32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium
Fejetlenség Folyosója - Erdőhegyi Merse hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 3. 13:40 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Mindennek van határa. Csupán Erdőhegyi Merse hülyeségének nincsen. Mivel fogalma nincsen róla, hogy mi a bántó, mi a szarkazmus, az irónia vagy esetlegesen a rasszizmus, ezért néha csinál olyan dolgokat, ami… you know… offenzív. Amikor még nem volt a tanoda lakója és tanulója, addig úgy képzelte el a mágusokat, ahogyan azok a mesekönyvekben meg vannak jelenítve. Színes talárok, hatalmas süvegekkel, amik szintén a szivárvány minden színében pompáznak. Így kért engedélyt a hétvégén, és lesétált Bogolyfalvára, ahol talált egy bohókás méteráru üzletet. Mindenféle anyagot vásárolt, s egy hét alatt megalkotta minden mágus rémálmát; egy olyan talárt a hozzá szerinte illő süveggel, mint amilyent te még soha a büdös életben nem volt szerencséd látni. Kezdeném a süveggel; kék, sárga és zöld színekben pompázik, selyem anyagból készül anyagok ezek, amit műgonddal készített természetesen. A talár piros alapon fehér pöttyös, és mindemellett néhány helyen kis bolytok találhatók mindkét ujján, és a talár alján is.
Ki is használja az alkalmat, hogy bemutathassa. Szombat késő délután van, körülbelül háromnegyed hat körül lehet, így elindul a kastélyban, hogy megcsillogtathassa szabó tehetségét.
Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 3. 14:21 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

- Szeretem a szombatokat – mondja egy nagyot sóhajtva a fiú, miközben hosszú lábain szinte fénysebességgel szökken végig a folyosó egy csendesebb részén. Ahogyan tovább halad, azt veszi észre, hogy a korridor további része sem túlságosan zsúfolt. Ajkait összeszorítva, kissé elgondolkodva, de még inkább gyanakodva emeli egymás elé lábait, akár egy mesehős azokból a nyulas mesékből. „Pszt! Nyúlrha vadászom” mondhatná akár ezt is, miközben lassított felvétel módjára közeledik egy sarok irányába. Ahogyan odaér pálcájáért nyúl – höhö, nyúl... érted -, noha mindezt a legjátékosabban teszi.
- Megvagy, gazember – mondja hősiesen artukálálva, miközben a levegőnek szegezi a varázspálcát. Senki sehol. Megvonja vállát, majd mint aki jól végezte dolgát indul tovább kakadu szerelésében a folyosón, ahol csak cowboyosan biccent egyet-kettőt néhány festmény irányába. A legtöbbjük teljes felháborodással nézik végig a vonuló piperkőcöt, aki persze ezt dicséretként könyveli el, pedig egyáltalán nem erről van szó. A festmények mélységesen megbotránkozva sutyorognak, hogy mégis mit képzel ez a gyerek magáról, hogy mágustanodába jön kicsúfolni a mágusokat.
Aztán csitt és csatt. Merse összerezzen. Szemei kitágulnak a félelemtől, de megtanulta a horror filmekből, hogy bizony utána kell nézni az ilyen dolgoknak, így a hangzavar irányába veszi lépteit. Titokügynek módjára oson, amíg el nem éri a hang forrását.
- Aztakutyamindenit – suttogja kislányos rémültséggel.
Egy srác fekszik a földön. Rajta egy lovagi páncél. Nem ítéli el persze a látványt; mindenkinek megvan a maga fétise. Kétségbeesve nyúl pálcájáért, majd a páncél irányába emeli kocsonyamód remegő kezekkel, még nem mondd semmit, csak masszívan retteg a következő lépéstől.
Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 3. 15:07 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Valljuk be férfiasan; fogalma nincsen róla, hogy milyen varázsige lenne az, amivel tudna segíteni társán. Nem kellett volna azt a szőke mosolyú, kék moso… azt a szőke hajú, kék szemű, szép mosolyú lányt bámulnia, hanem mellette figyelni sem ártott volna a bűbájtan órákon. Közeledik a kamera, és már szinte azt is láthatjuk, melyik pórusa vagy nyitva a fiúnak és melyik zárva. Szíve zakatol, akár egy vonattal is összecserélhetné az ember. Aztán gyorsan elvonja a figyelmét néhány szó, amit a szőke bozontú fiú intéz felé. Dráma királylány módjára kap mellkasához, elvégre „leműzték” a szerelését.
