Fáradtan támasztja a mosogató szélét. Most ment el a családja, alig néhány perce, szóval ideje, hogy eltakarítsa a romokat. Mosogatás, a maradék elcsomagolása s társait. Fáradt, de boldog, hiszen csak szüleire számított, erre beállítottak a bátyjáék is anyjáék kíséretében. Nem látta Balázst, mióta hazaköltözött, szóval ettől nagyobb öröm és meglepetés már csak az volt, amit bejelentettek. Legszívesebben berobbanna kedvenc alsószomszédjához, vagy meglátogatná Kimet, de egyelőre marad a mosogatás. A jóhírek elújságolása későbbre marad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830712#post830712][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 00:36[/b][/url]

- Pedig lehetnél. - Mert szerinte tortát sütni nem egy nagy művészet, és Eduban megvan a kellő kitartás, ha akarja és ha nem lustul be. De persze ehhez a csillagok szerencsés együttállása kell. - Bajom nem lett volna, csak a gondolat mégis... - aprót sóhajt, továbbra is a pultnak támaszkodva. Addig nem akarja ott hangyi a konyhát míg az utolsó tortás tányért is el nem mosogatta. Legyen szépen minden tiszta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830713#post830713][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 00:39[/b][/url]

- Dehogy is. Én leszek az, aki megeszi - értékelem, hogy ő mindig látja bennem a "tehetséget", megy úgy mindent. Erről azonban lemondok, mások javára. Nem mindent fogok megenni, de attól még, nem állok neki magamnak alkotni.
- Nem érdekes, hogy lett volna, vagy sem. Így a legjobb. Mindegy, hagyjuk is, nem akarom ezzel elrontani a napod - iszom ki inkább a poharam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830714#post830714][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 00:44[/b][/url]

- Értettem, értettem - tartja maga elé karjait védekezően, de közben nevet, hogy lássa, semmi nem komoly. Mert tényleg, köztük talán semmi sem komoly, és ez itt a baj. Hogy az sem az, ami szeretné ha az lenne. - Ugyan. Ami volt, elmúlt, most minden rendben és ez a lényeg. - Olyan hihetően mosolyog, hogy az ember egészen elhiszi, hogy nincs semmi baj. És bár testileg talán már tényleg, a néha-néha csuklójába nyilalló fájdalmon kívül, de a lelki sebek nem forrnak be ilyen hamar.
Amint a férfi befejezi az evést elveszi tőle a tányért, őt meg elküldi, hogy üljön le valahova. Azt már rábízza, hogy a konyhai székek egyikét vagy a kanapét választja-e.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830716#post830716][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 00:53[/b][/url]

Elvigyorodom arra, hogy "feladja" és azt mondja, érti. Tessék, ennyi győzelem nekem mára bőven elég, kérem. Mi ez, ha nem sikerélmény. Persze, annyira komoly, mint a másik.
- Attól én még mindig nagyon meg tudnám agyalni - ropogtatom öklömet, hogy ha lenne nevem, arcom, már most mennék, pedig olyan nyugodt vagyok, mint még soha. De ez nem is idegesség kérdése.
- Megyek már, megyek -  hagyom, hogy elhessegessen, addig a kanapéra ülve nyújtózok egyet és dőlök hátra. - Nincs kedved valamikor kirándulni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830717#post830717][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 00:57[/b][/url]

- Férfiak - forgatja meg szemeit, mert tényleg, ez az agresszió csak rájuk jellemző. Na nem mintha Rebeka nem herélné ki szívesen ezeket a kedves úriembereket, de na.
Mosogat, sétál, leül, aztán odahajol és nemes egyszerűséggel szájon csókolja a mellette ülőt. Annyiszor eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha egy random beszélgetés random pillanatában megtenné, hogy most hogy tényleg megtette egészen elfelejt idegesnek lenni. Csak egy bocsánatkérő vigyort villant, mielőtt mintha mi sem történt volna válaszolna a kérdésre. - Dehogynem, bármikor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830719#post830719][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 01:09[/b][/url]

