Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860983#post860983][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 21:52[/b][/url]

Ezúttal cipője a magas sarok ellenére is hangtalan, elvégre kopog helyette is a kőkos jelezve, hogy merre járnak. Ráérősen sétál Felhő mellett, meghagyva Katinak a lehetőséget, hogy rajta ücsörögjön. A kőkos ugyan csak robosztus, makrancosnak kicsit sem mondaná, de mégis inkább csak mellette sétál.
- A folyosó vagy az iskola? - kérdezi felpillantva, miközben átugrik egy kisebb víztócsát, inkább gyerekes szórakozás gyanánt, semmint szükségből. - Ez a folyosó kifejezetten fura hely. Találó a neve. Mintha az összes varázslat megbolondult volna. Biztos nem lesz baj Felhővel itt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860987#post860987][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 21:57[/b][/url]

Megértően bólogat. Ugyan nem küzd migrénnel Odinnak hála, de átérzi, mennyire megkeserítheti Kati életét a dolog. Nem is feszegeti nagyon a témát, inkább csak azon aggódik, hogy vajon ez a folyosó mennyire kerge. Felhő szerencsére eddig egészen nyugodtan léptet hátán a lánnyal, ő pedig ráérősen sétál mellettük.
- Áh, remélem, csak feleslegesen aggódom ezen. Azért kíváncsi lennék, mi okozza, hogy itt mintha senki sem tudna rendet teremteni. Pedig a gondnok egészen azt a benyomást kelti, mint aki bármivel elbír, itt meg mégis csupa furcsaság történik. Sikerült amúgy kiolvasnod a könyvet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860991#post860991][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 22:11[/b][/url]

- Akkor olyan, mint a rokonaim egy része. Rémesen komolyan veszi némelyikük, hogy aranyvérű, de  roppant mulatságos, amikor úgy viselkednek, mint aki egy évszázaddal le van maradva. Mondjuk a nagynagynénim elmúlt hatvan a dédpapi meg pár éven belül száz lesz, szóval ez nem áll messze a valóságtól - válaszolja felkuncogva a mondat végén, Nagyon ritkán látja őket, de olyankor nehezére esik rendesen viselkedni, már az elvárások értelmében. Mindig megkérdezik, mi vicces, ő meg aztán hebeg-habog, hogy semmi. Ez már az emlék kellemetlenebbik része, így hát jó témaelterelésnek bizonyul, hogy a könyvről kérdez, amit nemrégiben mutatott neki a prefekta.
- Ühümm - helyesen bólogatva, kíváncsi tekintettel pillantva a lányra.
- Ó, folytatása is van? Hópárduc? A végén még tényleg kedvet kapok kölcsönkérni. Pedig lehet, hogy lassan inkább az SVK meg a BBT tankönyveket kellene megennem vacsorára. Nagyon nehezek az év végi vizsgák? - érdeklődik, és még tesz is közben két lépést, mire észleli, hogy a kos léptei már nem kopognak a padlón, így hát visszafordul.
- Ó, minden rendben? Izé... tudok segíteni valamiben... valahogy? - kérdezi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860995#post860995][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 22:20[/b][/url]

