A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=835346#post835346][b]Szécsi Dominik - 2021.08.04. 17:29[/b][/url]

Mondhatni bukásra álltam egy-két tárgyból, és ugyan a lustaság királya vagyok, de valami mégis ott motoszkált bennem és arra noszogatott, hogy talán nem kéne megbukni, mert az mennyire gáz lenne már, ha az egész évfolyamról mondjuk csak nekem nem sikerülne. Ezért is indultam a tanulószobába, mert ez egyike volt azon helyeknek, ahol nem lézengtek olyan sokan és jobban lehetett koncentrálni, mint mondjuk a hálóban. Ott már csak azért sem akartam tanulni, mert ha Adrián is ott van, akkor tuti, hogy elhülyülünk, vagy neki állunk számokat írni, és a tanulásnak úgy megint csak lőttek. Szóval ez a hely bizonyult most épp a béke szigetének a tanulást illetően, vittem is a cuccaimat, de miközben lecuccoltam az egyik fotelnél, észrevettem a sarokban Kamillát.Régen ő volt az egyik legjobb barátom, de tavaly év vége óta, egyik napról a másikra még csak hozzám sem szólt. Hiába kérdeztem, akkor nem felelt, de leginkább nagy ívben elkerülte a társaságom. Őszintén kurvára idegesített az, hogy nem tudtam, mi baja van velem, s bár azt hittem, hogy egy év alatt ezen túl tettem magam, most kiderült, hogy még sem. Még mindig frusztrált az, hogy nem tudtam, mi a baja velem. Oda is léptem hozzá, de amint meglátott, hiába kérdeztem, már fordult is sarkon, és sietve iszkolt ki a helyiségből. Pech, de a franc fog utána menni, ha neki ez így jó. Megrázva a fejem, helyet foglaltam a fotelben, és elővettem a könyvet, el is kezdtem belőle jegyzetelni a nehéz részeket. Közben jött két navinés csaj, de csak egy pillantást vetettem feléjük, nem tulajdonítottam nekik nagyobb jelentőséget, tovább folytattam a tanulást. Egy kicsit még fájt a gyomrom, de próbáltam nem arra fókuszálni, hanem inkább a könyvre, meg a fantasztikus tananyagra. Épp egy sort kanyarítottam a papírra, mikor meghallottam Vince hangját, máris jobb kedvem lett.- Szevasz, haver! Dobd le magad - böktem a közeli, üres fotelre. - Jah, ne is kérdezd…csak neked megsúgom, én reggelire valami olyan vackot zabálhattam be, hogy egész délelőtt fostam. De tök komolyan. Más bajom nincs, szóval nem fertőző, mielőtt még megijednél - mondtam egy vigyorral Vincének. - Na és nálad mi a pálya? Lekoptattad már azt a kiscsajt, aki mindig megy utánad?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=835583#post835583][b]Szécsi Dominik - 2021.08.10. 20:59[/b][/url]

