Széles vigyorral engedem el Sudden kezét, és bár a hoppanálás nem tartozik a kedvenceim közé, amikor elpillantok balra, a kihalt műhely felé, a szemeimben az az akarat és vágy ébred fel, ami épp az imént feledtette el velem az utazással járó megrázkódtatást.
- Imádni fogod - mondom magabiztosan. A hangomból árad, hogy majd elájulok magamtól, amiért ilyen istentelen jó ötletek jutnak eszembe, és még csak meg sem kell erőltetnem magam hozzájuk. Képzeletben még a kezeimet is összedörzsölöm, majd ránézek Dávidra, és egy hamiskás félmosollyal elindulok a műhely melletti, egyelőre még zárt, hetes számú garázs felé. 07. Elhihetitek nekem, amit ez a szám rejt, az jobb, mint féltucat kiéhezett, bedrogozott plasztikkurva, akiknek egyedüli vágyuk, hogy még az életet is kiszívják az odatévedő hitszegőből. - Na gyere, apám.
Azt mondjuk nem tudja a szentem, hogy a város legbiztonságosabb helyére hoztam, ugyanis a mai kis játékunk a pesti gettóvidék legmocskosabb színterén fog zajlani. Hős utca, cigánymaffia, színesfém meg soha le nem kapcsolt áruk, igazi vámbiztos kóceráj. Sudden ajándékához éppen így juthattam hozzá. A régi, itt-ott rongyos, a rendszámát már rég elhagyott cadillac, ami odabent vár minket, - több más portékával együtt - úgy érkezett be az országba, hogy a vámon még csak meg sem állították a már jól ismert sofőrt. A kamion olyan finom eleganciával siklott tovább, öröm lehetett nézni.
- Szemeket becsukni - hajolok le a garázs gombjához, és jobbommal ráfogva, teliszájjal vigyorogva fordulok hátra, hogy Sudden összes rezdülését figyelemmel kísérhessem. - Három, kettő, egy...  

Széles vigyorral engedem el Sudden kezét, és bár a hoppanálás nem tartozik a kedvenceim közé, amikor elpillantok balra, a kihalt műhely felé, a szemeimben az az akarat és vágy ébred fel, ami épp az imént feledtette el velem az utazással járó megrázkódtatást.
- Imádni fogod - mondom magabiztosan. A hangomból árad, hogy majd elájulok magamtól, amiért ilyen istentelen jó ötletek jutnak eszembe, és még csak meg sem kell erőltetnem magam hozzájuk. Képzeletben még a kezeimet is összedörzsölöm, majd ránézek Dávidra, és egy hamiskás félmosollyal elindulok a műhely melletti, egyelőre még zárt, hetes számú garázs felé. 07. Elhihetitek nekem, amit ez a szám rejt, az jobb, mint féltucat kiéhezett, bedrogozott plasztikkurva, akiknek egyedüli vágyuk, hogy még az életet is kiszívják az odatévedő hitszegőből. - Na gyere, apám.
Azt mondjuk nem tudja a szentem, hogy a város legbiztonságosabb helyére hoztam, ugyanis a mai kis játékunk a pesti gettóvidék legmocskosabb színterén fog zajlani. Hős utca, cigánymaffia, színesfém meg soha le nem kapcsolt áruk, igazi vámbiztos kóceráj. Sudden ajándékához éppen így juthattam hozzá. A régi, itt-ott rongyos, a rendszámát már rég elhagyott cadillac, ami odabent vár minket, - több más portékával együtt - úgy érkezett be az országba, hogy a vámon még csak meg sem állították a már jól ismert sofőrt. A kamion olyan finom eleganciával siklott tovább, öröm lehetett nézni.
- Szemeket becsukni - hajolok le a garázs gombjához, és jobbommal ráfogva, teliszájjal vigyorogva fordulok hátra, hogy Sudden összes rezdülését figyelemmel kísérhessem. - Három, kettő, egy...