[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=412&post=591494#post591494][b]Szalai Fédra Anna - 2016.05.03. 18:38[/b][/url]
Igazgatóhelyettes Úr
Jött rögtön, ahogy csak tudott. Felháborodásában még átöltözni sem volt alkalma, ugyanis már nem a szokásos kék kosztümjét viselte a kései órára való tekintettel, hanem csak egy szimpla fekete felsőt és egy farmert. Az volt az elképzelése, hogy a ma estét már csak egyszerű irodai munkával fogja tölteni, aztán pedig nyugovóra is tér... Ó hogy mekkorát, hogy mekkorát tévedett!
Kissé még a haja is kibomlik a sietségtől, az arca pedig eltorzul a felháborodástól. Mikor megtudta a hírt, szinte alig kapott levegőt, ennél súlyosabb mértéket pedig csak akkor öltött a helyzet, amikor ő maga is szemügyre vette a helyszínt. Csak azért nem ájult el helyben, mert sok csúnya dolgot látott már életében az aurorokkal való közös munkája során, így jobban bírta az átlagos nőknél a strapát. Ettől függetlenül azonban erősen a csúnya dolgok listájának élmezejében volt a mostani eset. Nem gondolta volna, hogy ezt pont a Bagolykő fogja produkálni, bár felkészítették arra, hogy semmi jót ne várjon... Na de ez aztán tényleg felháborító és mindennek a teteje, hogy ilyet egy iskolában...? És ha valaki megsérül? És egyáltalán hogy történhetett ez? És egyébként is, az igazgatóság hogyan hagyhatja ezt?
Így aztán első útja az igazgatói irodába vezetett, hogy elbeszélgessen kicsit egy-két illetékessel. Mondhatni tajtékzik, legszívesebben most záratná be az egész kócerájt. Olyan jelentést fog erről az esetről írni a Minisztériumnak, hogy ez a rémes hely csak úgy belekondul! Ha rajta múlik, olyan botrányt csinál ebből a mocskos és fertőző hozzállásból amelyet ez az iskolának nem nevezhető intézmény képviseli, hogy a következő ötven évben egyetlen jóérzésű szülő sem fogja ide íratni a gyermekét. Sőt, ha eléri a célját, megeshet, hogy soha. Bár a lelke mélyén még reménykedik, hogy szolgálnak neki valamiféle értelmes magyarázattal arra amit pár perccel korábban látott, magában már tudja – ezt egyszerűen nem lehet kimagyarázni.
Mikor megérkezik az ajtóhoz rögtön és türelmetlenül kopogtat az ajtaján. Egyelőre megőrzi modorát és viszonylag finoman teszi, de jajj az igazgatóságnak, ha kivárják a második kopogatást! Így sem teszik zsebre, amit a nő éppen rájuk készül zúdítani.