37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa
Bogolyfalvi temető - Lena Felagund hozzászólásai (4 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. október 31. 19:30 | Link
Karola


- Persze tesó, megyek aludni. - Elnyomok egy kamu ásítást, hogy Lizi elhiggye, tényleg fáradt vagyok. Nagyon gyanakvó egy lány, mondjuk most lenne is rá oka, de egyébként inkább nincs. Mióta a suliba járok, úgy érzem, mintha kiszabadultam volna valami kalitkából és bekerültem egy másikba. Otthon a szüleink és a nagytesók, itt a nagytesók és nagypapi. Utóbbit könnyebben leszerelem, mint Liziéket, de most megnyugodva fordul a Rellon körlet felé. Míg el nem tűnik a kanyarban, addig én is loholok a Levita felé, azonban, ha már nem lát, irányt váltok és egy kis ügyességgel máris kilógtam a kapun. A terv első fele kipipálva. A többi már Karolán is múlik, de bízhatok benne, ügyes lány. Megszaporázom a lépteimet a falu vége irányába. Kerülöm a házunkat, mert akárki megláthat és akkor vége. Sajnos még nem tartok ott az illúziómágiában, hogy azzal leplezzem a kilengéseimet. Tudom, hogy nem lenne etikus, de ezt is be kell gyakorolnom, ha titkos ügynök akarok lenni. A titkos ügynökök jól tudnak rejtőzködni, így már nem is illegális. Megnyugodva folytatom utamat. Kiérve a faluból, a lámpák fénye is gyérebben hatol el, ahogy egyre kijjebb haladok. Elérkezik egy pont, ahol már szinte teljes a sötét, csak a puha fűszálakon csillog a sok-sok harmatcsepp. Furcsa neszek, surrogás, huhogás, reccsenés vesz körül. Egyedül vagyok, meg a majré. Erősen markolom a pálcámat, ahogy átlépek az alacsony kerítésen. Karola remélem eljön, mert én innen egyedül egy tapodtat sem mozdulok reggelig.
Szál megtekintése
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. október 31. 20:13 | Link
Karola


Nagy sokára, de lehet, hogy csak pár perc volt, nekem egy örökkévalóságnak tűnt, apró huppanásokat, és lépteket hallok. Félelmemben mozdulni sem mertem, megfordult a fejemben, hogy valahol máshol kéne lennem, mondjuk aludni az ágyikómban. Ha valami bajunk esik, nem fogja látni senki a temetőn uralkodó bűbáj miatt. Legalább hagytam volna búcsúlevelet! Ugyan! Mi bajom eshetne? Nyugtatom magam, hogy aztán újra frászt kapjak, ahogy egy hang megszólal a hátam mögött. A hideg verejték kiütközik rajtam, a jeges rémület fut végig a testemen. Megfordulok.
- Ahhh....majdnem meghaltam. De jó, hogy csak te vagy! Mit cipelsz abban a batyuban? - Elképzelésem sincs, hogy mi lehet benne, lehet, hogy meleg pulcsi vagy  ásó, lapát, lámpa. Hogy én ilyesmikre nem gondoltam. Hiába, kell mellém egy gyakorlatias emberke, aminek Karola tökéletesen megfelelt. Idáig eljöttünk, itt vagyunk, de valahogy már nem akaródzott beljebb menni. Bent még sötétebb volt, és mintha szürke árnyak mozgolódnának a sírok között.
- Me-me-merrre induljunk? - rebegem a félelemtől zsibbadt ajakkal. Talán jobb lenne a szélén maradni, ahol kicsit több a fény, és ki tudunk hamar ugrani, ha valami történik. De az a gyávaság próbája lenne, úgyhogy Karola döntse el, mi legyen a további cél, de azért adok három lehetőséget.
- Arra vannak a régi tanárok sírjai, arra a már kiásott csontok, maradványok, amarra pedig a közös sír, ahová a gazembereket temetik. -
Szál megtekintése
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. október 31. 21:06 | Link
Karola