El is röhögtem magam Vince reakcióján, miután közöltem vele, hogy mi is volt az ebédnél, s miért maradtam le róla. Ő akarta tudni az igazságot, én meg nem fogok kamuzni a haveromnak, miért is titkoljam? Biztosan ő is járt már úgy, hogy bekajált valami vackot, amitől aztán begörcsölt a gyomra és rókázott, vagy átfestette a csészét. Mi tagadás, azért vicces fejet vágott!
- Nagyon szívesen, tesó! El tudom képzelni - röhögtem tovább, fel is tűnt, hogy zavarom a két navinés csajszit, akik kicsit morcosan pillantottak rám. Oké-oké, ez egy tanulószoba, és szeretnének haladni, de azért nehogy már ne legyen egy kis jókedv néha napján. Pillantásom visszatereltem az én bölcs cimborámra, s bőszen bólogattam arra, hogy mit is kéne ennem.
- Szóval Te is jártál már így - nevettem el magam újra, mert ha ennyire tudja, hogy a krumpli beválik, akkor bizony legalább egyszer ki kellett próbálnia már. Egyébként jó volt az ötlet, amúgy is kezdtem egy kicsit megéhezni, így később biztos krumpli lesz majd, már ha a manók hagytak valamit az ebédről.
- Arra a ... - megint odalestem a két navinésre, aztán visszafordultam Vince felé, s kicsit visszavettem a hangerőből.
- Arra a navinés csajra gondoltam, akivel múltkor dumáltál a folyosón. Ugye nem azt akarod nekem mondani, hogy csak a jegyzeteidet akarta elkérni? - fel is röhögtem, mert oké, hogy Vince szokott jegyzetelni, talán egész szépek is a rajzai, de nem is tudom, valahogy nem néztem ki belőle, hogy odaadná fűnek-fának a cuccait, hacsak nem remél valamit cserébe. Vagy én lennék rossz májú? Hm, még az is lehet.
- De most komolyan, akkor azzal nincs semmi? - még mindig nem jutott eszembe a lány neve, de gondoltam, felmérem a terepet, mert Adriánnal is dumáltunk már a csajszikról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=836589#post836589][b]Szécsi Dominik - 2021.09.05. 17:16[/b][/url]

- Na igen, az nagy szívás lenne - röhögtem Vince szavai után, majd - csak a hatás kedvéért - tüsszentettem egy jó nagyot, amire a navinés lányok is megrezzentek, majd gyorsan elkezdték összekapni a cuccaikat, mint akinek hirtelen sürgős dolga akadt. Erre egy elégedett mosoly kúszott az arcomra, és felemeltem az öklöm, hogy összeüssem Vincéével, ahogy ezt szokás olyankor, mikor bejön egy terv. És még ha ezt nem is beszéltük meg előre, olyan jól jött ki az egész, hogy vicces volt látni, amint a csajok a hasmenés gondolatától is menekülőre fogják.
- Még jobbat? Haver, neked tuti van valami bajod az ízléseddel, tök szép az a lány - értetlenül csóváltam meg a fejem, mert nem is értettem Vincét. Vagy tetszett neki a csaj, csak nem akarta felvállalni, vagy nem tetszett neki, vagy tényleg azt gondolta, hogy még ennél is jobbat érdekel. - Miii, hogy mi? - először értetlenül pislogtam Vincére, aztán leesett, hogy miről dumál, el is vigyorodtam. - Hát, tudod van egy nagyon jó haverom, aki irtóra bejön, de nem tudom, hogy mondjam el neked…izé neki - ekkor viszont már kitört belőlem a röhögés, még oldalba is böktem a könyökömmel, hogy ő is vegye a lapot. Reméltem, azért nem ijedt be, hogy tetszene nekem, mert erről amúgy szó sem volt.
- Nincs semmi amúgy, hogy válaszoljak a kérdésedre. Elkerülnek, jóóóó messziről - mutattam a képzeletbeli távolba, miközben magam is elgondolkodtam azon, hogy ennek mi lehet az oka. Lehet, hogy kellett volna kérnem némi stílustanácsadást Vincétől, mert az ő sérója azért be volt lőve, nem úgy, mint az enyém.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=837798#post837798][b]Szécsi Dominik - 2021.10.06. 21:25[/b][/url]

