Morogva szívok bele egy utolsót a szálba, mielőtt a semmivé lenne. A kávémat szürcsölöm a teraszon ülve és minden porcikámban érzem, hogy mennyire utálom a hajnalokat. Cortez az ölemben foglalta el a helyét, Niamey az erdőben csinálja azt, amit akar.
Utálom a hajnalokat. Az érzés valószínűleg kölcsönös, de ez a legmegfelelőbb időpont Reinernek. Húzta a száját a korai időpontra, azonban egész hamar megértette, miért ez a legjobb: minden párás, vizes, esetlegesen még ködös is lehet. A legmegfelelőbb környezet arra, hogy valamit kezdjen magával. Mint ma.
- Mondtad, hogy sikerült befagyasztanod a gyakorlóteremben a falat, de a kiolvasztás már nem ment - pillantok rá. - Meg tudod csinálni még egyszer?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853892#post853892][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.05. 18:57[/b][/url]

Morogva szívok bele egy utolsót a szálba, mielőtt a semmivé lenne. A kávémat szürcsölöm a teraszon ülve és minden porcikámban érzem, hogy mennyire utálom a hajnalokat. Cortez az ölemben foglalta el a helyét, Niamey az erdőben csinálja azt, amit akar.
Utálom a hajnalokat. Az érzés valószínűleg kölcsönös, de ez a legmegfelelőbb időpont Reinernek. Húzta a száját a korai időpontra, azonban egész hamar megértette, miért ez a legjobb: minden párás, vizes, esetlegesen még ködös is lehet. A legmegfelelőbb környezet arra, hogy valamit kezdjen magával. Mint ma.
- Mondtad, hogy sikerült befagyasztanod a gyakorlóteremben a falat, de a kiolvasztás már nem ment - pillantok rá. - Meg tudod csinálni még egyszer?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853894#post853894][b]Reiner Kende - 2022.10.05. 19:28[/b][/url]

Le ugyan nem fogadná, de ilyenkor tutira egy lélek sincsen ébren - rajtuk, meg a kukásokon kívül. Nahát! Idefelé jövet még Kende sem alvajárt. Éppen ellenkezőleg, éberebb lett a hajnal ellenére és pont annyira energikus, mint amikor a fáradt emberek átesnek a holtponton. Elnyom egy ásítást, ujjai borzolnak a mostanra megint eléggé megnőtt tincsei közé. Kicsit úgy tűnhet, mint egy kutya aki alvás után kinyújtóztatja tagjait és elégedetten kényelembe rázza magát.
- A kávét biztosan, valami nagyobb mennyiséget... megpróbálhatom - bólint kuszán. Lezseren ellöki magát a korláttól és fülére morzsol. Pillantása körbejár: a terasz túlsó oldalán a füvet pettyezi az őszi reggeli dér, ahogy a bokrot is. Nem kellene hibernálni semmit.
Érezve az elemét gondolkodás nélkül mozdul mindkét keze maga elé, arcán a koncentráció egyértelműen leolvasható, majd ujja mozdul és egy helyre, a terasz túloldalán a levegőbe gyűjti a nedvességet. Semmi formájú, átlátszó cucc: lebegő pocsolyára hasonlít.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853895#post853895][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.05. 19:33[/b][/url]

Megcsóválom fejemet.
- Nem kértem, hogy foszd meg a lakókat a teljes vízkészlettől - forgatom meg szemeimet. - Csak fagyassz le valamit - egyszerűsítem le, majd követem végig, hogy mit csinál. Szemöldököm rebben meg.
- Ez eddig remek - biztatom. Még akkor is, ha futottunk egy felesleges kört. - Most irányítsd valahova a vizet és képzeld el, ahogy megdermed. Ne gondold túl, az egész benned van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853896#post853896][b]Reiner Kende - 2022.10.05. 19:48[/b][/url]

