[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=715955#post715955][b]Wittner Dávid - 2018.03.09. 16:42[/b][/url]

Mióta megnyitottam a szalonom, kicsit kezdtek komolyabban venni, hogy na, lehet, hogy ez az ember még tényleg akar valamit kezdeni a rajzolással. Legalábbis, nagyon úgy tűnt, mert már a második versenyre kértek fel zsűrinek három hónapon belül, az pedig nem kis szó.
Nagyon jó művek voltak, tetszettek is, volt egy-két kiemelkedő darab is, ahol a színek kezelése, vagy maga az alap koncepció megért volna egy misét, gondolkodás nélkül varrattam volna fel magamra. Aztán jött az a fura, szőke csaj, a vinyítós hangjával és legalább tizenöt percen keresztül szirénázott, hogy ellopták az ötletét és azonnal diszkvalifikáljuk a másik felet, mert ez tűrhetetlen állapot, mikor annyi munkája van benne! Három percig bírta az agyam feldolgozni az információáradatot, onnan pedig átkapcsolt zen-üzemmódba és csak a sirályokat halottam.
- Jó, jó, elég lesz, felfogtuk! - szakítottam félbe, miután Lea két percen keresztül próbált tapintatos időpontot választani a szólásra. Csalódott pillantást vetettem a zsűritársamra, majd mély levegőt véve sóhajtottam. - Gondolom ezt egyikőtök se akarja intézni... nem leptetek meg!
Azzal kikerestem a mappából azt a bizonyos rajzot, meg megkérdeztem a szőke nevét, majd a szoba felé indultam, ahová Krisz már félrehívta szerencsétlen csajt. Nem kopogtam, mert csak nem csinál semmi olyat...
- Helló. Diána ugye? - kérdeztem, felpillantva a rajzról, kissé meg is hökkenve. Mármint wow. Mármint... nem... egészen erre számítottam?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=715958#post715958][b]Wittner Dávid - 2018.03.09. 17:30[/b][/url]

A koppanást ignorálva néztem a lányra, nem tudom, hogy mi volt a zaj, de asszem nem zavarok. Elvégre emiatt van itt, le kéne csak tudni, ő is biztosan szívesebben menne a dolgára, ahelyett, hogy itt dekkol egy egérlyuk méretű helyiségben.
- Dávid - biccentettem röviden, miközben nagy nehezen sikerült abbahagynom a stírölését és helyette inkább a rajzra fókuszáltam a kezemben pár pillanatra, összekapva a gondolataimat, már amennyire lehetett a témával kapcsolatban. Utálom az ilyeneket. Becsuktam magam után az ajtót, azt hiszem, ez nem olyan téma, ami bárki másra tartozna, majd neki is dőltem, mert annyira nem nagy itt a hely, hogy most járkálni kezdjek és ne őrüljek bele teljesen.
- Mert nem is igen történt ilyesmi. Szerencsére - sóhajtottam fel kissé nyűgösen, de nem akartam sokáig nyújtani a szart, mint a rétestésztát.
Nem igazán tudtam, hogy illik-e ilyenkor nevesíteni, hasonló esetben mondjuk biztos tudni akarnám, hogy ki köpött be, de ez részletkérdés.
- Az a helyzet, hogy... Nem baj ha tegezlek? Egyszerűbb lenne. Szóval érkezett nemrég egy olyan panasz, hogy a beadott műved koppintás és ki kéne zárnunk, de szerettük volna a te sztoridat is meghallgatni a történetből. - Viszonylag sikerült a dolgot rövidre zárnom, szerintem ennél hosszabban talán nem is kell fejtegetni a dolgot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=715966#post715966][b]Wittner Dávid - 2018.03.09. 18:12[/b][/url]

