[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=724382#post724382][b]Adrian Ivanorovics Black - 2018.05.30. 15:16[/b][/url]

Bólogatva tolom magam megint jobbra-balra a székkel, ahogy a kipakolt recepteket nézegetem.
- Igen, az jó lenne - nézek fel rá, majd vissza a lapokra. - Képzeld - kezdek bele a roppant érdekfeszítő történetembe Szvelovszkyval, ami szerintem tényleg érdekes, legalábbis én az elején nagyon ráizgultam.
- A lovarda tulajának betört a feje Mexikóban, na mindegy, és most én vigyázok rá. Vagyis kinda, mert ha vigyáznék rá, akkor az olyan öreggondozós lenne, de például nem tudja mozgatni az egyik karját, és azt kell így mozgatni, hogy ne sorvadjanak el az izmai - őszintén, ez a legfelelősségteljesebb feladat ami eddig rám lett bízva, így egymagamban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=724385#post724385][b]Adrian Ivanorovics Black - 2018.05.30. 15:35[/b][/url]

- Jaja. Igazából ahhoz képest még egész jól megúszta, oké, van egy kis rövidtávú emlékezetkiesés, meg ugye a keze, de tulajdonképpen le is bénulhatott volna - szerintem ahhoz képest tényleg még egészen jól van, és semmi olyat nem hozott magával Mexikóból, amire nem lenne esély, hogy elmúlik megfelelő kezeléssel.
- Hát úgy egyeztünk meg, hogy ad teret a tanulmányaimnak, nekem meg tulajdonképpen kell gyakorlatoznom, meg tanulni sem tudok, ha közben másra is kell figyelnem, úgyhogy szerintem nem - kicsit elbizonytalanodom azért, meg össze is ráncolom a homlokom, de feltételezem, ha sürgető hiányom lenne, akkor hívnának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753643#post753643][b]Adrian Black - 2019.03.31. 14:06[/b][/url]

Viszonylag laza volt a mai napom. Hajnalban futottam pár kilométert, megittam a reggeli protein adagom, lementem edzeni, mert, bár megfogadtam, hogy ringbe nem fogok lépni többet, egyszerűen nem bírom teljesen kizárni az életemből a sportot, megnyitottam a doktorim, majd inkább bezártam, és most itt vagyok.
- Ma is humoros vagy, babes - megforgatom szemeim, megsimítva arcát nyújtom tovább kicsit a pusziját, aztán gyanakodva vonom össze szemöldökeim, és húzom el tőle fejem.
- Mire készülsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753645#post753645][b]Adrian Black - 2019.03.31. 14:19[/b][/url]

Ha az ember nője azt mondja, történt vele egy kis baleset, értelemszerűen arra gondolsz, hogy levágták a kezét, eltört az ujja, vagy legalább, borzalmasan vérzik, és egy pillanatra érzem is, hogy felháborodnék, hogy ki és mit csinált vele, és mégis, MILYEN munka során történhetnek vele balesetek, de ahogy kihúzza a kezét, csak arra tudok gondolni, hogyan ne röhögjem ki. Ujjaim közé véve az övéit húzom azokat közelebb magamhoz, hogy jobban szemügyre is vehessem.
- Mi a francot műveltél, Manóka?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753653#post753653][b]Adrian Black - 2019.03.31. 14:40[/b][/url]

Megcsóválva fejem kezdek el tényleg nevetni, ujjaimnak támasztom homlokom, aztán szusszanva nézek rá újra. Életképes. Látom.
- Biztos vagyok benne, hogy ezekkel imádnának - szélesen elmosolyodva pöccintem meg az egyik állatot.
- Olyan, mint egy - összehúzom szemöldökeim - gyűrű, amiket azokból az automatákból lehet venni - csodálatos, felnőtt hozzáállás.
- És mit akartál ezekből csinálni? Egy farmot?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753657#post753657][b]Adrian Black - 2019.03.31. 15:02[/b][/url]

Döbbenetes képességük a nőknek, hogy bármit kihallanak két szó között.
- Nem én mondtam - vigyorom még szélesebbé válik, fejem oldalra billen. Ha most arra vár, hogy magyarázkodni kezdjek, egészen estig fogunk itt állni.
- Döbbenetesen kreatív vagy babe - most - legalábbis - nem csúfolkodom vele, még egy puszit is kap a homlokára, csak, hogy a következő pillanatban méltatlankodva horkanjak fel.
- Aljas nőszemély - lemondóan sóhajtok fel, még lopok tőle egy csókot, ahogy közben előhúzom a dzsekim ujja alól a pálcám.
- Máris hiányoznak - elbiggyesztem ajkaim, miközben mozdul ujjaim között a pálca, másik kezemmel kapom el a lehulló unikornisokat, majd dugom őket a zsebembe.
- Alig vagyok féltékeny, amiért velük játszanál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753659#post753659][b]Adrian Black - 2019.03.31. 15:42[/b][/url]

- Nem akarlak semmiben elkeseríteni babes, de azért remélem azt tudod, hogy gyógyító leszek - megemelem szemöldökeim. Nem, egy kamu fejfájás nem fog hatni rám, nem fogom még véletlenül sem elhinni, vagy, ha igazán bele szeretne ebbe menni, olyan kezelést kap tőlem, ami után egészen biztosan nem fog soha többé fájni a kis okos feje.
- Sőt - eligazítom a tincseit, ahogy a füléhez hajolok. - Mindig tudom, ha hazudsz, kedvesem - elégedetten elmosolyodva adok egy puszit a nyakára, majd visszaegyenesedem.
- Fogalmam sincs, miről beszélsz - persze, hogy lenyúltam őket. Mától az enyém az összes.
- Esetleg - ha nagylelkű kedvemben leszek, talán. Ujjaim az övéi közé kulcsolva indulok el mellette.
- Ha nem akarnálak felvállalni, nem sétálnék veled kézen fogva a falu közepén - szinte a nyelvemen van, hogy nem úgy, mint egyesek, de nem akarok vele erről többet beszélni annál, ami muszáj. - De kétlem, hogy ez bármiben is meggátolná a rajongóim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753664#post753664][b]Adrian Black - 2019.03.31. 16:12[/b][/url]

- Ez a legkedvesebb, amit tehetsz - tekintetem lecsúszik az ajkaira a mozdulattól, szusszanok egyet, majd visszavezetem a szemeire. Jobb lesz mindenkinek így.
- Nézzünk oda - oldalasan pillantok rá, a mosolyától önkéntelenül mosolygok vissza rá, és egyszerűen képtelen vagyok elképzelni őt bármilyen agresszív helyzetben. - Hát nem vagyok én olyan fiú - még csodálkozva el is tátom szám, mintha az ilyen mocskos dolgok olyan távol állnának tőlem.
- DE ha már itt tartunk - és tudom, hogy ez a rész nem fog neki tetszeni. - lesz egy tanársegédem. Egy nagyon kedves kislány, nem kell aggódnod.
Hát persze, hogy nagyon kedves. Elég csak ránézni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753668#post753668][b]Adrian Black - 2019.03.31. 16:23[/b][/url]

Tudtam, hogy ez lesz. Egy kicsit jobban rászorítok a kezére, hogy még véletlenül se fordíthasson hátat, és sétálhasson el drámaian.
- Nem hiszem, hogy a mellek miatt aggódnod kellene - tekintetem lejjebb csúszik az arcáról, aztán vissza, aztán bájosan rá is mosolygok.
- De férjnél van. Vagy valami ilyesmi - vállat vonok, igazából nem nagyon figyeltem oda a részletekre, de akkor persze ennek a teljes ellenkezőjét igyekeztem elhitetni.
- Hé - felhorkanva húzom őt közelebb magamhoz. - Féltékennyé akarsz engem tenni, Fisher?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753673#post753673][b]Adrian Black - 2019.03.31. 16:37[/b][/url]

- Nem tudom, sosem kérdeztem? - kicsit összevonom szemöldökeim, ALIG SÉRTŐ, hogy ő nem jönne hozzám azonnal. Elmosolyodva ölelem át a derekát, aljas, nagyon aljas, amiért így bújva hozza fel a dolgokat, hiszen ezek után mégis ki lenne képes nemet mondani neki bármire is?
- Biztos vagy benne? - oldalra billentem fejem. - Ha megteszem, már nem lehet visszatenni őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753684#post753684][b]Adrian Black - 2019.03.31. 17:37[/b][/url]

-Hát ennyit érek én neked? Így kihasználnál? - hüvelykujjammal simítom meg arcát, elbiggyesztem ajkaim, majd, szinte rögtön azonnal, el is mosolyodom, adok egy puszit az ajkaira, majd tovább indulok. Ha így haladunk, sosem fogja megkapni a fagyiját, nem felejtettem ám el, mit kíván.
- Juj, Fisher, az erényeim - tovább mosolyogva pillantok le rá. - Persze, hogy szeretnék nálad aludni. Együtt is vacsorázhatnánk akkor már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753823#post753823][b]Adrian Black - 2019.04.01. 17:59[/b][/url]

Szögezzük le, hogy hamarabb akartam megejteni ezt a látogatást, nem tudom pontosan ugyan, hogy mikor, de ennél biztosan. Aztán, valahogy, közbejöttek dolgok, valaki folyamatosan elterelte a figyelmem a tényről, hogy Will mégis hogy képes élni nélkülem, de a lényeg az, hogy mégis eljutottam a doktor úrhoz. Átlagos hétfő délután ez, a rendelések nagyja már a reggeli órákban le szokott menni még a kórházakban és ispotályokban is, szóval egyáltalán nem lepődöm meg az üres fertőtlenítő szagon. Már jó előre széles vigyor ül ki az arcomra, bal kezem ujjait a rendelő kilincsére fonom, majd hirtelen lökéssel tárom ki magam előtt azt.
- Kösz, Payne, hogy melegen tartottad a székem, de most már mehetsz vissza takarítani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753841#post753841][b]Adrian Black - 2019.04.01. 19:05[/b][/url]

Nem kell senkinek egyetemet végeznie ahhoz, hogy ne vegye észre a szeme alatti karikákat és a hozzájuk képest igencsak sápadt bőrét, amiből nyilván rájön az ember, hogy valami nincs rendben, de azért éppenséggel ezzel indítani sem illik az újra látást, még, ha az embert Adrian Black-nek is hívják. Megadóan elmosolyodva csóválom meg fejem, ahogy megpillantom a névtáblát.
- Doktor - ó igen, büszke vagyok rá, nagyon is büszke. Ellépve az asztal mellett nyújtom ki felé jobbom, ha tetszik neki, ha nem, meg fogom ölelni őt, legalább most.
- Nem nézel ki túl jól, öreg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753847#post753847][b]Adrian Black - 2019.04.01. 19:20[/b][/url]

Ujjaim szorosan ökölbe szorulnak, ahogy megveregetem a hátát, nagyon, nagyon hiányzott nekem, de most, hogy itt vagyok, teljessé válik ez az egész visszatérés kör. Mélyen felszusszanva húzom el végül fejem, megpaskolom vállait, a homlokának koccintom a sajátom egy pillanatra - nem tudnék erre pontos magyarázatot adni, egyszerűen csak jól esik -, magam alá intek egy széket, és a hazaérkezők nyugalmával foglalok helyet mellette.
- Az egész napom a tiéd, bébi - összefonva ujjaim ropogtatom ki őket, bokám keresztbe fektetem a másik lábam combján, ahogy hátra dőlök.
- Ha sok minden volt, hát meséld el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753873#post753873][b]Adrian Black - 2019.04.01. 20:22[/b][/url]

Türelmesen - dehogy türelmesen, ha valamit azonnal észreveszek az embereken, az az, ha valamit nem mondanak el nekem, Will pedig most pontosan ezt csinálja, tudom - megemelem jobb szemöldököm, miközben hallgatom őt. Ez mind szép és jó, édes William az egyetlen hökkenő csupán, hogy:
- Akkor miért nem alszol? - tudok tapintatos lenni, persze, hogy tudok, épp csak most nem vagyok, ahhoz túl erősen működik bennem a hőskomplexus mellette.
- Itt fogok tanítani - vállat vonok, mintha nem lenne lényeges - nem is érzem annak, addig nem, amíg neki problémák merülnek fel az életében. - Ne terelj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753881#post753881][b]Adrian Black - 2019.04.01. 20:45[/b][/url]

- Ügyelsz - nem, egy pillanatig sem hiszek neki, a szavait is csak azért ismétlem meg, hogy ezt ő is tudja. - William, nem egy klinikán dolgozol, hogy ügyelned kelljen - persze, nagy előrelépés a falunak ez a rendelő, de azért túlzásokba sem kell esnünk.
Alapvetően lehet, hogy velem van a baj, nincs gyerekem, ezért nem tudom megérteni, miért akkora baj, hogy nem ért haza a lánya születésére, de egyszerűen nem fér a fejembe, hogy éppen ezért ne aludjon valaki éjszakánként. Úgy értem, előtte van egy egész élet, hogy vele legyen, ez nem feltétlenül a világ vége.
- Történt valami köztetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753893#post753893][b]Adrian Black - 2019.04.01. 21:16[/b][/url]

Ha nem az előbb vonogattam volna a szemöldökeim, amibe, őszintén, elég hamar bele tud unni az ember, akkor egészen biztosan most kezdenék bele, de ehelyett csak fapofával hallgatom végig. Nagyon rosszalló fapofával.
- Szeretnéd, ha felpofoználak? - egy pofon néha nagyon sokat képes lendíteni az ember eszén - a UFC-ben harcoltam, kaptam belőle eleget, tudom, miről beszélek -, ha valaki pedig nem fél megütni őt, a dühkezelési gondjai teljes tudatában sem, akkor az én vagyok.
- Tudod, Will, a problémák elől való menekülés egyedül akkor hatásos, ha nem hagysz a hátad mögött, mondjuk, két gyereket meg egy pereputtyot, és legalább egy másik kontinensre költözöl.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753906#post753906][b]Adrian Black - 2019.04.01. 21:52[/b][/url]

Lehet, hogy mégis hamarabb kellett volna megejtenem ezt a látogatást - ellenben tudományos tény, hogy a tesztoszteronszint növekedésével egyenesen arányosan csökken az intellektualitás, na most, a barátnőm D-s melltartót hord, rakd össze - és akkor elejét lehetett volna venni ennek az egésznek. Mélyen beszívom a levegőt, állam ujjaimra támasztva fordítom oldalra fejem, ahogy visszakérdez, kissé megingatom. Nem hiszem, hogy különösebben szeretné, ha felpofoznám - ki szeretné? - de ettől függetlenül fel fogom.
- Figyelj csak, Will - közelebb húzom hozzá a székem, előre dőlök, könyökeim megtámasztom egy pillanatra térdeimen, majd a következőben lendül is balom, tenyerem élesen csattan az arcán. Mondtam. Nem félek attól, hogy feldühítem, mert nála sokkal nagyobb darab alakokat is ütöttem már ki.
- Soha, soha ne úgy próbálj meg megoldani valamit, hogy elhagyod a családod, megértetted? - rá szegezem mutatóujjam, miközben beszélek, bár tény, hogy inkább azért, hogy fenntartsam kezem kettőnk között, ha esetleg vissza akarna ütni.
- Két gyereked van, William. Ha most elhagyod a feleséged, lehet, hogy örökre elveszíted őket. Megoldásnak tűnik ez neked, he?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753930#post753930][b]Adrian Black - 2019.04.01. 23:07[/b][/url]

Máris előrébb lendültünk. A nem tudom legalábbis, szerintem, máris sokkal jobb válasz az előbbi, lépjünk le és szarjunk le mindent hozzáállásnál. Aprót biccentek, ujjaimmal megpaskolom a tarkóját, majd visszaeresztem kezem magam elé.
- Nem lesz megoldás - helyette tudom én a választ. - Nézd - személy szerint elég szar a kapcsolatom a családommal, a szüleim évek óta nem tekintem teljes értékű embereknek, a nővérem betegsége a saját életemre is rányomta a maga bélyegét anno, nem hiszem, hogy pont nekem kellene terápiás tanácsokat adnom, de a semminél határozottan több vagyok.
- Nem menekülhetsz örökké a rendelőbe. A feleségednek szüksége van rád, ahogy a gyerekeidnek is, te vagy az apjuk - úgy érzem, tudatosítani kell a kis fejében pár dolgot. Semmi baj. Ezért vagyok itt.
- Ha zavar a testvéred viselkedése, beszéld meg a testvéreddel. Ha aggódsz a kapcsolatodért a feleségeddel, beszéld meg a feleségeddel. De ne vetítsd át egyikről a másikra a konfliktusaid, Will, mert első sorban magad, majd veled együtt őket is tönkreteszed - nem is értem, honnan vannak ilyen okos gondolataim. - Ők a családod, Will. Nélkülük hol lennél most?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753935#post753935][b]Adrian Black - 2019.04.01. 23:32[/b][/url]

Nos. Nem teljesen erre a válaszra számítottam. Valójában, egyre csak erősödik bennem a gondolat, hogy Willnek szüksége lenne egy pszichológusra, aki szakszerűen képes segíteni neki, de az a baj az emberekkel, hogy nem mindig reagálnak jól a pszichológus koncepciójára.
- Nem akarlak megsérteni, de még én is érzem, hogy valami nem oké benned, Will, és a babáknak még nálam is jobb érzékük van erre - megemelem egyik szemöldököm. Persze, hogy nincs rendben, feszült, ideges, elkeseredett, és talán ott kezdődik a következő probléma, hogy a feszült, elkeseredett, ideges emberek megoldására a pszichológuson kívül egyetlen megoldást ismerek.
- Mikor verekedtél utoljára?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753955#post753955][b]Adrian Black - 2019.04.02. 09:53[/b][/url]

Szuper. Határozottan az. Aprót szusszanva tűröm fel a pulóverem ujjait, kiropogtatom a nyakam is, nem titkolt tény, hogy képtelen vagyok sokáig ülni egy helyben, kell a mozgás, kell az, hogy csináljak valamit, bármit.
- Jó. Úgy rendesen én is elég régóta - amióta bejelentettem, hogy nem fogok harcolni többet, egészen pontosan. Az illegális körök persze mindig nyitott karral várnak, de nem kifejezetten égek értük.
- Verekedjünk - egy normális ember egészen biztosan nem ejtené ki ezt ilyen egyszerűen a száján.
- Majd beszélünk rólam, ha te már rendben leszel, jó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753980#post753980][b]Adrian Black - 2019.04.02. 13:43[/b][/url]

Széles, önelégült vigyor terpeszkedik szét arcomon, kivillan belőle fehér, szabályos fogsorom - nagyon sok fogorvos munkája van ebben -, bólintok. Persze, hogy hülye vagyok. Megszámlálhatatlan alkalommal volt már agyrázkódásom olyan ütésektől, amikbe egy átlagember esélyesen belehalt volna, kicsit sem meglepő, hogy a félelemérzetem nagyjából egyenlő a nullával.
- Látom, mennyire vagy rendben - megemelem jobb szemöldököm, ahogy végignézek rajta.
- Aludhatnál, de napok óta nem teszed - felnézek rá, kiropogtatom ujjaim, hátra tolva a széket állok fel én is.
- Tizenkilenc éves korom óta sportszerűen csináltam ezt. Tudom, mit beszélek, kedvesem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754016#post754016][b]Adrian Black - 2019.04.02. 14:47[/b][/url]

- Valóban - nem hazudok, nincs értelme hazudnom. Számtalanszor vertem már véresre a kezem a zsákon, törtem szilánkokra a bütykeim, és csavartam ki emberek lábát a ringben, mert túl sok volt bennem a harag, túl sok volt bennem az agresszivitás, és jól esett. Megnyugodtam tőle. Megnyugodtam a fájdalomtól. Tekintetem újra végigszalad rajtam, épp kinyitnám a szám, hogy csak a fogaim és az orrom kerülje el, mert tényleg nagyon sok munka van bennük, de mire kimondhatnám az első szót, hátra hanyatlik a fejem, és én is teszek egy lépést hátra, hogy azért ne boruljak fel. Állatias vigyor terül szét arcomon, ahogy megtörlöm orrom, megingatom fejem, ökölbe szorítom mindkét kezem.
- Tudsz te jobbat is, Will.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754023#post754023][b]Adrian Black - 2019.04.02. 15:08[/b][/url]

Két hatalmas különbség van köztem és Will között: az egyik, hogy nekem tiszta az agyam, a másik, hogy, fogalmazhatjuk bármilyen szépen is, mégis csak egy képzett ketrecharcos vagyok.
Ezen a ponton megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy, talán, célszerű lett volna bezárnunk az ajtót, mielőtt a belekezdünk a másik arcának szakszerű átszabásába, de most már ugyan mindegy.
Reflexszerűen lépek ki oldalra, és, bár  lenne lehetőségem telibe verni a képét, nem teszem meg. Egyszer a túl jó lelkem fog a sírba vinni.  
- Rám nem kell vigyáznod, William - megemelem szemöldököm, ahogy hátrálok egy lépést, jobbom félig arcom elé emelve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754026#post754026][b]Adrian Black - 2019.04.02. 15:24[/b][/url]

- Minden jogod megvan ahhoz, hogy haragudj rám - gyanakodva vonom össze szemöldökeim, ellazítom karom, de nem engedem le teljesen, tekintetem ide-oda ugrál hátán. Elégedetlenül morranok fel, ahogy kicsit újra oldalra billen a fejem - úgy értem, elég magas vagyok, máshol is lenne helye kiélnie magát, de nem, mindenkinek az arcom kell, hát megáll az ész - ösztönösen ütöm félre kezét, ahogy először csak tompán terjed szét a fájdalom az arccsontomban, ököllel verek vissza neki. Nem feltétlenül terveztem visszaütni neki, de nem is feltétlenül vagyok képes hagyni magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754261#post754261][b]Adrian Black - 2019.04.03. 09:56[/b][/url]

Összességében elég lazán tartom a végtagjaim, pont azért, hogy ne törjenek el ismét ugyanazokon a helyeken - tudom elsőre elég nyakatekerten hangozhat, hogy az izmaim meg vannak feszülve, de a csontjaim maguk nem, de nézd, szinte mindenhol törtem már el, beleértve a medencém és a combcsontom is, hát idővel megtanultam, hogyan kell csinálni - néha oldalra lépek, néha hátra, miközben egyik kezemmel az arcom védem, a másikkal vagy a gyomorszáját, vagy a képét verem felváltva - csak úgy, barátilag, terápiás célzattal. Érzem, ahogy az adrenalinnal együtt a betanult ösztöneim is egyre jobban átveszik a helyük, lendül a lábam, azt veszi célba, amelyiken esélyesen az egyensúlyát tartja. Nem mondanám, hogy félteném Willt, hogy mi lesz, ha hozzáveri a fejét a padlóhoz, vagy valami, elvégre, mi lehet a legrosszabb, ami történik? Majd lesz egy kis agyrázkódása, legfeljebb vérzik majd kicsit, de meghalni semmiképpen nem fog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756647#post756647][b]Adrian Black - 2019.04.28. 20:19[/b][/url]

Alapvetően nem mondhatnám el, hogy kifejezetten rajonganék azért, ha becézgetnek - persze vannak emberek, akik megteszik, én pedig különösebben semmit nem tehetek ellene. Széles mosoly terül szét arcomon, ahogy belépek az ajtón. Tudom, hogy itt van, nem kapcsolódtam be a gondolatai közé, de tudom, de a világért sem zavar. Az előszobában lerúgom magamról a cipőim, a hűtőhöz sétálva veszem ki belőle a még reggel odakészített crispy csirkemell a salátám, majd a legnagyobb csendben lopózok fel a lépcsőmön.
- Remélem Várkonyiékat stalkolod, Cica.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756650#post756650][b]Adrian Black - 2019.04.28. 20:32[/b][/url]

Széles sunyi mosoly terül szét arcomon, ahogy felsikkant, ó igen, nagyon büszke vagyok magamra, ahogy minden egyes alkalommal, amikor megijesztem per valamivel sz*patom - esküszöm, szeretem őt, másképp nem is lennék vele, de néha, mindig, nagyon szórakoztató tud lenni a bosszankodó arca, mintha csak én is egy lennék a diákjai közül.
Félig lehunyva szemeim kuncogok ajkai közé.
- És az jobb, ha belekiabálsz a kellemes vasárnap délutánjukba? - jobb szemöldököm megemelkedik, ahogy adok egy csókot ajkaira, balom kényelmesen derekára simítva egyenesedek ki.
- És mire jutottál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756652#post756652][b]Adrian Black - 2019.04.28. 20:54[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756659#post756659][b]Adrian Black - 2019.04.28. 21:21[/b][/url]

- Mi, mi, mi? - a fejem ingatva ismételgetem amit a mond, kicsit még a hangom is elvékonyítom. Rossz szokás, borzalmas szokás, tudom, de nem vagyok képes leszokni róla, így hát, ez van.
- Igen, ha kiborítanád a kajám, az valóban jóvátehetetlen lenne - ahogy az is, hogy folyamatosan válaszolgassak a gondolataira, de hát tud róla, olyan ez, mint amikor megadod a pasidnak a telefonod jelszavát. Szinte.
- Ez övön aluli volt, Dorothea Fisher - a szám egyik oldalába tüszkölve a kaját biggyesztem le ajkaim, majd nagyot nyelve a fejem is megingatom.
- Miért kellenének nekem a te diáklányaid, ha vannak sajátjaim is? - mentségemre legyen mondva, hogy ő akart bemászni ebbe, sőt, orvul magával húzott, hát viselje a következményeit. - Sőt, ha a segédem egy olyan angyali teremtés, mint Catherine Payne? - és megint az a pofátlan vigyor.
- Oké, van egy új horrorfilm - vonok egyet vállaimon. - Kegyesen megengedem, hogy hozzám bújj, ha megijednél.