A szobában több íróasztal és szekrény van, amelyek mindenféle iratokkal és könyvekkel vannak tele. Az asztalok előtt a tanárok dolgoznak, vagy épp egymással beszélgetnek. Délre néző ablakain mindig sok napfény árad a helységbe, melynek falát különböző portrék díszítik.  Az iskola tanárai gyakran lépnek be és ki a szoba nagy tölgyfaajtaján. Diákok csak ritkán és tisztelettudóan jöhetnek be ide, ha kopogásukra ajtót nyit nekik valaki...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866608#post866608][b]Hollósi Zalán - 2023.09.03. 22:15[/b][/url]

- Semmit - felelte Zalán tömören. Már csak ez hiányzott neki. Annak kifejezetten örült, hogy Albert nem volt éppen a látószögében, bár a hangja is éppen elég volt ahhoz, hogy feszültség legyen újra úrrá rajta. Kimerülten hunyta le a szemét és már éppen döntötte volna hátra a fejét, mikor az egyik portréból kiszólt egy asszony, akit egymás után követtek szajkóként a többiek.
 - Tilosban jár.
 - Tolvaj.
 - Rongál.
 - Tiszteletlen!
 - Befejeztétek? - Már a fiú nyelve hegyén volt egy sokkal paprikásabb replika, de hamar visszaszívta, mielőtt még újabb jelzővel bővülne az előbbi lista.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866612#post866612][b]Hollósi Zalán - 2023.09.03. 22:37[/b][/url]

- Köszönöm, de jó itt - felelte egy újabb sóhajt követően. A cipője orrát kezdte bámulni, ahogy lábait kinyújtotta maga előtt ültében. - Tanár úr.
 Ezernyi gondolat cikázott az agyában, de Albert idáig egyik szereplője sem volt. Szerette volna, ha ez így maradna. Bár fájt elismerni, egy fokkal jobban esett neki, hogy ő legalább nem üvölti le a fejét. Összekulcsolt jobb kezének ujjai görcsösen összeszorultak, majd ernyedtek aztán el hirtelen. A pálcája a mögötte lévő asztalon pihent, mellette a táskájával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866616#post866616][b]Hollósi Zalán - 2023.09.03. 22:57[/b][/url]

Fejét oldalra döntötte és újra szorított egyet az ujjain. Ajka enyhén megrándult, de ezt a másik nem láthatta.
 - Számít bármit magának, mit válaszolok? - nem volt tiszteletlenség a hangjában, de érezhető volt a különbség, ahogyan vele és ahogyan Kakasival beszélt. - Higgyen, amit szeretne.
 Komolyan gondolta, amit mondott, de közben mégis ambivalens érzések szorították a mellkasát. Inkább ezen volt megbotránkozva. A saját hangja annyira... idegennek hatott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866622#post866622][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 08:47[/b][/url]

Szemét a plafonra tapasztotta, mintha azt kérdezné Merlintől, hogy miért van ilyen röhejesen kifacsart humorérzéke, amiért ezt a beszélgetést végig kell ülnie.
 - Nos, örülök - préselte ki magából a megjegyzést. A portrék közül közben több is megüresedett, úgy látszott megunták Zalán szófukarságát és Kakasi sem volt éppen itt, hogy műsort adjon. Legalább az ő megjegyzéseiktől meg lett kímélve.
 - Gondolom a vak bizalma miatt kedvelik annyira. Népszerű tulajdonság. - bukott ki belőle hirtelen. Alig láthatóan az ajkába harapott, mert azon kapta magát, hogy épp kezdi feszegetni a határokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866624#post866624][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 11:20[/b][/url]

Ha nem azért ült volna ott, amiért, ezen talán még nevetett is volna. Igaz, hogy keserédesen. Valószínűleg eme tulajdonsága miatt nem üldözte el Autumn őt maga mellől. Zalánnnak kellett hozzá pár hét, mikor már különösebb ok nélkül megengedte, hogy leüljön mellé a nagyteremben.
 - Figyeljen, ez így is épp elég kínos anélkül, hogy rámerőltetné, hogy megismerjem magát. - fordult hirtelen hátra a székben. Arca kérlelő volt, karjait pedig már az ölébe ejtette, nem fonta össze védekezőn. - Kíméljük meg egymást az ilyen beszélgetésekkel. Magának nem kell megtudnia rólam olyasmit, ami egyből aláásná az úgynevezett bizalmát, nekem meg nem kell meghallgatnom a pályaválasztási krízisének a melléktermékét... Minden tisztelettel... - fakadt ki végül, hogy nyomatékosítsa: nem akar itt lenni vele, de nem akarja már erősebben sem kifejezni magát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866631#post866631][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 17:28[/b][/url]

Vissza akart fordulni, remélve, hogy ezzel le van tudva a dolog, de ez a válasz azért meglepte. Albert vonásait fürkészte, mennyire gondolta komolyan a kérdést. Merlin jószagú gatyája.
 - Semmit - motyogta aztán még mindig meglepettséggel a hangjában. Rue ezek szerint semmit nem mondott neki róla. Ez sokat elárult arról, mennyire szégyellte, ami kettejük közt történt. El akarta felejteni. Mintha meg sem történt volna. Ez most felért neki egy pofonnal.
 - Semmit - ismételte megsemmisülten, most már sokkal halkabban, amíg visszafordult az ajtó felé. Megint ökölbe szorította jobbját, arcán pedig grimasz futott át, mintha egyenesen fájna a neki a mozdulat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866636#post866636][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 19:46[/b][/url]

