Az északi rész alagsorában, egészen közel a rellonosok klubhelyiségének bejáratához kicsi beugró zug látható. Mivel folyamatosan homály és sötétség fedi, na meg a zöldeken kívül nem is sokan merészkednek ide, nem volt népszerű éveken át, azonban nem akármit rejt. Benyitva a kő szegélyezte tölgyfaajtón egyből fáklyák gyulladnak a kör alapú teremben és a szekrények engedelmes, ám lomha csikorgással emelkednek ki a falból feltárva polcaikat. Különböző fiolák, üvegcsék, üvegek és lombikok sorakozna. Néhol sárkányvér, máshol viperafog, de különfélébbnél is különfélébb bájitalösszetevők virítanak, hol elrejtve ritkaságuk miatt, vagy éppen, mert olyan ital komponensei, amit ne akarjon bárki. Máskor pedig egészen elől vannak, mint az üröm, vagy az órákról jól ismert gumók.
A terem közepén egy viszonylag tiszta asztal, hatalmas lyukkal a közepén, amire pont egy üst tehető, vélhetően a korábbi szertárért felelős, vagy Felagund jobb és bal kezei itt gyakoroltak. Adott is hozzá minden eszköz, és talán hozzávaló is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=811926#post811926][b]Dana Straw Berry - 2020.06.19. 22:15[/b][/url]

Szerencsésen beszereztem minden általam hasznosnak vélt hozzávalót, illetve amit a lánnyal megbeszéltünk viszonylag rövid időn belül, így már csak annyi volt a dolgunk, hogy elvégezzük a munka oroszlánrészét. A beszerzés gyerekjátéknak tűnt ahhoz képest, ami még ránk várt, ugyanis semmi garancia nem volt rá, hogy sikeresen végrehajtjuk ezt az egyáltalán nem egyszerű feladatot. Mindenesetre azért reménykedtem, hogy sikerül megalkotnunk a hőn áhított bájitalt, Babett pedig okos volt és kreatív, így bíztam benne, hogy együtt valami nagyot tudunk majd alkotni. Küldtem is neki egy baglyot, hogy találkozzunk a bájital-laborban szerda délután, hogy elkészíthessük a bájitalunkat, vagy legalábbis első körben kikísérletezzük, mire jutunk egyáltalán. Az már megvolt a fejemben, hogy háromtól egészen öt órán át hasson legalább a készítmény, emellett pedig az összetevők erősségén, stabilitásán volt a hangsúly. Mikor eljött a "nagy nap", táskámba belepakoltam a százfűlé-főzet összetevőit, valamint a bájital készítéshez szükséges felszerelést, aztán pedig kényelmes cuccba bújva megindultam a megbeszélt hely felé, ahova egy picivel idő előtt értem oda. Kissé nyomasztó volt a hely, és elég sötét is, de ez volt a tökéletes helyszín bájitalunk megalkotására. Miután odaértem elsőként, elkezdtem kipakolni a táskámból minden szükséges eszközt, amelyek kulcsfontosságúak voltak a kísérletünk szempontjából. Mikor ezzel végeztem, megálltam összefont karokkal a terem közepén lévő asztal előtt, majd vártam, hogy megérkezzen Babett is, hogy nekikezdhessünk a nagy munkának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=812135#post812135][b]Dana Straw Berry - 2020.06.22. 22:26[/b][/url]

Nem is kellett sokáig várnom, míg Babett megérkezett. Széles mosollyal fogadtam a lányt, örültem, hogy egy párban voltam vele a feladat során, mert igaz, nem sok időt töltöttem el a társaságában idáig, de azalatt rájöttem, hogy nagyon intelligens, művelt lánnyal van dolgom, bár ez a közös órák során is bebizonyosodott már.
- Szia! Csini a rucid! - viszonoztam vidáman a köszönését, a "szuper" szócskára pedig kissé elpirultam. Ugyan, dehogy voltam én szuper, egyszerűen csak megvolt a dolgok beszerezéséhez a megfelelő kapcsolathálózatom. Ez most nagy szolgálatot tett mindkettőnk számára, meg is lett az eredménye azáltal, hogy mindent sikeresen beszereztem.
- Köszi. Igen, sikerült! - feleltem neki büszkén, úgy viselkedtem, mint egy kis diák, aki megkapta élete első kiváló jegyét.
- Itt van minden, ami a bájital-főzéshez kell. Üst, továbbá a százfűlé-főzet hozzávalói: meghajtófű, disznópázsit, juharfa fátyolkája, pióca. Aztán itt vannak még a második felvonás összetevői is: bikornisszarv, juharfa fátyolkája, bumszalagbőr, egy diák haja - mutattam be a hozzávalókat a lánynak nagy bőszen. Azt nem is ecseteltem, hogy ez a főzet két részből áll, amelyeket külön-külön kell elkészíteni, hiszen biztos voltam benne, hogy ezzel már tisztában van.
