37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 4. 15:04 | Link

Iszonyatosan nagy a hőség és az előrejelzés szerint enyhülés nem is várható.Minden diák tocsog a saját zsírjába, mint ahogyan én is.Sajnos a kilátások sem, nem igazán kecsegtetőek a jövőhétre nézve.Igyekszem magam hűteni, mármint ahogyan lehetséges, több kevesebb sikerrel. Hallomásból fülembe jutott a Czukorvarázs cukrászda, ahol rengeteg finom nyalánksággal várja  vendégeit. Sőt most kettőt fizet egyet ajándékba kap akciójuk van. Nem volt nagy kedvem elindulni ebbe a hőségbe, de nagyon megkívántam citrom alma fagylaltot.Össze szedtem minden erőmet  és leballagtam a faluba.Teljesen megizzadva bóklásztam, mire sikerült megtalálnom a Czukorvarázs cukrászdát, mivel a pontos címet nem igazán ismertem. A kirakat előtt ácsorogtam, nyálam csorgatva néztem a finomabbnál finomabb kínálatot. Elindultam a bejárat felé,hogy megrendeljem az adagomat, de arra eszméltem,hogy mezítláb vagyok.
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 4. 17:45 | Link

Kimberly
outfit of the day

A saját bőrömben meg tudtam volna főni ebben a melegben. Legszívesebben egész nap csak a hűvös szobámban pihentem volna, de rávettem magam, hogy lemenjek kicsit a faluba körülnézni és esetleg enni egy hűsítő fagyit. Végig azon járt az eszem, hogy milyen finomságokat fogok majd a cukrászdában találni.
   Amikor kiléptem a kastély kapuján, már éreztem, hogy nem fogom bírni ezt a hőséget. Öt perc séta után ez be is igazolódott. Már alig álltam a lábamon. Összefogtam a hajam, hátha az enyhíti a meleget, de nem segített. Egyre gyorsabban szedtem a lábaimat, hogy mihamarabb a kiszemelt célhoz érkezzek és ne kelljen tovább a napon sülnöm.
   Már láttam, a cukrászdát, de még mindig messzinek tűnt a cél. Úgy éreztem, hogy sose érek oda, pedig már csak pár méter választott el a bejárati ajtótól. Ahogy közelebb érek különös dolgot veszek észre. Egy lány áll a kirakat előtt ámuldozva, de nem is ez volt a furcsa, hisz mindnyájan ezt szoktuk tenni. Ám a lány mezítláb volt. Értem, hogy meleg van és az embernek egy plusz ruhadarabot sincs kedve felvenni, de azért mégis csak különös.
   Egyszerre indultunk meg az ajtó felé. A bejárat elé érve a lány megtorpant (nyilvánvalóan felfedezve, hogy nincs semmi a lábán). Én viszont nem voltam ilyen szemfüles, hogy ezt észrevegyem és nekicsapódtam, ahogy próbáltam bejutni a cukrászdába. Volt annyi egyensúly érzékem, hogy ne essek el, de a táskám teljes tartalma kiborult oda az ajtó elé.
   - Nagyon sajnálom - kértem bocsánatot miközben az úton heverő holmijaimat szedegettem. - Már csak a fagyin járt az eszem, nem vettem észre, hogy megálltál.
   Nagy nehezen mindent visszapakoltam a táskámba. Ezután felálltam és ha már egyszer így neki ütköztem szegénynek legalább bemutatkozom.
   - Ainsley vagyok - nyújtom felé a kezem. - Tudom, igazán jó ismerkedési módszer, hogy nekimegyek másoknak - kuncogtam.
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 4. 18:51 | Link

Ainsley


- Hát ilyen nincs – motyogtam magamba, nem lehetek ennyire ilyen peches.Ma így is elég szerencsétlen a mai  napom, hiszen reggel a zuhanyozás közben, nem a samponomat vittem, hanem egy festékkel teli üveget. Órákig mostam így is a hajam, hogy ki jöjjön belőle a zöld szín. Úgy látszik ez nem  az én napom.Bizonyára vannak ilyen időszakok mikor az ember bal lábbal ébred. Azon gondolkodom, vajon elrohanjak e szomszéd üzletbe kényelmes cipőt vásárolni, vagy pedig hagyjam a dolgokat úgy ahogyan vannak.Pénztárcámat előveszem és sajnos tudatosul bennem ,hogy nem hoztam magammal annyi pénzt hogy cipőt is vehessek. Esetleg ki is magyarázhatom magam azzal az ürüggyel,hogy túlságosan melegem van és nálunk ilyenkor ez a szokás. Nem volt mit tenni, hiszen úgyis már mindenki  látta, hogy cipő nélkül vagyok.  Igyekeztem gyorsan be menni az ajtón,hogy helyet foglaljak, de hirtelen nekem jött valaki.
- Hát ilyen nincs… durmoltam idegesen ismét magamba, biztos ma valaki elátkozhatott. Viszont saját maga is megtorpant egy pillanatra, igyekezet az egyensúlyát megtartani,mivel megbillent és a leány holmija szanaszét hullt a földre. Én most is csak a lábammal voltam elfoglalva, és lefelé néztem vajon észre vehető e a cipő nélküli különbség.
- Szia én Kim vagyok vagyis Kimberly -  próbáltam a szemébe nézni ,de valahogy a szemeim mindig lefelé nézelődtek, mintha egy súly nehezedet volna rá. Nyújtottam a kezem de a tenyerem izzadt volt az idegességtől vagy pedig a melegtől.Kezemet vissza rántottam és saját ruhámba töröltem,hogy ne érezze az izzadságot a tenyeremen.
- Bocsi a bénáskodássomért ez nem az én napom – majd ismét kezet nyújtottam a lány felé.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:21
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 4. 19:48 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection

Rámosolyodtam, bár én is igazán kellemetlenül éreztem magam. Kínosan, nézelődtem jobbra balra. Idegesen kezet fogtunk, ám ezután hosszú és kínos csend vette kezdetét.
   - Szerintem, menjünk be, úgyis mindketten ide igyekeztünk, igaz? - kérdeztem, majd kinyitottam az ajtót. Amint beléptem a cukrászdába megcsapott a friss sütemény illat és a kellemes hűvös levegő. - Végre - mondtam halkan, ahogy a testem kezdett kicsit lehűlni.
   Páran már sorba álltak, így én az utolsó mögé álltam és vártam, hogy kérhessek. A kínos csendet próbáltam megszakítani kérdéseimmel:
   - Melyik házba vagy való? - közben nem is néztem a lányra, hanem csak a fagylaltokat bámultam, pedig már rég tudtam milyet fogok választani. - Gondolom első éves vagy, igaz?
   Lassan én is sorra kerültem, közelebb léptem a pulthoz és próbáltam minél összeszedettebbnek hangzani.
   - Heló, két gombóc vanília fagyit szeretnék kehelyben, egy kis csoki öntettel. Köszönöm szépen! - átvettem az áhított fagyi kelyhemet és egy közelebbi asztalhoz ültem.
   - Esetleg csatlakozol hozzám? - kérdeztem a Kimberlyt. Ideje lett volna barátokat szereznem, hisz már egy jó ideje itt voltam, de még egy közelebbi ismerőssel se büszkélkedhettem. Nem vagyok egy olyan igazán társasági ember, így nem sok barátot szerzek magamtól. Otthon ez könnyebb volt. A húgom és a barátaim nagy része mind igazán társasági lény volt, így az egyik összejövetelről rángattak a másikra. Ezeket igazán élveztem (bár sose vallottam volna be nekik).
   Lassan enni kezdtem a fagyimat és valami hihetetlenül finom volt. Ilyen jó vanília fagyit még életemben nem ettem, pedig már elég sokat próbáltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 4. 20:26 | Link

