32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Elisabeth Lovelace
INAKTÍV


- - mother;;
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 280
Írta: 2013. április 7. 20:28 | Link

Richard;;        
outfit;;           



Az egyik koszos sarokban ültem már több, mint két órája és egymás után rendeltem a whiskey-kólát. Bár inkább volt whiskey, némi kólával, de így volt jó. Elég erős volt és már sikerült elég rendesen be is csípnem tőle, így pedig nem is fájt annyira a tény, hogy megint vége van. Újra és újra megszívtam. És most megint. Az érzést pedig nehezen viseltem el, de így a részegség határán kezdtem magam jobban érezni. Tudom, egy nőnek sosem szabadna ilyen állapotba sodornia magát, de most valahogy nem tudott érdekelni ez az egész, csak ki akartam törölni mindent. Egy részem, ami képes volt még tisztán gondolkodni, tudta, hogy úgysem lesz sokkal jobb, csak egy fejfájós, másnapos reggel, de ez nem volt számomra lényeges. Könnyebb volt inni, mint szembenézni a valósággal és a családommal, akiknek még mindig nem mondtam el, hogy az eljegyzésem könnyen jött és könnyen el is ment. Talán túl korai volt, vagy csak túlságosan reménykedtem benne. De mindegy is, most a whiskey tömény íze minden felé emelkedett, eltemette egy időre a fájdalmat és ameddig fizettem a pincérnek, nem volt probléma egyetlen ital sem, nem szóltak meg, hogy most már sok lesz. Ezért is nem mentem a pubba, hanem ide. A csárdát amúgy is jó párszor meglátogattam már életemben, legalábbis, mióta lejártam a faluba az iskolából, ismertek is ezért, és most ez pluszban jó volt. Csak ültem és bámultam magam elé és ittam. Nem sírtam, nem agyaltam a történteken, magamba zuhantam és hagytam alkoholba fulladni magam.
Utoljára módosította:Elisabeth Lovelace, 2013. április 7. 21:24
Hozzászólásai ebben a témában

ex-rellonos || évfolyamelső
2011/12-es kviddics évad őrzője

szemem fénye, Rea. || Tomom <3

Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. április 7. 21:18 | Link




Elisabeth


Áh, a csárda. Tökéletes hely ez olyan számára, aki jelen esetben, legszívesebben szembeköpné saját magát azért, amiért Ő a következő ember, aki megbántotta és fájdalmat okozott Elisabeth-nek. De nem tehetek róla, ez nem alakulhatott volna másképpen, mert még fájdalmasabb kimondani az igent úgy, hogy az tulajdonképpen nem.
Úgy döntök este kicsit legurítok némi alkoholt a garatra. otthon tele vagyok piával, de az hogy nézne ki? Egyedül, otthon iszok. AZ alkoholizmus egyik tünete, szóval ezt elpalástolva úgy vélem, sokkal jobb, ha emberek közt iszok. Akkor kevésbé vagyok beborulva. Felkapom a szűk szabású farmerem, egy elegáns cipőt, egy fehér trikót és egy fehér inget, ami kellőképpen megfeszül a karjaimon, kigombolom három gombját, felkapok egy szövet kabátot, és leviharzok a csárdába, hogy teljesítsem a kitűzött célt: inni.
Beérve, körbe sem nézek, az első eldugottabb asztalnál leülök, és intek a pincérnek.
-Whiskey-t tisztán. A legminőségibbet.
Utasítom, az csak bólint, és elviharzik a rendelésért, majd kisvártatva ki is hozza azt, én pedig egy húzással leöntöm.
-Még.
Mondok csak ennyit, s ismét eltűnik a felszolgáló, majd visszatér egy újabb pohár bánatölővel.
Azt is lehúzom, aztán magam elé bámulva, az ujjaimmal kezdek dobolni az asztalon.
Hozzászólásai ebben a témában

Elisabeth Lovelace
INAKTÍV


- - mother;;
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 280
Írta: 2013. április 7. 21:41 | Link

Richard;;        
outfit;;           



Nem is tudom, mikor ittam ennyit utoljára bánatomban, de most ez kifejezetten jól esik. Már nem érzek semmit, csak kellemes mámort, és áldom az eszemet, amiért ide nem tűsarkúban jöttem. Azt hiszem, komoly gondjaim lennének most azzal. De így egy újabb probléma kilőve. És ami azt illeti, úgy érzem semmi sem lehet probléma. Még az sem, hogy az előbb láttam belépni a csárdába. Józanul azt hiszem, most összeszorulna a szívem, s a sírás kerülgetne, de így minden rendben van. Vagy legalábbis ilyen érzés. Megiszom a poharamban maradt kólás whiskeyt, majd felálltam és a pulthoz sétáltam, némiképpen ingadozó léptekkel.
- Egy üveg whiskeyt kérek - azzal letettem a tartozás és az üveg árát a pultra, majd meg is kaptam cserébe a rendelésemet. Aztán kissé bizonytalanul, de elértem addig az asztalig, ahol Richard ült. Kibontottam az üveget, és újratöltöttem a poharát.
- Szép estét neked is! - köszöntem, majd leültem vele szemben. Az arcomra kiült a tipikus, alkoholgőzös, bárgyú vigyor, miközben próbáltam egy tincset kisöpörni az arcomból, sikertelenül. Hülye voltam, kifelé kellett volna vennem az irányt, és menekülni saját magam elől, de a whiskey miatt minden rendben volt és semmi sem fájhatott. Nagyjából öt nap telhetett el, hogy kisétáltam Richard ajtaján, és most itt ültem vele egy asztalnál, teljesen szétcsúszva. S mindez mit sem számított.
Hozzászólásai ebben a témában

ex-rellonos || évfolyamelső
2011/12-es kviddics évad őrzője

szemem fénye, Rea. || Tomom <3

Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. április 7. 21:53 | Link



Elisabeth


Nem részegedek le többet. Soha. Felelőtlen lenne, főképp magammal szemben, ezt már nem tehetem meg. Felkapom a fejem egy igen ismerős hangra, tudtam, kinek a szájából cseng elő. A mintás nacis lány felém fordul, és kissé ingatag léptekkel indul meg, majd újra tölti a poharamat, én pedig egy hajtással kiiszom azt ismét. Sajnos a múltbéli életemnek hála, jól bírom az alkoholt, elég sokat kell innom, hogy elveszítsem a fejemet. Annak az Ifensnek ez volt egyetlen haszna a jelenre nézve.
Ránézek Elisabethre, így még nem nagyon láttam. Sőt! Egyáltalán nem láttam.A kis angyali, bájosan mosolygó, szépséges hölgyből egyszerre csak áramlik a pia szag. Lassan eltűröm a tincset, ami zavarja, és ránézek.
-Elisabeth, teljesen részeg vagy! Miért csinálod ezt?
Vonom kérdőre és igazából totálisan értetlenül állok a szituáció és a történtek előtt.Aztán felállok és a lány mellé lépek.
-Na, gyere, haza viszlek!
Nyújtom ki a kezem, hogy belekapaszkodhasson. Első tervem az volt, hogy lerészegedek, de aztán már nem vagyok a régi, és képtelen lennék megtenni azt, meg Elisabeth-et látva, ha én is felöntenék a garatra, nem tudom, ki vinné haza és ki védené meg a haza vezető úton.
Szörnyű szembesülni azzal, hogy miattam taszította magát ilyen mélységekbe, de innen már csak felfelé vezet az út.
Hozzászólásai ebben a témában

Elisabeth Lovelace
INAKTÍV


- - mother;;
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 280
Írta: 2013. április 7. 22:17 | Link

Richard;;        



Teljesen kész voltam, nem voltam magamnál, valószínűleg nem is fogok rá emlékezni, de nem is ez volt fontos. Sokkal inkább lényeges volt az, hogy a harmadik számú ex-vőlegényem itt ült velem szemben, és én újabb adag whiskeyt eresztettem le a torkomon, nem törődve az előttem lévő pohárral, csak úgy, az üvegből.
- Mondhatnám, hogy miattad, de tuuuuulajdonképpen, nem - válaszoltam a kérdésre, félredöntöttem a fejemet, s hagytam, hogy eltűrje a tincset, amire én képtelen voltam. - Az igazság az, hogy magam miatt... iszom - elnevettem magam, majd újra meghúztam az üveget, miután megint töltöttem egy pohárral Richardnak. Kissé akadozva, elnyújtva beszéltem, mindez mégis normálisnak tűnt. Jól éreztem magamat, nem fájt semmi sem, és ettől minden megoldódott. Aztán láttam, hogy Ifens felállt és felém lépett. Hazavinni?
- Nem - jelentettem ki meglehetősen tisztán. - Nem megyek sehová - tiltakoztam ismét, miközben a fejemet ráztam. Szóba sem jöhetett arról, hogy én bárhová is elmegyek innét, míg az üveg ki nem ürül. Két lehetősége van, vagy segít, vagy nem. Abban az esetben, ha nem, akkor még rosszul is leszek, nem csak holnap reggel, hanem ma éjjel is, de ez van. Belefér. A másnaposság majd eltereli a figyelmemet a problémákról.
- Nem kell rám vigyáznod, már nagylány vagyok - ráztam meg ismét a fejemet, és a tincs, ami ellen küzdöttem, újra előkerült, de már nem is érdekelt az sem.
Utoljára módosította:Magyar Ákos, 2013. április 17. 12:59
Hozzászólásai ebben a témában

ex-rellonos || évfolyamelső
2011/12-es kviddics évad őrzője

szemem fénye, Rea. || Tomom <3

Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. április 7. 22:51 | Link

Elisabeth

Teljesen berúgott. Igen, a beszéde inkább szánalmat ébresztő, mind sem vicces, éd a legszörnyűbb, hogy mindez miattam van.
-Na jó, nem érdekel!
Mondom, és fogom, a pulthoz sietek, rendezem a tartozásom. Ezt követően ahhoz az asztalhoz lépek, ahol Eli cuccai vannak, felkapom Őket, majd visszamegyek hozzá, és feladom Rá. Végül én is felöltözök, intek a pincérnek, és felkapom a lányt. A pincér megértően és segítőkészen kinyitja nekem az ajtót, én pedig biccentéssel köszönöm ezt meg, s köszönök el, egyben.
-Akkor most haza megyünk!
Jelentem ki, és ha a lány kapálózik fogom és a vállamra dobom, aztán csinálhat amit akar, fejjel lefelé.
Természetesen nem hagyhatom ilyen állapotban egyedül, hogy bolyongjon, így fogom és a hotel felé veszem az irányt, ahol már várja az ágya és a cuccai. Útközben csak annyit látok, hogy néha dühöng, néha pedig be-be alszik. Meg kell hagyni nagyon aranyos látvány így részegen is, de azt hiszem holnap meg fogja köszönni Nekem, hogy nem hagytam, hogy ájulásig igya magát. A hányás így sincsen teljesen kizárva. Mondjuk arra próbálok felkészülni, hogy ne az én nyakamba zubogjon az egész, így folyamatosan figyelem a lány vonásait és mozdulatait. Ha öklendezni kezd, ledobom. Neeem, nem dobom le, de nyilván nem a karomban tartva várom végig, hogy beterítsen egy kis jóval.
Utoljára módosította:Magyar Ákos, 2013. április 17. 12:59
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed