[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839525#post839525][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 19:52[/b][/url]

Mikor először sodorta a szobámba a sors, azt gondoltam, hogy ez is csak egy könnyed flört lesz, semmi több. De aztán jött a nyár, rengeteg időt töltöttünk együtt és összegabalyodtunk. Most már nem is bántam, csak egy kicsit fura volt, nem gondoltam volna, hogy olyan könnyedén kilábalok a korábbi szívügyekből, de úgy tűnt, hogy sikerült. Tök jól éreztem magam vele, már az anyámnak is bemutattam, sőt, Mari magával vitt minket New Yorkba, így míg ő fotózott, addig mi megcsodálhattuk a várost. Most viszont Bogolyfalván sétálgattunk kéz a kézben, s épp arról a tanárcsávóról magyarázott, akinek olyan sok tetkója volt. Kíváncsian hallgattam...volna, ha hirtelen nem tépi ki a kezét a kezemből, s nem hablatyol valamit a saját nyelvén úgy, hogy ne értsem. - Hé, mi van bébi? - értetlen mosollyal néztem rá, s nyújtottam felé a kezem, hogy visszaragadjam a mancsát, s tovább folytassuk a sétánkat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839527#post839527][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 20:08[/b][/url]

Marina nagyon furán viselkedett, ahelyett hogy újra megfogta volna a kezem, inkább pördült egyet a tengelye körül, s hiába vártam a választ, az aurámba sétált egy szőke csávó. Egy kicsit még hátra is hőköltem, mert majd fellökött, úgy tárta szét a karjait, s ölelte magához Marinát. De mégis, ki volt ez a tuskó? Láthatóan jól ismerték egymást, mert a barna szinte beleolvadt a másik karjaiba, s ez már kezdett egy kicsit felhúzni. De csak egy kicsit, mert ugye előfordulhatnak ilyenek a hét bármely napján, hogy sétálsz a barátnőddel, aztán jön egy ilyen Ken baba, és elhappolja előled. Belefér. Aztán, mikor már Marina is úgy mutatott be neki, hogy egy iskolatársa vagyok,akkor azért még feljebb ment bennem a pumpa, s bizony még a szemöldökeim is összeakadtak, értetlen morcossággal fúrtam tekintetem a lány szemeibe, aztán emeltem pillantásom Kenre, aki úgy ridegen végig mért, mintha ő lenne a legnagyobb kandúr a környéken.
- Ádám, és te ki vagy Marinának? - nyújtottam a kezem, hogy kérdőre vonjam a dán királyfit vagy ki a gyíkot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839529#post839529][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 20:32[/b][/url]

- Mi? Milyen Onkle? Nem értem - zavaros volt nekem ez a szőke primadonna, össze is ráncoltam a szemöldököm értetlenségemben, ám az, hogy nem nyújtotta viszont a kezét, sok mindent elárult róla. Bárki is volt Marina életében, egy igazi seggarc a csávó. Ennél jobban mondjuk nem lehettem volna már mérgesebb, talán az arcomon látszott is, Marina biztosan tudott olvasni a vonásaimból. - Unokatestvéred? - visszakérdeztem, s a hangsúly is arról árulkodott, hogy ezt azért egy kicsit kétkedve fogadtam. - Szóval én vagyok az iskolatárs, ő meg az unokatestvér, értem - bólintottam, de érezhette azt, hogy nagyon nem vagyok elégedett ezzel a válasszal. Pontosan tudta azt, hogy miken mentem át előtte Borival, mert elmeséltem neki, s talán épp tőle nem vártam volna azt, hogy ilyen helyzet alakuljon ki körülöttünk. S ha ez nem lett volna elég, ezek ketten elkezdtek zagyválni a számomra teljesen érthetetlen nyelven. - Én akkor kan du kan arra a padra, aztán ha ki kandukáztad magad ezzel a jeg sider hejjel, akkor du kan kar... - fogalmam sem volt, hogy mit magyarázok, de nem is ennek volt jelentősége. Marina érezhette azt, hogy haragszom rá, de úriember lévén engedtem, hogy csacsogjon Kennel, s közben levágtam magam a padra, s előhalászva a mobilom, azon gondolkodtam, hogy felhívjam-e Leilát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839531#post839531][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 20:46[/b][/url]

Figyeltem őket, és próbáltam a kommunikációból felmérni, hogy vajon mi is lehet köztük, tényleg rokonok-e, vagy ez valami más. Az látszott, hogy nagyon is jól ismerik egymást, és az is, hogy mennyire kedvelte Marina ezt a fickót. Nekem egyáltalán nem volt szimpatikus, sem ő, sem pedig ez a helyzet, hogy úgy kellett félreülnöm a padra, mintha tényleg csak egy iskolatárs lennék. El is kezdtem pötyögni az sms-t Leilának, de aztán meggondoltam magam, volt neki épp elég baja a gyámságos ügy miatt, nem akartam a saját hülyeségemmel fárasztani. Végül csak sóhajtva fújtam magam elé a levegőt, majd keresztezve magam előtt a karjaimat, oldalra bámulva fürkésztem a távolt. Pár perc telt el talán, mire Marina visszatért hozzám. - Miért? Nem kéne? Mi volt ez, hogy csak egy iskolatársad vagyok, és ki volt ez a felfuvalkodott hólyag? - kérdeztem morcosan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839534#post839534][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 21:05[/b][/url]

- Szóval az unokatesód...ettől függetlenül bunkó gyerek, kezet se fogott velem - ezt is szóvá tettem, de nem is ez bántott leginkább, hanem az, hogy semmibe vett, míg megjelent ez az apai ágról pattant rokon. Még mindig morcosan ültem ott, mint egy sértett kölyök, továbbra is összefont karokkal, s úgy hallgattam, hogy vajon mi lesz a sztori vége. Egy kicsit kesze volt, egy megy kicsit kusza, de a végén csak kibökte, hogy aranyvérűek, s azt hiszem, így kezdett összeállni a kép.
- Aha, szóval nem csípik azokat, akik nem aranyvérűek, értem...vagyis, na várj! Ettől függetlenül miért mondtad, hogy csak egy diáktárs vagyok? Na nee...most ugye ezzel nem arra akarsz nekem utalni, hogy a szüleid sem tudnak még rólam Marina? Ugye elmondtad nekik és a nyári odautazásunk nem azért nem valósult meg, mert az egész családod összeszedett valami hasfájós hasmenéses betegséget?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839536#post839536][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 21:18[/b][/url]

- Szóval nem, nagyszerű - dünnyögtem, s még a fejemet is elfordítottam, olyan rosszul esett az, hogy ez kiderült. Tényleg olyan volt, mintha szégyellne engem, s ezen még az a mondat sem segített, amit ezután mondott. - Aki számodra lényeges? Mert a szüleid nem azok? Bakker Marina! Anyának egyből elmondtam, mikor komoly lett, Te meg elhallgattad a saját szüleid előtt? Ez azért...- megcsóváltam a fejem, de szöget ütöttek fejemben a szavai. - Várj várj várj, te otthon voltál? Mi más miatt lettek rád mérgesek, amiért nem mondhattad el? - most már nagyon kíváncsi voltam, másrészt meg nagyon csalódott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839538#post839538][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 21:33[/b][/url]

Csak megráztam a fejem először, mert még mindig bántott ez a dolog, annak ellenére, hogy próbáltam őt is megérteni, miért nem olyan a kapcsolata a szüleivel, mint mondjuk nekem anyámmal. Lehet, hogy emiatt nem húztam el a kezem, s hagytam, hogy megérintsen, amolyan békeérintésként, s már-már hajlottam volna arra, hogy jó, kifújva magam ne pörögjem túl ezt a dolgot, de Marina valami olyasmit mondott, amivel nem csak, hogy lesokkolt, de megint megbántott. - Hogy mi a szar? - csúszott ki a számon már nem túl higgadtan, s még a kezem is elhúztam érintéséből, sőt, fel is pattantam a padról, s idegesen fordultam felé.
- Házasítani? Most meg már férjhez is mész valaki máshoz? Mikor akartad ezt elmondani? Ó Merlinre, hogy utálom ezt az egészet! - vágtam hozzá dühösen, majd hátat fordítva neki, a távolba meredtem, miközben összefűztem magam előtt a karjaimat, s most azon agyaltam, hogy megint jól átejtettek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=839541#post839541][b]Fellner Ádám - 2021.11.29. 21:57[/b][/url]