Erre csak egy grimaszt vágok, de úgy, hogy ne lássa, mert na, aztán jön a hiszti és akkor csak foghatom a fejem, mit műveltem. Jó gyerek módjára ücsörgök, várom, hogy végezzen, bár amilyen elánnal mosogat, mindjárt nekiáll a többinek is. Nem sietek sehova, mégis, mellém ül le, amikor kibukik belőlem a kérdés. A válasz azonban meglep. Azt hiszem, ez volt az a furcsa rezgés, amely végig közöttünk ült, amiért talán nem etikus az, hogy tanítom, meg úgy minden. Meglepett arcot vágok, nem nagyon szólok semmit. Előre nézek, hallom anyám hangját, Brigitta hangját, meg azt, hogy most álljak fel és takarodjak innen. Majdnem meg is teszem, egy pillanatra emelem meg magam kicsit, aztán nem érdekel. Odafordulok, finoman húzom magam, ahogy állára fogok és nem puszi, semmi más, megcsókolom. Ha kapok érte, ha nem, egy kicsit elhajolva tőle, bólintok egyet.
-  Örömmel hallom. Kitalálom még hova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830720#post830720][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 01:16[/b][/url]

Az nem lepi meg, hogy meglepődik, elvégre ő is biztosan meglepődne, ha egy kérdésre így felelnélek. Vár, hogy most ott lesz hagyva, ki lesz osztva, vagy csak szimplán az ő taktikája lesz követve, miszerint nem beszélnek róla, látja is, ahogy Edu menni készül. Arra azonban nem számít, hogy megcsókolják. És még azt hitte, hogy ő lesz a meglepő. De hát csókot illik viszonozni. - Valami szép helyet válassz - bólogat, ő egy centit sem tágít, jó helyen van ám ott is. Közel, egészen közel. Tanácstalan, hogy most mi legyen, nem voltak további tervei vagy elképzelései, csak megtette amit hirtelen jónak látott, aztán csókolom. A következményekkel sosem számol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830721#post830721][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 01:21[/b][/url]

Ilyenkor kell valami nagynak történnie. Vagy pofon, vagy az a pillanat, ami után örökké és még tovább. Azt hiszem, ameddig valakivel csak kavartam, nem volt gond, azonnal annál tovább menni, nehéz. Mert nem a legkellemesebbek az emlékek, mélyen ülnek és kínoznak. Sóhajtok egyet, amit nem pofoz fel, de ő is olyan tanácstalan, mint én. Őszintén, pont ezt vártam. Ha túl gyors lenne, nem bírnám. Akaratlanul kérem arra, hogy engedje, hogy lassan tanuljak meg bízni ebben újra. Ezért ölelem át és egy könnyű mozdulattal húzom oda magamhoz.
- Nyugodtan mondhatod, mi a vágyad és összevetjük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830723#post830723][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 01:26[/b][/url]

Szinte bújik, ahogy finoman magához húzza, ez is már amolyan szokásukká lett. Csak mégis, ez a mozdulat, ez a pillanat más. Jobb lesz ez így, megmaradni a biztonságos talajon. Tudja, hogy hülyeséget csinált, és örül, hogy a férfi egyáltalán még itt van. Ott bujkál benne a remény, hogy talán tényleg van esély, ugyanakkor az a fele, aki retteg a csalódástól erősebb, próbálja belésulykolni, hogy ismét csak egy összetört szív lesz a vége, legyen most bármennyire boldog. - Nem is tudom, mire vágyom. Neked mi a vágyad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830724#post830724][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 01:29[/b][/url]

Apró cirógatás, ahogy karját simítom újra és újra, míg visszahelyezkedem a kényelmes pozícióba. Menni akartam, nem mentem, nem tudom, ez-e a jó döntés. Vannak dolgok, amik nehezebbek, mint hinné az ember. Válás után sokan azonnal vagy legalább is boldogok az újjal az életükben, de aki előtte fuldoklott a másiktól, van, hogy nem akar többé közel engedni magához senkit. Én most a nem tudom pillanatban vagyok és az igen felé indultam.
- Vízpart. Hatezer éve horgásztam, de az unalmas ha a másik nem teszi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830725#post830725][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 01:35[/b][/url]

Finom fintorba húzódnak vonásai a horgászat hallatán, majd halkan elneveti magát. Ő meg a halak nem éppen jó barátok. - Végülis... csak hagyj egész nap olvasni. De akár lemehetnénk a Balatonhoz is. - Vízpartnak éppen vízpart, csak épp kicsivel több lehetőséggel. Meg úgy amúgy is, messze a halaktól. - Itt alszol velem? - csapong a témák közt, mert a gondolatai sem tudnak rendszerben maradni. Állandóan új és új dolgokra gondol, egyre több és több minden vetődik fel benne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830726#post830726][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 01:43[/b][/url]

