A folyosóról betérve egy kellemes kis előtérbe érünk, ahol a titkárságvezető ül jobbra az asztalánál. Rajta keresztül lehet bejutást kérni az igazgatóhoz.


Ha belépünk az ajtón, szemben az ablak, előtte egy asztal, tele papírokkal, pennákkal, miegyebekkel. Mögötte az igazgató széke, előtte két bőr ülőhely az érkezőknek. Az oldalsó falakon könyvespolcok húzódnak a plafonig. Jobbra nyílik egy keskeny ajtó, amely a privát szobákba vezet. Balra egy kandalló, mellette cserepes növény a földön. A míves tapétájú falon egy óra és néhány kép függ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=868114#post868114][b]Kakasi Gabriella - 2023.10.07. 15:14[/b][/url]

Szó nélkül hagyta a férfi elmélkedését, amíg az igazgatói felé haladtak. Abban reménykedett, hogy a fiatalok kedélyes zsibongását fogja egész este hallgatni, erre Rudolf szavai elegyednek sétabotja kopogásának visszhangjával a kihalt folyosón.
 Az irodába érkezvén könyörtelenül csapta be maga után az ajtót és az asztalhoz lépve kezeit támasztotta le a szőlőfapálca előtt, csendben méregetve azt pár pillanatig.
 - Az a különbség, hogy azok odalent gyerekek, maga pedig elméletileg egy felnőtt ember - sziszegte ingerülten. Lecsavarta a bot végéről az ébenfa pálcát, puszta formalitásból motyogta el a varázsigét.
 - Priori Incantatem.
 Különböző színű fényvillanások és ködös sziluettek mutatták Rudolf utolsó varázslatainak listáját. Az asszonyság ajkai csalódottan préselődtek össze, egy suhintással hessegette el a felsejlő képeket. Eleget látott.
 - Semmit nem tudnék kezdeni a bűnbánatával. Ésszerűségre lett volna szükségem, ha már a gyerekek hiányát szenvedik ennek a tulajdonságnak. Mégis mit képzelt magáról? Pont maga! A legkorrektebb kollégáim egyikének tartottam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=868118#post868118][b]Kakasi Gabriella - 2023.10.07. 16:15[/b][/url]

Hirtelen csapott az asztalra a kérdés halltán. Csoda, hogy a súlyos gyűrűrengeteg nem vájt mélyedést a lakkozott fába a mozdulattól.
 - PERSZE HOGY NINCS RENDBEN! - kelt ki magából rekedtes hangon. - Higgye el, bennem nagyobb szégyenérzet kering, mint valamennyiükben együttvéve! Mit mondjak a Minisztériumnak, ha ez a fülükbe jut?!
 Megkerülte a férfit és illedelmesen hallgatta tovább a replikát, mert érezte magán is, hogy már az etikátlanság határát súrolja a saját viselkedése.
 - Maga a helyes magatartásával lett példamutató ebben az iskolában, nem ezzel a bohóckodásával - fordult aztán vissza. - Ezt próbálom a fejébe verni. A diákoknak példamutatásra van szüksége, nem ilyesfajta retorziókra. Nevetséges helyzetbe hozott azzal, hogy az egyik legjobb tanerőn kell most demonstrálnom a következményeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=868122#post868122][b]Kakasi Gabriella - 2023.10.07. 17:04[/b][/url]

Vastagkeretű okkuláréja mögött a szigorú arc ellenére szomorúság csillant, mikor felsorolták neki milyen tudással gazdagította Rudolf a varázsvilágot. Ezért volt ennyire zaklatott. Ilyen tanerőt kiereszteni a keze közül vétek lenne.
 - Nagyon sajnálom - nyekeregte halkan. Most sokkal inkább hasonlított egy vénséges öregasszonyra, mint pár perccel azelőtt. - Értékelem a kiállását, és látom, milyen szándék vezérelte, de nem fog tudni meggyőzni arról, hogy ez szükséges önfeláldozás volt.
 Az ébenfa pálca szerény kört írt le a levegőben, ami mozgásra bírt egy üres papírlapot és egy tollat.
 - Ezennel indítványozom Farkasházy Rudolf, tantestületi tag felfüggesztését, oktatói tevékenységének beszüntetését az intézményben, valamint megfosztom az Eridon házvezetői rangjától. Határozatlan időre.
 A toll hevesen szántani kezdte a papírost, a végére pedig egy hivatalos szöveg szegeződött az asztallapra. Az íróeszköz felette lebegett, arra várva, hogy mindketten megpecsételjék nevükkel a döntést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=868163#post868163][b]Kakasi Gabriella - 2023.10.08. 14:14[/b][/url]

Mosolya alábbhagyott, ahogy a férfiból tovább ömlött a szó. Gondolatait mélyen magábafojtotta, de látszott, hogy valami kikívánkozna belőle, csupán az illem most sem engedte neki, hogy kinyissa a száját. Bal kezének ujjai feszülten tartották az ébenfa pálcát. Mikor észbekapott, szabaddá tette azt és odakanyarította saját nevét is a papírra. Inkább más gondolatainak próbált hangot adni, bár azt sem volt kellemes kimondani.
 - Közel annyi időt szántam erre a hivatásra az életemből, mint amennyit maga ezen a világon töltött. Jogom van szomorúnak lennem. Rengeteg fiatalt fosztottam meg egy kivételes tanártól. - A sétabotot újra egybecsavarta, majd kimerültem támaszkodott rá.
 - Menjen haza most, Rudolf.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=873557#post873557][b]Kakasi Gabriella - 2024.02.11. 15:25[/b][/url]

Habár nem látszott az asszonyságon, örömmel és nagy reményekkel tért vissza a kastélyba. Nem sokkal előtte még új szemüvegkeret ügyében intézkedett, útjára engedte Ganymedest egy személyes hangvételű levévvel, s csakhogy az újonnan megítélt pozíciójával járó felelősséget is gyakorolja, egy rövid óvaintő üzenetet hagyott az iskola faliújságán az évnyitóval kapcsolatban.
 A titkárságon átjutva sétapálcája fejével kopogott az igazgatói iroda ajtaján, majd udvarias bólitással köszöntötte Rothman professzort.
 - Mondanám, hogy még élvezze ki az utolsó órákat, amíg nem harsog diákoktól az összes folyosó, de botorság lenne tőlem - jegyezte meg szerény mosollyal az asszonyság, ahogy lassan kihúzta magát és botjára támaszkodott. - Feltételezem, hogy ez még csak a könnyed, pepecselős része a dolgainak. Ám reménykedem, hogy némi terhet hajlandó lesz megosztani velem. Az iskola és az ön érdekeinek is jó szolgálatot fog tenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=874317#post874317][b]Kakasi Gabriella - 2024.03.03. 23:00[/b][/url]

Nem hozott jó híreket neki ma Ganymedes. Pedig ma nem érkezett levél a minisztériumtól. Éppen ezért különösen nehéz volt inkarnálnia a patrónusát és felmondani neki a pármondatos instrukciókat. Az állat kiszökkent a nyitott ablakon, Ganymedes pedig türelmesen meredt utána, várva, hogy ő mikor kap új feladatot.
 Az ezüstfényű páva méltóságteljes szárnycsapásokkal manőverezett az iskola tornyai közt, majd mikor megtalálta a megfelelő tantermet, beröppent és hang nélkül landolt a katedrán. A legtöbb diák felismerte, hiszen láthatták már a tanévnyitón is. Az oktató felé fordult és rázott tollain párat, mielőtt halkan elismételte volna gazdája szavait. Ezt követően Sean felé fordult, várta, hogy a tanár tolmácsolja a tömör üzenetet neki. "Fáradjon fel az igazgatói irodába", ez volt a végszó a patrónusnak, mielőtt az ajtó felé indult volna. Még nem tűnt el, készült mutatni az utat a fiúnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=874679#post874679][b]Kakasi Gabriella - 2024.03.10. 18:11[/b][/url]

A patrónus feladatát bevégezve szertefoszlott. Az asszonyság nem szólt még, csak egy lassú, megfontolt bólintással hagyta helyben a fiú szándékát az ülőhelyet illetően. Legalább nem kellett erre pazarolnia szavait, melyeket hosszú percek óta érlelt már a nyelve hegyén.
 A kis álarcos bagoly úgy düllesztette szemeit Sean-ra, mintha lenne fogalma arról, hogy a hírt igazából neki hozta. Apró karmaival belekapaszkodott az egyik asztalon heverő papírhalomba, hogy testével is megforduljon, ne csak a fejével. Előregörnyedt, ahogy néha a gazdája is szokta, mintha ezzel tenné tiszteletét a jövevény előtt.
 - Ő Ganymedes - tolmácsolta szokatlanul halkan gazdája, mikor érzékelte, mifféle érdeklődést mutat az állat a fiú iránt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=876746#post876746][b]Kakasi Gabriella - 2024.04.10. 14:18[/b][/url]

- Nem és nem, kedvesem. Mindazonáltal... Ami miatt ide kellett jönnie, sajnos szívszorítóbb. - Ráncos ujjaival előrenyúlt, hogy a kezében tartott két levél közül az egyiket a fiú elé helyezhesse. Azt, amelyiken nem a Minisztérium viaszpecsétje volt. Az az üzenet sokkal személyesebbnek tűnt, már a borítójáról, s a meggyűrt papír és az elkenődött címzés is ezt sugallta. Ganymedes odébb lépkedett kissé, de nem tágított Sean mellől.
 - Szeretném, ha tudná... - kezdett bele ismét az asszonyság, de elhalt a mondat vége. Inkább megvárta, amíg tisztázódik az ittlétének oka és Sean olvasni kezd.