A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=856211#post856211][b]Bontovich Sára - 2022.11.10. 09:20[/b][/url]

Úgy gondolta, hogy az első lépések egyike az, ha nem a klubhelyiségben gubbasztva tanul, hanem egy nagyobb közösségi térben. Marina levele pont jókor jött, mert így legalább nem egyedül ment az úgymond ismeretlenbe, hanem egy pajzzsal. Egy elég hangos pajzzsal, ami azt illeti.
Nyakát behúzva, fejébe csapva a csukját vonul az ajtótól egészen Marináig. Miksánál csak a barátai hangosabbak, de komolyan. Néha úgy érzi, hogy veri a sors velük, ugyanakkor titkon imádja, hogy vannak és hogy elfogadták őt.
- Sziaa - köszön a Rellonosnál sokkal visszafogottabban, majd lepakolja cuccait és nagyra nyílt szemekkel nézi, hogy Marinát mik veszik körül.
- Te most tanulni jöttél, vagy hízókúrára? - mondjuk a lányon egy deka felesleg sincs, szóval biztosan jók lehetnek a génjei, ha minden tanulásnál ezt műveli. Irigylésre méltó az egyszer biztos. - Mi a helyzet Marina? Eléggé meglepett, hogy írtál.. Miksa vett rá? - igen, tudja jól, hogy a bátyja akkor is vigyáz rá, mikor ő nem kéri és ha tényleg így történt, nem fog haragudni, de azért szeretne tisztán látni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=856219#post856219][b]Bontovich Sára - 2022.11.10. 09:57[/b][/url]

Gyanúsan méregeti a csokikat, majd Marinát, aztán megint a csokit. – Ühm, nem, köszönöm – nem bízik abban, hogy kis üveg formája van, s bár dánul nem tud, de azért a liqueures és a különböző italok nevei eléggé gyanúsak számára.
– Áhh valóban? Nem jönnek be neki? – néz álmeglepődöttséggel, haragszik a bátyjára, de nem árulná el, hogy miért is van ez. Miksát még amúgy sem szembesítette a ténnyel, hogy bizony tudja ám, mert nem vak. Na meg a Laurával történt beszélgetés az évnyitón eléggé beszédes volt, be kell látni. – Biztos buzi lett és nem meri bevallani Albertnak, hogy mennyire szerelmes belé – vonja meg végül lezserül a vállait, majd előszed néhány füzetet.
– Dehogy bántanak. Szerintem a többségük a nevemet se tudja – neveti el magát. – Miksa jelenléte van rám iszonyat negatív hatással. Tudod, azt gondoltam, hogy végre végez, eltűnik és akkor nekem jó lesz. Erre berobban és egy héten belül két rohadt nagy balhét csinál – morogja halkan, miközben keres tollat is magának. – Na mindegy, beszélni se akarok róla – mert megint körülötte forog minden, unalmas már.
– Mi a helyzet nálad? Jó volt a buli, amire egyikőtök se volt képes elvinni???? – néz szúrós tekintettel a másikra, majd végül elneveti magát. Nyilván nem bánja, minden aggálya ellenére, Várffy partija sem volt rossz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=856333#post856333][b]Bontovich Sára - 2022.11.11. 10:35[/b][/url]

Nagyra nyílt szemekkel nézi, ahogy Marina egyre hangosabban hajtogatja, hogy ez a csoki dán. – Merlinre, maradjál már – csitítja egy kicsit a másikat, még kezét is mozgatja, amivel azt próbálja mutatni, hogy halkabban. – Olyan hangos vagy, mint egy tüzelő macska, már mindenki minket néz - érzi, hogy totál vörös. Miksa mellett is mindig ennyire kínban van, pedig aztán nem akar neki ártani a másik. Sára valahogy mindig befeszül az ilyen temperamentummal ellátott emberektől. – Jó van, adj egyet, csak csssss – sóhajtja végül, aztán nyúl egyért, miközben azon gondolkozik, hogy vajon, ha a benne lévő löttyöt alig észrevehetően kiköpi a földre, akkor Marina elájul-e, ha rájön?
– Tudom, hogy nem, csak.. csak viccnek szántam – úgy tűnik, neki ezt még tanulnia kell. Meg valószínűleg nem jó dolog ilyennel viccelni, na, mindegy, ezt is tudja már legközelebbre.
– Miksa utolsó idegszála is elpattant, aztán bántalmazott két elsőst – mert az volt. Ha egy huszonéves nagy méretű fiú neki megy két kicsinek, az bántalmazás. Szerinte a büdös kölke örülhet, hogy nem csapták ki, hogy nincs börtönben és hogy még él. Bármelyik lány szülője lenne, tuti, hogy már eltüntette volna  Miksát a földszínéről. - Utána ellopta a trófeákat – mert nem volt elég a kiskorúak bántása, neki még kellett valami. – Nem értem, hogy Rudolf miért csak az Előkészítőbe száműzte. Minimum wc sikálás fogkefével, napi ötször – de még az is kevés lett volna. Tudja, hogy szarul hangzik, de annyira reméli, hogy Miksa egyszer Kedvesbe vagy Várffyba fut bele és ők mindent felnyalatnak vele.
– Most viccelsz velem? – csattan fel a kelleténél hangosabban. – Ez még mindig nem ok arra, hogy én ne mehessek. Hát engem hol akarnak Albert felszedni? Ne szórakozzunk már. Ez biztos, hogy Miksa ötlete volt, mert ki akart zárni, mert egy köcsög – szar duma, hogy Albert nem akart megdugni egy potenciális diákot. Bárkibe beletenné, Sára ezzel tökéletesen tisztában van, annak ellenére, hogy azért ő ennél sokkal finomabb életet él.