50[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

- Ki a tököm az a Madam Lükke? - ráncolom a homlokomat. A lány pedig csak szedegeti kifelé a szilánkokat. Néha elhúzom a számat, máskor fintorgok egy keveset. Pár szilánk csíp, ahogy kijön belőlem, jobban, mint amire számítok. Viszont soha nem rántom meg a kezemet, csak hagyom, csinálja, ahogy jól esik. Tekintetem a tenyerem helyett rá szegeződik. Látszik rajta, hogy koncentrál, még a nyelve is kinn van, amitől muszáj egy gúnyos vigyort megengednem magamnak. Tényleg fogalmam sincs, hogy mit érzek jelen pillanatban. Valahogy egyszerre akarok behúzni neki egyet, hogy tipli van nyomi és akarom megsimogatni a buksiját, mint egy cuki golden retrievernek.
- Viccelsz? Egy kibaszott hős van - rázom meg a fejemet - csak azt nem értem miért tetted. A gyógyítást igen, mert eléggé rád ordítottam, viszont ezt a többit.... Hogy itt maradtál, vigyáztál rám, kitakarítottad a szertárat, aztán a szilánkok... gondolom kérni akarsz valamit nem?Vagy zsarolni? Akkor jó hülye vagy, az, hogy majdnem elvéreztem nem jó zsarolási alapanyag... - mondjuk az már igen, hogy nem akartam vele ispotályba menni. Onnan már lehet fincsi kis pletykákat kiugrasztani a bokorból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846564#post846564][b]Vattai Júlia - 2022.05.19. 00:30[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846611#post846611][b]Vattai Júlia - 2022.05.20. 23:10[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

Csak van akit elrontanak a körülmények. Leengedem kezem és jobb szemöldökömet iszonyat magasra emelem. Ha nem folytatta volna, eléggé magamra venném. Kedvességet blokkoló körülmények? Úgy hívják józan ész. Aztán ahogy elmegy Brightmore irányába halványan elmosolyodom. Ez édes, a végére még el is kuncogom magamat.
- Áh úgy tűnik jobban meg kéne ismernem Brightmoret. Rokonlelkek lehetünk vagy ilyesmi, ha ő is ugyanebből űz versenyt - előre dőlök, hogy megpöcköljem az orrát. Mint egy kisgyereknek.
- Jók, jók, na kislány - már tápászkodnék fel, hogy eltakarodjak a gecibe, sőt fel is állok és már porolgatnám magam mikor eszembe jut.
- Oh basszameg - mordulok fel feltekintve a repedésektől tarkított plafonra.
- A pálcám...elgurult a pálcám... - anélkül csak fél boszorkány lennék, minden tudásom abban van, hogy védeném meg magam, ha nincs az a nyamvadt bot a kezembe.
- Marina, nem láttad a pálcám? - pillantok rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846613#post846613][b]Vattai Júlia - 2022.05.20. 23:39[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

A kis orrfelhúzása igazán édes. Mintha egy kis ötévessel tárgyalnék ki éppen egy általa nem kedvelt napközis óvóbácsit. A kis duzzógó kitoldása pont az i-re. Mély kuncogással konstatálom. Ezzel szinte könyörög, hogy ahelyett, hogy visszamenjek a szobámba lemosni a vért felkeressem Brightmoret-t egy ki tudja előbb felhúzni Marinát versenyre. Talán ha szerencsénk lesz még toporzékolni is fog mérgébe. Istenem de über édes volna akkor. Ettől csak mély szélesebbre húzódik a vigyor az ajkamon miközben kifelé készülök.
De a pálca. Az a rohadt pálca. Különben egyszerűen csak annyira számítok, hogy azt mondja nem. Esetleg megvonja a vállát, azonban helyette kapok egy doboznyi pálcát.
- Azta kurva - motyogom belebámulva a dobozba. Ez sok. Honnan az égből kerül ide ennyi? Értem, hogy még dugják egymást nem tűnik fel, na de utána? Az órákon mondjuk?
Ezért tuti sokat lehetne kapni a fekete piacon. Vagy szétboncolni őket és átcserégetni a magokat. Lehet tudnék csinálni egy retek erős pálcát...akárhogyan is itt rohadni semmiképpen se kéne hagyni.
- Kell az egész doboz! - jelentem ki. A szertárból elvinni pár ósdi pálcát nem bűn, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846615#post846615][b]Vattai Júlia - 2022.05.20. 23:58[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Mindet viszem. Kell. Nyilván tudom melyik az enyém, bár őszintén szólva azt kevésbé a kupacba van-e. De számít? Max visszajövök megkeresni ha nincs. Akárhogy is legyen ha enyém a doboz az már win.
- Nem. - fapofával felelek. Nem fogok nekiállni elmagyarázni a tervet, egyrészt mert érzem, hogy túl sok lenne a kérdés és félúton otthagynám a picsába, másrészt meg, mert nem kell tudnia ilyesmiről. Az, hogy én mivel és hol seftelek nem az ő dolga.
Azonban ez a válasz nem elég neki. Ki akar menni az udvarra.
- Ugyan nem vesztegetném tovább az idődet, lehet, hogy fél teljes órába is eltelik majd, vagy egy egészbe - megfogom oldalról a dobozt remélve, hogy átengedi. Nem akarom a lábánál fogva fellógatni a plafonra. Leginkább azért, mert, nincs hozzá pálcám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846617#post846617][b]Vattai Júlia - 2022.05.21. 00:28[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=421&post=846619#post846619][b]Vattai Júlia - 2022.05.21. 01:06[/b][/url]

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

Marina túl gyenge ahhoz, hogy szembe szálljon velem. Érzem ahogy megenyhül a szorítása és már csak én tartom a dobozt. Átveszem tőle, ajkamra derűs mosoly siklik.
- Jókislány, köszöntem! - intek szabad kezemmel és elindulok kifelé, retkes kezem a kilincsre markol. Halkan kattintom el a zárat, hogy pici résnyire tudjam nyitni az ajtót. Csekkolom van-e valaki a folyosón. Senki. Remek.
Most kellene kilépni, hogy aztán meg se álljak a szobámig. A kezemben tartott pálcák igazi kincsecskék. Hozhatnak a konyhára, ha pedig mégse, hát hallhatom milyen egy pálca sikolya, ha ölik.
Mégis, hirtelen belém hasít valamiféle rossz érzés. Lelkiismeret furdalás, I guess. Tudom, hogy Marina most is engem néz, azokkal a nagy, megszeppent kiskutya szemeivel. Lehet megint sírni fog ha elmentem, vagy tán már most krokodilkönnyek kígyóznak le az arcán. Hogyan lehet valaki ennyire naiv és életképtelen? Mélyet sóhajtok.
- Akkor most jössz az udvarra kipróbálni ezt a sok szart, vagy mi van? - pillantok vissza. Fasznak kell ennyi redvás bot.