Az első megjegyzést engedi is tovább, soha fel se vette. Fagyasszon le valamit.
Ujjbegye megrezzen az energia hatására, ami porcikáiba kering vérével együtt és a mellkasánál terül szét igazán. Rá szeretne hangolódni, és azt is teszi miközben szemeiben tükröződik az előtte lebegő varázslat. A varázslata.
Kisebb mennyiséggel megy az olvasztás/fagyasztás... de ha nagyobb akkor vagy az egyik, vagy a másik. Az összegyűjtött vizet lassan, óvatosan lebegteti maga elé oldalra, majd közelebb. Hallja, de nem mond semmit, csak hosszasan beszívja a levegőt. Minden figyelme az erőé, amiből nincs sok, de legalább ott van. Hatására érzi, hogy nehezebb tartania: középről kezd el kiszaladni a jegesedés, a könnyű alaktalanság pedig kemény tömb lesz. Kende sűrűbben pislog maga elé, majd aprót bólint.
- Most olvasszam ki? - kérdezi, pedig sejti a választ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853897#post853897][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.05. 20:04[/b][/url]

Ha nem lenne minden az arcára írva, sokkal nehezebb dolgom lenne. Tudom, még semennyit nem haladtunk, és amit eddig láttam, egyértelmű: érzi, és tudja, hogy benne van a készség, amivel egyszerűen tudja kezelni az elemét, valami mégis hátráltatja. Aprót biccentek, mikor meglátom az eredményt.
- Ne - csóválom meg fejemet. A szék karfájára támaszkodva állok fel és indulok el a kert hátsó része felé. Vállam felett nézek hátra jelentőségteljesen, hogy kövessen.
- Hagyd ott, Cortez eljátszik vele - legyintek. Az erdőnek fordítok hátat. - Mi jut eszedbe, amikor az elemedre gondolsz? - helyezem testsúlyomat bal lábamra. - Valószínűleg bennem van a hiba, de én soha nem tudtam megfogalmazni. A lényem részei. Ennyi. Úgy cselekszenek, ahogy kérem tőlük, és bár uralom őket, ők mégis jobban uralnak engem - pillantok rá. - De ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk együtt dolgozni. Hívjuk szimbiózisnak - vonom meg vállaimat. - Azonban ez csak akkor működhet, ha tudom mit várok tőlük és magamtól. Itt nem csak te vagy, Reiner, vagy csak az elemed. Itt ti vagytok. Ketten - utolsó szavaimmal lépek felé aprót. - Úgyhogy, miközben megpróbálsz eltalálni a körülöttünk lévő vizet felhasználva, elmondhatod, te hogy látod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853984#post853984][b]Reiner Kende - 2022.10.07. 23:37[/b][/url]

Nem jól sejti öregem. Ami nem baj, mert most sem biztos abban hogy összehozná a dolgot, és ahogy Brightmore válaszol, Kende megkönnyebbül. Szóval áll ott a srác előre emelt karokkal, homlokába hullanak tincsei, alattuk szemei figyelik továbbra is a jégtömböt. Mondaná, hogy bírja így egész nap, de kibekkelné a lélegző kertiszobor létet a góré kertjében.
Felőle aztán, éppen csak hátrapillant válla felett amikor arrébb lép párat. A kérdésre aztán félre billen a feje. Túl sok válasz és egyszerre semmi kúszik az agyába. Ja, inkább érzi ezt az egészet, de Brightmore válasza befut és csendben figyel rá.
Körbe pillant, Brightmore-ra, majd ezt a kört újra lefutja mielőtt aprót bólint. Oké, menni fog ez.
- Valahogy úgy, ahogy elmondtad. A részem, ezért nem is engedem el és ez fordítva is igaz - szavai közben már mozdítja a kezét. Sosem volt erős abban, hogy egyszerre koncentráljon szavakra és cselekvésre. Majd most. Ha mondja! Vagy nem. - Az jut eszembe, amit kivált belőlem - könnyed táncba kezd az ujja, az energia kirezzen nyugalmából és lendületesen söpör ismét végig rajta. Megcsillan a szeme. - Nem is az elvárások, vagy az uralom... inkább az érzések és az a szabadság, amit megad és én megadok... megadnék a víznek - nem is figyel a szavakra, csak összegyűjti a muníciót mielőtt elhelyezkedik és a szavai végén egy vékonyabb csóvát küld Brightmore irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854070#post854070][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.10. 11:52[/b][/url]

Aprókat bólintok szavaira. Ezzel adok bizonyosságot arról is, hogy figyelek, de nem szólalok meg érdemben, amíg beszél és próbálkozik. Oldalasan lépek, fordulok, hogy a csóva ne találjon el, a közelembe érkező vízcseppek sisteregve lesznek semmivé.
- Nem rossz - vakarom meg tarkómat, ahogy visszaállok vele szemben. - Az az igazság Reiner, hogy nem tudod megadni a víznek a szabadságot, amikor te sem érzed magadat annak - vonom meg vállaimat. - Ha azt mondom, levesszük a karkötődet, milyen érzésed van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854074#post854074][b]Reiner Kende - 2022.10.10. 13:38[/b][/url]