Egy pillanatra tényleg bevettem, hogy Vincének valami gondja van az ízlésével, talán még a szemöldököm is magasabbra kúszott, aminek hála biztos lerítt rólam az, hogy elképedtem ettől. Már majdnem elkezdtem mondani neki, hogy tök hülye vagy haver, amikor benyögte, hogy csak szórakozik. Erre nevetve ráztam meg a fejem, aztán még legyintettem is egyet, mivel  sikerült behúznia a csőbe. Pedig általában veszem a poénjait, szoktunk sokat ökörködni, de ez most valahogy nem esett le. A továbbiakban viszont feléledtem poénfalván, s nevetve viccelődtünk. - Naná, hogy te vagy az, lebuktam - röhögtem el magam, persze hogy nem volt ez komoly, és ezt ő is tudhatta. A tanulószobát is sikerült felvernünk a röhögésünkkel, a még betévedt tanulók csak rosszallóan bámultak ránk, nem értem, hová tették a humorérzéküket. Ja, hogy nem hallották a poént? Bocs, ez van. - Hé, azért csínyán az ilyen kijelentésekkel, mert a végén még elhiszem- röhögtem el magam. Igazából fogalmam sem volt arról, hogy Vincének mennyire vannak jócsaj ismerősei. Mindig úgy tűnt, mint aki menő lenne, amire gondolom, hogy buktak a csajok, de nem igazán mesélt ezekről, szóval ki tudja. Azt mondjuk nem nagyon akartam, hogy csak úgy rám eresszen valakit, jó lett volna tényleg megküzdeni valakiért, és nem csak kényelemből nyújtózni a luxusfalatok után.
-  Vizsgákkal hogy állsz? Én már nagyon unom a tanulást, elmehetnénk valamelyik hétvégén egy kviddicsmeccsre - dobtam be az ötletet, jó lett volna egy kis kikapcsolódás, meg szurkolás a kedvenc csapatomnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=838728#post838728][b]Szécsi Dominik - 2021.11.01. 10:23[/b][/url]

Láttam a cimbin, hogy már nagyon sajog a tenyere a lapok után, de hát nem csodáltam, végül is, levitás Vince, a levitások meg köztudottan szerettek tanulni, legalábbis nálam sokkal jobban. Én még szívesen dumálgattam volna mindenféléről, csak hogy tanulni ne kelljen, ráadásul betért egy csinos leányzó is, akin megakadt a pillantásom. Tök jól nézett ki, de még ő is tanulni jött. Egy pillanatra azért összenéztem Vincével, szerintem neki is ugyanaz a gondolat villant át a fejében, mint az enyémben a csajt illetően. Na de, hogy ne csak róluk dumáljunk, gondoltam nem ártana, ha néha ki is mozdulnánk a kastélyból, fel is vetettem az ötletet.
- Na szuper! Végre, valaki! - megörültem, hogy Vince jönne, így már nem kell egyedül mennem. -  Hát, meg lesznek valahogy, ne aggódj - kacsintottam, szerencsére puskázásban elég jó voltam, na nem mintha mindent így akartam volna megoldani, hisz azért nem akartam tök hülye lenni, szóval ami érdekelt, és amit fontosnak tartottam, arra szántam időt, viszont a kevésbé fontos hülyeségeket úgy döntöttem, hogy majd kipuskázom.
- Oké-oké, tanuljunk - nevetve megráztam a fejem, egy kicsit még irigyeltem is, hogy ennyire szorgos volt, belőlem ez valahogy kimaradt. Én inkább a gitárom pengettem volna, nem sok kedvem volt a tanuláshoz, sehogy sem tudtam rávenni magam. - Huhh figyu Vince, nekem ez most nem megy. Visszamegyek a szobámba, Te csak tanulj, aztán ha végeztél, üzenj és mehetünk futni. Na szevasz - vállon veregetve ott hagytam tanulni azzal a csinos lánnyal, ki tudja, hátha összejönnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872937#post872937][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 20:28[/b][/url]

Elég sok dolga volt mostanában, az idejének nagy részét a kviddics kötötte le, sokkal több edzést vállalt be, mint korábban, és még akkor is űzte, mikor a többiek már jóízűen pihentek. Mindent megtett azért, hogy ilyen téren beinduljon a karrierje, de a tanulmányairól sem feledkezhetett meg, hisz már közeledett a vizsgaidőszak. Dominak pedig bele kellett húznia, mert akadt néhány tárgy, amit elhanyagolt és azokból ráfért némi pótlás. Egyeztetett is az egyik idősebb levitással egy időpontot, aki némi sarlóért cserébe korrepetálta, csakhogy közbe jött egy kis extra tevékenység. Az iskolába ugyanis érkezett néhány vendég, akik házi kedvencüket is magukkal hozták, a professzor pedig éppen az eridonost csípte nyakon és kérte meg, hogy vigye már le a kutyát egy kis sétára, míg a vendégeinek részletesen bemutatja az iskolát.
A srác annyira nem volt elragadtatva a feladattól, nem is értette, hogy miért épp ráesett a választás, inkább csak úgy sejtette, hogy mindez puszta véletlen volt, s ha mondjuk Levi sétált volna arra, akkor most ő vihetné ki a kutyát. Az eridonos egyébként szerette az állatokat, meg is sétáltatta tisztességgel az ebet, de az órájára pillantva már látta azt, hogy közeleg a korrepetálás időpontja, arról pedig nem akart lemaradni. Úgy döntött, hogy a kutya is megy vele, s amíg a professzor tovább diskurál a vendégeivel, addig ő a tanulószobán lesz az ebbel. Ott majd ad neki némi rágcsát, meg egy kis vizet.
Be is fordult a helyiségbe, kezében a pórázzal, az eb túlságosan lekötötte a figyelmét, még beszélt is hozzá, leguggolva megvakargatta a fejét, aztán majd csak amikor felegyenesedett, akkor vette észre, hogy ki van a helyiségben. Zsolna. Egy pillanatra megtorpant, pillantása is megakadt a lányon, akit már jó rég nem látott. Egészen pontosan azóta a szilveszteri este óta, amióta a levitás kidobta a srác szűrét. - Szia - köszönt oda, de ekkorra a kölyök már szaladt is, s mire Domi megfogta volna a pórázt, már Zsolna körül szimatolt.
- Nem szabad, viselkedj - Domi utána lépett, elkapta a pórázt, és megpróbálta fékezni a kutyát. - Bocs, még annyira nem tud viselkedni, ahogy látom...- jegyezte meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872940#post872940][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 20:47[/b][/url]

Már odalent az udvaron se volt könnyű dolga a kölyökkel, erősen kellett fognia a pórázt, mert Zsömi aztán mindennek is nekiindult és volt is benne erő. Mindent meg akart szimatolni, minden érdekelte, a levegő mozgatta, hosszú fűszálakra meg úgy ugrált, mintha csak halálos ellenfelei lennének. Vicces volt a kölyök, Dominiknek odahaza volt is két kutyája, ezért egy kicsit a nosztalgia is elfogta most, hogy vigyázhatott egy kicsit Zsömire.
Azt viszont nem gondolta, hogy nem volt elég neki a kinti ugrabugra és mókázás, úgy hitte, hogy jól kifárasztotta Zsömit, aki majd aludni fog a Tanulószobán, ám ehelyett az eb inkább Domi exére kezdett el ugrálni, s nagyon úgy tűnt, hogy kedveli a levitást.
- Hát látom, nem gondoltam, hogy ennyire aktív lesz - megvakarta a tarkóját, sóhajtott is egyet, de azért elmosolyodott, mert tetszett neki a kis hülye szőrmók. - Zsömi, nyugi - bár láthatóan a levitást nem zavarta a kutyus aktivitása, Dominik azért közelebb lépdelt és le is guggolt, hogy elkapja a bundást, ám az eb gondolt egyet, és felugrott Zsolna ölébe.
- Na tessék, te lettél az új játéka. Van kedved rá vigyázni? - végül is, neki mindegy, bár őt bízták meg, ha Zsolna vállalja az eb további felügyeletét, akkor Dominik nyugodtan tanulhat majd, csak tudná, hogy hol késik az a korrepetítor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872944#post872944][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 21:05[/b][/url]

- Basszus, a víz - erről bizony megfeledkezett, pedig a gazdája is kérte, hogy többször is adjon neki, mert a kölyök sűrűn szomjazik. A befogására tett kísérlet közben nem sikerült, de a srácot nem zavarta annyira az, hogy a lánynál kötött ki a kutya, hisz úgy tűnt, a levitás sem viszolyog az ebtől. Más esetben már el is vette volna tőle, így viszont még kapóra is jött a dolog, mert neki lett volna jobb dolga is. A lány megjegyzésére azért felhúzta egy kicsit a szemöldökeit, mert a hangjában volt némi él, és a mondandójában is.
- Nem lecserélni akartam, csak nekem is tanulnom kéne, és úgy tűnt, hogy elvagy vele - sóhajtva rázta meg a fejét, inkább nem szólt semmit, csak felegyenesedett és arrébb sétált, míg kutakodása közben nem talált egy üres üvegedényt az egyik polcon. Azt leemelve visszasétált hozzájuk, a földre tette a  tálat, pálcájával pedig vizet varázsolt bele a kutyának, majd elrakva a varázseszközt, kiemelte a lány öléből a kutyát. - Gyere Zsömi, igyál - letette a kutyust és úgy forgatta, hogy az megtalálja a neki szánt vizet. Némi szimatolás után neki is állt lefetyelni a vízből, Domi közben a földre ült, s a bal térdén megtámaszkodva figyelte a kutyát, majd Zsolnára pillantott.
- Azért ha rám nézel, még nem fogsz porrá égni - jegyezte meg, mert úgy vette észre, mintha a lány még mindig haragudna rá, noha inkább Dominak volt oka haragudni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872952#post872952][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 21:32[/b][/url]

- Ja, nagyon szegény. Majdnem a bokám tört, úgy futottam utána odakint - jegyzi meg, ő azért annyira nem sajnálja a kis ebet, mert azért nem fog elpusztulni, most például bőven kap majd vizet.  - Nem, úgy gondoltam, hogy szaladgált már annyit, hogy alszik egy órácskát, amíg lemegy a különórám - felelt a lánynak, akinek a részéről még mindig érezte azt a távolságtartást, amit azon az ominózus estén. - Elbíro..m - letenné ő egyedül is, de a lány mégis csak belekontárkodott. Domi közben fel is pillantott rá, Zsolna meg úgy kapta el a kezét, mintha az eridonos leprás lenne. Néha gondolt arra, hogy vajon mi lesz, ha majd újra találkoznak, de nem hitte volna, hogy még ennyi idő után is ilyen ellenségeskedésben lesz része. Egy részének ez valahol rosszul esett, főleg azért, mert olyan durván lett faképnél hagyva ott azon a szilveszteren. Ettől függetlenül már el tudott vonatkoztatni ezektől a dolgoktól, és egyébként tényleg érdeklődött a lány felől, hisz régen nagyon sokat jelentett neki a vele szemben ülő lány.  - Csak megkérdeztem, hogy hogy vagy. Miért kell azt gondolnod, hogy bármit is akarok? - értetlenül ráncolta a homlokát, aztán felegyenesedett és arrébb is sétált a széktől, az egyik távolabbi fotelhez, abba dobta le magát. A kutyát viszont ott hagyta Zsolna mellett, aki tovább lefetyelte a vizet.
- Merlin, ki érti a nőket? - sóhajtott a plafont bámulva, természetesen bosszantotta ez a helyzet. - Most már komolyan nem is lehet egymásnak köszönni, Zsolna? - szólította a nevén hosszú idő után a lányt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872966#post872966][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 22:07[/b][/url]

Kérdően pillantott a lányra, aki már pakolta is össze a holmiját, mint aki menekülni akar. Dominik nem értette ezt az egészet, hisz ő is túl tudott lépni a sérelmein, és már nem érezte azt a haragot sem. Ilyen típus volt, valamiért az idő múlásával képes volt megbocsájtani az embereknek, talán emiatt is volt annyi barátja. Most viszont a lány kinyitotta zsebében a bicskát, s bár nem hitte volna, hogy még fel tudja bőszíteni, most mégis sikerült neki. Nem akart felszállni erre a buszra, de az arisztokrata Bánffy lány felráncigálta rá. Dominik felpattant a fotelből, s mielőtt a lány távozhatott volna, elállta az útját, tenyerével támasztotta meg az ajtót, ezzel elzárva maga mellett a menekülési útvonalat. - Mondod mindezt úgy, hogy három nappal előtte a tanárodat ölelgetted - vetette oda a lánynak a szavakat, miközben vádlón fúrta pillantását Zsolna tekintetébe. - Láttam a képet. És gondolhatsz bármit, de nem azért feküdtem le veled, mert egy strigula voltál. Utálhatsz emiatt, de attól még jó lenne, ha magadba néznél és őszinte lennél saját magaddal, hogy ki végett ért véget az egész. Én szerettelek, de már az elejétől kezdve csak azt nézted, hol rontom majd el. Hát tessék, végül is, elérted a célod. Menj csak - ekkor emelte csak el a kezét, ezzel szabad utat engedve Zsolnának, s a tekintetét is elfordította a lányról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872976#post872976][b]Szécsi Dominik - 2024.01.28. 22:33[/b][/url]

Összepréselte az ajkait, ahogyan szemöldökeit is összeráncolta, hallva a vádakat. Még hogy ő taszította a másik karjaiba! Egész eddig, hónapokig nyugodt volt, és most a levitás fél perc alatt felidegesítette őt.
- Lehet, hogy nem vagyunk egy világ Zsolna, de Te meg sem akartad érteni az én világomat, én legalább megpróbáltam a Tiédet! És tudod mit? Már nem bánom, hogy vége lett, mert Te sosem szerettél úgy, ahogyan én Téged. És ez rohadtul nem a büszkeségről szól! Kidobtál, mint egy kutyát és meg sem hallgattál. És most még úgy teszel, mintha csak arra mentem volna, hogy meghúzzalak? Összetévesztesz a professzorral - veti utána, mert meggyőződése, hogy a tanár úr visszaél a hatáskörével, és ki tudja, hány diáklányt húzogat meg csak úgy, hobbiból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=872988#post872988][b]Szécsi Dominik - 2024.01.29. 17:40[/b][/url]

Dominik annyi hónap elteltével már el tudta volna engedni a sérelmeit, legalábbis ezt hitte és így is tűnt az elején, hisz normálisan viselkedett. Tényleg kíváncsi volt a Bánffy lányra, hisz volt idő, amikor mégis csak szerette őt.  A levitásnak viszont sikerült őt felhergelnie azokkal a valótlan vádakkal, Dominik pedig semmit sem gyűlölt jobban annál, mint hogy hamis dolgokat állítsanak róla. Márpedig most nagyon úgy tűnt, hogy a lány tévhitben élt, Domi pedig hiába is akarta volna meggyőzni, hajthatatlan volt. Mi több, nem csak hogy gondolkodni nem akart, de nagyon durván és nyersen vágott vissza a fiúnak. Az eridonos ledöbbenve nézte a másikat, mintha a levitás teljesen új oldalát ismerte volna meg. Egy olyan oldalát, ami nagyon nem jó. Meghökkent őszintén szólva, vissza tudott volna vágni nagyon csúnya szavakkal, de tartotta magát, hogy ne fokozza ezt az egészet. Ajkait összepréselve, vádlón, s csalódottan nézett a másikra, aztán megrázta a fejét, majd szavak nélkül hátat fordított neki és visszasétált Zsömihez, aki időközben már a földről nyalogatta fel a vízcseppeket.
- Enned is kéne valamit - sóhajtva túrt az állat bundájába, aztán pálcájával varázsolt neki egy kis ételt, hogy aztán kutyaszitterként várakozzon tovább, míg meg nem érkezik a korrepetítora.