Mindjárt eldobom az agyam, hát nem kinevet? Először jól el akartam küldeni a fenébe, aztán meggondoltam magam. Nem lenne egy szerencsés lépés. Inkább én is kényszeredetten röhögtem egyet.
- Jó, hogy eljöttél. Meg az is, hogy nem hoztál fiút magaddal. Úgysem tudnának megvédeni egy szellem ellen például, nem gondolod? Mit tudnának csinálni vele? Megölik? - ezen már valóságosan is nevetnek kellett. Hangom sokáig visszhangzott a sírok kövei között elhalva. Viszont csalódtam, hogy nem hozott magával ásót, kaszát, kapát. De a cuc egy valamire azért jó lesz.
- Könnyebben tudsz majd szaladni, ha eldobod. - Ezen is jót kacagtam, de már kínomban, mint fergeteges jó kedvemben. Liziéknek volt már hasonló kalandjuk itt, el is mesélte egyik este. Még kisebbek voltunk Daviddel, aztán egész éjjel nem aludtunk, csak a lámpa mellett reszkettünk. Nem mertem kimenni pisilni sem, hátha kint vár ránk a halál.
- Liziék is mondtak valami ilyesmit. Jó lenne egy rakás kinccsel hazatérni! Gondolod, hogy a régi igazgatóknak ennyi pénze volt, hogy ideásták a kincseiket? Van nálad lapát vagy valami? - Lehet, hogy ásnunk kell, de közben csontokat, szétporladt maradványokat, egyebeket is találhatunk, sőt még a halottak szelleme is itt lehet. Őrzik a test nyugalmát.
- Igazad van, menjünk akkor oda. Ha kincset ne találunk, de hátha lesz mégis valami tárgy vagy pálca, amit vele temettek el. - Meggyújtom pálcám végén a fényt, legalább annyit lássunk, hova lépünk. Meg hátha a szellemeket is elriasztjuk ezáltal. Én nem vettem észre semmit, csak azt, ahogy Karola elkapja a karomat. Ettől ijedtem meg iszonyatosan.
- A frászt hozod rám. - Bevilágítok a tömény sötétbe, de csak gomolygó füst és köd pamacsok látszanak a fénycsóvában.
- Nincs ott semmi. Menjünk tovább! - Bizonytalan vagyok, mert mintha a gomoly alakot öltött volna, és kísérteties hang is hallatszott. A fülemben dobolt egy mély, erős, de halk férfi hang. "Menjetek innneeeen! Menjetek inneen!" Megszorítom Karola karját, de a hang egyre hangosabb, ahogy közeledünk a tanárok sírjaihoz. Kutatva nézem az arcát, vajon ő is hallja?
Szál megtekintése
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. november 6. 00:06 | Link
Karola


Nem voltam biztos benne, hogy bármelyik fiú háta megfelelt volna arra, hogy elbújjunk mögötte, ugyanis az első furcsa mozgásra, már csak messziről látnánk őket, ahogy szaladnak haza. Rossz véleménnyel voltam a fiúkról, elvégre van egy ikrem, aki fiú, így jól ismerem a fajtájukat. David roppant jó fej, különben nem lenne a testvérem, de bátorság terén van mit pótolnia. Most sincs itt.
- Ááááá, csak hátulról látnád őket. Hívtam amúgy Davidet, de megmondta kerek perec, hogy ő ide, éjfélkor, soha. - Ezzel a fiúk kérdéskörét lezártnak tekintem, így a beszélgetés Karola pakkjára terelődik. Én nem hoztam ennivalót. Úgy gondoltam, hogy csak kibírom azt a pár órát, meg eleve a temetőben nem lenne illendő piknikezni. Ahogy ez a gondolat végigfut rajtam, azonnal tudom, hogy de, attól még nyugodtan ehetünk majd, ha arra kerül a sor, és bár húzom Karola agyát, hogy dobja el, ha menekülni kell, azért sajnálnám a muníciót így elvesztegetni.
- Tudod mit? Lehet, hogy lekenyerezhetünk vele pár szellemet. Azt hallottam, ezek mindig éhesek. - Egyre jobban belelkesedve hallgatom Karola szavait, látom szemeit csillogni a gyér fényben, amit a Hold szolgáltat, és engem is elkap a harctéri ideg.
- Fúúúú, az klassz lenne. Vagy esetleg varázspálcát, amit az öregekkel együtt temettek el. Azt biztosan találunk - bólogatok hevesen, teljesen beindulva. Kérdés, hogy működne-e vajon még és ha igen, jól vagy torzultan? Két lehetőség van. Vagy a földben több manát szívott magába, vagy teljesen szétrohadtak a varázsszálai. Mindkettő nagyon is lehetséges, amennyire csekély tudásom alapján képzeltem. Bár, mint kiderült, ásószerszám nincs nálunk, de kitalálunk valamit. Bólogatok a lány ötletére. Két ilyen talpraesett lány, mindent megold. Az első feladat máris jelentkezik, egy férfi szellemszerű lény személyében. Először nem is akarom elhinni, hogy tényleg hallok valamit, de Karola is hallja, aztán már látjuk is mindketten. Ketten nem hallucinálhatunk egyfélét, hacsak nem illúziómágiáról van szó. Foglalkozási ártalom, hogy mindenhol azt látok, érzékelek, de van a kezemben eszköz arra, hogy meggyőződjek róla, mi a valóság és mi nem az. Kapóra jön, hogy társam mögém bújik.
- Igen, én is látom, de mindjárt kiderül, hogy nem-e illúzió, és valaki tréfát űz velünk. - Elmondom a varázsigét, és ha illúzió, akkor látnom kell a szálakat, amik létre hozzák. Nem látok semmit.
- Hát az biztos, hogy nem illúzió, viszont nekem kell egy régi pálca, valamelyik tanártól. Menjünk tovább! Adj neki egy szendvicset, hátha éhes! - Magam sem bíztam ebben a módszerben, de hátha. Csodát láttam már saját szememmel, lehet most is az lesz.
- Ha nem kell neki a szendvics, akkor kitalálunk mást. Megkérdezzük, hogy mit kér azért, hogy átengedjen. - Az immár teljesen alakot öltött férfi szellem, egyelőre csendben szemlél minket, bár karja a kijárat irányába mutat.
Szál megtekintése
Bogolyfalvi temető - Lena Felagund hozzászólásai (4 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa