A folyosóról betérve egy kellemes kis előtérbe érünk, ahol a titkárságvezető ül jobbra az asztalánál. Rajta keresztül lehet bejutást kérni az igazgatóhoz.


Ha belépünk az ajtón, szemben az ablak, előtte egy asztal, tele papírokkal, pennákkal, miegyebekkel. Mögötte az igazgató széke, előtte két bőr ülőhely az érkezőknek. Az oldalsó falakon könyvespolcok húzódnak a plafonig. Jobbra nyílik egy keskeny ajtó, amely a privát szobákba vezet. Balra egy kandalló, mellette cserepes növény a földön. A míves tapétájú falon egy óra és néhány kép függ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=874661#post874661][b]Sean Warren - 2024.03.10. 08:42[/b][/url]

Az embernek semmi kedve ilyen korán bájitalozni, ráadásul mostanában több az elméleti óra, mint a gyakorlati. Nem jó ez így, hiszen itt pont az a lényeg, hogy begyakoroljuk a bájitalokat. A hajamba túrva, elnyomva egy ásítást írom le a táblán látható dolgokat. Én vagyok a hülye, mert fél éjszakán át játszottam a szobatársaimmal, ahelyett, hogy aludtam volna. Végre megvertem Alvint két körön is, pedig eddig verhetetlen volt, de persze így sem lettem teljesen nyertes, mert amikor Aurél bealudt is jobban állt, mint én a végén. Ez hülyeség volt, most már tudom, és éppen ezért a pávát is meg a hozzám fűzött szavakat is késve érzékelem.
Páran hujjognak a tényre, hogy mennem kell az igazgatóiba, én meg csak vállat vonok és gyorsan bedobom a cuccaimat. Tuti biztos, hogy a vén boszi látta, amint az éjjelt nem alvással töltöm. Még két ásítás felfelé, és bár vezetnek, hogy biztos mindenki a folyosón is lássa, hova megyek, azért nem kapkodom el. Az ágyamat akarom és aludni, nem kioktatást kapni, de legalább a bájitaltantól megszabadultam. Kopogok kettőt és csak engedélykapás után lépek be, megütközve a tényen, hogy egyedül vagyok itt. Nem tetszik ez nekem, hát hárman csináltuk.
- Tanárnő! - biccentek tisztelettudóan, és odasétálok az asztal előtt álló székekhez. Nem nagyon szoktak ide hívni, de azért az még megvan, hogy hova ültetnek valakit. Lepillantva látom, hogy jól ki vannak már ülve ezek a székek, mintha valami renitens osztag lennénk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=874990#post874990][b]Sean Warren - 2024.03.15. 08:10[/b][/url]

- Um, helló. Csíp? - nem igazán köszöntem még bagolynak, és ami azt illeti, eléggé furcsán is éreztem magam a tény miatt, hogy most itt ülök. Mert, hogy menetközben, ha már hellyel kínáltak, elfogadtam. Viszont nem tudom, hogy mi az egyéb terv velem, és nem hiszem, hogy bagolymegőrzőnek szánnak. Elég fura szerep lenne, és nem is szeretnék egy bagollyal a vállamon sétálgatni. Tuti elkezdene terjedni a pletyka, hogy Kakasi szeretője vagyok, és hát ez inkább ne terjedjen el. - Bajban vagyok? - a kérdés jogos, mert hát mi másért lenne itt bárki is, de, ahogy végigveszem a dolgaimat, nagyon nem lehet belekötni semmibe. Maximum abba, hogy egy teliholdas éjjelen házon kívül voltam, de minden óvintézkedést elvégeztem, és épp bőrrel megúsztam. Én is, meg a velem tartózkodó is. Mondjuk ez a dolog terjedni kezdett, szóval lehet, hogy ezért rángattak be. Remek, a szexuális életemet kell majd megbeszélnem Kakasival. Oké, akkor már inkább a bagoly.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=877636#post877636][b]Sean Warren - 2024.04.28. 07:19[/b][/url]

Akkor jó, mert én is így tudtam, hogy nem tettem semmit. Vagyis de, de ha arról kell beszélnem Kakasival, hogy mi volt a faházban, akkor inkább hegy tetején élő remetének állok. Biztos, hogy nem fogom a szexuális életem vele megvitatni. Főleg, mert biztos vagyok benne, hogy a néni nagy spíler volt, és ha elmesélné az életét, akkor maradandó sérüléseket szereznék, azzal, ahogy elképzelem, ahogy a lába a feje fölé emelkedik. Brrr... mondtam.
- Az anyám már csak írásban kommunikál velem? - elég egy pillantás is, hogy tudjam, ő írta. Apró betűk, erős hurkok. Sokat jegyzetel, hát pszichológus, ezért fizetik, de az írásképe egészen rendben van még most is. A kezembe veszem, és zavartan pillantok rá, nem nagyon tudom, hogy mi van. Idő előtt felvettek az akadémiára? Remélem, hogy nem, mert nem is volt felvételim, és ha nincs felvételi, akkor széjjel fognak alázni. Azt pedig nem kellene, nagyon nem. Jaj madre, mondd, hogy nem csináltál semmi hülyeséget! Nem, az apám tutira leállította volna azzal, hogy ne bassza el az életemet. Szóval, bár gyanakodva, de elindulok a kibontás útján, és szembenézek anyám rövid, lényegre térő üzenetével. - Ez egy nagyon beteg vicc. - fejtem ki végül a véleményemet arról, amit leírt. Az apám nincs többé, haza kell mennem, Mina eljön értem, együtt megyünk haza. - Sajnálom, de ez nem vicces. Ez még az anyámtól is túl morbid.