Ainsley

A légkör nagyon hamar feloldódót, mivel a lány  ügyet sem vetett a különös viselkedésem zavara miatt. Így nekem is könnyebb volt a barátkozás és együtt át léptük a cukrászda küszöbét. A sor  elégé hosszúnak bizonyult,  vagy csak én éreztem annak, mivel kényelmetlenül éreztem magam a lábbeli hiánya miatt . Eltudom képzelni, hogy a talpam korom fekete lehet a rengeteg kosztól, de igyekeztem másra terelni a gondolataimat. Végül sikeresen én is sorra kerültem, majd kérésemet a pincér felé irányítottam, mit is óhajtok.
 -Üdv egy citrom alma fagylaltot kérek – szinte éreztem magamon a pincér furcsa tekintetét, ahogy végig szemlél, de ügyet sem vetettem rá. Megkaptam az adagom, de már az édeskés savanyú illat azonnal megcsapta az orrom. Szinte már érzem is a citrom savanyú izét a számba. Biztos vagyok benne nem csak az illata lehet kiváló, de az íze is kitűnő lehet. Egy asztal mellé foglaltunk helyet és azonnal el kezdtem kézzel majszolni a fagylaltomat, ahelyett, hogy a kiskanálhoz nyúltam volna.
- Ő… igen levitás  és elsős vagyok most kezdem az idei tanévet– tettem hozzá majd egy szalvétát a kezembe vettem ne tűnjek udvariatlanak aki viselkedni sem tud .
- És Te hányadikos vagy? Melyik házba osztottak be ?Hova valósi vagy? – egyik kérdés követte a másikat, szinte még szóhoz sem hagytam a lányt.
- Hallottam a Czukorvarázs cukrászda finom édességeiről, de még életembe nem ettem ennyire finomat. Te már jártál itt ? – Tettem fel az újabb kérdésemet Ainsley felé.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:24
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 4. 21:24 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection

Az asztalnál ülve a fagyi majszolás közben volt egy kis időm körül nézni a helyen. Nagyon hangulatos volt, az asztalokkal, a süteményekkel megrakott pulttal. Szívesen visszajönnék majd a jövőben, esetleg egy csokitorta kóstolásra. Nincs is jobb, mint egy szelet finom csokitorta. Mindenre gyógyszer.
   - Én is elsős levitás vagyok - elmosolyodtam, mert így legalább találtam egy közös pontot. - Itt születtem Magyarországon, egy kisvárosban, de aztán elköltöztem Angliába apukámmal - elég bonyolult volt a szituáció, nem szerettem első találkozáskor elmesélni az egész költözésekkel teli gyermekkorom. - Te honnan érkeztél?
   Kicsit elgondolkodtam, hogy mennyit kellett utaznom és hogy hány helyen rángatott keresztül apám. Öröm végre biztos otthonban lakni, még úgyis, hogy ez csak egy iskola. Örülök, hogy vége a folyamatos költözésnek, pakolásnak, rohanásnak. Egyre mélyebbre merültem a gondolataimban, így nem hallottam meg Kimberly kérdését.
   - Bocsi, kicsit elbambultam - pirultam el. Már ideje, hogy kicsit összeszedjem magam, mert mostanában elég könnyen elkalandoztam. Az év eddigi részében nem volt ezzel gond, csak az elmúlt egy-két hétben kezdtem ilyen kis figyelmetlen lenni. - Nem, még sose voltam itt, ez az első alkalom. Már le akartam jönni korábban is, de ebben a melegben a fagyi gondolata végül idecsalt - kuncogtam.
   - Finom a fagyid? Én majdnem mindig a vanília mellett döntök, így a többiről nem sok fogalmam van - érdeklődve szemléltem a fagyiját. Különös volt az illata, jobban szerettem az édes dolgokat, mint az ilyen savanyúakat. Mondjuk erről árulkodik az is hogy a csokitorta és a vanília fagyi a kedvenc édességem.
   Már a fagyim felénél jártam, amikor végre összeszedtem annyira a bátorságom, hogy végre feltegyem a kérdést, amit már első pillantás után felakartam tenni.
   - Bocsi, hogy megkérdezem, de miért nincs rajtad cipő? - nem tudtam milyen válaszra számítsak, hisz az ember csak nem felejt el cipőt felvenni. Bár ki tudja, csak a saját nevemben tudok beszélni. Nem gondolom, hogy ez lenne az új nyári divat, de lehet lemaradtam valamiről. Nem tűnik valami praktikusnak, hiszen ilyenkor nagyon meleg lehet az aszfalt vagy térkő vagy akármin is jött idáig.
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 5. 09:56 | Link