Egy elég béna kezdés, Kende nem is hisz Brightmorenak. Lelazítja megremegő ujjait a rajtuk lévő gyűrűkkel. Jól hallja a tiszta hangokat és csak éppen érzékeli a mellé társuló vállrándítást és akkor... akkor ajka széle mosolyra húzódik. Pedig a lényeget egy pillanattal később robbantják rá.
Megugrik a szemöldöke és lenéz a szinte hozzánőtt kiegészítőre. Túl sokáig váratta a teraszon a gyakorlótermet, mire késznek érezte magát és eszébe sem jutott, hogy ezt a kérdést miért nem teszi fel neki senki. Mert nem biztonságos. Ő pedig rohadt jó okkal ment Brightmorehoz.
- Pont olyan, ami miatt megtenném - határozott hangját kísérve pillant fel a másikra. - Mekkora bajba kerülhetek érte? - az ember azt gondolná néhány évvel mögötte már várt eleget, de inkább türelmes lesz, ha annak kell lennie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854076#post854076][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.10. 13:51[/b][/url]

Remélem senki nem hitte el, hogy úgy fogom végig asszisztálni ki tudja meddig Reiner senyvedését az elemével, hogy állandóan le van korlátozva. A nagy faszt. Amíg nem érzi meg, amíg nem tudja milyen felszabadító érzés korlátok nélkül teljesíteni, esélye sem lesz.
Hangosan nevetek fel a válaszra, majd aprót bólintok. - Te semekkorába. Én kurva nagyba - nem mintha foglalkoznék vele. Főleg, mert ellenőrzött körülmények között történik, egy bejegyzett elemi mágus előtt. Pálcámat előkapva lépek Reiner mellé, érintem a karkötőhöz.
- Készen állsz? Ha nem érzed magad annak, nem tesszük meg. Hirtelen lesz és nehéz, talán fojtogató maga az érzés - pillantok rá, de választ sem várva morgok magam elé, míg a karperec kattanva hullik a tenyerembe. Gyorsan kezdek el hátrálni, miközben körülöttünk láthatatlan burok képződik levegőből, aminek egyetlen célja van: a közelben lévő emberek és állatok túléljék.
Tenebris neve lágyan hullik le ajkaimról, és a gomolygó füstből keletkező állat azonnal oldalasan áll elém, morogva, fejét lejjebb eresztve nem veszi el tekintetét Reinerről.
- Hogy érzed magad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854079#post854079][b]Reiner Kende - 2022.10.10. 15:03[/b][/url]

Elbizonytalanodik. Nem a legjobb barátok a góréval, de nem szeretné ha azért szívna, mert segít. Viszont ahogy a pálca előkerül és Kendének tényleg leesik mi lesz itt, szíve hatalmasakat dobban, Brightmore szavai felére már képtelen figyelni, aztán kattan a perec. A hanggal egy időben pedig hátrébb tántorodik.
Elsodró, intenzív és tiszta - izmai megfeszülnek az víz rázúduló erejétől, annak háborgása az ereiben csillapodik, de el nem múlik ahogy az ellentétes elem távolabb ér. Kikerekedett szemekkel, hirtelen kap levegő után, majd lehunyva őket pár pillanatig csendben hagyja áramolni, minden mást kizár.
Letaglózva? Teljesnek? Rémültnek?
- Nem tudom elmondani -szemei felnyílnak a válasszal. Szája egy néma "mi a f..." formál meglátva a füst alakot. Egy elementál. A hydromgáusunk ereje körülötte sűrűbbé teszi a levegőt, ajkai elnyílva maradnak. Kezeit maga elé húzva pillant le azokra hiszen alig mozdította őket, közben a mellkasában szíve dobogása nem lassul. Soha nem érezte még ennyire.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854103#post854103][b]Denis A. Brightmore - 2022.10.11. 14:47[/b][/url]