Sejtettem, hogy ezért az ötletért nem lesz oda, nem is vártam. Nem az, hogy ott csendben kell lenni, meg egyebek, hanem mert egyszerűen sokaknak unalmas. Szóval, nem erőltetem annyira, soha.
- Akár. Ott több mindent is lehet csinálni, aztán csak egy pont lenne az olvasás és horgászat. Oké, megdumáltuk - bólintok rá, legyen a Balaton. Hogy melyik part, jó kérdés, majd eldől. A kérdése ismét meglep, végül mégis elmosolyodok rajta. Nem látni, hogy vacillálok és ez jó, mert én sem akarok.
- Persze, maradok - bólintok erre is. Le fog esni a fejem a végére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830727#post830727][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 01:48[/b][/url]

- Na látod. - Úgyis híján van mostanában a balatoni élményeknek, mert bár gyerekkora nagy részét ott töltötte régen járt már arra felé. Esetleg talán a szüleit is meglátogathatják majd, ha úgy jön ki a lépés, de erről egyelőre nem akar szót ejteni.
Fülig szalad a szája, abszolút reménytelenként élte meg e helyzetet, szóval most még boldogabb, mint amúgy lenne. - Az ágyam kényelmesebb, mint a kanapé - jegyzi meg éppen csak úgy mellékesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830728#post830728][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 01:52[/b][/url]

- És melyik része? Észak, dél? - mert nem mindegy, ugyebár. Jobbára mindenki a déli partját ismeri, ki mennyire és merre járta be a vidéket. Én mikor hogy, inni mentem, szóval néha azt se tudtam, merre van az előre.
- Ne üzemeljem be mégis a tv-t, hogy aztán nézzünk valamit? - tény és való, egyet értek én azzal, hogy kényelmesebb, nem is volt kérdés. - Nem is férnénk el rajta kényelmesen, szóval nem tiltakozom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830729#post830729][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 01:56[/b][/url]

- Veszprémi vagyok, szerintem ezzel megválaszoltam a kérdést - szélesedik vigyorrá mosolya. Nagyon büszke rá, hogy veszprémi lány, szereti a várost és mai napig szívesen járna haza, ha lenne elég ideje.
- Talán nem találsz elég szórakoztatónak? - visszatér a szokásos csipkelődő él a hangjába, ami eddig is annyira jellemző volt. - Majd holnap délelőtt munkára foglak, hagyd mára. - Még azt sem találta ki, hogy a nappaliban vagy a hálószobában szeretné inkább látni, ígyis-úgyis szükség lesz némi átrendezésre, de erre aludna még egyet. - Már kétszer előadtuk, harmadjára kijár mindkettőnknek a kényelem. - Mert bár mindkét esetben ő volt az, aki gyakorlatilag Edut használta kispárnaként, azért neki sem volt ám olyan nagy élmény ülve aludni egy keskeny kanapén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830730#post830730][b]Szávay Edmund - 2021.05.01. 02:01[/b][/url]

- Az merre van? - adom itt az ostobát, de persze bőven megválaszolta a kérdést, nincs min tovább gondolkodni.
- Én ilyet nem mondtam, hééééló - tessék, már ki is forgatja a szavaimat. Csak nevetek rajta egyet, majd szusszanok. Rendben, akkor reggel. - Igenis, ott hagyom, ahol van. Vagyis áttenném oda - mutatok a fal közelébe. - Mert ha éjjel netalán ki kell mennem a mosdóba és átesek rajta, akkor lehet csúnyát mondok - meg össze is töröm, akkor meg jaj nekem. Nem kívánom a család haragját magamra, hogy még ki se bontotta, de valami barom össze is törte.
- Igazad van, akkor menjünk - kelek fel, finoman felhúzva és indulva a háló felé. - Öreg vagyok már, korán kell aludnom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=830731#post830731][b]Vitéz Rebeka - 2021.05.01. 02:08[/b][/url]

- Hát úgy Veszprém környékén - válaszolja meg a hülye kérdést hülye módon. Mert hát mint tudjuk, hülye kérdésre hülye válasz jár. - Csak utaltál rá - nyújtja ki a nyelvét ismét, mielőtt ő is elnevetné magát. Lassan de biztosan szakadnak azok a gátak és törnek azok a falak. Bólogat, hogy rendben, tegye csak át, ha akarja, őt nem különösebben érdekli, hogy hol henyél még másnapig.
- Lehet hogy én is öregszem? - Sosem volt az az éjszakázós típus, sokkal inkább a pacsirta fajta. Korán reggel már képes kukorékolni, olyan időpontokban, hogy az ember csak néz, hogy most mégis miért nem alszik.
Végre előnyére válik, hogy a jó kinézet miatt ágyán két ágyneműt tart felhúzva. Rövid, egyre fáradtabb beszélgetés után bekuckózva-összebújva alszik el előbb a vörös, arcán széles, boldog mosollyal. Még álmában is mosolyog.