- Mit nem értek? - már magam is megemeltem a hangom, ahogy visszafordultam felé, s haragosan fúrtam a tekintetem övéibe. Még mindig azt gondoltam, hogy már megint egy átverés részese vagyok, agyamat ködként lepte el ez a gondolat, ezért is volt nehéz ezen át meghallani a lány hangját, s megérteni szavainak valódi értelmét. De aztán megakadtak a szavaim, már nem is beszéltem vele párhuzamosan, csak hallgattam, s közben figyeltem, ahogy már ő is felhúzza magát a vita hevében. Meglepett a kijelentésével, további szavaival pedig sikerült áttörnie a sértettségemen, s kezdtem őt is megérteni. - Értem, de ha tényleg nem akarod, hogy helyetted döntsenek, akkor meg nyugodtan vállalj fel előttük. Mégis mi lehetne belőle? Nem nyújtanak kezet, mint a tuskó unokabátyád? Még ezt is elviselném, csak mond el nekik. Nem akarok csak a titkod lenni, mert annak  úgy nincs is értelme, ha nem vállalsz fel igazán - sóhajtottam, immár nyugodtabb hangon. Nem mondom, hogy nem fájt még mindig az, hogy ezeket a dolgokat megtudtam, de most már legalább értettem őt valamelyest. Emiatt viszont nem akartam, hogy így vége legyen, de azt se, hogy titkolnia kelljen engem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850803#post850803][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 18:06[/b][/url]

Egyedül gubbasztottam a szobámban, és az egyik forgatókönyvemen dolgoztam, mert nem tudtam aludni. Ha meg már az alvás nem ment, úgy döntöttem, hasznosítom az időmet, de a munka sem ment túl jól. Rosszabbnál rosszabb sorokat szedtem össze, húzgáltam ki a szöveg részeit, és a gondolataim is valahol máshol jártak. Szarul voltam még mindig, Marinával azóta sem beszéltem, hiába küldtem neki üzenetet, úgy tűnt, hogy komolyan gondolta azt a szakítást. Leila meg...hallani sem akartam róla azok után, amit a fejemhez vágott.
Kitörve a ceruzám hegyét épp a faragómért nyújtóztam, mikor megcsörrent a rúnázott készülékem. Fura volt, mert így kastélyon belül senki nem hívogatott, legfeljebb anyám volt az, aki néha napján felhívott, hogy mi van, de nem ilyen későn. A számot nem ismertem fel, de automatikusan nyomtam rá a zöldre, és ha már így történt, fülemhez illesztettem a készüléket. - Tessék - csak ennyit szóltam bele, nem volt szokásom több, ki tudja, még az is lehet, hogy valaki csak félretárcsázott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850806#post850806][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 18:21[/b][/url]

- Halló, ki van ott? - ismételtem meg a tessék után, mire végre hallottam az ismerősen csengő hangot. Leila. Ismeretlen számról hívott fel, mintha csak tudta volna, hogy neki fel sem venném. Nem is értettem, mit akarhat, főleg úgy, hogy hajnali fél egy is volt már. - Mit akarsz Leila? Rohadt késő van - nem voltam vele kedves, nem érdemelte meg, sőt, még azon is gondolkodtam, hogy bontsam a vonalat. - Egyedül, de mit számít? El tudom képzelni, mennyire fontos lehet - érezhette hangomból a haragot, én meg nem is vártam tőle mást, mint hogy mondjuk megint előhozakodjon azzal, hogy apám leszarja a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850810#post850810][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 18:44[/b][/url]

Tényleg rá akartam rakni a mobilt, mert tobzódtam dühömben, még mindig élénken éltek bennem a szavai. Annyi mindent megtettem érte, ő pedig hátba szúrt. Nem is volt igazi barát, hülye voltam hogy annak hittem. - Most komoly? - mire kinyomtam volna, elnézést kért, el sem akartam hinni, mert ez nem volt rá jellemző. Nem is értettem, mire megy ki a játék, de ismét bocsánatot kért, és a hangja is olyan más volt. Most nem volt benne gőg, meg nem éreztem, hogy gúnyolódna, inkább szomorúnak tűnt, de mindezek ellenére mégis nehéz volt elhinnem, hogy komolyan is gondolná, amit beszél. - Ittál, vagy mi van? - mi másra is gondolhattam volna, hogy hajnalban csak úgy random felhívott.
- Leila, késő van. Ha mondani akarod, mondjad már - továbbra se voltam kedves, és kezdett zavarni, hogy össze-vissza hadovál. - Nincsen, oké? Nincsen itt senki, csak én. Szóval mondod, vagy lerakjam? - szóltam bele kicsit dühösen, a francnak volt megint kedve a játékaihoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850813#post850813][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 19:02[/b][/url]