- Az a legjobb - mosolyodom el féloldalasan. Tenebris, megérezvén nyugalmamat, felemeli a fejét, tartása sem lesz olyan védelmező, mint eddig volt, lassú, kígyózó mozgással kerül mellém, de szemeit így is Reineren tartja.
- Tenebris fog nekünk segíteni, hogy lehetőség szerint mindenki túlélje - legalább félig. Az már elég jó arány lenne. Tenyeremet teszem az állat hatalmas fejére, testsúlyomat helyezem a másik lábamra, és ezzel párhuzamosan keletkeznek Reiner körül hatalmas lángok, amik nem restek a közelébe sem csapódni.
- Lássuk mit tudsz, amikor mindketten szabadok vagytok - a lángnyelvek már így is sisteregnek itt-ott, ahogy a levegőben sokkal több víz lelhető fel, mint eddig bármikor. Elégedett vigyor kerül a képemre, ahogy fürkészem a srácot. - Sokkal többre vagy képes, Reiner, mint azt hinnéd. Ne tarts tőle. Ne fogd vissza, mégis tartsd kontroll alatt. Ne feledd, hogy egyek vagytok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856519#post856519][b]Reiner Kende - 2022.11.13. 11:55[/b][/url]

Az elementál és a gazdája között jár tekintet, miközben gondolatai felszívódtak, a felerősödött érzelmek pedig nem eresztik el. Elég hosszú idő után ott áll, éppen csak saját elképzelésével arról hogyan kellene bánniuk egymással. A víznek és neki. Készen áll megtudni, hogy bejön vagy sem - akkor is lesz valahogy tovább. Remélhetőleg élve.
- Az hasznos - reagál végül kis idő elteltével, mire tisztábban észlel mindent maga körül és benne. Halvány fogalma sincs arról az elementálnak mi van a tarsolyában, de ránézve arra az izére nem nehéz hinnie a górénak. Így is eleget kockáztat az egésszel.
Tekintete viszonylag hamar abbahagyja a zizegést, amikor egész teste nagy elánnal és automatikusan reagál a lángokra maga körül. Bármi indul meg benne, ijedtében visszafogja ahogy csak tudja mielőtt bárkinek is ártana, pedig: Brightmore tudja mit csinál. A kérdés az, hogy Kende tudja-e?
A levegőben lévő víz egyre melegebb, Kende körül foszlányokban erősebben kezd párologni. Csípője és dereka mentén fut végig gerincét ölelve a feszültség, amit olyan ritkán érez, hogy szinte fel sem képes ismerni. Elég Ő ehhez? Egynek lenni valamivel? Ujjai ökölbe szorulnak, nem is érti ki a neki intézett szavakat, csak próbálja csillapítani a szívében az erős dobogást... nem sok sikerrel. Elég hirtelen jön a váltás és ahelyett, hogy csillapítaná, ráhangolódik. Benne az erő minden irányból hat, a felszín felé kitör a vonzódás, ami erősebb a levegőnél. Kende szíve kihagy egy dobbant, a párolgás megáll, fél lába csúszik előrébb, a víz szinte alig látható burokként indul meg körülötte a lángok irányába. Karizmai feszülnek, nem mer pislogni sem, nehogy egy pillanatot is kihagyjon. Gerince bizsereg, tarkója gyöngyözik, megemeli a kezeit és a víz hullámok ként kitörő lecsapódása helyett zuhogó, hangos cseppekben kezd esni. Elhiszi, mégsem hiszi el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856539#post856539][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.13. 18:55[/b][/url]

Nekem mondod? A legjobb lenne, ha a tanonc élné túl, más aligha számít, hiszen lélekben már felkészültem egy megkeresésre a Minisztérium részéről. Ha valamibe bele tudnak kötni, akkor áldásom rá, és viselni fogom a következményeit, de addig csak látni akarom, Reiner mire képes.
Simogatni kezdem Tenebrist, aki unott képpel ül le mellém, miközben várjuk, hogy a felerősödött érzés elmúljon. Mellkasomra olyan súly nehezedik, amit, ha nem lenne mellettem az állat, valószínűleg nem tudnék elviselni. Szabad kezem így is mozdul, hogy pár lassú mozdulattal simítsak végig rajta. Nem szólalok meg, hiszen innentől a kontroll az én feladatom, minden más Kendén múlik - az ijedtség érezhető és látható rajta, nem tudom elképzelni mi folyhat le benne, de nem is nekem kell tudnom. Innentől egy dolog számít: kihasználja, hogy szabad és felül a hullámvasútra, vagy meghátrál?
Szemöldököm ugrik, ahogy helyezkedni kezd, vigyorom kerül megint az arcomra és kíváncsian várom hova lyukadunk ki. Az első csepp kezemre esik. Feljebb emelve nézek le rá, Tenebris köré automatikusan kerül a levegőből álló burok, ami megvédi a víztől, mert az első csepp, ami ráesett, bár elpárolgott, az elégedetlen morgást nem lehetett nem meghallani. A lángok fokozatosan alszanak el, mivel nem táplálom őket tovább, hajam vizesen tapad arcomra.
- Tedd le a kezed - szólalok meg pár elnyújtott másodperc után. Vele örülök, azért ne toljuk túl. - Tudom, hogy könnyebbnek érződik, ha használod. Próbáld meg elállítani az esőt, miközben az eddig leesett folyadékot gyűjtöd össze. A kezed nélkül - teszem hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856563#post856563][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 00:45[/b][/url]