A csaj kissé elkényelmesedett, asszem látszott rajtam, hogy nem azért jövök, mert szeretném lélekben felkészíteni arra, hogy megnyerte az egész versenyt. Pedig azt sokkal szívesebben tettem volna, esküszöm, lelkem rajta. Mégis most nekem kellett szerencsétlent piszkálni valami miatt, ami nem is biztos, hogy teljesen hiteles.
- Annyira szerintem még nem vagyok öreg - vágtam egy fejet, de aztán inkább igyekeztem minél előbb a tárgyra térni, hogy a szar részén túl legyünk. Elég értetlenül állt a dolog előtt, ez mondjuk várható volt, senki nem szereti, ha azzal gyanúsítgatják, hogy egy lopott ötlettel nevezett versenyre.
- Őszintén, nem is úgy nézel ki, mint aki beadná más ötletét csak azért, hogy nyerjen, deeee ez az én véleményem - tartottam fel a kezem megadóan, hogy hát, ez most egyáltalán nem az én sanszom, kevés a dolgokba a beleszólásom.  A kérdésre megráztam a fejem, persze, voltak hasonló vonások, de nem annyira vészesen. Szóval  kis szobán átvágva a mappát az asztalra tettem, éppen csak annyira, hogy a kezét ne kelljen odébb tolnia emiatt.
- Eeez itt a te rajzod. És elméletileg ez a korábban kiállítást is megjárt, lekopizott mű - toltam éppen annyira odébb a felsőt, hogy az alsó is látszódjon. A kettőt elválasztó finom fólia miatt nem izgultam azon, hogy majd kárt teszek valamelyikben. - Én meggyőzhető vagyok, hogy egyedi ötlet. Szeretném, ha meggyőznél hogy az, tényleg! Utálok másokkal g.nyózni ok nélkül.
Kicsit még fel is nevettem, majd a lányra néztem ismét, a rajzokról felpillantva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=715974#post715974][b]Wittner Dávid - 2018.03.09. 18:51[/b][/url]

Mind a ketten el voltunk foglalva azzal, hogy a két rajzot hasonlítgassuk össze, azaz, hogy leginkább én, mert ő a sajátját nem is igazán méltatta figyelemre. Nem lep meg, biztosan dolgozott vele eleget ahhoz, hogy tudja, hogyan is néz ki, nem kell még most pluszban megnéznie mellé. Ugyan a másik rajz láthatóan szakértőbb kezek közül került ki, valahogy mégis a sárga hajú tünemény műve volt számomra a szimpatikusabb, nem volt annyira... steril.
- Igen, azt hiszem, hogy körülbelül ennyi. Nem is értem ezt az egészet... őszintén, hosszabban is kifejtette a... "panaszát", kitérve a részletekre, de nem emlékszem. - Kicsit finomítottam rajta, mert mégsem mondhatom azt, hogy agyérgörcsöt kaptam és ignoráltam a nő létezését is, nem még azt, hogy hozzám beszél. Pedig nem vagyok egy kivételezős típus.
- Igen? Több is? És nincs véletlenül képed valamelyikről, vagy hasonló? Csak mert azzal alá lehetne támasztani, hogy semmi köze egymáshoz a kettőnek - csillant fel a szemem, mert hát, úgy tűnt, hogy nem kell keresztesháborút indítani a kettejük között egy rajz miatt, könnyen megoldható lenne rögtön minden.
Egyikünknek sem volt asszem ez most ínyére, sokkal szívesebben szívtam volna el egy cigit odakint, mert még nem fulladok eléggé, mikor fel kell gyalogolni a másodikra.
- Nagyon helyes is, mert ez az egész egy f.szság. Már értem, hogy korábban miért nem mentem soha zsűrizni - nevettem fel egészen kicsit kínosan, tolva egy fél facepalmot, végül visszaejtve a kezem magam mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=716022#post716022][b]Wittner Dávid - 2018.03.09. 22:41[/b][/url]

A szőke túl sokat beszélt, ellőtte nálam a limitet, a hangmagassága meg amúgy is kiverte a biztosítékot, nem szerettem, mikor rikácsolnak mellettem. Pláne, ha tömör, alaptalan hisztiről van szó, mint ahogy jelen esetben is látszani tűnt.
- Csak egy kicsit, annyira nem volt vészes, szerintem csak a dráma kellett neki... - ráztam meg a fejemet rosszallóan, majd a figyeltem, ahogy a csaj a táskában kezdett el turkálni. Tényleg baromira tetszett a stílusa, de asszem nem a megfelelő helyet és időt sikerült kifogni hozzá, hogy ezt a tudtára is adjam, asszem. - Az Batman?
Gyorsabban szúrtam ki a telefontokot, mint illett volna, de vannak ilyen gyengéim, amik felett nem tudok csak úgy átsuhanni. A képregények is ilyenek voltak, de aztán kissé kínos fejjel megvonogattam a vállamat, hogy whatever. Helyette inkább a kezében lévő mobil képernyőjére koncentráltam, amin egy újabb rajzot láthattunk.
- Ez nagyon tetszik, a második. Az igen király. Ha el akarod adni, szólj - közöltem, mert hát, a szalonom előterét újra ki kellett volna dekorálni és ez a kép kifejezetten jól nézett ki. - Ha megmutatod ezt az utolsót a többieknek is odakint, szerintem minden pöpec.
Megnyugodva kifújtam a levegőt, valahogy semmi kedvem nem lett volna hozzá, hogy most még magyarázkodni kelljen a kintieknek is, hogy jaj, hát csak meggyőzött, nem olyan lány ő. Igazából ő is látta a pozitívumait annak, amit csinálok, így bólintottam ismét párat.
- Alapvetően nem rossz, csak nem megy mindig minden zökkenőmentesen. Téged viszont még nem láttalak ilyeneken. Új vagy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=716991#post716991][b]Wittner Dávid - 2018.03.17. 23:02[/b][/url]

Nem számítottam a Batman dologra, talán ezért is sokkolt le kicsit, de mindig így van, ha olyan helyzetekben jön szembe, mikor nem kéne. Talán, ha kicsit kevésbé villámcsapás szerű, akkor nem tettem volna szóvá, de így muszáj volt, szégyen reám.
- Igen, pénzért. Miért, másért is szoktak eladni dolgokat? - nyomtam meg direkt a használt igét, mert nem teljesen értettem a megdöbbenést. A versenyekben szerettem, hogy találtam olyan művészeket, akikhez esetleg vissza is tudtam térni, mint vásárló, a szobám - vagy most már ugye a szalon -, dekorálása miatt is.  
- Hát általam egészen biztosan nem - ráztam meg a fejemet hevesen, mielőtt még félreértést szülne a helyzet. Persze, beszélnem kellett még a többiekkel, de részemről lezártnak tűnt az ügy, mert ha valahonnan koppint, akkor nem fogja ugyanazt a karaktert többször is lerajzolni. Megpróbálhatja, de nem tudja majd visszaadni belőle ugyanazt, mint ami az eredeti képen benne van.
- Nem, nem zsűrizek sokat. A verseny az más tészta, azt elég sokat csináltam, nem is értem el rossz helyezéseket, de mostanság már nem igen csinálom. Vagy csak bizonyos témákban - vontam meg a vállamat, miközben körbepillantottam és ha hagyta, visszaigazítottam a képeket a helyükre, hogy semmi bajuk ne legyen, míg visszavisszük őket a zsűrihez. Aztán be is csuktam a mappát és visszavettem a kezembe, hogy az állammal az ajtó felé intettem. - Ha nincs más, ami fontos lenne ezzel, vagy bármivel kapcsolatban, akár le is zárhatnánk ezt a dolgot odakint. Itt lassan úgyis kezd fogyni az oxigén!
Azzal, ha nem volt ellenvetése, már kifelé is indultam, az ajtó előtt megvárva, el ne keveredjen valahol út közben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=718267#post718267][b]Wittner Dávid - 2018.03.26. 20:25[/b][/url]

- Pedig érdemes lenne. Vannak sokkal gagyibbak is a neten, pénzért, elég vicces összegekért - meséltem el, mert vannak egyértelműen másolt darabok, amik még csak nem is olyan jól kidolgozottak. Ezek alá néha be szoktam dobni egy-egy "I'm done" gifet, majd tovább állok, hogy erről ennyit.
Ahhoz képest, hogy az előbb még nem különösebb érdeklődést mutatott az egész verseny iránt, egészen lelkesnek tűnt, mikor közöltem, hogy én nem zártam ki, ami kicsit mosolygásra késztetett. Azért nem estem túlzásokba.
- Titok? Nem, elég őszinte ember vagyok. Képregény és fantasy, leginkább, vagy néha napján még, esetleg egy-egy tájképes cucc, de azt csak akkor ha a díjazás mérvadó. Túl sok vele a munka - ráztam meg a fejem, jelezve, hogy nem igazán éri meg a dolog. Bár tény, hogy a szalonom árának egy részét ezekből sikerült összekupacolni, meg abból, amit az átmeneti helyen fizettek a munkámért.
A közelben lévők közül egy pár felénk sandított, de az összesúgás elmaradt, talán semmi olyat nem feltételeztek, ami most ne lett volna reális. Nem is különösebben hatott meg, csak az emberek közt lavírozva igyekeztem eljutni a zsűrihez, néha hátra-hátra pillantva, hogy itt van-e még.
- És mióta rajzolsz komolyabban?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=726200#post726200][b]Wittner Dávid - 2018.06.23. 13:53[/b][/url]