- Sose vagy egyedül, neked megvannak a barátaid, meg a sok pasid - mert hogy állandóan pasizott, soha nem is értettem, miért adta magát olyan könnyen nekik, sokáig nagyon is zavart a dolog. Szóval már csak emiatt sem értettem, hogy most mi ez a szöveg. - Jó éjt Leila - el akartam tőle köszönni, de akkor hirtelen mondani kezdte, én meg csak tartottam a telefont és hallgattam, hogy mit mond. És bólogatni lett volna kedvem, mert egytől egyig igaz volt. Szemét volt, önző és makacs. Na de hogy féltékeny?
- Féltékeny? Nem értelek, tök sokat lógtam veled, Marina is ezért szakított, mert már lassan több időt töltöttem veled, mint vele. Nincs okod féltékenynek lenni, mert mindig ott voltam barátként- nem esett le, vagy legalábbis nem úgy értelmeztem a féltékenységét, ahogy azt kellett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850818#post850818][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 19:16[/b][/url]

Az egész olyan zavarosnak tűnt, de egészen addig hittem azt, hogy megint csak játszmázik velem unalmában, míg meg nem hallottam hangjában az elbicsaklást, és az utolsó szavakat, melyeket aztán már a zokogása követett. Nem voltam ott, nem láttam őt, de még a mobilon keresztül is átszűrődtek a neszek. - Hogy mi? Várj...most te sírsz? Halló, ott vagy még? Leila - szólongattam a nevén, mert kezdett nagyon is komollyá válni a dolog, rajtam meg már megint úrrá lett az a rohadt aggodalom, mert általában ez volt. Bármi történt, akárhányszor is bántott, még mindig fontos volt nekem.  - Mi van veled Leila? Hol vagy most? - iszonyatosan furcsa volt, hogy efféle dolgokat mesélt, soha nem mondott még ilyeneket és ez kezdett megrémiszteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850820#post850820][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 19:28[/b][/url]

- Ne mond már, hát totál nem vagy jól, hallom - most már biztos voltam abban, hogy nagy lehet a baj, fel is pattantam a székemből, vetettem egy pillantást a kijelzőmre, szerencsére fel volt töltve a telefon. - Találkozni akarok veled, hová menjek? - azt úgyis tudtam, ha csak azt mondanám, hogy érte megyek, úgy talán vitába szállt volna, de megpróbáltam más módon. - Leila, mond meg nekem, merre vagy, már úton vagyok - félig-meddig igaz volt, mert már kaptam fel a dzsekit, a tornacipőbe is úgy ahogy sikerült belelépnem és sietős léptekkel haladtam a folyosón, kezemben a telefonnal, másikban meg a pálcával. - A csárda vagy a kaszinó? - azért nem voltam vak, meg süket se, ez a két hely volt, ahol többször is látták őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850824#post850824][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 19:40[/b][/url]

- Rossz válasz, már kijöttem, elhagytam a kaput is - jó, enyhe túlzás volt, még közel sem hagytam el, de ezt neki nem kellett tudnia. Valamiért rossz érzésem volt vele kapcsolatban, mert Leila nem szokott így kitárulkozni, és ha nem ivott, akkor biztosan megint szívott abból a vacakból, amit múltkor találtam a szobájában. Bármennyire is megromlott a kapcsolatunk, bármit is vágott a fejemhez, nem hagyott volna nyugodni, ha baja esik. - Barátokkal? Az előbb még azt mondtad, hogy tök egyedül vagy. Hallom...katyvasz van körülötted, zene. Leila, mi ez az egész? Hogy jött most ez, hogy féltékeny vagy? Én...mikor szóba jött köztünk ez, te azt mondtad, hogy neked én nem...- mert hát történt egyszer valami, és akkor elég határozottan állította, hogy nem akar tőlem semmit. Közben a kijelzőre néztem, és szedtem tovább a lábaimat, még ha nem is mondta, hol lehet, megindultam a munkahelye felé, mert ha más nem, hát majd valamelyik kolléganője, vagy a főnöke tudni fogja, hogy hol lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850828#post850828][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 20:09[/b][/url]

Persze, hogy nem mondott igazat, miért is tette volna. Mostanában mindig úgy éreztem, hogy mintha titkolna valamit, de akárhányszor rákérdeztem, elhessegette a témát. Aztán ott voltak azok a tabletták, amit a szobájában találtam és most ez a furcsa hívás. El nem tudtam képzelni, hogy mibe keveredhetett, és az eszem azt diktálta, hogy hagyjam a francba, mert mindig csak sérülök miatta, és rángat madzagon, mint egy bábut, a szívem viszont egészen mást diktált. Ő mégis csak Leila volt. És beszélt, én meg közbevághattam volna, mert voltak sérelmeim, de még sem tettem, és csak hallgattam tovább, és figyeltem. Ösztöneim is azt súgták, hogy most ezt kell tennem, közben már elértem a falut, tekintetem ide-oda szökött, őt kerestem. - De miért mondod azt, hogy szerencsétlenség vagy? Tök tehetségesen rajzolsz, remek művész lennél, ha jobban ráfeküdnél. A pasik is bomlanak utánad, bárkit megszerezhetnél, bárkit. És van egy szerető családod is, még akkor is, ha nem az igazi szüleid Leila. És én...basszus, tudod hogy...voltunk már ezerszer hullámvölgyekben. És most rohadtul haragszom rád, de meg kéne ezt beszélnünk, személyesen - tovább erőltettem ezt a személyes találkozót, hátha végre kinyögi, hogy hol is lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850834#post850834][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 21:13[/b][/url]

- Na, most miért mondod ezt? - egyszerűen nem is értettem, hogy mi történhetett, amiért ennyire magába zuhant, de elég ijesztőnek tűnt az állapota. - Hé, most megint sírsz? Leila...- nagyon ki lehetett borulva, ebben már egész biztos voltam, és egyre jobban zavart, hogy nem tudtam a pontos hollétét. Közben odaértem a munkahelyéhez, épp kint cigizett az egyik csaj, akivel már láttam párszor. - Dehogy nem, bírod, mindjárt odamegyek érted. Mit látsz magad előtt? - kérdeztem őt, figyeltem Leilára is , közben már intettem a cigiző csajnak, és meg is szólítottam. - Szia, Évi vagy, ugye? Leilát keresem. Itt van? Nem tudod, hogy hol szokott lógni, ha nincs itt? - kérdezgettem a csajt, közben a telefont végig ott tartottam a fülemnél, de talán Leila is hallhatta, hogy valakivel beszélgetek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850837#post850837][b]Fellner Ádám - 2022.08.11. 21:49[/b][/url]

- Mi? - hazudott. Nagyon meglepett ez az őszinteség, rá az volt jellemző, hogy inkább csak legyintett a dolgokra, és mindenről úgy beszélt, mintha szuper lenne. Az efféle őszinteség nagyon távol állt tőle, és ez aggasztott. Főleg az, amit a családjáról kezdett el mesélni. Sosem avatott be a részletekbe, és az is igaz, hogy csak nemrég tudtam meg, hogy örökbe fogadták, de nekem sosem panaszkodott róluk. - Miért, mit tett a családod Leila? - rákérdeztem, tudnom kellett, hogy mi van vele. Közben Évi két füst között már mondta is, hogy van egy telep, valamelyik lakósor, és hogy Leila arra ment néhány ismerősével. Remek. Hallottam arról a környékről, és elég rosszakadt mondtak. Tudnom kellett volna, hogy ilyen rossz társaságba keveredett, csak ott volt Marina, a vitáink, és azt hiszem, hogy már nem is tudtam, melyik lányra figyeljek jobban. Marina elhagyott, Leila meg...most talán veszélyben volt. Nem volt nyugtató érzés, ideges voltam.
- Leila, most már maradj ott, itt van velem Évi, ő elmondta hogy hol vagy. Nemsokára ott vagyunk. Inkább mond el, hogy miért vagy ennyire magad alatt? Otthon történt valami? - kérdezgettem, mert most már biztos volt az, hogy valami történt nála, mikor legutóbb hazautazott. Csak azt nem tudtam, hogy mégis mi. Míg vártam a válaszát, Évivel elindultunk a telep irányába, keresve az épületet.