Izgalomtól heves szívdobogása képes lenne vadhullámokat verni. Nem erőlködik tovább csak enged neki miután az irányítást hamar túlértékeltnek látja, a kontrollt pedig gyönyörűnek. Érzi, hogy összeratoznak és amikor Kende belélegzi a víz illatát tüdeje majd kiszakad a helyéről. Átszakadt a gát?
Ajkait képtelen összecsukni, ami hasznos mert jelenleg szüksége van arra is a légzéshez. Lassan leengedi a kezét, amitől az esőzésbe zavarosság áll be, majd csillapodik a zuhogás csepergéssé, de el nem áll. Nem bírja. Kezeivel újra mozdulva képes egyedül megtenni… és eláll.
A súlyt, ami lehúzta könnyvé tették, mintha megemelték volna, de az az igazság, hogy használni nem érzi könnybbnek. Nem is különösebben vár semmi ilyesmit, mert ez az alkalom így is több mint azt valaha elképzelte volna.
- Az van, hogy sokáig a kevéssel is nehéz volt együtt dolgozni. Jobban érzem, de nem mondanám könnyebbnek - félre sandít, majd Brightmore-ra. Nem szeretne panaszkodni, amikor éppen megéli amire évek óta vágyott. El kell mondania, hogy ez van benne, mert szüksége van egy pullanatnyi szusszanásra is, miközben még mindig hitetlen egyben önfeledt mosolyt küld a góré irányába.
Keze ismét mozdulna, végül maga mellett tartja, szürkéskékjei a nedves talajon járnak körbe mielőtt lehunyja azokat. A levegőben, a füvön, a leveleken, a tűztől perzselt talajba egy gyorsabban szívódva: mindenhol ott van és ami a legfontosabb… itt van.
Bizsergés járja végig bőre alatt, az érzés olyan mintha az ereiben csörgedezne a víz. Kirázza a testét a hideg, de nem mozdul a keze amikor a víztömeget összegyűjtve emeli a levegőbe. Hol nagyobb-hol kisebb vízgömb kezd lebegni kettejük között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856581#post856581][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 15:40[/b][/url]

Felfelé pislogva érzékelem, ahogy a cseppek már nem olyan hatalmas elánnal érkeznek rám, mint eddig tették: Kende ereszti lejjebb kezeit. Szemöldököm emelkedik meg, halkan hümmentek, mikor teljesen eláll. Ezzel egy időben tűnik el a burok is Tenebris körül, fejemet biccentem előre. Megértően mosolyodom el.
- A kézzel való használatra gondoltam - dörzsölöm meg állam. - De értem miről beszélsz. Az elemhasználat nem lesz könnyebb egy ideig. Azért, mert a karkötő lekerült, míg nincs meg a teljes együttműködés, csak szabadabb lett az egész - ingatom meg fejemet.
Végül eljön az a pont, mikor ismételt feladványt kap a navinés. Ki kell tartania, mert most, hogy ráérzett a siker ízére, talán minimálisan könnyebben érzékeli a körülötte lévő vizet. Mellkasom ismét összeszorul, ahogy érezni kezdem a mágiáját, automatikusan lépek is hátrébb egyet, Tenebris ezzel egy időben lép elém.
- Ügyes - felelem végül körbenézve. Zsebemből túrom ki a dobozt, egy szálat húzok ki belőle, majd gyújtom meg. - Fagyaszd meg őket egyszerre - jön a következő utasítás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856584#post856584][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 17:07[/b][/url]

