Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=789297#post789297][b]Farkas Zétény - 2020.01.15. 09:02[/b][/url]

Eltelt pár nap a Juliskás eset óta, de nem hagyott nyugodni az eset. A papírjaimat visszaküldték, még ki sem bontottam, mert nem akarom a mellékelt leveket elolvasni. Szerencsére azóta összeszedtem magam, és az ilyen helyzetekre fel leszek készülve ezek után. De mindegy is, legalább nem unatkoztunk és bírtam, ahogy kiáll magért és nem érdekli, hogy mi lesz a következménye. Nem vagyok biztos benne, hogy ha hazaírok és a család küld egy panaszlevelet, érdekelte volna az igazgatót, hogy ő mit mond. Eleget jattoltak a Bagolykőbe már, hogy legyen egy kis befolyásuk, de én meg eléggé utáltam mindig is őket ahhoz, hogy soha fel ne használjam ezt a lehetőséget. Most, mivel már ők is utálnak, így még kevésbé van esély arra, hogy hazaírjak egy ilyen kis affér miatt. Az órák már lementek, és mivel tél van már, be is sötétedett, úgy gondoltam hát, hogy látogassuk meg a csillagvizsgálót, és vizsgáljunk csillagokat. De az erkély közelebb volt és ott lehet cigizni is, szóval a Göncölszekér még ráér. Egyébként sem gondoltam komolyan, hogy a sok okoska közé bemenjek. Nem sok idő múlva előkerül az ezüsttartóból a cigaretta és már füstölgök is, nézve Bogolyfalva fényeit. Egész jól néz ki innen messziről, most legalább kikémlelhetem magamnak, hogy hol vegyek lakást, vagy házat. Már, ha itt maradok és ugye az ösztöndíjam is el tudom intézni. Nem hiszem, hogy Iza engedné, hogy náluk csövezzek, vagyis inkább Norbi nem, ezt mondjuk meg tudom érteni. Nem kell nekik egy kisfiú, majd lesz saját, haha. Nyugalomban füstölgök, nem sietek, amikor megcsap egy szellő, tehát valaki szintén az erkélyt nézte ki magának, egy kis éjszakai elmélkedésre. Csak egy pillantást szeretnék rá venni, és elég is lesz.
- Áhh, Jules - lehelem halkan, majd visszafordulok és nem hagyom, hogy ez a nőszemély elrontsa a kedvemet és újra azzal vagyok elfoglalva, hogy a Macskabagoly, vagy a Holdfény utca lesz a megfelelő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=789306#post789306][b]Farkas Zétény - 2020.01.15. 10:37[/b][/url]

Kap egy hello-t, amire nem számítok. Mármint a köszönésre igen, de inkább arra, hogy most jól kiosztanak. Hányszor átéltem már, hogy amikor kiosztottam egy pozícióban lévő embert, megkeresett, vagy éppen összetalálkozott velem és akkor rám borította a bilit, még a szomszédéból is jutott. Megtanultam ezt kezelni, és nem éreztem túlzásnak a múltkori belépőmet. De nem nézek rá Jules-ra, csak keresem tovább a megfelelő telket, vagy lakást. Gondolkodtam társasházban is, de nem biztos, hogy azt el tudnám viselni. Továbbra is szótlanul bagóznék, ha Jules bele nem kezdene a mondandójában. Mivel ez azért mégiscsak egy gesztus, ha figyelembe vesszük az első találkozást, nem maradhatok megsértődve, gáz lenne.
- Köszönöm -  fordulok a lány felé teljes testtel, és halvány mosolyt erőltetek az arcomra. Nekidőlök a korlátnak és nem, nem fújom a lány arcába a füstöt, látványosan kifelé gomolyodnak azok a felhők, amint elhagyták az ajkaim.
- Kérsz? - mutatom fel az ujjaim között pihenő izzó végű rudat a lány felé, és ha kér, előveszek egy másikat majd neki az ezüst cigarettatartóból. Egyébként pont végzek a sajátommal, így lassan el is nyomom és ha van hamutál odateszem, egyébként lepöccintem az erkélytől a dekket.
- Egyébként, most miattam jöttél? - kérdezem, majd most végigmérem már én is. - Jó a kabátod - még hozzátenném azt is, hogy meg ami benne van, de nem hiszem, hogy nincs tisztában a testi adottságaival. Szép lány volt mindig is, a korral pedig nőiesedett, nem mintha olyan öreg lenne Jules, sőt.
- A randi még mindig áll, csak már nincs feltétele - ebből is látszik tovább, hogy mennyire empatikus vagyok, hogy szinte bárkinek adok több esélyt. Ő pedig ki is harcolta magának, de biztos vagyok benne, hogy neki más elgondolásai vannak ebben a tekintetben.
- Sokat változott a tanoda? - próbálok cseverészni egy kicsit, ha éppen maradni szeretne, magam sem tudom, hogy honnan jön ez a kíváncsiság.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=789324#post789324][b]Farkas Zétény - 2020.01.15. 13:22[/b][/url]

Meglepően nyugodt vagyok ma, vagy csak rezignált? Talán, magam sem tudom, hogy miért nem támadtam le a lányt, és mivel az ő reakciója kedves volt, már nincs is kedvem egyelőre felpiszkálni a felvágott nyelvét. Egyelőre.
- Jó neked - most mit mondhattam volna? Én meg rászoktam, volt, hogy ennyit ettem egy nap. Biztos le is lehet könnyen szokni, de akkor a mozdulat, ami a zsebem felé ment, megszakadt és csak magam mellé engedtem a kezemet.
- Beszélgetést? Hmm - inkább nem fejtem ki mégsem, hogy amit ott leműveltünk, az egymás 'szogatása volt inkább, mint komoly beszélgetés. - De azért jófejség tőled - állapítom meg, mert én magamnak sem csináltam volna, hanem ott hagyom, vagy még be is szólok, mielőtt távozok. Elkötelezett a munkája iránt, ezek szerint, még ilyet? Pedig rohadt uncsi lehet, biztos vagyok benne. na, mindegy. A kis bókom is megköszöni, de hát nem ájul el tőle, mondjuk nem pisis kislány, hogy ha megdicsérik, hogy jól öltözködik elaléljon. Jó, miattam megtehetné, mert az megint egy másik kategória, de biztos van valakije, ha már ennyire jól néz ki.
- Nézd. Abban a helyzetben szerintem korrekt ajánlat volt - nézek rá félrebillent fejjel, kicsit somolyogva a nemlétező bajszom alatt. - Nem tudtam, hogy meg kell győzni. Ma nagyon kedves vagyok, az nem elég? - vigyorgok, majd inkább tovább terelem a szót az iskolára. Rég jártam itt, és biztos sok minden más, és nagyon sok meg nem.
- Kösz a tájékoztatást, mindent megtudtam - cinkeli a lányt és látja a kezét, ahogy morzsolgatja. Valószínűleg fázik, de mégsem megy el. Kicsit fázzon még, majd később kedves lesz és elengedi.
- Nos, tanulni. Az AMB nem sokra jó. Hogy miért mentem el? Az már egy másik történet. Nem tudod, Lyra Black jó helyre került? - utána kellett volna néznem, egy találkát megérne a dolog. Megszabadult tőlem, habár... a vége felé, már nem volt olyan rossz társaság.
- Amúgy ha fázol, elmehetünk egy melegebb helyre folytatni - tessék, milyen lovagias vagyok, hogy így hívom mégis randira. Jó, hát nem az, de az is úgy kezdődik, hogy találkoznak valahol és beszélgetnek. Szóval minden csak nézőpont kérdése.