Még én se döntöttem el, hogy tényleg jó ötletnek tartom ezt vagy sem, de nagyon impulzív voltam, ha abban a pillanatban jónak tűnt, akkor miért ne? Szóval nem igazán kérdezősködtem, csak itt voltunk Pesten és éppen a szokott címre indultam. Nem, nekem nem volt pc-m, azaz, de, egyszer volt egy, a nyelvemben, amit aztán tiszta, józan mentális állapotban kiszedtem és be is gyógyíttattam, mert nem élek ilyenekkel.
- Ő velem egy időben végezte el a tetováló képzést, de ékszerekben már vagy nyolc éve utazik. Rendes csaj és csak jót hallottam róla eddig - soroltam el a róla hasznos infókat, mert hát, Melinda aranyos volt, meg minden. Nekem hajlamos volt még kedvezményt is adni.
Az együtt töltött idő alatt kezdtem már megszokni, hogy a legváratlanabb helyeken és időkben kezdte el sorolni a statisztikáit, meg a számszerű adatait, szóval különösebb rezzenés nélkül hallgattam végig, hogy mit is mond a tinikről. Igazából még jópofa is volt.
- Én már nagyon régen csatlakoztam ehhez a 62%-hoz, de nem bántam meg. Szerintem jobb esetben te sem fogod. Bár egy pc az más, mint egy tetoválás, de te nem vagy módosult tudatállapotban. Ugye? - néztem rá gyanakodva, majd elnevettem magamat, megadóan felemelve a kezeim, hogy nem bántani akarom, de ez most olyan magas labda volt. - Nálam még csak egy csaj járt, adtam neki egy névjegyet, én a leszedésével nem foglalkozom. Uh, itt lesz jobbra az első utca végén!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=727683#post727683][b]Wittner Dávid - 2018.07.07. 14:57[/b][/url]

Szerettem, hogy a csajszi ennyire egyszerű dolgokkal meggyőzhető arról, hogy nem vágóhídra viszem. Sokan ilyenkor még sipákolnak, meg mutassak referenciát, meg rákeresnek az interneten és legalább négy oldalon megnézik az értékeléseket és a képeket, visszajelzéseket. Az arcomat akarom letépni tőlük, hogy ~k.rva életbe, döntsd már el, mit akarsz!~
Ahogy többet gondolok a piercingre, amit kiszedettem a nyelvemből, szinte érzem a zsibbadást a helyé és tudom, hogy ez kiül az arcomra is. Nem érzem tőle menőbbnek magamat, csak úgy, mint egy idióta, aki beállva kapott egy golyót a nyelvébe.
- Pia - szúrtam közbe a felsorolásába, mert ez valahogy kimaradt belőle, de tudtam, hogy nem felejtené el, mert olyan idegőrlően zseniális, hogy néha megölelném, máskor meg csak megölném. - Mindig elfelejtem, hogy te még ilyen kicsi vagy.
Valószínűleg azért, ahogy viselkedik és amennyi tud, nem teszi könnyűvé, hogy fiatalabbnak lássam és gondoljam. Nem mintha ragaszkodnék hozzá, egész egyszerűen néha plusz darabokat látok bele a kirakóba, amiknek nem is kellene ott lennie.
Kicsit későn szóltam, hogy jobbra megyünk, ő meg ketán átvágott az egész járdán, amin muszáj volt felnevetnem, meg hangosan mondanom hogy "tü-ttüüüüt!", mert ugye ez egy érett és felnőttes viselkedés. Pika a kezemen nagyon rosszallóan nézett fel rám, a kézfejemen ülve, én meg csak megvakartam az alkaromat, pedig tudtam, hogy nem kéne belezavarni, a fóliának amúgy is rohadt szar hangja volt.
- Azt hittem, annyira nem érdekelnek - jegyeztem meg kissé oldalra biccentett fejjel, mielőtt halványan elvigyorodtam volna. - Majd megnézzük a nagyon betáblázott határidőnaplóink és beírjuk egymást, hm? A kék ház lesz az, nem is értem, hogy lehet ilyen színre kenni egy épületet!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=728965#post728965][b]Wittner Dávid - 2018.07.14. 23:20[/b][/url]