- Most azt kéne kitalálnunk, hogy melyik hozzávalót hagyjuk ki a főztünkből, illetve mennyi ideig főzzük ezeket. Elsőre tuti biztos vagyok benne, hogy nem sikerül, de van bőven anyag, szóval simán kísérletezhetünk még - mondtam Babettnek megnyugtatásul. Valóban nem kellett aggódnunk amiatt, hogy esetleg kifogynánk az összetevőkből, mert pont beszereztem belőlük annyit, amennyi bőven elég lesz arra, hogy megalkossuk belőlük az általunk elképzelt bájitalt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=812234#post812234][b]Dana Straw Berry - 2020.06.24. 21:13[/b][/url]

Kíváncsian figyeltem, ahogy a lány nagy bőszen kutakodni kezdett a táskájában. Miután megpördült, és megláttam a kezében az édességet, a csodálkozás és a meghatódás együttese ült ki az arcomra.
- Ó, ezt nekem hoztad? Nagyon kedves tőled, imádom a csokoládét! Milyen jópofa figurákat tartalmaz a csomagolás! Köszönöm!
Tök jól esett ez a kis meglepetés, nem számítottam arra, hogy Babett így meglep valamivel, igazán rendes volt tőle ez a gesztus. Fel is bontottam nyomban a csokicsomagot, kivettem belőle egy varázsló figurát, amelyet kibontottam, aztán jóízűen elkezdtem eszegetni, majd a lány felé fordítottam a zacskót.
- Kérsz? Isteni finom! - kínáltam meg, miközben el is fogyasztottam a saját csokifigurámat.
- Arra gondoltam, ha sikerül megvalósítanunk a tervünket, és remekelünk a bájitallal, akkor akár meg is ünnepelhetnék! Szerintem menni fog, ha összedolgozunk. Persze nem biztos, hogy elsőre sikerül, de össze fogjuk hozni! - bátorítottam a társamat csillogó szemekkel győzelemre szomjazva.
- Ja, a szobatársamét. Elég mélyen aludt, szóval könnyű dolgom volt. Bár igazából tényleg nincs jelentősége, mert nem másolni akarunk, de ahogy említetted, meg is van, mit kéne kihagyni az összetevőkből - közöltem Babettel, miközben végigpásztáztam az összes hozzávalót.
- Azért arra is kíváncsi lennék, mi történne, ha egyszerre több embernek a haját dobnánk a főzetbe, bár lehet kész káosz lenne minden! - vigyorogtam cinkosan, miközben eljátszottam a gondolattal, hogy akár jól is elsülhetne az egész. Persze az is benne volt a pakliban, hogy nagy gáz sülne ki az akciónkból.
- Végül is, ha több ember "tartozékát" kutyulnánk bele, annak az egyvelegéből akár megalkothatnánk egy tökéletes formát, pofit, érted - tekintettem a lányra elszántan, majd elővettem a táskámból még két különböző hajszálat. Azt már nem ecseteltem, hogy honnan szereztem be ezeket, arra viszont ügyeltem, hogy ha sikerülne megalkotnunk a végeredményt, akkor az ne hagyjon maga után semmiféle kivetnivalót.
- Szerintem hagyjuk ezt a szenzációs vagy kudarcba fulló dolgot a végére, ha mégsem sikerülne a főztünk, aztán majd meglátjuk, mit tudunk kihozni ebből a helyzetből. Első körben én a disznópázsitot hagynám ki, az valahogy annyira nem illik a képbe, már csak a neve alapján sem. De persze nyitott vagyok a te javaslataidra is - mondtam Babettnek nagy beleéléssel. Már alig vártam, hogy alkossunk valami nagyot, bíztam benne, hogy a kísérletezgetéseink végén végül sikerrel fogunk járni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=812355#post812355][b]Dana Straw Berry - 2020.06.26. 23:32[/b][/url]

- Á, értem, akkor már tudom, mit vegyek neked karácsonyra! Vagy valami ünnepre... - lőttem le a hülye poént, de valahogy ez kívánkozott ki a számból. Végül is, ha a lány szerette ezt az édességet, és ez volt a kedvence, biztos örülne neki bármikor. Bár, lehet, másnak is örülne, nem ismertem még annyira, de úgy gondoltam, hogy majd idő közben megismerem még jobban, persze, csak ha lesz rá lehetőségem.
- Amúgy mit szeretsz csinálni a szabadidődben? - kérdeztem tőle nagy mosollyal az arcomon.