- Hogyha tudni szeretnéd… - majd nagyot nyel a fiú ideges tekintetét észlelve. – Öö, nem lényeges – megtöröli robosztus orrát leányos zavarában, majd egy halk torokköszörülés után újra felemeli a pálcáját. „Ha tudni szeretnéd, ez igazi selyem. És én készítettem” mondja ki magában, amitől máris jobban érzi magát egy kicsit. Ez az iskolai lét többször is felidegesítette az elmúlt pár hétben, mint amilyen ideges valaha is volt összességében 14 és fél éve alatt. Érdekes érzés ez a nem is tudom minek nevezzem.
A tea időre ismét idétlenül elvigyorodik, ahogyan látja magát és a lovagi páncélt, amint barátságosan kacagva ülnek egy farönk kisasztalnál teázni. Két kismadár száll el fölöttük, akik kis zsebkendőt visznek csőrükben, amit véletlenül a lovag felett borítanak ki, aki egy pillanat alatt megrozsdásodik. És ismét Merse idióta vigyorát láthatjuk, aki gyorsan felrázza magát, majd kimondja a varázsigét.
- Exlukhops – azonban a páncél meg sem mozdul, hiszen a varázslat csupán kisebb tárgyaknál működik. Ez a tárgy pedig bazinagy. Idegesen, levegőt kapkodva gondolkodik a lebegtető bűbájon, s mikor már mindenki feladná, eszébe jut, és magabiztosan a levegőbe mondja azt.
- Vingardium Leviosa – semmi nem történik. - Vingardium Leviosa! – mondja újra határozottabban, mire a lovagi páncél megmozdul. Nem sokáig tudja életben tartani a bűbájt. Egészen addig sikerül, amíg a srác keze ki nem szabadul, így pár centire az eddig beszorult kartól hullik a fogva tartó ócskavas a folyosó márványpadlójára.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. január 3. 15:09 Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 3. 15:56 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

A fiú keze kiszabadul. Egy pillanatra eltűnik az infantilis viselkedésmód Merse részéről, és végre normális embergyerekként láthatjuk. Kifúj egy jó adag levegőt tüdőjéből, miközben fekete szemeit a másik kékjeibe fúrja. Látja rajta, hogy minimálisan hálás – vagy csak szeretné ezt látni –, azonban azt is látja emellett, hogy nem felhőtlen az öröm. Hunyorítva vizsgálja meg most már nem a földön fekvő társát. Körülbelül egyidősek lehetnek, de még nem látta a toronyban, így meglehet, hogy egy másik házat képvisel. Noha a hideg, kék tekintetből inkább arra következtet, hogy mindegy melyik ház szülötte; nincsen kedve emberek között mozogni. A köszönetnyilvánításra szélesen elmosolyodik, és sötét szemei boldogan csillogni kezdenek.
- Igazán nincs mit, cimbora – indítja el öklét a másik felé, hogy megpecsételjék ismeretségüket egy ökölpacsival, de végül megérzi, hogy elvetette a sulykot. – Ezt jobb lett volna „cimbora” nélkül, ugye? – vakarja meg bal kezével tarkóját pálcájával.
- Mit is? – kérdez vissza, majd kínos érzéssel mellkasában elmosolyodik, és végignéz saját öltözetén. Kezd valahogy összeállni, hogy ez nem a legjobb öltözet ide. A festmények, most a srác… biztosan valami nem jó rajta. Pedig ő így emlékszik a mágusokra.
- Én készítettem – motyogja egy bátortalan mosollyal. – Szeretek varrni – folytatja. – Elég varázslós, nem? – mosolyog továbbra is, de már nem azzal az erővel. Majd idővel rájön, hogy nem kell ennyire erőltetnie a beilleszkedést, mert több hátrányát szenvedi el, mint előnyét élvezné. Nagyot nyel, majd még nagyobbat sóhajt.
- Nevetséges, igaz? – fel sem néz a másikra, csak a cipőjéig.
Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 4. 09:04 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Ti is hallottátok? Ez a koppanás egy jó nagydarab kő volt, ami Merse szívéről zuhant a mélybe, amikor is azt látja, hogy a másik – még ha csak egy leheletnyit is – megenyhülni látszik. A cimbora szót megpróbálja majd kerülni a közeljövőben. Túlságosan közvetlen és túlságosan próbálkozik. Be kell illeszkedni valamilyen úton-módon a varázstársadalomba. Mivel ezidáig valóban csupán könyvekből és mozifilmekből, mesékből tudta, hogy varázsló és boszorkány létezik. A következő pár percben hallottak miatt szépen, lassan leemeli fejéről a süveget, és azt szorongatva néz fancsali képet vágva a másikra, aki meg-megmosolyogja őt. Nincsen ezzel baj, de azért egy kicsit kellemetlen.
- Te – kezd bele és keresi a megfelelő szót. – Aranyvérű vagy?
Szúrja érdeklődő fekete tekintetét a másik szemeibe. Még gyakorolja ezeket a kifejezéseket, de azt tudja, hogy aranyvérű varázslók nagyon büszkék a származásukra, a félvérek normálisak, és a mugli születésűek kissé elhagyatottak. Legalábbis eddig ezt tapasztalta. Sőt, azt is hallotta, hogy az egyik évfolyamtársát sárvérűnek hívta egy rellonos nagylány, mire társa sírva elszaladt. Ezt nem teljesen érti azóta sem.
- Én is – bólogat serényen a kérdésre. Úgy néz ki, hogy ebből a szempontból is sorstársak. -  Merse vagyok – nyújtja jobb kezét a másik felé, s másik kezében sután lóbálja a süveget. – Nem egyszerű beilleszkedni – teszi még hozzá. – Azt hiszem, hogy nem is a legjobb a technikám – ezt már halványan mosolyogva mondja.
Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 4. 14:26 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Az egzisztenciális kérdések viharában elveszni látszik a két fiatal fiú. Érdekes, hogy egy közös pillanat mennyire össze tud hozni két teljesen külön személyiséget. Ezen is kicsit elmélázva tekint belső szemével a jövőbe, ami még mindig nagyon homályos számára. Lehet belőle igazi mágus vagy megmarad ez a kis mezei hülye gyerek, aki semmihez nem ért igazán? Nem tudhatjuk, hogy miből lesz a cserebogár, ugye. Gondolatmenetét csupán a másik rövid mágiatörténet előadása zavarja meg. Vagyis nem zavarja, csak visszahopponálja a valóságba. Érted? Hopponálja. Ez azért elég varázslós hasonlat volt, nem? Tehát, hozzáértést játszva hümmög egyet-kettőt a sztorin, majd hosszú mutatóujját vastag ajkai elé emeli.
- Ami azt illeti – kezd bele. – Elég varázslatos volt – mosolyog azon, hogy mennyire szép idők voltak azok a bizonyos otthon töltött gyermekévek. – De szó, mi szó – folytatja komolyabban. – Nem nagyon találkoztam varázslókkal és boszorkányokkal, csak mesekönyvekben – vonja meg vállát kissé elszontyolodva.
Örökbefogadott gyermekként nem tudja, hogy honnan is származhat, de még soha nem gondolt bele komolyabban, hogy talán vérszerinti szüleivel máguscsaládként funkcionálnának.
- Nagyon örülök, Karl – mondja kissé elharapva az „r” betűt. A magyar név ezután apró meglepettséget varázsol Merse arcára. – A Karcsit gondolom nem bírnád – jelenti ki alig érezhetően kérdéssé formálva, hátha mégis opció ez a becenév. – Mondjuk, a Karl elég macsó – mondja, majd szerényen mosolyogni kezd, miközben még mindig a süveget markolássza.
- Alul művelt vagyok még ezekben a témákban – gondol a varázsvilágra. – De azért kösz a biztatást – szorítja össze ajkait.
Hirtelen megszólal egy festmény, és Merse két lábon kihord vagy három szívinfarktust. Ehhez még hozzá kell szoknia. Nagyot nyel, és zakatoló szívéhez kapva fordul vissza Karl irányába.
- Hát, először felsétálok a toronyba, és leveszem magamról ezt – mutat színpadiasan végig testén, amit még mindig a máguskosztüm fed. – Aztán elmegyek kajálni, mert már kezdek farkas éhes lenni – osztja meg ezen gondolatát is a szőke sráccal. Újabb nagyobb sóhaj hagyja el ajkait, aztán felteszi a kérdést.