Hatalmasakat pislogott, hiszen rengeteg mindent zúdítottak kéretlenül a nyakába. Olyasmit, amit még annyira sem szeretett volna hallani, mint Albert élettörténetét.
 Autumn semmit nem mondott neki. Ez zaklatta fel leginkább. Az Edictumból kellett arra a sejtésre jutnia, hogy valami igaz lehet belőle, de a bizonyosság jobban fájt neki, mint egy pofon. Pont ezt akarta elkerülni.
 Beszédre nyitotta száját, de egy hang sem akart először kijönni rajta. Most azért nem mert a másikra nézni, mert attól félt, hogy arról mindent le fog tudni olvasni.
 Fején rázott egy halványat, mintha azzal ki tudná verni a fejéből a gondolatokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866647#post866647][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 23:38[/b][/url]

Izmai megfeszültek, úgy érezte, most már eleget hallott. Megfontoltan húzta ki magát ültében, szavait hasonlóan mérlegelte, de olyan halkan kezdte, csoda, ha Albert hallott belőle valamit.
 - Milyen álszent maga, Merlinre. Papol nekem itt arról, hogy mennyire nem akar ártani neki azzal, hogy közel engedi magához, és még van bőr a képén sírni a problémáján, amit ezzel már Autumn-ra is átruházott? - felállt a helyéről, égkék szemére viharfelhők úsztak. Ujjait úgy szorította, mintha benne lenne a platánpálca.
 - Közölném magával, hogy rácseszett velem. Nem tudom, miben reménykedett, de több mint valószínű, hogy én nem leszek már ott neki, amikor maga jószerével átkot szór a nyakára. - Zalán dühe elég bátorságot adott neki, hogy amíg beszélt, Albert felé tegyen pár lassú lépést. De még közel sem volt ahhoz, hogy befejezze. - Ha ezt tudta magáról már akkor, miért nem volt képes nemet mondani időben...? Félt, hogy fájni fog magának? Most meg kihátrálna belőle, hogy más takarítsa maga után a romokat - most már erősebben beszélt, de még mindig nem annyira hangosan, hogy a mögöttük lévő portrék értsék, mit beszél. - És még engem tartanak felelőtlen kölyöknek.
 Annyira elsodorta magával a méreg, meg sem hallotta Kakasi csizmájának kopogását, csak azt, amikor már az ajtó nyikordult. Az asszony kérdőn váltogatta pillantását közöttük, de végül Alberten állapodott meg, hogy van-e hozzáfűznivalója és magyarázata ahhoz a tapintható feszültséghez, ami a terem végében is érzékelhető volt. Majd koppantott egyet sétabotjával, hogy Zalánt mozgásra bírja, egyelőre sikertelenül. Valószínű egyenesen a Levita vezetősége elé fogja cibálni őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866652#post866652][b]Hollósi Zalán - 2023.09.05. 08:55[/b][/url]

Talán ha az éjszakai parádéja nem most történt volna meg és nem edződött volna Kakasi üvöltésén fél órán keresztül, félsz ébredt volna benne Albert iránt. De akkor sem borította volna a teljes igazságot a nyakába, ha pálcát szegezett volna rá. Ő nem fog mártírt csinálni magából.
 Jobbját nyújtotta, mintha csak ezért álltak volna olyan közel egymáshoz, hogy elköszönjön, de szemét nem vette le a férfiról.
 - Semmit. Magával ellentétben bennem volt annyi, hogy az ő érdekében lemondjak róla - felelt halkan és ő is közelebb hajolt, ám arcán düh helyett már csak szánalom és végtelen szomorúság tükröződött. - Szeresse úgy, ahogy nekem nem volt szabad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=866742#post866742][b]Hollósi Zalán - 2023.09.07. 10:35[/b][/url]

Hiába ment bele a beszélgetésbe, mintha Albert teljesen másmilyen valóságot ismert volna. Mintha azt hinné, miatta vágódott volna el Zalán egy lehetőségtől. Megint csak magával tudta elképzelni a képletet, mi több: a változójának tette meg önnönmagát. És ezt a levitás csak sajnálni tudta, mert nem fogja fűnek-fának elmondani a látomását, csak hogy megmagyarázzon egy általa már feladott játszmát.
 - Sokmindenről nem tud - fogott rá Albert kezére erősen. Ajka megrándult a mozdulattól és már a vele szembenálló is érezhette, miért. Mintha valami éles fúródott volna kettejük tenyerébe. - Tanár úr.
 Zalán csak lassan szakította el a tekintetét és hátrálva távolodott pár lépést, mintha attól tartana, hogy pálcát fognak rántani rá a tiszteletlensége miatt. Kakasi felé fordult és sietősen megindult a nő által mutatott irányba; a Levita tornya felé. Ujjait remegve nyitotta szét és vetett egy pillantást rá, órák óta most először.
 Egész tenyerén vékony vágások húzódtak, közepén pedig egy mélyebb seb árulkodott arról, hogy valami ténylegesen belefúródott előtte. Egy üvegszilánk. Jelentéktelen mementója egy sor elkövetett hibának, amelyet most véglegesen átruházott valaki másra.