Lepillant kezeire, amiket csuklóból lazít is le kicsit. Ja hát igen, velük könnyebb mint nélkülük, totális ellentétben a karperecekkel. A pislákolás után aprót bólint. Mindegy hogyan csinálják, az egészet élvezi. Minden hitetlenség ellenére, baromi régen volt ennyire tisztán és önfeledten boldog.
- Érzem - bólint ismét, mosolya széle rezzen meg, hogy a gödröcskéje egy pillanat erejére előtűnjön. - Az elemeidet is, mindkettőt. Sokkal jobban - szemöldöke ráncolódik, ahogy figyelme leginkább az ellentétes elem kiváltott hatására kerül. Brutális, hogy ez ilyen is lehet, és ettől csak hálásabb lesz Brightmorenak.
Azért is mert később, már lehunyt szemei mögött a vízgömbök súlya fokozatosan könnyebbnek és könnyebbnek érződik számára. Légzését hosszabbakra véve igyekszik lassítani, így hallja meg az újabb feladatot. Vette.
Minimálisan helyezkedik, keze reflexből mozdulna, majd megállítja. Nem tudja figyelt-e már ennyi mindenre egyhuzamban, de most bakker kérdés nélkül teszi. Szeretné ezt most jól csinálni, összhangban lenni a leírhatatlan energiával, aminek köszönhetően önmagának érzi az egész lényét.
Sikerült. Basszameg, tényleg sikerült. Hosszan vett levegője és mellkasában a bizsergés melegnek hat ahhoz képest, amit az elemével kiváltanak a lebegő gömbökből. Azoknak belsejéből indítja el a változást, ami lassan és nehezen a felszín felé kezd kúszni, majd elér egy pontot. Nincs tovább. Kendében megvan, hogy vissza kell vonulnia. Kezét megemelve lépésről lépésre állítaná helyre, beismerve hogy ez így nem megy, amikor a gömbök külső burka ellenáll. Az egész gyorsan történik: Kende szívverése hatalmas dobbanásokba kezd, szemei kipattannak. Kezét maga elé emeli varázslásra, csakhogy a mozdulattal a gömbök cseppek és szilánkok csillanásával robbanak szét az udvaron. Brightmore felé villan elsötétedő tekintete, minden másról lemarad, ahogy térdre rogy és arca a nedves talajba fúródik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856586#post856586][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 17:54[/b][/url]

Aprót bólintok a szavakra, majd várok a csodára. Nem szó szerint. Nem várok csodát Reinertől. Nem várom el, hogy azért, mert szabadabban mozog az elemével, hirtelen minden sikerüljön és tökéletesen menjen. Ez jelenleg olyan szintfelmérés, hogy lássam, mire képes most, és mire lehet képes, ha kicsit gyakorol és nem tart attól, hogy esetleg nem sikerült.
Mert hiába látom rajta a félreérthetetlen örömöt, ez édes kevés. Ajkaim közé fogom cigarettámat, kezem csúszik csuklómra, ahol annak idején két karkötő villogott. Ha nekem sikerült, Reinernek is sikerülni fog. Sokkal jobban kontroll alatt tartja önmagát, mint én bármikor ennyi idősen. Beleszívok a szálba, ujjaim közé fogom, és várom, hogy csinálja, amit kértem tőle.
Nem vagyok türelmetlen, de láthatóan inog meg a feladat közben, ennek következtében emelkedik meg fél szemöldököm.
- Tenebris - morgom magunk közé, hogy elementálom készenlétben legyen, bármi is történjen. Másodpercek alatt változik meg minden. Kende és közénk kerül egy levegőből álló fal, ami felfogja a szilánkokat, míg őt is megtartja a gomolygó levegő. Oldalasan lépek ki a fal mögül, kissé előredőlve nézek végig a rengeteg szilánkon, ismét számban ficegő cigarettával. - Lehetett volna rosszabb is - vonom meg vállaimat.
Komótos léptekkel sétálok a navinéshez, leguggolok mellé, mert nem aggódom. Érzem, ahogy lélegzik. Halkan szusszanok, térdeimre támaszkodva emelkedem fel, ezzel egy időben a levegő is mozdul és emeli Reinert magasabbra, hogy szinte vállamra dobhassam. A ház felé indulok, vállam felett hátrapillantva, lehunyt szemekkel bólintok egyet Tenebrisnek, aki szó nélkül tűnik el, én pedig ugyanilyen szótlan lépek be a házba és fektetem le Reinert a kanapéra. Rutinellenőrzés: vérnyomás, légzés, a tüdeje és a szíve, majd ülök ki a teraszra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856589#post856589][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 19:00[/b][/url]

Csendesebb idebent, teste sokkal könnyebbnek tűnik amíg öntudatlan, mint amikor lassan kezd magához térni. Szemhéja nehezen húzna vissza, miután éppen csak megkísérli kinyitni. Tarkója és feje feszülése között bordáinál érzi az erős, el nem múló nyomást, amitől arcára grimasz kerül. Egyszerre süpped be a mellkasa, ahogy a levegőt kifújja, majd ismeretlen szagokat lélegzik be. Lassan ráveszi magát, hogy körbenézzen. Egy pillanat kell, majd még egy: nem a szobájában van és bár kanapén heverészik, de nem is Mihailén.
Beüt ugyan egy kis zavar, de Cortez látványa hamar rendbe vágja a dolgokat. Emlékezve temeti arcát kezeibe, amíg szuszogva összekapja magát. Nagyon reméli, hogy Brightmorenak tényleg nem lett semmi baja. Nem nagy lendülettel, de felül. Miközben meginogva felkel, hajába túrva kezdi keresni a górét, amikor egy órába szalad, ami szerint már délután van.
- Mielőtt elbíznád magad... - kezdi érdes hangon, amint megtalálja a másikat. - Nem azért ájultam el, mert megdicsértél - fejezi be, és bár valószínűleg hulla fehér a feje, a pillantása mosolyog. - Jól vagy, góré? - köszörül a torkán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856593#post856593][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 21:49[/b][/url]

Míg Reiner nagyon otthonosan szundikálta ki magát a kanapémon, éppen volt időm kijavítani pár dolgozatot, átnézni Danvers leadott anyagát, megetetni Cortezt és Niamey-t, hogy zavartalanul csapódjak vissza az erkély lépcsőjére egy könyvvel, egy pohárral és egy üveg whiskyvel.
Mielőtt megszólalna csukom össze a könyvet halkan és teszem magam mellé. Mélyet szívok a cigarettából, már várom mikor szólal meg. Fejemet ingatom meg.
- Akkor jó, mert gyengébb lettél volna, mint hittelek - vigyorodom el szélesen. Csak oldalvást pillantok nagyjából arra, amerre áll, de egyelőre nem válaszolok a kérdésre. A semmiből tűnik elő egy pohár víz és lebeg Reiner felé, ahogy egy gőzölgő bögre is. - Idd meg mindkettőt - biccentek feléjük a fejemmel, végül kelek fel saját poharammal a kezemben.
- Jól - biccentek aprót. - Hogy érzed magad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856596#post856596][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 22:24[/b][/url]

Az ajtófélfát támasztva várakozik, hiszen pont nem siet sehova. Pillantása éppen csak elsiklik a kerten, amikor megjelenik előtte a muníció. Mindkettőre ráfonódnak ujjai, nézegeti kicsit őket miközben oldalasan fordul a góré felé.
- Kösz szépen - szüksége is lesz rájuk. Jelenleg olyan száraz a szája, mintha egy hete nem ivott volna semmit. Csak a válasz után kortyol bele a pohárba, majd lesütött szemekkel elmosolyodik.
- Jól, azt hiszem - aprót von a vállán, majd felnéz a másikra. - Fáradtan, de túlélem. Megérte - azt ugyan nem mondaná, hogy egész nap bírná, ahhoz ez most sok volt egyszerre.
- Mikor jöhetek újra?... Ööö, jöhetek újra?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856603#post856603][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.15. 09:19[/b][/url]

Vállamat vonom meg a hálálkodásra. Tök mindegy. Hátat fordítva az udvarnak dőlök egy oszlopnak.
- Jöhetsz - biccentek, arcomat dörzsölöm meg, majd fogom ujjaim közé a füstölgő szálat. Mondjuk, ha a Minisztérium ejnye-bejnyézik, akkor mindegy lesz. - És arra kérlek, hogy a következő alkalomig ne használd az elemed - szabad kezemmel nyúlok zsebembe és húzom elő a karkötőt. - Sokkal jobban megerőltetted magad, mint kellett volna. Sok volt - vonok vállat. - Nem akarom túlerőltetni, mert ismét ott lennénk, ahol a part szakad - nyújtom felé a karkötőt.
- Gyere holnap este.