Nagyon fel tudott dobni, hogy mennyire számszerű adatokat és statisztikákat jelent neki minden. Én nem így éltem, csak az aktuális pillanatban és ha a májam egyszer beadja a kulcsot, mert túl magas a véralkoholszintem, vagy tán más, hát Isten a megmondhatója, hogy legalább stílusosan távoztam, azt csináltam, amit szeretek.
- Kihagytad és a legtöbb alkalommal ez a ludas. Legalábbis, az ismerősi körömben egész biztosan így van. Saját magamról nem beszélve - vallottam színt, mert bár nem voltam rossz gyerek, nem mondhatnám, hogy túl sok tiszta percem volt, mikor felköltöztem a Pestre a haverokkal. Vesztettem el munkát azért, mert három napos tripben nem igazán tűnt fel, hogy el kellett volna menni mondjuk takarítani. Nem volt kár érte.
- Nem a korodra gondoltam feltétlenül, csak a gyakorlati tapasztalatod elég... hiányos, azon a téren ami a korodbelieknél nagy részénél már láttamozva van - rajzoltam pipákat a levegőbe, párat, majd vontam egy nagyot a vállamon. Én nem hívtam bulizni, nem neki való lett volna, ha neki így jó, akkor minden rendben van.
- Én sem nagyon, a srácokkal szoktunk csak ilyenekről beszélni, nem tudom a lányoknál ez hogy működik - vallottam be, megadóan feltartva a kezeim, hogy hát kicsit tanácstalan vagyok ebben, inkább kérdezzen kettőt és könnyebbet, mindenkinek jobb lesz.
- Világot mentesz. És nekem nem is szólsz. Porosodik a szuperhőscuccom pedig. Még egy ilyen repülős köpenyem is van, de folyton megszökik előlem... - vallottam be, lebiggyesztve az ajkaim egy pár pillanatra. Nehezen jöttünk ki vele, be volt zárva többnyire egy dobozba. - Szerintem csak a fehér gyorsabban retkesedne egy ilyen környéken. Menj csak előre!
Még ki is tártam előtte szélesre az ajtót, bent pedig voltak legalább hárman. Hu, tömeg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=730629#post730629][b]Wittner Dávid - 2018.07.30. 23:19[/b][/url]

- Hm, van ilyen is? - kérdeztem széles vigyorral az arcomon, de aztán csak rántottam egyet a vállamon, hogy mindegy is, annyira nem lényeges a dolog. Jól esett volna egy cigi, vagy inkább rögtön kettő, meg esetleg egy kóla mellé, de most épp egyik máj-roncsoló rémálom sem volt kéznél... pedig én próbálkoztam! Én nagyon akartam! - Szerelmi-vallomásra, piercingre, nagyon ronda lányokra.
És összességében egyik miatt sem nyavalyogtam utólag, mert tudtam, hogy mindegyik a saját baromságom volt. Csak volt, amit minél gyorsabban szerettem volna elsikálni, hogy ne legyen vele dolgom a jövőben, ez pedig nem volt mindig a legkönnyebb.
- Oh, nem is mesélted... mármint tényleg, nem tudok rólad sokat, ez elég szégyenteljes - állapítottam meg, mielőtt elővettem volna egy cigit és az öngyújtó lángjába tartva kicsit megforgattam volna, hogy egyenletesen megpörkölődjön. Csak utána biggyesztettem az ajkaim közé és szívtam mélyet. Éppen akkor mesélte, hogy amúgy vannak érzelmileg kis defektjei, én meg rántottam egyet a vállamon.
- Ugyan már, engedd el! Mindenkinek vannak defektjei, egyeseknek nehezebb, másoknak meg nincs is mimikája a botoxtól. Undorító - köhhintettem egyet, olyan rendes, tüdőből jövőset, nem csak a műköhögés, amit a kisiskolások produkálnak.
- EL bizony. Nem is teljesen mondanám, hogy az enyém, de ja, én kaptam, miután teljesítettem a DÖK-ös, szuperhősös bulin az akadálypályát. Igazából elég buli volt magában is, nem vártam érte ajit - gondolkoztam el pár pillanatra, de aztán csak rántottam egyet a vállamon, hogy végül is mindegy, nem? Ő is szóló hősnek adta ki magát, de eredetileg Ironman, meg Mr Incredible is azt mondták, egyedül dolgoznak és aztán mégis mennyire szétadtam őket csapatban! Szóval ez igazán nem kifogás.
- A rovarok nem szeretik a füstöt - közöltem, majd felvettem a párkányról a hamutartót és belekoccantottam a feleslegem. Felé sandítottam, kicsit közelebb is volt, mint gondoltam, de aztán csak elvigyorodva érintettem a mutatóujjam az állához. - A csaj, hátul, a kék hajjal, aki éppen valamit firkál. Hé LD!
A nő fel is kapta a fejét, majd szélesen elvigyorodva ledobta a tollat, hogy felénk siessen és a kezét nyújtsa a vörösnek. "Biztos te vagy Bogna! Dávid sokat beszélt rólad..."
- Már elnézést!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=732323#post732323][b]Wittner Dávid - 2018.08.19. 15:34[/b][/url]

- Ami azt illeti... inkább ne beszéljünk róla - köszörültem meg kicsit a torkomat, hogy leküzdjem azt a hirtelen gombócot, több-kevesebb sikerrel. Tény, hogy nem voltam a legjózanabb ember a planétán, de az esetek nagy többségében nem is ittam magam vállalhatatlanra. Persze, akadtak kivételek, amikről nem akarok mesélni Bognának.
- Mert köcsögökkel voltál körülvéve, ez nem kifogás - jegyeztem meg rápillantva mert attól még, hogy két-három okostojást nem érdekeltek a dolgai, attól mást még érdekelhet komolyabban is. - Ácsi! Miért nem dolgozhatsz? A "baleseted" miatt?
Persze, észrevettem a kis malőrjét az indákkal az ajtó mellett, de nem szóltam bele, helyette inkább csak nyeltem egy nagyot és figyeltem a vörösre mellettem.
- Nyugi, ez most egy szarabb időszak, majd elmúlik, az ilyen mindig hullámokban jön - próbáltam egy kicsit oldani a feszültséget, majd ismét mélyet szívtam a cigarettámból, legalább tíz másodpercig bent tartva a füstöt, hogy azért érezzem is, ne csak füstölögjek itt bele a vakvilágba.
- Ja igaz, te ilyen menő, Dökös főmufti vagy - bólintottam elnevetve magamat, mert hát, az ilyesmi gyakran kimegy a fejemből, szégyen rám. Gondolom. Azt kéne éreznem, nem? Már, hogy szégyent. Nem mintha ismerném a szó pontos jelentését, tudom mi az, de hogy milyen érzés, arra már nem igazán emlékszem. - Ja értem...
Aztán csak adtam neki instrukciókat, pontosan kihez is jött és hogy merre keresse, még éppen időben az előtt, hogy a nő lerohant volna minket, hogy ő most engem fog leégetni és boldoggá teszi Bognát.
- Hát, valakinek mindig kell, nem voltál itt, szóval... - vontam meg a vállam kissé kínosan, de aztán csak egy rosszalló pillantást lövelltem a kék hajú nő felé, mikor Bogna éppen nem figyelt. - Csak annyit mondtam, hogy piercinget szeretnél, azt nem, hogy milyet és hova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=735949#post735949][b]Wittner Dávid - 2018.10.03. 00:21[/b][/url]

- Nem tűnik ez egyszerűnek. Nem tudnám az életedet élni - közöltem nemes egyszerűséggel, mert nem való nekem az ész, túl nagy teher, amit nem akarnék vagy tudnék hordozni, nem kezdenék vele semmit. Túl sok stressz és más életkörülmények, nekem elég, ha Pikáékkal ledöglök a tévé elé a lakásomban és super mariozok, nekem ne kattogjanak a kerekek odabent folyton. - A szüleid is gyökerek.
Asszem az én tisztem lett volna pátyolgatni a lelkét, de nem vagyok alkalmas rá, inkább csak rágyújtottam egy cigarettára, ami meggyógyítja a sérült lelkemet. Másra nem is igazán jó, a szaga borzalmas, a torkomat kikészíti, a tüdőmről tudni sem akarom, hogy néz ki. De a szorongásra és a szar hangulatra mindenképpen jó, így azt hiszem, hogy megéri a többit.
- Én nem tudom, nem veszek részt ilyenekben, nincs erre sem időm, sem energiám, inkább elvállalok helyette egy-két melót, szerintem mindenki jobban jár vele - vontam meg a vállamat, ha nem volt muszáj, annyira nem folytam bele a közösségi, szervezős programokba, nem voltak az én lelkivilágomra méretezve. Túl sok ember egyszerre és még együtt is kell működni, meg ötletelni és utána egyetlen egy ember elviszi az egész dicsőséget, mi értelme akkor az egésznek? Semmi. Tudom én.
Nagyot nyeltem, ahogy Bogna kiejtette a száján, nem is tudom, mi miatt, csak jött, olyan reflexszerűen, legalábbis, az biztos, hogy nem csak úgy eszembe jutott a dolog.
- Mármint mi? Ja, hogy... - nevettem el magamat, majd kinyújtottam a nyelvem, kissé rá is harapva, így látszott a kerek heg, amit maga után hagyott a gyógyulás után. - Kielégítő válasz?
Még követtem is őket, mert nem akartam ott ácsorogni a szalon közepén, várva a csodát, míg ők ketten ügyeskednek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=735971#post735971][b]Wittner Dávid - 2018.10.03. 11:46[/b][/url]

- Nem, tényleg nem, nekem is van a sajátjaimmal, csak nem emiatt - rántottam egyet a vállamon. Mert ugye ha még abba is beleszólnának, hogy mit dolgozom, lehetséges, hogy nem érnék meg a nyugdíjat. Sőt, több, mint valószínű, hogy így van.
Nekem egyedi igényeim és érdeklődéseim voltak, a diáksereg nagy része nem hiszem, hogy vevő lett volna rá, ha én szervezem a dökös eseményeket, mert minden szuperhős témájú lett volna, és még csak a szemem sem rebben mindeközben.
Ha LD nem lenne ennyire jó abban, amit csinál, már nem lennék vele beszélő viszonyban, mert a legpletykásabb nő ezen a földön és nekem senki nem adja be, hogy ez nem így van. Most is sikerült beégetnie Bogna előtt és nem is nagyon akartam őket kettesben hagyni, mert tuti dolgozott volna még rajta, hogy ugyan már, ennél van még lejjebb is.
- Hát... - jegyeztem meg, mielőtt még kiöltöttem volna a nyelvemet, mint egy kígyó. Összességében egyszer-kétszer vissza is került, még mikor Kevével elmászkáltunk erre-arra, de most már egy ideje nem volt bent. - Talán három hónapja volt bent utoljára. Nem olyan régi amúgy sem, talán egy éves az egész.
És nem is kamuztam, így volt, de közben azért szereztem egy ülőhelyet, amin elkényelmesedhetek. Kicsit alacsonyabban is voltam így, mint Bogna asztala, de valahogy nem tudott zavarni, nincsenek ilyen irányú komplexusaim.
- Mikor belőtték? Részeg voltam, nem emlékszem. Kiszedni? Nem tudom, annyira nem volt felemelő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=738906#post738906][b]Wittner Dávid - 2018.10.29. 12:04[/b][/url]

- Ők azok, akik nyuggerként már nem akarnak pongyolát meg kötöttpulóvert felhúzni, de még nem elég menők a susogós adidas melegítőhöz. Semmi bizodalmam abban a generációban - grimaszoltam kicsit, bár nem tudom, hogy ez a megállapítás honnan jött. És mégis, a lelkem mélyén azt éreztem, hogy ez helyes, így is van, ez a rideg valóság.
Szeretem ezt a nőt, mert professzionális, az egyetlen gond vele, hogy folyton jár a szája. Nem az a fajta, mint én, hogy csendesen hallgat bármit, meg meséltet, hogy ne figyelj oda arra, amit csinál, hanem mesél és ezzel köti le a figyelmed. Az inverzem, ami most éppen nem igazán töltött el elragadtatással, sőt, egészen égő. Szóval mire észbekaphattam volna, már a kezemben is volt a pálcám és a tekintetem nem tudtam levenni a kollégámról.
- Folyton nekikoccantottam a fogaimnak beszéd közben az első nap, elég szar volt - nevettem fel egészen halkan, de aztán csak vontam egyet a vállamon. Kicsit kínos emlék, Keve ki is röhögött miatta, de nem igazán vettem a szívemre a dolgot, mert eléggé igaza is volt benne. Csak azért nem nevettem én is, mert az fájt.
Előbb mély levegőket vettem, miközben hagytam, hogy a gondolataim egyenként átsuhanjanak a fejemben, nem kaptam egyik után sem, így egy viszonylagos csendet és békét értem el a saját gondolataim közt. Aztán mikor nekikezdtek a procedúrának, igyekeztem úgy helyezkedni, hogy a pálcamozdulat ne legyen észrevehető, a "Legilimens!" pedig már csak a fejemben visszhangzott. A nőben több érzés és emlékkép is kavargott egyszerre. A beszélgetésünk a múltkorról, furcsa volt kívülről, kissé homályosan látni, ahogyan tök részegen, de vigyorogva közöltem, hogy "Igen, ő egy csodás lány". Ugyanakkor ott éreztem a nőben a szorongást is pár pillanatra, hogy vajon az ügyfél elégedett lesz-e. Szimpátia, olyan jó féle, nem a sajnálat, tényleg úgy tűnt, bírja a vöröst, beszélni akart vele. Négy szem közt. Itt volt nekem nagyon is elég, szóval megpróbáltam a saját gondolataim közé visszatérni, szépen, lassan. Mély levegőt vettem, aztán a pálcám visszacsúsztatva a helyére bontottam a kapcsolatot. Ebből érezhetett valamennyit, mert gyanakvó pillantást vetett rám, majd még magyarázott valamit a vörösnek.
- Meg is vagytok? - érdeklődtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=741506#post741506][b]Wittner Dávid - 2018.11.24. 12:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=741510#post741510][b]Wittner Dávid - 2018.11.24. 13:18[/b][/url]

- Nem tudom, hogy ez meg kéne nyugtasson, vagy el kéne bizonytalanítson - néztem rá elgondolkozva, de aztán csak elvigyorodtam szélesen. Nem mintha én a generációnk gyöngyszeme lennék. Persze, zseniális vagyok, tehetséges, meg még helyes is, de megvannak a magam gondjai, mint alkohol, egyéb tudatmódosító szerek, tetoválások. Szóval nem sok jogom van elítélni őket, hacsak azért nem, mert életképtelenek.
Közben eljutottunk addig a pontig, hogy a nőci végre leültette, befújta lidocainnal, meg lefertőtlenítette, majd elkezdett készülődni hozzá, hogy be legyen lőve az a bizonyos kis testékszer. Én valamikor itt döntöttem úgy, belemászok a fejébe, hogy mégis mit szeretne annyira kétségbeesetten megosztani Bognával és nagyon nem tetszett, amit ott láttam. Ahogy neki sem a tény, hogy a fejében jártam.
- Nocsak, megcáfolod a történelmet? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben a kis foltokat néztem az ajkától nem messze. Szeplős lenne?
A nő a kérdésre és a pillantásomra, annyival felelt, hogy köszöni, hogy őt választottuk, mire megvillantottam felé egy féloldalas mosolyt. Nem mintha én ne varrnám őt anyagáron, szóval talán így volt ez teljesen fair. Mielőtt még elkezdene csevegni, inkább kifelé tereltem a lengyelt.
- És milyen jól teszed! Gyere, induljunk. - S hátrahagytuk a számomra veszélyes tereppé minősült üzletet.