- Én sportolni szoktam, bulizni, olaszt tanulni, meg bajt keverni - közöltem vele vidoran. Úgy tűnt, hogy a lány a buliban is szívesen benne volt, ennek pedig kifejezetten örültem. Gondolatban már el is képzeltem, ahogyan a győzedelmünket, sikerünket ünnepeljük, miután megalkottuk ezt a tökéletes bájitalt, amely bárki számára rendkívül hasznos lehet.
- Haha, valóban igazad lehet! De ne feledd, ezek itt közel tökéletes összetevők. Nem akárkiktől gyűjtöttem ám be őket! - vigyorogtam Babettre, reméltem, hogy nem ijesztem el a merészségemmel, de ha egy bizonyos célt kellett elérnem, abban bizony nem ismertem határt.
- Na, de akkor először is próbálkozzunk az összetevők mérséklésével, akkor legyen a bájitalban kevesebb a disznópázsit és a pióca - feleltem csillogó szemekkel hiszen már tiszta volt számomra, hogy mely összetevőket kell csökkentenünk a jelen lévő anyagokból.
- Na, és akkor mely hozzávalót erősítsük? Mi lenne, ha az összes többit egy picivel felturbóznánk? - kacsintottam Babettre egy cinkos pillantással, végül is elképzelhető volt, hogy így össze tudunk hozni valami eredményes munkát. Na, de mi legyen a hajakkal? Kihagyjuk vagy egyelőre egyet használjunk fel, vagy mindent bele elsőre? Bár a összes hajat elegyítve a legvégére tartogattam, de ha a lány azt szerette volna, hogy használjuk fel mindet, akkor benne voltam abban is simán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=812573#post812573][b]Dana Straw Berry - 2020.06.30. 23:16[/b][/url]

Úgy tűnt, hogy az ajándékötletemre a lány pozitívan reagált, így arra gondoltam, hogy a végén még talán meg is valósulhat, hogy megajándékozzuk egymást karácsonykor. Viszonylag gyorsan és egyszerűen kötöttem ismeretségeket, de Babett esetében azt éreztem, nem biztos, hogy túl jó ötlet ajtóstul a házba rontani, így inkább óvatosabb lépésekben haladtam feléje. Mindenesetre nekem nagyon szimpatikus volt, ráadásul megvolt a magához való esze, simán el tudtam volna képzelni, hogy egy idő után akár jó barátok is lehetünk.
- Ó, értem. Jól teszed, kell azért egy kis kimozdulás. A varázslósakkot én is szeretem, ha gondolod játszhatunk majd valamikor! - csillant fel a szemem, hiszen kevés embertől hallottam a környezetemben, hogy lekötné ez a logikai és egyben taktikai játék. Egyre több közös vonást véltem felfedezni bennünk, amelynek ugyan nem adtam hangot, viszont elégedetten mosolyogtam. Közben a lány már a bájital összetevőknél tartott, így kénytelen voltam magam visszarántani a valóságba, amely éppolyan érdekesnek ígérkezett, mint az iménti beszélgetésünk.
- Rendben, benne vagyok! Végül is bőven van időnk kísérletezgetni! - feleltem neki lelkesen, majd a hajszálas kérdésén kissé elgondolkodtam.
- Szerintem kezdetben mérsékeljük a hajszálak mennyiségét is. Először elfelezhetnénk őket, aztán egyesével hozzáadhatnánk a főztünkhöz. Ha meg mégsem működne a dolog, akkor a másik felüket egyben összegyűjtve felhasználhatnánk végső megoldásként. Szerinted? Vagy ez így nem működik? - kértem megerősítést a másiktól, hiszen nem igazán volt ebben a témában tapasztalatom, csak reménykedni tudtam, hogy nem téves az elgondolásom.
- A te verziód is jó ám! Végül is belecsaphatunk rögtön a lecsóba! - néztem rá tágra nyílt szemekkel, végül is simán megállta a helyét, amit mondott, hogy próbáljunk annyival többet adni a főztünkhöz, mint amennyivel kevesebbet rakunk a pázsitból és a piócából. Nem értettem, hogy miért voltam ennyire határozatlan, nem ez volt a jellemző rám, de ez a terület mindig is nehézkes volt számomra, szóval fontos volt, hogy Babett mit szól az egészhez, mert úgy tűnt, hogy ő jóval inkább a helyzet magaslatán állt, mint én.
- Ha sikerül ám a főzet, vagy nem... akkor komolyan gondoltam ám az ünneplést. Buli is lehet, vagy akár beülhetünk kajálni is valahova, ha gondolod - nyitottam végül feléje. Arra gondoltam, hogy baj ebből nem lehet, végül is max azt mondja, hogy nem. De idáig úgy tűnt, hogy az ünneplés szócska elnyerte a tetszését, nekem pedig mindkét opció szóba jöhetett, szerettem partizni, és szerettem jókat eszegetni is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3259&post=814861#post814861][b]Dana Straw Berry - 2020.08.01. 18:17[/b][/url]

Nagyon felvillanyozott ez a kis főzőcske, avagy kísérletezgetés. Reméltem, hogy minden flottul fog menni, és nem robban fel majd a Bájital-labor. Egyedül az vigasztalt, hogyha mi is vele robbanunk, akkor nem lesz kit felelősségre vonni, az viszont aggodalomra adott okot, hogyha bekövetkezne a katasztrófa, akkor időm se lenne rá, hogy elmeneküljek a helyszínről Babett-tel jó messzire. De jó esetben persze csak maga a főzet adja meg magát vagy csak picit robban és maximum takarítanunk kell utána. Bár arra is itt a pálca, ami ebben a világban szinte mindenre megoldást nyújt. Próbáltam pozitív és határozott maradni, nem akartam, hogy a lány észrevegye a főzéssel kapcsolatos aggályaimat, hiszen csak rontana a helyzeten, ha bepánikolnánk vagy végig idegeskednénk az egész folyamatot. Szerencsémre Babett tapasztalt és okos volt, legalábbis a bájitaltan órák alapján, és a jelenlegi helyzetet tekintve ez a vélemény alakult ki bennem róla. Így azért nagyobb biztonságban éreztem magam, mintha egyedül álltam volna neki valamiféle főzetet kotyvasztani, ami ráadásul forradalmian újnak számított, és nem volt hozzá semmiféle instrukció. Viszont öröm az ürömben, hogy jobban megismerhettem a lányt, és kiderült, hogy még a varázslósakkot is szereti.
- Igen, sajnos minden olyan játék, sportág kezd kimenni a divatból, amihez használni kell az agyunkat. A sakk például komoly odafigyelést, stratégiát, logikát igényel. Mindig előre kell gondolkodni benne, és nem árt, ha az ember tisztában van vele, hogy mit lép majd a másik. Mindig pár lépésre előbb kell gondolkodni benne. Bár gondolom, ezt úgyis tudod - feleltem határozott tekintettel a másik szemébe nézve.
- Szuper! A jegyzetfüzet jó ötlet, pláne, ha közösen használjuk, végül is a végeredmény a közös munkánk gyümölcse lesz! - biccentettem neki nagy mosollyal az arcomon, próbáltam pozitív maradni, hogy igenis sikerülni fog minden, megy ez nekünk!
- Szerintem egy közepes méretű üst megteszi - válaszoltam, miközben elkezdtem kutakodni a poros polcok között. Mindenféle számunkra hasztalan holmi, hozzávaló volt ott, csak éppen üst nem. Már majdnem feladtam a harcot, mikor végre a harmadik polc legvégén megpillantottam egy tökéletes méretű üstöt.
- Remek! Meg is van minden - hoztam az asztalhoz olyan büszkén az üstöt, mintha valami trófeát szorongatnék.
~ Hogyan felezzük meg a hajszálakat? Persze most egy varázsige se jut az eszembe. Van itt olló? ~ - gondolkodtam magamban félig hangosan.
Felemeltem a piócákkal teli üveget, majd elkezdtem letekerni a tetejét, ám elég nehezen ment, mert nem adta magát könnyen... mintha rászorult volna. Elkezdtem még erősebben cibálni, majd egy heves mozdulattal lejött róla a fedő, az üveg része viszont kiesett a kezemből, a piócák pedig szanaszét repültek.
- Hát, ez remek... - sóhajtottam fel elkámpicsorodva, nem így terveztem az előkészületeket. Reméltem, hogy a lány nem tart a piócáktól, közben pedig gondolkodtam, miféle begyűjtő bűbájt kéne alkalmaznom rajtuk, vagy szedegessem össze őket valami fogóval? Eszembe jutott, hogy egy mugli osztálytársam mesélte, aki imádott horgászni az apjával, hogyha valakire rátapad a pióca, akkor sót vagy mézet kell rakni a szívókájára, aztán megszabadul tőle az illető.
- Ugye az Invito a begyűjtő bűbáj? - kérdeztem megerősítésre várva Babett-től, nehogy aztán rosszul emlékezzek a varázsigére, aztán rosszul süljön el a dolog. Kissé szerencsétlennek éreztem magam, pedig idáig szuperül ment minden, reméltem, hogy ez tutyimutyiság nem tántorította el a lányt a velem való közös főzőcskézéstől. Nem voltam én ilyen, általában gyorsan lereagáltam a dolgokat, de a bájitaltan mindig nagy kihívás volt számomra, ráadásul nagyon szerettem volna, hogy sikeresen megalkossuk az általunk megálmodott főzetet.