- Óh, ezt nem is tudtam - vallja be. Tulajdonképpen mindebből igazán semmit sem tudott, pletykából többnyire legfeljebb annyit ismer, amennyit az Edictumból tud meg, azonban az iskolaújságot dacból nem olvassa már legalább két hónapja, mióta ő is pletykatéma lett. Mindez pedig feltehetőleg egyébként is valamelyik archivált számban lehet benne, ha azt nézi, hogy a gondnok bőven az apja lehetne. Megjegyzi azért, hogy akad néhány hasonlóan aranyvérű, ósdi szokásokat követő rokona. Jóízűen nevet fel Kati leírásán a rokonát illetően, mielőtt még ismét megszólalna.
- Ezt el is tudom képzelni a tanár úrról. Nálunk amúgy éppen ellenkezőleg, mindenki viszonylag korán, mert a dédpapi ragaszkodott ehhez. Szerintem mindenki fél tőle, Bercit kivéve, aki szándékosan bosszantja. A legutóbbi karácsonyi ebéden babarózsaszín, csillámporos dísztalárban jelent meg - osztja meg kuncogva. Ugyan nem ismeri közelebbről a fiút, de amikor évi kétszer eljönnek a kötelező családi pofavizitre, mindig alakít valami emlékezeteset a rokona.
- Á, akkor neked is új lesz. Majd beszámolhatunk a közös tapasztalatokról, ha valamelyikünknek előbb lesz szerencséje valamelyik tanárhoz - veti fel az ötletet, majd felajánlja a segítségét, látva, hogy a háztársának nehezére esik lekászálódni Felhő hátáról. Bólint is, nyújtva a karját máris. - Persze, nyugodtan. Ez a szagok miatt van? Mármint... nem muszáj válaszolni, nem akarok kíváncsiskodni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860998#post860998][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 22:34[/b][/url]

Nem igazán lepődik meg Kati reakcióján, miután leírja a talárt, ez ugyanis meglehetősen gyakori. Bólint kettőt is hirtelen a névre, majd még egy felet, mert abbahagyja a mozdulatot félúton, miközben újra megszólal.
- Albert, az SVK tanársegéd, az a nagy magas szőke Eridonos. Olyan nagyra nőtt, hogy a család amúgy zsiráfnak hívja. Tuti van két méter - osztja meg ezt a szerinte szintén szórakoztató részletet is, némi tódítással, mert a pontos számokat mégsem tudja.
- Huh, őróla apukám is mondta, hogy adjak hálát Odinnak, amiért már nyugdíjba ment - válaszolja Felagung említésére. Ugyan rémtörténetet nem hallott, de elhitte készségesen a dolgot, amit most Kati is csak megerősít, miután belemegy az alkuba, hogy majd szépen megosztják a tapasztalataikat a vizsgák kapcsán. Felajánlja aztán, hogy nyugodtan karoljon csak belé, és igyekszik a lépéseit háztársa tempójához igazítani, hallgatva a tőle már megszokható szabadkozás kíséretében feltett kérdésére a választ. Ki is szalad a száján egy meglepett 'ohh'.
- Nem, nem fogom - biztosítja máris róla Katit, hogy tényleg nem adja tovább az infót.
- És szeretnél is bájitalfőzéssel foglalkozni? Hátha ki tudsz főzni rá valamit, amitől egyszer sokkal jobb lesz. Az ilyenekért aztán még mindenféle díjakat is lehet kapni - állapítja meg még épp időben harapva aztán a nyelvére, mielőtt ismét kisebb családtörténeti beszámolót tartana, mert ha nincs mindenre is egy rokona valahol, akkor egy se.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=861003#post861003][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 22:47[/b][/url]

- Igen, ő az... ezt meg, hát én nem is tudom. Lehet van összefüggés, ki kellene nyomozni - veti fel, a nyomozás említésére pedig fel is csillan a szeme. Szereti az ilyesmit, nagyon is. Meg egyébként is, az apja is magas, legalábbis nála jó huszonöt centivel magasabb, és hát őneki megvan a maga érdekes háttere a témában végülis, mint azt nem is olyan régen megtudta. Tehát roppant érdekes a téma, ő szívesen kutakodna kicsit, hogy lássák, igaz-e a hipotézis. Közben segít Katinak állva maradni, lépéseit az ő tempójához igazítva és érdeklődve hallgatja a válaszát a bájitalfőzést illetően.
- Az jó. Én még nem tudom, hogy auror szeretnék-e lenni, mint apukám, vagy inkább sárkányokkal foglalkozni, mert imádom őket. Bár az is lehet, hogy csak... nem is tudom, író leszek, egyetemi előadó, és akkor valamelyikről majd én írhatom a tankönyvet akár vagy krimiket, amiben más nyomoz - kalandozik el kicsit. Ráér ugyan még kitalálni, de némileg azért mégiscsak frusztrálja, hogy mintha körülötte mindenki tudná, mit akar, neki meg ebből nem sikerült egyre leszűkíteni. Egyszer azért csak meglesz valahogy ez is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=861007#post861007][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.03.18. 23:19[/b][/url]