- Van kedved velem tartani? – tekint a kék szemekbe érdeklődve.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. január 4. 14:27 Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 7. 06:44 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

A nevek valóban nagyon fontosak. Mármint lehet, hogy mégsem annyira, de Merse mindenesetre nagyon meghatározó dolognak tartja. Ebben az esetben az érdekesség az, hogy a becézett formát sok olyan ember nem tudja elfogadni, akik túlzottan zárkózottak és szabálykövetők. Látszik Karcsin is, hogy eléggé elvan a saját kis világában, de a becézett forma elfogadása megcsillantott egy újabb fénysugarat friss ismeretségükben.
- Akkor Karcsi – motyogja inkább csak magának.
A festmények egyre jobban kezdik a károgást, sőt mivel most jobb dolguk nincsen, ezért más festményekről is átkúsznak a felbujtó portré mellé, és egyszerre kezdik el „osztani” a két fiatal srácot. Erről Merse megpróbál tudomást semmi venni, így ártatlanul a képek lakóira tekint, majd visszaemeli tekintetét a szőke fiúra, miközben fekete sörényét csóválja.
- Nem, Eridon – mondja mutáló, el-elcsúszó hangján. – Én sem tudom, hogy mások klubhelyisége merre lehet – teszi hozzá vállat vonva. – Csak annyit, hogy a rellonosok valahol az alagsorban vannak elzárva – enged meg végül egy mosolyt.
Tökéletes tervnek tűnik a Karcsié. Ezért Merse hevesen, egyetértően bólogatni kezd. Már túltette magát az öltözetén, noha eszébe nyilal a tudat, hogy a többiekkel még találkozhat útközben, és igencsak szeretné elkerülni azt a gusztustalan stílusú rellonos fiút, akivel éppen a napokban sikerült összerúgnia a port. Nem, Merse nem rosszalkodott. Inkább a másik fiú próbálta húzogatni a bajszát, de még idegesebb lett, amikor nem tudta kihorni az eridonost a sodrából. Mindenesetre, megjegyezte magának egy időre.
- Hát, köbö tíz perc, mire a toronyba érek, aztán a ruha csere – húzza el ajkait. – Aztán visszaséta a nagyterembe – vezeti le a másiknak. – Szóval, legyen inkább fél óra? – formálja végül kérdéssé, miközben hallja, hogy egy nagyobb diákcsapat indul el a folyosó elején. Jó lenne valahogyan megúszni, hogy találkozni kelljen velük, így feszülten várja Karcsi válaszát, s meg-megfordul a hangzavar irányába.
Szál megtekintése
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. január 10. 08:30 | Link

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Érzi, ahogyan izzadtsága izgatottan csúszik végig lefelé halántékától egészen állkapcsáig. Onnan nem tudjuk, hogy a ruhán vagy a márványpadlón végzi, de az biztos, hogy nem a melegtől történt mindez. Egyre közelebbről jönnek a hangok, s miután Karcsi is megfordul, hogy elintézze a dolgát a találkozásig fenn maradt fél órában, Merse fiam is úgy dönt, hogy meglépi a meglépni valót. Mélyet sóhajt, majd úgy dönt, hogy vámpír – már amit ő képzel el a vámpírról – módjára arca elé kapja köpenyét, és arcát takarva, szinte lábát húzva oson el az érkező diákok mellett. Hallani, hogy nem nagyon értik, hogy mi történik mellettük, sokan értetlenkedve horkannak fel, de Merse csak a túlélésért küzdve szalad végig a folyosón. Hamarosan egy kanyarban megpihen, és a falnak szorítja hátát. Szíve hevesen ver, majd’ kiugrik horpadt mellkasából.
- Ez meleg volt… - suttogja maga elé, miközben egy felette lévő festmény hangjára kapja fel a fejét. „Nekem mondod?” kérdi a festményen szereplő férfi, aki egy üstben fürdőcskézik, ahol bizonyára nem önszántából hesszel, elvégre mellette egy faun szerű alak, vasvillával nyomja vissza a forróvízbe folyamatosan.
Merse szemei szokásos meglepettséggel kidüllednek, majd inkább tovább száguld, hogy átöltözhessen, és végre megvacsorázhasson. És mi a legjobb? Egy új ismerőssel teszi majd mindezt.
- Szeretem a szombatokat – motyogja menetközben mosolyogva.
Szál megtekintése
Fejetlenség Folyosója - Erdőhegyi Merse hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium