37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Keleti szárny→Második emelet
Tanulószoba - Aileen Aurora hozzászólásai (17 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. február 17. 21:03 | Link
Maia

Mivel a szobámban a kényelmes ágyon, kedvenc könyveimmel egy légtérben, ahol ráadásul a rajzeszközeim elérhető közelségben vannak úgy éreztem, nem tudnék tanulni, így elindultam a tanulószoba felé. Közben végiggondoltam, hogy mit is kéne átnéznem, végül a gemmológia, a bájitaltan és a sötét varázslatok kivédése mellett döntöttem. Úgy ítéltem meg, hogy a többi még ráér, ezeknek sokkal magasabb a prioritása.
Azonban, amikor beléptem a terembe csalódottan vettem tudomásul, hogy valaki már van benn. Nem mintha nem kedvelném az embereket, de ha van valaki mellettem miközben tanulok, sokkal nehezebben koncentrálok arra, amire kéne.
- Szia! Bocs a zavarásért. – bólintottam felé, mert hát mégiscsak ő volt a teremben előbb, így neki több joga van bosszúsnak lenni. A jegyzeteimet letettem az egyik asztalra, majd kapcsolódó irodalmakat kerestem a polcokon. A könyveket a cuccaim mellé pakoltam, majd leültem, hogy tanuljak, de valahogy minduntalan elkalandoztak a gondolataim. Végül odafordultam az ismeretlen lányhoz:
- Te mit tanulsz? – kedvem lett volna a fejemet a falba verni. Tudtam, hogy ez lesz, ha nem egyedül vagyok. Szidtam magamat a meggondolatlanságomért, de már késő volt. Úgy döntöttem megvárom a válaszát, aztán visszafordulok a tanulnivalómhoz. Addig is kedvesen, arcomon mosollyal néztem a lányra és reménykedtem benne, hogy nem zavartam meg semmi igazán fontosban.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. február 17. 21:43 | Link
Maia

Őszinte sajnálatomra a lány nem küldött el a pokolba, hogy hagyjam békén, mert tanulnia kell, így aztán nem volt lehetőségem nagyobb figyelmet fordítani a jegyzeteimnek. Azonban nem is éreztem túl rossznak a felkínálkozó alkalmat, hogy megismerhessek valakit, aki nem levitás, elvégre a sulinak négy háza van és eléggé szánalmas, hogy én szinte csak a sajátomból ismerek embereket.
- Hát én is átnézem a sötét varázslatok kivédése jegyzeteimet, de azért egy kis bájitaltan sem ártana, úgyhogy majd arra is rátérek. Csak az a baj, hogy elég nehezen koncentrálok a tanagyagra – gyóntam meg, hátha ő is hasonló cipőben jár és kisegít pár ötlettel.
- Örülök, hogy megismerhetlek Maia! – mosolyogtam rá a tőlem telhető legkedvesebb mosollyal – Én Aileen Aurora vagyok, de szólíthatsz Ilonának is, ha az angol nem tetszik. A szfinx népéhez vagyis a Levitához tartozom és jelenleg harmadikos vagyok, de remélhetőleg nem sokáig.
Érdekesnek találtam, hogy a lány navinés, még senkivel nem beszélgettem huzamosabb ideig abból a házból. Elgondolkoztam rajta, hogy vajon miben különbözhetnek tőlünk, levitásoktól, de nem akartam rákérdezni, ismerkedés közben úgyis rá fogok jönni.
- Egyébként hogy állsz a vizsgáiddal? Milyen tárgyakat vettél fel? Emlékszem én elsőben elég nehezen döntöttem el, hogy mit szeretnék, ezért egy csomó mindent felvettem, aztán alig győztem levizsgázni, meg hát szabadidőm sem volt sok. – kezdtem magyarázni, de aztán gyorsan le is állítottam magam, elvégre senki sem kérte, hogy nosztalgiázzak. Csendben maradtam és vártam a válaszait, miközben gondolatban integettem az éppen távozó halvány reménynek, hogy a nap folyamán még tanulni is lesz időm.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. február 18. 10:32 | Link
Maia

- Köszi – mosolyodtam el a lány zavarán – Én is jobban kedvelem az Aileent, de néhányan a magyar neveket preferálják, úgyhogy fel szoktam vetni lehetőségként azt is.
Mikor elmondta, hogy minden tárgyat felvett egészen megdöbbentem:
- Komolyan? Nem is értem, miért nem Levitás lettél. Ebben az évben én sokkal kevesebb tantárgyat fogok teljesíteni, mint amennyit szerettem volna, de közbejött néhány dolog, úgyhogy volt, amit leadtam év közben. – kicsit bosszankodtam is magamban emiatt, elvégre szeretek tanulni, de hát ez az év nem úgy sikerült, ahogy vártam.
Erről persze azonnal eszembe is jutott a tanulnivaló, úgyhogy magam elé vettem a gemmológia jegyzetet azt ítélve meg legkönnyebbnek a három közül, majd intettem Maiának:
- Ha gondolod, tanulhatunk együtt, bár nem garantálom, hogy nem vonom el a figyelmedet, de ha van kérdésed, akkor szívesen segítek. Persze csak akkor, ha akarod, illetve, ha tudok válaszolni, elvégre én se értek mindenhez. – miután ezt elhadartam kíváncsian néztem a lányra, hogy mit szól hozzá. Ha nemet mondana talán még tanulni is tudnék, ha igent, akkor szerezhetnék egy új ismerőst, vagy akár egy barátot is. Elég nagy dilemma számomra, hogy melyik is a fontosabb, elvégre a célom az, hogy gyógyító legyek, ahhoz pedig rengeteget kéne tanulnom, de azért magányos sem szeretnék lenni.
Némán ültem a jegyzet fölött fél szemmel Maiára koncentráltam a másik féllel pedig a tanulnivalóra, de nem sikerült megtalálni az egyensúlyt a kettő között. Végül feladtam és teljesen a lány felé fordultam válaszára kíváncsian.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. február 20. 21:15 | Link
Maia

A neveimmel kapcsolatos kérdésén kicsit meghökkentem:
- Eredeti? Félig angol félig magyar származású vagyok. Londonban születtem, de az eddigi életem nagy részét Magyarországon, magyar rokonok között töltöttem. Az angol nevem számomra szebb csengésű, ezért ezt használom, ráadásul anyakönyvezve is ezen a néven vagyok. Viszont magyar rokonaim többsége nem hajlandó „idegen” néven szólítani, ezért annak az itt használatos verzióját részesítik előnyben. Valójában a két név ugyanazt jelenti, ezért furcsálltam kicsit a kérdésed. De ha komolyan kéne rá válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy az Aileen az eredeti, mert ezt édesanyám döntötte el. – vontam meg a hosszú magyarázat után a vállam.
Mikor a Navinéről beszélt, látszott rajta, hogy igencsak kedveli a házát és így már én is kevésbé csodálkoztam azon, hogy nem a Levitába került. Elvégre ritkán kerül olyan házba valaki, amit egyáltalán nem érez a sajátjának. Mikor udvariasan visszautasította a közös tanulást magamban igazat adtam neki, és miközben megválaszoltam az utolsó hozzám intézett kérdését, elkezdtem olvasni a jegyzeteimet.
- Hmm? Gemmológiát tanulok, nagyon érdekes tantárgy és szeretem is, úgyhogy nem hiszem, hogy gondom lesz vele, de azért nem árt átnézni az anyagot. – válaszoltam félig neki félig a kezemben tartott papíroknak, majd nekiveselkedtem a tanulásnak. Illetve veselkedtem volna, de hirtelen teljesen sötét lett. Ijedten néztem körbe, de a feketeségen kívül nem láttam semmit.
- Vajon mi történhetett? – kérdeztem szinte suttogva, nem is tudom miért, talán mert a sötétben mindig elszabadul a fantáziám és olyasmiket is oda tudok képzelni, amik nem is léteznek. Vagy talán azért, amiért minden ember suttogva beszél a temetőben, belőlem a fénynélküliség hozza ki ugyanezt. – Talán ki kéne mennünk a folyosóra, hátha csak itt nincs világos. – fordultam arrafelé, ahol Maiát sejtettem, majd tapogatózva elindultam az ajtó felé, de hiába sikerült megtalálnom.
- Zárva van az ajtó – jelentettem ki olyan hangon, mintha egy mágiatörténet könyv legunalmasabb részletét olvastam volna fel, bár egy cseppnyi megdöbbenés talán kihallatszott a hangomból. Úgy gondoltam, ha hisztiznék és sikoltoznék azzal nem segítenék magunkon. – Most mi legyen? – kérdeztem Maiát, de közben valami jóféle érzés fogott el, hogy végre történik valami érdekes, mikor már azt hittem, hogy belefulladok a vizsgaidőszak unalmába.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. február 28. 14:14 | Link
Maia

- Pálca? – kérdeztem vissza teljesen feleslegesen, de húzni akartam az időt, hogy minél később kelljen ráébresztenem arra, hogy hiába vagyok már harmadéves még mindig irtózatosan feledékeny és szórakozott tudok lenni. Viszont ezt a tényt nem hallgathattam el előle, így egy nagyot sóhajtva bevallottam: - Nincs nálam. Fent felejtettem a szobámban és csak itt, mielőtt beléptem volna az ajtón vettem észre, hogy nincs meg. Akkor meg már nem volt kedvem visszafordulni és különben is úgy gondoltam, hogy nem lesz rá szükségem. – vontam  meg végül a vállam, majd kelletlenül érdeklődtem – Na, és a tiéd nálad van? – eléggé cikinek éreztem a lehetőséget, hogy elsős húzzon ki a pácból.
Ezen azonban nem merenghettem sokáig mert jobb oldalról valami furcsa zajt észleletem.
- Te is hallod? – suttogtam Maia felé és megpróbáltam eloldalazni onnan, úgy hogy a hátamat végig a falnak vetettem. – Áucs – nyögtem fel, mikor bevertem a csípőm az egyik asztal sarkába. A fájdalomtól könnyes szemekkel szorítottam a kezem a sajgó pontra és füleltem, hogy hallom-e még azt a hangot.
Nemcsak, hogy hallottam, de mintha közelebb is jött volna hozzám. Agyam egyik hátsó zugában sötét gyanú ütötte fel a fejét: lehet, hogy valójában Maia szórakozik velem? Ezt a gondolatot próbáltam elhessegetni, hiszen a tények sem támasztották alá. Elvégre én jöttem be utoljára az ajtón, és az óta a lány a közelébe sem ment, így mégis hogyan zárhatta volna be?
Ennek ellenére nem sikerült magamat teljesen meggyőzni a lány ártatlanságáról, így hát mikor a morgás erősödni kezdett kicsit hangosabban rászóltam:
- Maia, ugye nem te csinálod ezt? Csak, mert nagyon nem vicces.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. március 18. 16:56 | Link
Maia

Mivel Maia elég meggyőzően tagadta, hogy köze lenne a furcsa zajokhoz és úgy az egészhez, így kezdtem hinni neki. Ráadásul a hangja egyre közelebbről szólt és amikor megfogta a karom egy kicsit megnyugodtam, hogy nem vagyok egyedül.
~Szerintem az egyik legalapvetőbb dolog, amitől az ember fél, az a sötétség. Illetve inkább az a baj vele, hogy elveszted azt a dolgot, amiben a leginkább bízol, a látásod. A emberek túlságosan sokat hagyatkoznak a szemükre és mindent el is hisznek neki, pedig a többi érzékszervünk is ugyanolyan fontos. Elvégre egy rózsa lehet bámulatosan szép, de én igazán csak akkor tudtam értékelni, hogy mennyire csodálatos, mikor először szagoltam meg egyet a nagymamám kertjében.~
Persze ez a gondolatmenet nem sokat segített rajtunk és ahogy ott álltunk a sötétben - ha nem is félve, de legalábbis megijedve - nem igazán tudtam elhessegetni az érzést, hogy ez csak egy vicc. Elvégre varázslósulban vagyunk, ami tele van vicceskedvű kísérletető személyekkel. Azonban hiába vártam, egyik könyvespolc mögül sem ugrott ki senki azt kiáltva, hogy "Bevetted", szóval kezdtem egy kicsit aggódni, hogy talán mégsem egy mókás kedvű rellonos terve az egész.
- Ömm, fogalmam sincs, hogy mi lesz, de valamit ki kéne találnunk - suttogtam vissza a lánynak és reméltem, hogy van valami ötlete, mert nekem semmi nem jutott eszembe, hiába voltam annyira büszke a levitás agyamra.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2013. március 28. 16:19 | Link
Maia /zárás/

Maia hangján kezdtem érezni azt a pánikot, ami már az én torkomat is szorongatta, de én csendben maradtam, hogy halljam a morgást és abból sejthessem, hogy hol van az a valami. Halkan szorongtunk, de leülni azért nem ültem le, elvégre ha menekülnöm kell, sokkal könnyebb dolgom lesz, ha állásból indítok.
Már-már túlfeszültek az idegeim, mikor hirtelen újra felkapcsolódtak a lámpák, amitől én annyira megijedtem, hogy felsikítottam. A fény azonban teljesen elvakított és hiába pislogtam egy jó darabig nem láttam semmit, aminek okait persze ismertem, - pupilla szűkülése, rodopszin lebomlása - de ez nem vigasztalt. Amint visszatért a látásom, körülnéztem, hogy hol van az a dolog, aminek a morgását hallottuk, de nem láttam semmi szokatlant.
Az asztal azon részéhez siettem, ahol a cuccaimat hagytam, majd felkaptam a jegyzeteimet és a könyveimet, majd az ajtó felé indultam, amit szerencsére nyitva találtam. Mielőtt átléptem volna a küszöböt, még visszanéztem Maiára és bólintottam neki. Szégyen a futás, de én a menekülés mellett döntöttem, bár sejtettem, hogy csupán egy durva tréfa áldozataivá váltunk, de már korábban is történt velem ilyen és cseppet sem élveztem.
Tehát a kurta elköszönés után, szedtem a lábam és a szobámig meg sem álltam.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. április 5. 15:52 | Link
Cukikór fertőzés *__* Jenny Tündérmókus

Bár még csak most kezdődött a tanév, de engem már a mai nap hajnali sugarai is a tanulószobában találtak. Ez az utolsó évem, és a tanárok tényleg nem viccelnek: a feladatmennyiséget elnézve lehet, hogy ma kezdtem el a leckeírást, de bizonyosan holnap fogom befejezni. Persze itt van az egész hétvégén, és nem mintha lett volna bármi tervem, de azért nem dob fel a gondolat, hogy újabb aioloszi pillanatokat cseréljek fel könyvek feletti görnyedésre. Ráadásul terveztem Mihaelt is felkeresni, annak ellenére, hogy mindig észlelem a csodálkozó tekinteteket, és már a suttogás is elért hozzám, mert a legtöbben nem értik, hogy mit is akarok a fiútól. Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy zsarol valamivel, vagy megfenyegetett, ami felületesen ismerve a srácot talán nem is tűnhet furcsának, de közelebbről nézve a dolgokat egyenesen ostobaság. Mihaelnek nem hiszem, hogy ilyen messzire kéne mennie ahhoz, hogy megszerezzen magának egy lányt.
Erről eszembe jut néhány diák, akik elég furcsán viselkedtek ma reggel, bár csak néhány pillanatra láttam őket, így alapos megfigyelés híján nem tudtam megfelelő következtetés levonni róluk. Talán néhány rellonos szórakozott megint pár védtelen diáktársával. Ha végzek itt, majd óvatosan, különösebb figyelve kell visszajutnom a klubhelyiségbe, elvégre nem akarok a sorsukra jutni.
Na, mindegy, egyelőre félre az ilyen gondolatokkal, vissza a könyvekhez. Ha idén végezni akarok, és jövőre szeretnék elkezdeni a gyógyítói mestertanonci képzést, akkor meg kell feledkeznem a magánéletemről egy időre, és neki kell állnom komolyan tanulni. Idén elég sok tantárgyat vettem fel, így aztán a vizsgaidőszakom is sűrűbbnek ígérkezik, mint valaha, de, ha év közben rendesen készülök, akkor nem lehet semmi gond. Addig pedig el kell hessegetnem magamtól a rózsaszín álmokat és ködfelhőket.
Utoljára módosította:Aileen Aurora, 2014. április 5. 15:53 Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. április 5. 16:09 | Link
Cukikór fertőzés *__* Jenny Tündérmókus

Minden figyelmem az előttem heverő könyvnek szentelem, hogy aztán gondolataimat lejegyezhessem a mellette fekvő pergamenre. Egészen jó kis írás fog ebből megszületni, bár, hogy a tanár hogy fogja értékelni, az már más kérdés. Egy pillanatra elmerengek újonnan összeállított órarendem felett, hogy kitaláljam melyik legyen a következő óra, amire készüljek. Talán hamarosan már jóslástan különórám is lesz, ami eddig a legérdekesebb órámnak tűnik idén, természetesen csak a gemmológia után.
Alig kezdek bele egy újabb bekezdés átolvasásába, mikor hallom, hogy nyílik az ajtó. Felnézek és látom belépni egy levitás társamat, aki már ránézésre is annyira boldognak tűnik, mintha pár centivel a föld felett lebegne. Elhúzom a szám, és morgok valamit a szerencsés emberekről, amikor rám köszön.
Egy pillanatra elcsodálkozom a furcsa köszönési módon, majd vállat vonok rá is, meg a válaszra is.
- Semmi különös, tanulok. Veled? Valahogy különösen jókedvűnek tűnsz ma.
Nem jópofizásból kérdezem, tényleg érdekel a válasza, elvégre, ha valami legális szernek köszönheti a csodás hangulatát, lehet, hogy még kérnék is tőle.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. április 5. 16:43 | Link
Cukikór fertőzés *__* Jenny Tündérmókus

~A tanulás cuki? Te jó ég, ez a lány a fejére eshetett.~ Ez az első gondolatom miután a levitás befejezi a beszédet, na meg a rövid szájtátás. Még sosem találkoztam senkivel, aki ennyire... hát öhm... azt hiszem, a rózsaszín a megfelelő szó ide. Na, szóval nem láttam még senkit, aki ennyire rózsaszín lett volna.
Kezdem tényleg azt hinni, hogy nem egészen magától ilyen, hanem rásegít valami - talán egy bájital vagy bűbáj - a vidám hangulatra. Néhány hónapja még ennyiben hagytam volna a dolgot, nem érdeklődve az után, hogy mivel sikerült elérnie az édesen nyálas állapotot, de most úgy gondolom, hogy rám is férne egy kis vidámság.
Utolsó mondatából azt merem kivenni, hogy akár segítene is rajtam, persze azt még nem tudhatom, hogy ingyen vagy netán bizonyos pénzösszegért cserébe.
- Érdekesen hangzik, amit mondasz. Mit kéne tennem, ha netán én is szeretnék gondtalan és vidám lenni? - Igyekszem nem kertelni, de azért nem is akarok ajtóstul rontani a házba, mert még a végén itt hagy, és én nem tudom meg a csodaszer receptjét, már, ha létezik ilyen, és nem visznek tévútra a megérzéseim.
A lány mosolya azonban biztató, talán nem csak egy teszt, ami elé a tanárok állítják a tanulástól megfáradt diákokat, akik, ha élnek a lehetőséggel, azonnal az igazgató előtt találják magukat tiltott szerrel való visszaélés miatt. Nem, ennyire nem gonoszak az itteni profok. Legalábbis remélem, hogy csak a paranoiám gondoltatta ezeket velem.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. április 5. 17:13 | Link
Cukikór fertőzés *__* Jenny Tündérmókus

Nem értem, hogy gondolja azt, hogy hagyjam, hogy átjárjon a cukiság, ezért még inkább kételkedve nézhetek rá, mint eddig. Őt azonban ez cseppet sem zavarja, helyette inkább hozzám lép, és megpuszil. Annyira ledöbbenek, hogy nem is tiltakozom ellene, pedig egyébként nem hagynám, hogy ismeretlenek, jobban mondva csupán ismerőseim puszilgassanak. Ha barátom lenne, vagy legalábbis valami közelebbi ismerősöm, akkor még elmenne, de így?
Kételyeim és húzódozásom azonban hamarosan szűnni kezd, helyette rózsaszín köd kezd terjeszkedni az elmémben addig, míg el nem foglalja azt teljesen. Gondolataim egyre kevésbé tiszták, viszont minden sokkal szebbnek, jobbnak és mi tagadás cukibbnak tűnik.
Érzem, ahogy arcomra kiül egy vigyor, olyan széles, hogy szinte fáj. Nem is értem, mit keresek egy ilyen szép napon a tanulószobában a könyveim felett görnyedve, amikor lehetnék kint a réten is, ahol lehet ugrándozni, meg pipitért szedni.
- Hát ez nagyon jó - nézek a lányra, akinek köszönhetem ezt az egészen édes érzést, fel is pattanok rögtön és megölelgetem őt, mert egyszeriben annyira, de annyira kedvem lett ölelőzni.
Ez az életérzés csodás. Lehet, hogy terjesztenem kéne? Sok diák van a suliban, akire ráférne egy kis vidámság, és szerintem a tanároknak sem ártana, ha néha rózsaszínben látnák a világot.
- Köszönöm szépen - nevetek jótevőmre, majd könyveimet hátrahagyva elindulok a szobám felé, elvégre a hangulatomhoz sokkal jobban illene néhány rózsaszín ruha. Remélhetőleg nem dobtam még ki őket.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 12:41 | Link
Mihael

Egészen meglepődött mikor Mihael arra kérte, hogy segítse ki egy kis közös tanulással bájitaltanból. Nem mintha elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy a fiú kérjen tőle valamit, csak éppen nem hitte volna, hogy érdekli egyáltalán a tanulmányi átlaga. Ráadásul amennyire eddig megismerte, bátran kijelentheti, hogy a srác intelligens, ha leülne tanulni vagy egyáltalán minimális érdeklődést mutatna a tantárgyak iránt, simán bármelyikből átmehetne, és éppen ezért korrepetálásra sincs különösebben szüksége. Legalábbis Lin így gondolja, emiatt pedig némiképp gyanakodva indul el az órák után a tanulószobába, ahova megbeszélték a találkozót. Mire a fiú megérkezett már összeszedte a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó könyveket, korábbi jegyzeteit és néhány üres pergament. A lány különösen szereti a bájitaltant, ezért örül neki, hogy pont erről beszélhet majd Mihaellel, de abban nem egészen biztos, hogy valóban sikerül is átadni valamit neki, elvégre a bájitaltan egy gyakorlati tárgy, most viszont csak az elmélettel lehet itt dolguk. Amikor megérkezik a fiú és pillantásuk egy rövid időre találkozik Lin érzi, hogy emelkedik a pulzusa és egy pillanatra elakad a lélegzete. Elfordul és remegő kezébe pennát vesz, hogy próbálja leplezni idegességét, és azt a hatást, amit a fiú képes kiváltani belőle. Hamarosan azonban ez mérséklődik, kezdi megszokni Mihael jelenlétét és közelségét, a fiú viszont láthatóan unja a magyarázatot. Lin  éppen egy számára különösen érdekes főzet elkészítésének módját magyarázza, ujjával a papíron mutatja a jegyzet azon mondatait, amelyekről beszél, ehhez a jobb kezét használja, aminek gyűrűsujján ott egy gyűrű, ami egyébként nem túl régi szerzemény, és jelenleg az egyetlen ékszer a lányon.
- És ekkor adjuk hozzá a főzethez az egérszívet, ami ebben a bájitalban katalizátorként működik és…- felnéz a könyvből és ránéz a srácra, majd összevonja a szemöldökét - Figyelsz még?
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 12:47 | Link
Mihael *__*

Láthatóan egyre kevésbé tudja elszórakoztatni a fiút a különféle bájitalok történetével, hozzávalóinak sorolásával, valamint azoknak egymásra és a főzet erősségére gyakorolt hatásával. Persze nem mintha ez lett volna az első számú szempont, de nemcsak, hogy nem szórakozik jól, de egyre kevésbé figyel mindarra, amit a lány mond, ezt pedig Leen ki nem állhatja. Nem szeret feleslegesen beszélni, hiszen, ha valaki nem kíváncsi a mondanivalójára, akkor csak simán kérje meg, hogy fogja be a száját. Persze Mihaelnél az ilyesmi sosem volt egyszerű, Leen eléggé tisztán emlékszik még arra, hogyan is hallgattatta el őt a korcsolyázás után a srác. Nem volt kellemetlen a tette, bár talán némiképp sértő. Persze most már sokkal szívesebben venné, ha a fiú hasonló módon állítaná meg a beszédben, de ezt nem szívesen vallaná be még magának sem.
Na, szóval Mihael láthatóan nem figyel, ezt pedig a lány nem hagyhatja szó nélkül, kérdésére azonban nem érkezik válasz, helyette egy másik kérdést kap kézhez. Nem számítva erre, megdöbben, főleg, hogy először nem is érti, mire vonatkozik az érdeklődés, majd tekintete a gyűrűre téved, és bosszúsan megrázza a fejét.
- Nem hiszem, hogy be kéne neked számolnom minden új ékszeremről. Az meg, hogy van valakim… - Dühösen ráncolja a homlokát, elvégre ő talptól fejbúbig odavan a mellette ülő srácért, ezért eléggé sérelmezi a feltételezést. - Inkább a bájitaltanra összpontosíts, kérlek!
Egészen duzzogós hangulatba kerül, legszívesebben odébb hajigálná a könyveket is, vagy lecsapna valamit az asztalra. Nem érti, hogyan is feltételezheti a fiú, hogy “van valakije”. Ennyire nem tűnik fel neki, hogy Leen teljesen belezúgott? Érdemes egyáltalán rá pocsékolni az érzéseit? Érdemes vagy sem, ő az, akit szeret, és hiába dühítő az, hogy észre sem veszi, ebben valószínűleg nem mostanában fog változás beállni.
Utoljára módosította:Aileen Aurora, 2014. június 6. 12:47 Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 13:09 | Link
Mihael <3

Hiába kéri, hogy koncentráljanak a tananyagra és felejtsék el az ő szerelmi életét, mint témát, Mihael hallhatóan nem vevő a dologra, hiszen folytatja a kérdezősködést, érezhetően egyre dühödtebben. Ráadásul olyan az arckifejezése, mintha személyes sértésnek venné, hogy a lánynak gyűrű van az ujján. Lin egyáltalán nem érti, hogy mi üthetett belé, főleg, hogy a gyűrűnek semmi köze egy másik sráchoz. Próbál nem megsértődni a fiú mondatain, de ez egyre nehezebben kivitelezhető. Végül Leen el is pirul, bár jelen esetben inkább a düh, semmint a zavar miatt.
- Ha megkérték volna, se lenne hozzá sok közöd, nem igaz? Hacsak nem te akartad volna megkérni előbb.
A feltételezéstől is kellemes bizsergést érez, de jelenleg mérgesebb annál, hogy ezzel foglalkozzon. Az viszont, hogy a fiú közel hajol hozzá, elakasztja a szavát, és levegőt is nehezebben kap. Mihael zöld szemeiben hiába látszik a harag, attól még gyönyörűnek tetszik a lány számára. Vagy éppen azért? Sosem merengett rajta különösebben, hogy miért pont Mihael az, akit Yar után ennyire megszeretett, bár a kérdés valahol mindig is ott volt, és valószínűleg a barátait is felettébb érdekelné, hogy mégis mi az, ami miatt vonzódik a sráchoz. Erre viszont nincs jó vagy megfelelő válasz, csak egyszerű: Mert ő Mihael.
Persze ez nem magyarázat semmire, de az egyetlen dolog, amiben Lin sosem talált logikát az a szerelem. Éppen ezért hiába idegesíti, hogy a fiú szinte számonkéri az ékszer miatt, hiába mérgesíti fel a feltételezés, ami kihallatszik a szavaiból, ezek miatt nem tud igazán megharagudni a srácra.
Az azonban elgondolkodtató, hogy mikor lett annyira bátor, hogy ilyen dolgokat egyszerűen kimondjon. Mármint most mégiscsak a házasságról beszélgetnek, bár nem olyan kontextusban, ahogy a párok között általában szóba kerül ilyesmi, bár ők még nincsenek is együtt, és Lin úgy érzi, talán soha nem is lesznek. Nem mintha rajta múlna a dolog, sokkal inkább a fiún, és azon a tengernyi pletykán, amik az iskolában keringenek. Vajon miért döntene úgy Mihael, hogy a szabadságát feláldozná egyetlen lányért. Ez egyáltalán nem logikus...
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 13:24 | Link
Mihael :3

Lin egyre zaklatottabb lesz, ahogy a beszélgetés egyre furcsább és furcsább kanyarokat vesz, ráadásul mivel Mihael ilyen nagyon közel van hozzá, a lánynak már a gondolatai sem teljesen tiszták, egyre csak az jár a fejében, hogy mit szólna hozzá a srác, ha ő hirtelen előrehajolna? Vajon akkor megcsókolná végre, vagy egyszerűen csak hátrarántaná a fejét? Megkockáztassa és legyen bátor, vagy ez inkább botorság lenne tőle? Mihael amúgy is híres arról, hogy hódításainak számát már nemhogy fejben nem képes tartani, de, ha a szobája falán rövid vonalakkal jelezte volna mindegyik lányt, most már valószínűleg csak megtippelni tudná a fal eredeti színét.
Gondolatai messzire kalandoznak, ezért a fiú kérdése olyan hirtelen éri, hogy csak pislogni tud tőle. ~Most ez komoly? Erre mit lehet mondani? Ez nem egy lánykérés, ez csak egy mi lenne ha… , de rossz válasz esetén bizonyára szintén van következmény. Na, de itt mi a rossz válasz?~ Hiába kattog ezen az agya, nem találja a megoldást, így hát kimondja az első dolgot, ami eszébe jut, hiába gondolja cikinek vagy szánalmasnak.
- Igen… azt hiszem. - Hirtelen rájön, hogy mekkora marhaság csúszott ki a száján, ezért megpróbálja menteni a menthetőt. - Illetve azt akarom mondani, hogy igen, azt hiszem, ideje befejeznünk a tanulást.
Teljesen vörös arccal elkezdi összepakolni a könyveket, magában pedig szidja az ostobaságát és ezt az egész helyzetet. Szinte várja, hogy Mihael felnevessen és ezzel megadja neki a kegyelemdöfést.
Nem tudja elképzelni, hogyan lehetett annyira ostoba, hogy kimondja azt, amit tényleg gondol erről a témáról. Másrészről ez még neki is meglepetés volt, elvégre sosem gondolkozott azon, hogy valaha is férjhez menne, és, ha mégis, biztosan nem képzelődött olyasmiről, hogy Aileen Saint-Venant lesz a jövőben. Hm… Pedig nem is hangzik rosszul.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 13:38 | Link
Mihael <3 Kiss

Most már mindegy, kiszaladt a száján, nem tudja visszaszívni, és Mihael nem hülye, megbukni is csak az érdektelensége miatt sikerül neki, szóval biztosan felfogta, hogy ez egy konkrét igen volt. Neki. Ez nagyon durva, felfoghatatlan, hogyan is sikerült ilyesmit bevallania, ráadásul eléggé meggondolatlan cselekedet is lenne ilyen fiatalon hozzámenni valakihez, akit nem is ismer. Vagy csak felületesen ismer. Persze nem mintha megkérték volna a kezét.
Próbálna a pakolásba menekülni a kínos folytatás elől, de Mihael nem hagyja, a kérdés viszont nehezebb, mint gondolja. Természetesen nincs senkije, hacsak nem számolja magát Mihaelt. Persze nem mintha beszéltek volna valaha ilyesmiről, de, ha a korcsolyázás, a párizsi “kirándulás” és a vidámparkos látogatás randinak tekinthető, akkor voltaképpen mi is van?... Ráadásul ő az egyetlen srác, akibe szerelmes, és ő az egyetlen hímnemű ismerőse, aki már az apjával is találkozott. De persze ezektől valószínűleg még nem lesz a pasija. Bizonyára ahhoz valamilyen megegyezés is szükségeltetik, bár ő erről nem tud túl sokat, hiszen még sosem volt barátja.
- Nincs - válaszolja végül lehajtott fejjel, hagyja, hogy haja körülhullámozza az arcát és kissé elzárja a fiútól. - Bár fogalmam sincs, hogy téged miért érdekel ez ennyire.
Ha nem lenne ennyire zavarban, akkor talán elgondolkodna ezen, hiszen ez valóban fontos felvetés. Miért is érdekli a fiút, hogy Leennek van-e partnere, és, hogy az netán már meg is kérte a kezét? Ha valóban nem járnak, ahogy ez a logikus következtetés alapján egyértelműen kijelenthető, akkor miért is fontos, hogy a lány kitől és miért kapta a gyűrűt?
Mivel azonban Lin túlságosan is kínosan érzi magát, azon sem töpreng el, hogy hogyan bukkanhat fel a fiú mindig akkor, amikor szüksége van rá. Ha logikusan végiggondolná, elutasítva a sorsszerűséget, amiben amúgy sem hisz, talán észrevenné, hogy ez többnek tűnik, mint a véletlen puszta játéka. Bár, talán, ha elmerengene rajta, sem jutna az eszébe olyasmi, hogy Mihael talán jobban kedveli őt, hiszen Lin nem tartja magát különösebben vonzónak, de olyannak biztos, nem, akibe egy Mihaelhez hasonlóan majdnem tökéletes férfi beleszeretne.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Aileen Aurora
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2014. június 6. 16:00 | Link
Mihael *__* <3

Mikor Mihael megszólal, Lin nem képes elhinni, amit hall. Annyira hihetetlenül álomszerű az egész, hogy a fiú elől rejtve még meg is csípi a karját, hogy biztosra menjen, ez tényleg nem valami látomás vagy képzelgés. Azonban hiába zárja ki ennek a lehetőségét, mégis hitetlenkedve emeli tekintetét a fiúra, akinek arca már olyan közel van, hogy szinte egymás tüdejéből szívják ki a levegőt.
Erről álmodott, ez volt a legnagyobb titkos vágya, és most, mikor teljesülni látszik, egyszerűen nem képes másra, mint némán tátogni, mint egy partra vetett hal. Sosem gondolta volna, hogy ez egyszer valóban be fog következni, még akkor sem amikor optimizmusa és önbizalma csúcsán volt.
- Mármint te… meg én… és ez… ezt te komolyan…? - A lány nem jut szóhoz, csupán mondattöredékek hagyják el ajkait, a feldolgozási folyamat leállt. Majd mielőtt végiggondolná vagy egyáltalán várna arra, hogy a fiú reagáljon szinte teljesen összefüggéstelen szavaira, hirtelen ötlettel áthidalja a maradék millimétereket, és egy sóhajjal végre Mihael szájára szorítja az ajkait. Agyából rögtön kifut az összes gondolat, nem számít a logika vagy a józan ész, csak az, hogy Mihael itt van, vele és, hogy ez nagyon jó.
Ha egy kicsit józanabb lenne, és nem szerelemtől részegült, akkor talán megkérdőjelezné döntése helyességét, de most nem jut eszébe kételkedni a srác szavaiban, vagy éppen azoknak hitelében, nem érdekli, hogy milyen pletykákat hallott róla, vagy éppen, hogy a legjobb barátnője mennyire rossz véleménnyel van a fiúról. Egyszerűen szereti. És bár pont ettől lesz olyan bonyolult minden, ez is egyszerűsíti le teljesen a világot, mely most nem áll másból, csak kettejükből.
Szál megtekintése

Kérdezz, ha akarsz
Tanulószoba - Aileen Aurora hozzászólásai (17 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Keleti szárny→Második emelet