Ha lekanyarodsz a Boglyas térről balra amerre a lakósor kezdődik, és a második ház után elkanyarodsz jobbra egy kis utcán át egy nagy területre jutsz, melyen számos színes, és tekergő játék kapott helyet. Vannak itt különböző mászókák, melyek alagutakkal vannak tarkítva, hinták, csúszdák több méretben, és formában. A legmagasabb csúszda majdnem két méter magas és rengeteg kanyar van benne. Mindegyik képes hangot kiadni, ha a gyermek még nem múlt el tíz éves. Vannak forgó és ugráló játékok, melyek direkt úgy lettek kifejlesztve, hogy lekössék és mégis fejlesszék a kicsik ügyességét. Természetesen a szülőkre is gondoltak, így a kő asztalok két oldalán szintén kőből készült padokat helyeztek el, hogy amíg a kicsit játszanak a felnőttek tudjanak kicsit beszélgetni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=860920#post860920][b]Karamakov Léna - 2023.03.18. 00:22[/b][/url]

Teljes káosz. Minimum a világvége közeledik, mamuska és papuska mégis olyan büszkeséggel és örömmel vannak, mintha Horognak tanítottam volna meg a szaltózást… pedig csak iskolába kell mennem. Hogy a cúg fújja ki a száját annak, aki kitalálta ezt a szabályt! Eldöntöttem rég, hogy mivé leszek: kém. Ha már megvan a hivatásom minek erőltessem meg magam iskolával?
Lábaim a mászókába akasztva lógok fejjel lefelé, kétségbeesett arcom kezd pirosodni és még duzzogni sem tudok rendesen. Nem az én ötletem volt, ha én dönthetek, lehet jobban viselem. Vörös tincseim söpörnek félre néhány kavicsot, amikor felhúzom magam és a csúszdán lecsúszva annak az alján maradok. Térdeimre támasztom könyököm, és a nadrágomon tátongó lyukat kezdem birizgálni. Nem akarok nagylány lenni még. Nem akarok elszakadni a csapattól. És legfőképpen: nem akarom otthagyni a faházat...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=861143#post861143][b]Karamakov Léna - 2023.03.22. 11:51[/b][/url]

Rettenetesen irigyelem a többieket, főleg Csalit, aki közlegény létére a legtöbbet fog az előkészítőben maradni. Még Vezér is marad, én pedig teljesen ki leszek hagyva, mert ezek után úgy fogják érezni eltörpülnek a nagyiskolás létem mellett. Ha pedig én elmegyek, jönnek velem a békák is így aligha lesznek profi kémek a Faháznál. Álljon meg a menet! Miért is kell nekem otthagyni azért a Faházat, mert iskolába megyek? Nem akarok felnőtt lenni, aki olyan kiábrándultam sóhajt, mintha nem is léteznének trollok! Föl-alá akarok járkálni izgulva a közelgő sárcsata miatt, szalutálni, Csaliékat megviccelni, kiáltványok miatt veszekedni és nagyokat nevetni. A birodalmunk térképét szeretném a homokba rajzolni, miközben vázolom az inkognitóban osonó tervemet, és nem bezárva lenni egy nagy kastélyba, mint valami béna hercegnő, aki megmentésre szorul. Annyira biztos vagyok ebben, mint abban, hogy nem szabad a Pramberger tér felé császkálni még nappal sem! De nem ott vagyok, hanem a játszótéren, kivételesen betartva a szabályt.
A köszönésre először fel sem nézek, mert ugyan ki a csuda szólna nekem, aztán csak-csak megemelem elkámpicsorodott tekintetem. Nem ismerem a civilt.
- Szia - sóhajtok gondterhelten, arcom csak jobban a tenyerembe folyik. Mint egy levegővel megtelt békapofa. - Minek, ha úgyis nemsokára máshova fogok járni? - két vállam szalad fülemig, majd esik vissza súlyos terheivel. Mamuska és papuska így is lekapnak majd a tíz körmömről, ha megtudják, azt meg pláne, hogy nem egyenesen hazafelé vettem az irányt. Majd Horogra fogom. Ahogy az ötlet, úgy a békám is előbukkan, táskámról a térdemre ugrik és kuruttyol egyet. Nem édes? Vigasztalna. Szám széle minimálisan görbül, de mintha soha ott se lett volna, gyanakodva nézek fel a lányra. Lehet ő is kém? Á, közembernek mondaná a szakmai tudásom.
- És neked? - billen oldalra a fejem, vörös hajzuhatagom beteríti Horog kis nyálkás testét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=861970#post861970][b]Karamakov Léna - 2023.04.02. 11:26[/b][/url]

Arcom csak jobban tenyeremre nehezedik. Mire újra felpillantok, már nem ott van, hanem egy padra teleportált. A kérdésre, majd a megvilágosodására csak bólogatok egyet-kettőt, hogy nagyon jól látja a krízisemet. Csak éppen ezen senki nem tud segíteni: el van könyvelve, hogy fel kell nőni. A mamuska szerint, így is éretlen vagyok a koromhoz képest, - jelentsen ez bármit - és jót fognak tenni a sulis új barátok. Szerintem meg van elég barátom. Azért én tovább cirógatom Horog buksiját, róla pedig oldalasan nézek a lányra.
- Ő Horog - ujjaimat kinyújtva hagyom, hogy beleugorjon a tenyeremre és ott hesszeljen tovább. - A legjobb barátom - nyomatékosítom egy hatalmas mosollyal. Visszafogottabb lesz, mert szkeptikusan kell méregetnem a civilt mielőtt választ ad. Szemem csillan meg.
- Az órákat csak úgy ki lehet hagyni? - lehet nem is lenne olyan rossz ez a váltás! Álljunk meg erre a pillanatra!
Fejem oldalra billen, úgy bólintok a szavaira. Tényleg jó néha egyedül, sőt, néha úgy a legjobb. Kivéve, ha a másiknál van gumicukor. Mondjuk mindenféle rémtörténetet hallottam már a papuséktól. Pillantásom csüng a zacskón, aztán megrázom a fejem. - Talán később, de köszi - mosolyodom el, majd felé tolom Horgot. - Szeretnéd megsimogatni, Zóra? - kérdezem, aztán ha szeretné, Horog úgy is odaugrik hozzá. Csak egy biccentésembe kerül.
- Én Léna vagyok, de Békának hívnak - vonok vállat. - És nem, a többiek még maradnak az előkészítőbe. Szerencsétlen módon van köztünk korkülönbség, én mondom neked. Pedig a legjobb csapat alakult ki. - csóválok a fejemen. -  Horog és a többi békám persze jön majd velem, de mégis csak más lesz az egész - a Faházat nem fogom ebbe belevonni, mert a végén még megtudja hol van a bunkerünk és akkor kiadhatja a Vezért is.