- A szellemeket is megkérdezhetjük esetleg, de kezdhetünk a portrékkal. Az Edictumra nem tudom, mennyire lehet alapozni - válaszolja némi gondolkodást követően. Az iskolaújsággal sajnos az a tapasztalata, hogy nem feltétlen állít igazat. Esetleg néhány diákot meg a manókat is felvehetik a listára az alapos nyomozás érdekében, ezt majd ki kell gondolni. Fejét ingatva hallgatja aztán háztársa fejtegetését az említett szakmákról.
- Hmm, hát apukám most tényleg nagyrészt irodában ücsörög, a sárkánykutató nagybácsim... háááát,.. azért ez igaz. Sven bácsi igazi vadember. Linnea néni nem, ő az akadémián... de az is papírmunka - dünnyögi kissé elkedvtelenedve, pedig amúgy milyen izgalmasnak hangzanak ezek elsőre, és mégis, Kati milyen jól látja. Persze nem lehetetlen, hogy talál még valami igazán neki való szakterületet, esetleg kiderül, hogy élvezi a papírmunkát, ez azonban nem itt és most fog eldőlni. Kati lelkesedése meglepi aztán, amikor megemlíti azt is, hogy a harmadik opció az írás lenne egyébként. Bólint is hirtelen, mielőtt még megszólalna. - Igazából csak próbálkozom, mesét írtam eddig csak, abban volt sok sárkány. De majd szeretnék egyszer könyvet írni. Valami jó krimit például varázslóknak. Meg akár megírhatom majd azt is, mit derítettünk ki és bedobjuk az Edictumnak, úgyis itt van valahol a szerkesztőség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=862157#post862157][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.04.04. 00:55[/b][/url]

- Szorítsunk sarokba egyet? - kérdezi kuncogva. Hirtelen el is képzeli azért, ahogy sarokba szorítanak egy tilosban járó szerkesztőt járőrözéskor és jól kikérdezik. Talán nem valamelyik mestertanonccal kell kezdeni, és akkor még mennek is valamire.
- Eléggé - látja be, hogy Katinak nagyon is igaza van. A vadregényesnek feltüntetett szakmák végső soron még unalmasak is többnyire, de legalábbis nem olyan élvezetesek, mint amilyennek lefestik őket. Jó a marketing. Csak az írás marad a listán, és ha már kérdezik, elmeséli, hogy mesét bizony már írt. Sok sárkánnyal, természetesen, mert ha egy bestia is van, amit imád, hát ez az.
- Ki másnak kéne? A hercegnek, aki megöli? - kérdez vissza, közben meg felcsillan a szeme. Ő igazán örülni tud ennek az információmorzsának, hogy nem egyedül gondolja úgy, hogy a sárkányoknak is lehet szurkolni a mesében.
- Márminthogy... ááááh - rakja össze a vámpírral már a képet. Elgondolkodva hallgat kicsit, akarna valami értelmeset mondani, de Katinak ma csupa olyan érve van, amivel nem tud vitatkozni, hiába akarna.
- Hátöhm, akkor ezt csak úgy lehet, ha az ember olyan lénnyé változik... de azt hiszem, ezt egyelőre passzolom. Hallottam, hogy van itt a környéken vérfarkas is, meg vámpír is, de olyan... nem irigylem egyiküket sem, azt hiszem - vallja be. Nem tudja pontosan mivel jár egyik vagy másik, csak amennyit olvasott, de az alapján önként biztosan nem választaná egyik létformát sem.
- Éppen ideje lenne. Most már muszáj lesz megírni ezt - dönti el határozottan. Ebből most már kutatás lesz, ha rajta múlik. - Csak azt kell eldönteni, hol is kezdjük pontosan. Talán listázni kellene az összes magas srácot kezdetnek?