Ainsley

Kiderült, hogy Ő is elsős és levita házba helyezték el, szerencsére nem csak én vagyok kezdő, hanem Ő is. Úgy vélem gyakrabban össze fogunk futni ,ha csak nem kerüljük el egymást.
-Én Svájcból érkeztem jobban mondva Bernből szeretek ott élni. Bern leghíresebb látnivalója a Zytglogge, egy ókori óratorony, melyet mozgó figurák díszítenek. – tettem hozzá majd tovább fogyasztottam a fagylaltomat. Az íze annyira el csábítja az embert, hogy újabb adagot kérjek magamnak.
- Akkor Te is először vagy itt, mint ahogyan én, imádom a gyümölcsös fagylaltokat, főképp a citrom és alma izésítés nagyon bejön. Bár ha jobban belegondolok mindenfajta édességet imádok. És neked melyik a kedvenced? – tettem fel az újabb kérdésemet a lány felé. Majd a pincér felé fordítottam a fejem, hogy egy újabb adagot rendeljek magamnak ,de éppen elfoglalt volt, mivel mást szolgált ki. Azt hiszem kipróbálom valamelyik süteményüket amit a pincér ajánl számomra. De amitől a legjobban tartottam az,hogy valaki mégis feldobja a kérdést miért cipő nélkül érkeztem a faluba. Teljes mértékbe igaza van, hiszen az aszfalt annyira forró és néhány helyűt kavicsos is, hogy az ember lába bele fájdul. De valahogy én ezt észre sem vettem.
- Hát tudod … Ő nálunk ez a divat –  össze vissza nézelődtek vajon hallja e még valaki ezt az ostoba választ.
- Neked el árulom észre se vettem, hogy mibe vagyok, szó szerint ez az igazság -suttogtam a lánynak halkan.
 – Gondolom az embernek vannak ilyen napjai, mikor azt sem tudja, hogy áll a feje. Szerintem a hőség teljesen elveszi az ember eszét – válaszoltam és közbe az figyeltem milyen a talpam színe.
- Neked melyik a kedvenc édességed? -próbáltam elterelni a szót másra, majd egy újabb kérdéssel bombáztam Ainsleyt.
 -Gondolom biztosan nagyon hiányzik a családod, mint ahogyan nekem is, testvéreid vannak? – kíváncsian fürkésztem a lány válaszát miközben  a pincér után szóltam.
- Hé rendelni szeretnék!
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:27
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 6. 15:40 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection

Csendben hallgattam, ahogy az otthonáról mesél. Furcsa, hogy a sok hely közül hol éltem egyet se tudnék igazán az otthonomnak nevezni és ilyen boldogan mesélni róluk. Érdekes dolog a költözés, főleg ha sokszor történik. Lehet, boldogabb gyerekkorom lett volna, ha nem járjuk a világot, de nem tartom szomorúnak se.
   Már a fagyim aljánál jártam, amikor elkezdtem gondolkodni még egy adagon vagy hogy kipróbáljak valami újat. Végül arra a döntésre jutottam, hogy ennyi mára elég lesz, már így is túlléptem azon a mennyiségen amit szerettem volna. A fagyinak sosem tudtam ellenállni bármennyire próbáltam is.
   - Ebben a melegben bármi megtörténhet - nevettem rá, miközben az utolsó kanálnyi fagyimat nyalogattam. - Ilyenkor nem tud az ember ép ésszel gondolkodni.
   Beletettem a kis kanalamat a kelyhembe, megtöröltem a szám vanília fagyi maradványok után kutatva, majd hátra dőltem. Jól esett ez a kis hűvös fagyi, a nagy hőségben. Azon járt az eszem, hogy milyen szörnyű lesz visszamenni ebbe a szörnyű nagy melegbe. Már le is alig jutottam, még mire visszacaplatok a kastélyhoz. Féltettem a fejem, nem lenne jó ha napszúrást kapnék.
   - Nekem az örök kedvenc az a vanília fagyi és a csokitorta. Akár együtt akár külön, mindenhogyan imádom - mosolyogva meséltem kedvenceimről. Már régen ettem olyan jó vanília fagyit, mint amit ott lehet kapni.
   - Igen, eléggé - ahogy jobban belegondoltam szinte még örültem is hogy a hátam mögött hagyhatom azt a sok drámát és problémát, amelyet a családom generált. - Van egy bátyám, Adam. Mostanában nem igazán tudtunk beszélni, de remélhetőleg ezen majd változtatunk - ő volt az egyetlen olyan személy a családomból, aki tényleg hiányzott. Ha ő nem lenne nem tudom hogy vészeltem volna át az elmúlt pár évet.
   Kim még próbált rendelni én viszont már elégedett voltam magammal, úgyhogy tartózkodtam a további rendeléstől. Még szívesen pihentem ott a hűvösben. Maga a gondolat is riasztott, hogy kimenjek a melegbe.
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 7. 12:16 | Link

Ainsley



A pincér után szó szerint utána kiabáltam ,azonnal megtorpant és utánam fordult. Talán elég nyers voltam, de egyszerűen annyira meleg van, hogy még egy adagot szívesen benyomnék. Nem szeretnék  elhízni sem, de úgy gondolom ennyi belefér. Elégé karbantartom magam hiszen rendszeresen tornázom, így egy kettőre remélhetőleg le mennek a felesleges kilók. Nem nagyon firtatta Ainsley a cipő témát ,úgy láttam Őt ezt teljesen hidegen hagyja. Talán lehet ,hogy azért mert így is  kényelmetlenül érzem magam. Valamilyen szinten igen, cseppet zavar,hogy lábbeli nélkül vagyok ,de ma úgy tűnik elégé hóbortos kedvem van. Nem sokat mesél a családjáról sem az otthonáról talán egy régi fájdalmas emlék lehet a háttérbe. Egy viszont kiderült van egy bátyja akit Adamnek hívnak.
-Jé nekem is van egy bátyám,nagyon jóban vagyunk,imádjuk egymást agyát hülyíteni Anthony a neve,bárcsak ismerhetnéd klassz srác -tettem hozzá, majd egy pillanatra el is tűnődtem tényleg menyire jó testvérek vagyunk. Sajnos nem mindenki büszkélkedhet a családjáról,de én valóban hálás vagyok azért,hogy fantasztikus családban élhetek.
- És anyukád hol van, vele milyen a kapcsolatod?  Néha valóban túl sokat locsogok, elégé kíváncsiskodó típus vagyok, bocsi ha túl sok kérdést teszek fel.
Néhány perccel később a pincér  megjelent az asztalunknál,majd rendeltem magamnak egy újabb adagot.
- Ainsley esetleg meg hívhatlak Téged valamire?
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:30
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 7. 17:38 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection

Jobban szemügyre vettem Kimet. Érdekes, hogy még sose láttam egy órán se, pedig mindketten elsősök és levitások vagyunk. Ez sokat elmond arról, hogy milyen nagyon próbálkoztam eddig a barátkozással. Ez kicsit rádöbbentett, hogy ideje lenne kicsit összeszednem magam és új barátok vagy legalább ismerősök után néznem. Remélhetőleg majd valami össznépi gyülekezeten összebarátkozok a korombeliekkel.
   A pincér visszatért az asztalunkhoz Kim erősebb felszólalása után. Nem feszegettem tovább ezt a cipő dolgot, hagytam, hogy a beszélgetés folyjon tovább, nem akartam őt kellemetlen szituációba hozni azzal, hogy tovább firtatom.
   - Biztos vagyok benne - saját bátyámra gondoltam. Nekünk nem éppen ilyen egymás agyát húzós kapcsolatunk, hanem kimentjük egymást a gondból kapcsolatunk volt. Nem igazán akartam erről beszélni, ezért terelni akartam a szót, ám ekkor újabb kérdéssel állt elő.
   - Semmi gond - mosolyogtam rá udvariasan. - Hát elég távoli, nem beszélünk sokat. Itt él valahol Magyarországon - enyhe kifejezés a távoli. Nem is hiszem, hogy egész életem során öt mondatnál többet váltottam volna vele. Nem is tudom hol lakik, de be kell vallanom, nem is akarom. - Egyébként nem is gond, apukámmal nagyon jó a kapcsolatom, igazából vele nőttem fel - igaz a sok utazás kicsit a rovására ment, de attól függetlenül őt tényleg nagyon szeretem.
   - Nem kérek semmit, de nagyon  szépen köszönöm - mosolyogtam rá.  Elment a pincér a rendeléssel és akkor én is rádobtam pár kérdést. Legfőképp azért, hogy kicsit az én családomról terelődjön a szó.
   - És a te családod? Milyen a viszonyod a szüleiddel? - tényleg érdekelt, nem csak magamról akartam terelni a szót, de persze az se volt hátrány. - Ők itt élnek vagy Svájcban?
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 8. 14:50 | Link

Ainsley




A pincér azonnal felvette a rendelést, de Ainsley már nem kért többet az édességből. Egyesek megtudják állni és nemet parancsolni, de én viszont ha édességről van szó bármire képes vagyok.
- Tudod irigyelek, mivel én ilyen téren nagy mohó tudok lenni, ha édesség közelébe kerülök.
Tudom, hogy ez rossz szokás, de muszáj vagyok nemet parancsolni magamnak.

Ainsley  az édesanyával bizonyos okok nem nagyon tartja a kapcsolatot, és ez idáig is édesapjával töltötte idejét. Egy leány gyermeknek viszont ilyen korba nagyszüksége van az édesanyjára. Hiszen nem csak egy anya aki süt, főz, takarít  hanem a legjobb bizalmasa barátja. A fiuk terén is tanácsot add.
- Sajnálom, hogy anyukáddal nem jöttök ki, ha bármikor bármibe segíthettek…..
Valóban nagyon sajnáltam Ainsleyt, hiszen mennyire magányos lehet és mennyi kérdése amit talán megkérdezne de nincs kitől. Nem is faggattam többet erről a témáról, mivel úgy éreztem kellemetlen lehet neki ez a helyzet. A szó az én szüleimre terelődőt, úgy mond jobbnak látta ha most én beszélek a saját családomról.
- Nem Ők Svájcban élnek, egy kis magán vállalkozást hoztak létre, tudod édesanyám mugli, csak az apukám aranyvérű. Viszont édesapám családja vagyis a nagyszüleim  nem nagyon tartotta velünk a kapcsolatot míg meg nem született a bátyám az első unokájuk akkor oldódót a helyzet- nem vagyunk tökéletes család, hiszen a nagyszüleim valóban ellenezték anya és apa házasságát, de viszont nagyon romantikusnak tartom, hogy apa titokba mégis elvette  anyát, a szerelem ami össze tartja őket még is csak nyert és a mai napig tart.
- A szüleim viszont nagyon jó fejek, remélem egyszer bemutathatom őket neked. Egyébként Te milyen órákat vettél fel ?
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:38
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 8. 22:08 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection

   - Hidd el, édességben én is mohó vagyok, de ilyen melegben képtelen vagyok pár gombóc fagyinál többet magamba erőltetni - Kimre mosolyogtam, aki már a következő adagnyi finomságát rendelte. Arra gondoltam, hogy majd maximum lejövök következő nap valami újabb finomságért, ha nem bírok megálljt parancsolni magamnak.
   - Ez igazán kedves tőled köszönöm - válaszoltam. Értékeltem a felajánlást. Nagyon is. - Semmi gond, teljesen jól megvagyok így is. Nem zavar, hogy nem tartom vele a kapcsolatot, így a jobb.
   A családom egy zűrös állatfaj nem sok értelme van jobban kivesézni, főleg nem első találkozáskor. Nem oldódom valami könnyen idegenek társaságában. Még akkor se ha tényleg próbálkozom. A család téma egy jó darabig tabu a barátságaimban.
   - Áh, értem. Akkor a nagyszüleiddel is rendeződött a viszony. Gondolom, akkor így már felhőtlen a boldogság, igaz? - mosolyogtam a lányra. Szerettem az ilyen történeteket, amikor a szülők ellenzése ellenére is beteljesedik a szerelem. - Szerettél Svájcban élni? - rengeteg helyen jártam és laktam, de ezen a listán nem szerepel Svájc. Még nem is voltam ott csak úgy látogatóban sem.
   - Jóslástant, asztrológiát, mitológiák és vallásokat, önismeretet és csillagászatot. Esetleg van közös óránk? - nem emlékeztem a lányra, de néha elég lyukacsos a memóriám ezért bármi megtörténhet. Elég sok új arcot kellett volna megjegyeznem ebben az 1-2 hónapban és elég nehézkesen ment.
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 9. 11:28 | Link

Ainsley



A pincér ki hozta az újabb adagomat, de mintha már nem lettem volna annyira éhes. Szomorúság öntötte el szívemet de nem csak Ainsley miatt. Próbáltam egy kis lelket önteni Ainsleybe, néhány vigasz szót nyújtani számára, de valahogy nem jött ki hang a torkomon.
- Nem állítom, hogy tökéletes kapcsolat a nagyszüleimmel, de szerintem bele törődtek, nem volt más választásuk. Mindenütt előfordulnak ellentétek még a legjobb családban is.
Néha a szülök azt hiszik, hogy ők tudnak mindent a legjobban, nagy fájdalmat okoznak még a saját gyerekeik életébe is.
- Szeretek Svájcban élni hiszen ott születtem és nevelkedtem, el sem tudnám képzelni az életemet máshol. Bár kitudja még mit tartogat az ember számára a sors és idővel hova kerülök.
Valóban  hiányozna az a környék ha el kellene költöznünk, de ez hozzá tartozik az élethez, hogy az ember folyton csak vándorol.
- Én bűbájtant, bájitaltant, csillagászat, gyógynövénytan és jóslástant vettem fel az idén, de gondolkodom az átváltozástanon vagy pedig a sötét varázslatok kivédésén is. A kettő közül vacillálok, de meglátom melyik lesz a nyerő. De ahogy látom van néhány közös óránk is, ahol majd találkozni fogunk.
Remélhetőleg biztosan össze futunk még, de ideje lenne visszatérnem a kastélyba majd felálltam és a pulthoz léptem, hogy ki fizessem amit rendeltem. Majd Ainsleyhez léptem és udvariasan elköszöntem.
- Nekem ideje lenne vissza mennem de ha gondolod együtt is mehetünk,hogy ha nincs más terved a faluba.
A lány válaszát vártam hogyan dönt, egyedül indulok el a hőségbe vagy pedig ketten vágunk az útnak.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:41
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 15:45 | Link

Kimberly
outfit of the day | perfection
- zárás -

   - Hát ez így igaz - bólogattam. Nem voltam csoda-család szakértő, de ezzel egyet kellett értenem, már az én kevés tapasztalatommal is.
   - Majd kiderül, egyenlőre azért itt a Bagolykőben is jó helyed van, nem? - mosolyogtam rá. Én nagyon szerettem itt lenni, végre kicsit megtaláltam az otthonom, robbanás, költözés meg mindennel együtt.
   - Nah, ez igazán jó, majd akkor még mindenképpen összefutunk, ha máskor nem is akkor az egyik óránkon - jó lesz ismerős arcot látni a tanórákon, eddig az egyetlen ismerős, az a tanár volt. Úgy hogy öröm lesz látni valaki mást is.
   - Én még be mennék a könyvesboltba, csak utána megyek vissza a táborba, menj csak nyugodtan, majd valamikor én is megyek - rámosolyogtam a lányra. - Nagyon örülök, hogy megismerhettelek, remélem majd még találkozunk. Szia Kim! - búcsúztam el majd elindultam a könyvesbolt irányába.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed