Épp kezével fáradtan dörgöli meg nyúzott képét, mielőtt halkan kopog. Kellett neki ez a néhány nap mindenkitől és mindentől távol, jó társaságban. Addig sem ült otthon az üres lakásban egyedül. Nem csak kívülről, de belülről is összetört kissé.
Olyan halkan kopog, hogy nem biztos, hogy meghallják bent. Így legalább lesz kifogása, nem mondhatja, hogy meg sem próbálta. Tudja, hogy bocsánatkéréssel tartozik és hogy illene végre elmesélnie mi is történt azon az éjszakán, mikor hajnal kettőkor romokban bekopogott hozzá. Akkor nem részletezte, csak megkérte hogy segítsen bekötözni a karját meg meghallgatott néhány kedves szót. Aztán reggel összecsomagolt és elment, annyit sem mondva, hogy szia. Csúnya volt tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828556#post828556][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.03. 17:25[/b][/url]

Épp kezével fáradtan dörgöli meg nyúzott képét, mielőtt halkan kopog. Kellett neki ez a néhány nap mindenkitől és mindentől távol, jó társaságban. Addig sem ült otthon az üres lakásban egyedül. Nem csak kívülről, de belülről is összetört kissé.
Olyan halkan kopog, hogy nem biztos, hogy meghallják bent. Így legalább lesz kifogása, nem mondhatja, hogy meg sem próbálta. Tudja, hogy bocsánatkéréssel tartozik és hogy illene végre elmesélnie mi is történt azon az éjszakán, mikor hajnal kettőkor romokban bekopogott hozzá. Akkor nem részletezte, csak megkérte hogy segítsen bekötözni a karját meg meghallgatott néhány kedves szót. Aztán reggel összecsomagolt és elment, annyit sem mondva, hogy szia. Csúnya volt tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828558#post828558][b]Szávay Edmund - 2021.04.03. 18:27[/b][/url]

Nem nyugodt most körülöttem a világ, négy lábon jártam be a falut több napon keresztül, de nem hozta azt, amit vártam tőle. Semmi sem könnyebb. Ez már onnan látszik, hogy a tipikus agglegény lakásban tökéletes a rend; mindent a helyére tettem, ha már magamban nem vagyok képes. Éppen a két kis haverom etetem, amikor hallok valamit. Először csak képzelem, aztán esik csak le. Kopogtak.
Befejezem, letéve mindent a kezemből, az ajtóhoz sétálok és kinyitva találom szemben magam a nővel, aki miatt most mégis, nagy kő esik le a szívemről, mégis, valahol a méreg is esz. Megjelent egyik hajnal, összetörve, csapzottan, a szívrohamot hozta rám, de semmire nem válaszolt. Aztán eltűnt, szőrén-szálán, valahova messzire. Most pedig, itt van. Nem tudom, üvöltsek vagy sírjak.
- Hála az istennek... gyere be - nem, nem is engedek más választ, megfogom karját, óvatosan és behúzom. Mire becsapódik az ajtó, ő már a karjaim között van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828565#post828565][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.03. 19:08[/b][/url]

Vár, nem sokat, épp csak annyit, hogyha hallják bent jöttét akkor legyen idő kiérni. Már épp azon van, hogy megy is inkább, mikor nyílik az ajtó. Egyetlen szempillantással később bent találja magát  Edmund karjai közt. Nem erre számít, meglepődik, de megdobogtatja a szívét.
- Ne haragudj - motyogja a széles mellkasnak, mintha ezzel megoldhatna mindent. Ettől azért sokkal többel tartozik, de egyelőre szeretné élvezni kicsit a pillanatot. Kell ez kost sérült érzelmeinek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828580#post828580][b]Szávay Edmund - 2021.04.03. 21:32[/b][/url]

Ezer kérdés és válasz van odabent, bennem, csak most jelenleg annyira vagyok képes, amit teszek. Ölelem, tartom. Rettentő törékenynek érzem és látom, mióta megjelent úgy az ajtómban. Valaki elbánt vele, azóta is keresem, kutatom, mert jegyet válthat a koporsókészítőhöz mihamarabb. Viszont, mivel nem tudtam vele beszélni, nem is sejthetem, ki volt az.
- Hol voltál? Kerestelek - mert inkább maradt volna itt, a lakásomban, mint messzire menni. De ő eltűnt. Lenyelem a haragomat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828581#post828581][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.03. 21:38[/b][/url]

Szüksége van erre az ölelésre, vigaszt és biztonságot nyújt egyszerre. Ahogy belépett az üres lakásába délután elfogta a félelem. Maga sem tudta, hogy mitől vagy kitől félt igazából, inkább csak olyan paranoia volt. Árnyakat és alakokat látott, hangokat hallott, holott pontosan jól tudta és tudja hogy már nincs veszélyben.
- A semmi közepén. - Továbbra sem moccan, arca továbbra is eltűnik a férfi pólójában, míg karjaival esetlenül öleli derekát. Remélte és sejtette, hogy Edmund, legalább ő, kereste és hiányolta, de így, hogy hallja hogy ez valóban a valóság még rosszabbul érzi magát, mint eddig. - Hoztam neked valamit - emeli fel végül szürke szemeit, mozdulni azonban nem mozdul. Még vár egy kicsit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828585#post828585][b]Szávay Edmund - 2021.04.03. 22:14[/b][/url]

Sóhajtok egy nagyot, lazítok karjaimon, hogy ne fojtsam meg, de nem engedem el. Lágyan cirógatom meg hátát, észre se veszem, feje búbjára nyomok egy csókot.
- Miért voltál ott? - meglep. Miért ment a semmibe? Félt? Valaki követi? Nem akarta, hogy kövessék? Azt hittem, legalább a családhoz ment, mintsem... Sok ez.
- Magadat? Vagy azon kívül? - pillantok le kérdőn rá. Hát mit hozott volna még? Lassan indulok el vele a kanapéhoz, hogy leülve magam mellé ültessem. Így csak kényelmesebb, nem töri ki a nyakát, míg felnéz rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828586#post828586][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.03. 22:24[/b][/url]

- Menekültem magamtól. - Furcsán hangozhat, elvégre az ember önmagától nem képes megszabadulni egyetlen pillanatra sem. Mégis az, hogy kizökkent picit a hétköznapok állandó mókuskerekéből valahogy segített. Segített abban, hogy a feldolgozási folyamat elkezdődjön.
- Magamon kívül. - Addig azonban nem adja elő, míg le nem huppannak a kanapéra. Pulóvere zsebéből egy nagyjából nyolc centi magas horgolt mackó kerül elő. - Párban járnak, én csináltam. A másik fele nálam van, de szeretném ha ez a tiéd lenne - nyújtja felé a tenyerébe fektetett figurát. Nincs benne semmi mágia, haszna sem sok, legfeljebb porfogóként, de mégis valahogy úgy érzi Rebi, hogy ezáltal a köztük lévő megmagyarázhatatlan kapcsolat testet ölt. Persze, amennyiben nem szeretné megtartani elfogadja a visszautasítást is, nem akarja mindenáron rátukmálni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828592#post828592][b]Szávay Edmund - 2021.04.03. 23:56[/b][/url]

- Miért menekültél önmagad ellen? - ezt most már végképp nem értem, elvesztettem a fonalat vagy meg sem volt, jó kérdés. Tudom milyen, nem egyszer, nem is csak a múltban tettem hasonlót és mégis, ebben, most nála, nem értem.
- Ó, kíváncsi lettem - figyeli, ahogy leülünk, mégis mit varázsol elő. Nem számítottam semmire, rajta kívül, így meglep, hogy mégis készült, legyen az bármi. Egy apróság kerül kezébe, tenyerében egy apró maci ül, én meg elkezdek mosolyogni, mint a vadalma.
- Nagyon szépen köszönöm. Aranyos - veszem el és nézegetem, majd a dohányzóasztalról felszedett kulcscsomómra kezdem el feltenni, vagyis, rajta vagyok az ügyön. De figyelek.
- Hogy vagy? - pillantok felé közben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828594#post828594][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 00:01[/b][/url]

- Féltem. - A mindig csicsergő állandón a száját jártató Rebeka mintha elveszett volna. Nem tűnt el, csak bujkál valahol, várva az alkalmas időpontot a visszatéréshez. Ahhoz azért több kell, hogy kiöljenek belőle minden életkedvet és vidámságot. A válasz meg, a legegyszerűbb amit adhat, nem akar magyarázkodni.
Halvány mosoly költözik ajkaira, talán az első őszinte hosszú napok óta. - Örülök ha tetszik. - Mert tényleg, nagyon örül. Úgy volt vele, hogy akkor is fáj a keze ha nem csinál semmit, hát akkor már hasznossá teszi magát.
- Mondanám, hogy jól... - a napokban szokásává vált mozdulattal dörgöli meg arcát, mintha így akarna letörölni valami sosem létezett koszt. A szégyen és a félelem mocskát. - Nem, nem vagyok jól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828595#post828595][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 00:07[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828597#post828597][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 00:14[/b][/url]

- Tudom. - De nem akart ő senkinek a terhére lenni, pedig tudja, hogy sokan lennének akik szívesen látnák. Mégis, sehol sem érezte volna magát jól. Így legalább pihent és kikapcsolt egy kicsit és rávette Annelie-t is, hogy ugyanígy tegyen.
Hihetetlenül meghatódik, érzi, hogy az érzelmek lassan kezdenek túlcsordulni benne. Minden ki nem adott, eddig elnyomott feszültség, a meghatottság keveredik benne és várja, keresi az alkalmat, hogy utat törjön magának. Aztán a medve felkerül a kulcstartóra, de a mécses akkor törik el, mikor megkérdezi, marad-e nála. A sírás úgy jön, mint a nyári zápor, minden előjel nélkül kezdenek el patakzani könnyei. Arcát tenyerébe temeti, majd pulóvere ujjával próbálja eltűntetni a sós cseppeket. - Ne haragudj - hüppögi immár másodjára ma este. Nem akar ám úgy viselkedni, mint valami hisztis kislány.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828598#post828598][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 00:24[/b][/url]

Persze, hogy tudja, nem ostoba. Csak történt valami, ami összetörte és ez a reakció sikerült. Nem vagyok lélekgyógyász, elég mocsok lennék annak, annyi szent. De valamit tudok tenni, ebben biztos vagyok.
- De nem haragszom - válaszolok első szavaira, amelyeket még az ajtónál intézett felém talán. A harag elillant hamar, mintha ott sem lett volna. Ellenben belőle kitör. Csak a medvét teszem fel, de a kulcstartó koppan a kanapén, majd a földre csúszik. Talán eddig bírta, eddig tartotta magát és most vége. Átkarolom, magamhoz húzom, monstanság túl sokak könnyét láttam. Halkan csitítom és egyben hagyom, hogy kiengedje, amit talán eddig nem mert megtenni. A fejem rázom végül.
- Ugyan. Kérsz zsepit, vizet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828599#post828599][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 00:31[/b][/url]

Felszabadító, hogy legalább ezért nem kell aggódnia. Normál esetben minden bizonyára azért elgondolkodna, hogy most csak azért mondja, hogy megnyugtassa, vagy mert valóban nem haragszik, de jelenleg érzi, hogy igazat szól és nem pörög tovább ezen.
Mindig erősnek akar látszani, rendíthetetlen nőnek akire az érzelmei nincsenek hatással, ugyanúgy megy és teszi a dolgát és mosolyog, de van, hogy nem képes tovább megjátszani magát. Elbújik az ölelésben, mintha képes lenne az egész világ szeme elől elbújni. Hang nélkül csóválja meg fejét, hogy nem kér semmit, nem soká jobb lesz. S valóban, mint a zápornál, hamar jön, hamar megy alig néhány perc alatt megnyugszik. Valamivel jobban érzi magát. Sóhajtva törli meg arcát ismét pórul járt felsője ujjába, hogy végre körül nézzen. Összevont szemöldökkel néz körbe, nem érti a helyzetet. - Meglátogatott anyukád, vagy mi ez a nagy rend itt? - Azt valahogy kétli, hogy megszállta volna a rend lelke és hirtelen a saját lelkibékéje kedvéért összepakolt volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828600#post828600][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 00:42[/b][/url]

Majd akkor később. Nem erőltetek bele semmit, mert felesleges azzal tukmálni, hogy egyen és igyon. Hagyom csak, pihenjen, mert ide jött, nem megint a semmibe, ahol volt. Igen, érdekel, hogy mi történt, hogyan történt, de nem most teszem ezt fel és nem is holnap. Ha mégis belekezdene, nem állítanám meg, azonban, kicsi az esélye, hogy a félelem mellett fel akarná idézni. Nem. Csak felnevetek halkan.
- Én raktam rendet. Nem tudtam mit kezdeni magammal, na. Amúgy se ártott - vonok vállat. Nem mintha retek lenne, de na... lebuktam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828601#post828601][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 00:47[/b][/url]

- Helyes. - Na nem mintha mindig olyan retek lenne vagy rendetlenség, csak az az egészséges káosz amiben ő is éli az életét. Semmi nincs élére állítva, van hogy kimarad a portörlés, szanaszét maradnak a ruhák. Nincs ebben semmi.
Aztán témát vált, mert úgy érzi, ez az a pont, mikor képes mesélni. Tudja, hogy kíváncsi, vagy legalábbis meg akarja tudni, hogy mi történt. - Az esti előadás után a sikátoron jöttem haza, hárman voltak. A csuklóm tört, a bordám repedt, meg kaptam néhány szép zúzódást, mint láttad. Helyretettek a gyógyítók, de sem a kezem, sem a bordám nem a legjobb még. - Üveges szemmel a semmibe bámulva beszél, egyelőre elfogytak a könnyei. Olyan színtelen, fakó hangon adja elő, mintha nem is vele történt volna meg, hanem hallotta volna valahol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828602#post828602][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 00:55[/b][/url]

- Akkor kapok pirospontot? - vigyorgok egy sort, mint aki erre a dicséretre várt, semmi többre. Aztán el is tüntetem, amint hallani kezdem, miről beszél. Csendben maradok, hátát cirógatom, mintha bátorítani akarnám, pedig nem kell, elmondja, amit tud. Amit tudnom kell. Arcom komorrá válik, de ez nem neki szól.
- Le tudod írni, nagyjából hogy néztek ki? - ebből sejtheti, hogy semmi jóra nem készülök. De mégis, mert nem áshatom őket el senki kertjében. Attól még, semmi sem tiltja, hogy megkeressem őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828603#post828603][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:00[/b][/url]

- Kettőt is - mosolyog fel rá. Lassan de kezd visszatéri talán lénye legfőbb része. Csak a megfelelő társaság kell hozzá, ugye. Másnál biztos nem menne, de már annyira ösztönösen otthon érzi magát itt.
- Sötét volt és kapucni volt rajtuk, ráadásul az események nagy része kiesett. De ha emlékeznék se mondanám meg, mert a végén valami meggondolatlan butaságot csinálnál - pislant fel rá. Tudja ő, hogy milyenek a férfiak, hogy milyen Edmund. Az hiányozna, hogy bajba keverje magát is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828604#post828604][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:04[/b][/url]

- Remek. Akkor máskor is csinálom. Úgy egy hónap múlva - mintha elfáradtam volna benne annyira, hogy nekem erre nincs időm már mostanság. Nem lesz kedvem, ez tény, akkor majd intek csak pálcával és kész aminek kész kell lennie.
- Semmit sem csinálnék. Leadnám a leírásukat egy auror ismerősnek. Aztán rájuk bíznám - előtte egy törött orr, meg monokli, természetesen elestek volna és a többi. Mindenki tudja, hogyan működne ez. - Hát, majd azért körbenézek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828605#post828605][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:08[/b][/url]

- Néha nem ért meg. - Ő azért igyekszik viszonylag rendet tartani, ha teheti, nem szereti, ha szalad a lakás, de van az úgy, hogy erre már nem futja, mikor hazaért.
- Ha nem ismernélek talán el is hinném - csóválja kócos fejét. Hátát támasztja a férfi mellkasának, épp úgy, ahogy egyszer már tette azt épp itt. A különbség mindösszesen annyi, hogy az álom jelenleg messziről elkerüli, nem fenyegeti ismét az a veszély, hogy elbóbiskolna esetleg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828606#post828606][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:12[/b][/url]

- Elfoglalt ember vagyok én, tudod - bólogatok, hogy annyi minden van, mint a fene. Ja, nem mindig, de most tűnjek már kicsit annak. Elengedem a dolgot, hiszen most minden pöpec, még egy zokni sincs sehol kószán. Mondjuk, megint van hat darab, aminek nincs párja.
- Pedig igazat mondtam - félig. De ebbe most nem megyek bele. Hátradőlök kicsit én is, karom lazán fonódik köré, ahogy a támlának döntöm a fejem.
- Na az az ötletem, hogy később átmegyünk hozzád, összeszedjük ami kell, ruha, a cérnák meg ezek és akkor tiéd a háló. Ez a kanapé kihúzhatós, nekem bőven megfelel. És akkor maradj, ameddig biztonságosnak érzed. Így oké?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828607#post828607][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:16[/b][/url]

- Hát hogyne. - Kettejük közül egyértelmű, hogy melyikük az elfoglaltabb, aki igényli a pörgést, hogy legyenek körülötte emberek és történjen valami. Rebeka is tudja, hogy ez nem Edu.
- Megfelel, de a kanapé az enyém. Kisebb vagyok, jobban elférek, ráadásul csak nem rakhatlak ki a saját ágyadból mert alaptalanul rettegek - sóhajt. Makacs, mint mindig, de ebből nem enged. - Aztán nehogy örökre a nyakadon maradjak. - Próbál viccelni, de egyelőre valahogy nem az igazi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828608#post828608][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:22[/b][/url]

- Nem raksz ki, ha én ajánlom fel - és ez igaz is, mert valóban nem utalt rá semmivel. Értem én, amit mond, mert igaza is van, nekem lelóg a lábam róla, ha kihúzom, akkor is, bár nem zavar abban, ha megteszem. De nem hiszem, hogy most kellene vitatkozni erről.
- Viszont ha szeretnéd, akkor legyen. Az ágy is kényelmes, ha mégis meggondolnád magad - aludtam rosszabb helyeken is, mint ez a kanapé. Nem most kezdem el sorolni, hogy a kültéri pad mennyivel ócskább.
- Jaj, hát rettegek ettől! - csak hangomban ennek semmi jele. Fura lenne, tény, azt hiszem, emésztenem kellene. De ő nem Brigitta, aki miatt nekem ezen rágódni kell.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828609#post828609][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:28[/b][/url]

- Dehogynem. - Mármint technikailag valóban nem, de az elviek számítanak, és elviekben nagyon is úgy érezné, hogy ezzel rákényszeríti az akaratát. - Az ágy a tiéd és kész, legfeljebb akkor lennék nyugodt, ha te sem a kanapén aludnál, de az meg... - nos igen furcsán venné ki magát. Mármint örülne, de ezt nem mondaná ki egyértelműen, így meg legalább úgy is hangzik, mint akiben csak futó gondolatként merül fel az ötlet.
- Valójában minden férfi retteg ettől - mosolyodik el. A bátyja meg azok haverjai is így voltak ezzel, míg csak háztartási alkalmazott volt, addig örültek jelenlétének, de mikor felvetődött, hogy tovább maradna és elkezdett inkább lakótárs lenni, mintsem háziasszony na az már kevésbé tetszett. De azzal a néhány férfival is hasonló tapasztalatai voltak, hogy az ilyen jellegű elköteleződés egyszerűen kicsinálja az idegeiket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828610#post828610][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:34[/b][/url]

- Nem, mert nem követelés - rázom a fejem, mert hát ezt most nagyon fontos megvitatni. De igazából, jó ez, addig sem a rosszra gondol.
- De az meg? Akkor egy ágy lenne kettőknek, értelek én - megint apró vigyort engedek magamnak, ahogy mégsem nyomom be a kétes eredetű utalásokat. Mocorgok egy kicsit, majd szusszanok.
- Nem feltétlen. Én nem rettegtem a házasságom előtt, csak miután rájöttem, hogy rohadtul elcsesztem a választást. De akkor meg már mindegy volt - arról mondjuk nem beszéltem, mik voltak, de nem is tea meg pizza mellé való témák, vagy épp úgy valaha bármi mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828611#post828611][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:39[/b][/url]

- Dehogynem, ez mindig egyfajta lelki terror. - Na persze nem a komoly és súlyos fajtából, de azért na, mégis csak az. Ő meg szeretné elkerülni az ilyen helyzeteket és érvényesíteni az akaratát.
- Úgy, valahogy úgy - sóhajt megint, aztán ficereg ő is. Valahogy nem fér meg magával, sehogy nem kényelmes, de így talán néhány percig nyugton tud maradni még.
- Tehát most rettegsz attól, hogy a következő, legyen az bárki szintén rossz választás lesz. - Olyan szépen tisztán levezeti magában, mintha valami tudományos kérdéskört járna körül, aminek nagy szakértője. Sokat tud az emberekről, de még több van, amit nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828612#post828612][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:45[/b][/url]

- Messze van attól - és ezt bizton állítom, mert annak elég fajtáját ismerem, éreztem. Hátfájós meg nyakfájós lennék, ez tény, de nem terrorban tartva.
- Akkor a kanapét vagy mégis az ágyat szeretnéd? - azért is cukkolom kicsit, mert ennyi belefér. Most már nyugodtabb vagyok, legalább itt és vele kapcsolatban.
- Nem - rázom meg a fejem. - Hanem, hogy én bánok vele rosszul és én leszek a rossz választás - mert akarva, akaratlanul reagálhatok a jövőben, akármire. Nem tudom. Egyelőre ezt érzem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828613#post828613][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 01:51[/b][/url]

Lemondóan legyint inkább, hagyják is a témát, már így is túl sok szó ment el rá. Mégis, valahogy jól esik újra ennyit jártatnia a száját.
- Még eldöntöm. Ha rosszul viselkedsz veld alszom és éjszaka véletlenül szétrúgom a vesédet. - Mert vele nehéz bírni egy ágyban az éjszakát, üt-vág és rúgkapál akkor is, ha békéset álmodik. Tehát ez valóban inkább egyfajta büntetés mintsem jutalom, ritka az olyan, aki csak az édesen szuszogó Rebekát ismeri meg.
- Te sosem leszel rossz választás - egyetlen másodpercre kapja csak el a férfi tekintetét és feje már fordul is vissza. Épp csak annyit jelent ez a gesztus, hogy érezze, ez már nem a heccelés és a vicc helye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828614#post828614][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 01:57[/b][/url]

- Azt miért akkor, ha rossz vagyok? Horkolsz? - mert akkor máris megértem, hogy miért büntetés. Vagy lehet alva jár, ki tudja, mik lehetnek még az opciók. - De a vesémmel óvatosan, hát még kell - mondjuk könnyű oldalba könyökölni a másikat éjjel, de nem az a célom és neki sem, gondolom. A szavaira elkapom a pillantását és lágy mosoly kerül ajkaimra. Sóhajtok egy nagyot mellé, fejem hátradöntve nézem a plafont.
- Nem tudom. Nem akarnék rosszat, ez biztos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828615#post828615][b]Vitéz Rebeka - 2021.04.04. 02:01[/b][/url]

- Jaj dehogy. - Legalábbis eddig panasz nem érkezett rá, ő magát meg nem hallja. De Balázs biztos megmondta volna, sőt ezerszer az orra alá dörgölte volna, ha horkolna, tehát egészen biztos nem kell ilyenektől tartania. Ellenben a túlmozgás... hát az más téma. - Lerugdoshatok mást is, de lehet akkor sírva könyörögsz, hogy inkább a vesédet. - Kicsit morbid talán, de hát csak viccel. Szánt szándékkal persze sosem bántana senkit, Edut meg aztán végképp nem. Ahhoz túl sok jót adott már.
- Nem is adnál rosszat, ez biztos. - Talán a női megérzés vagy azok a fránya érzelmek beszélnek belőle, ő sem tudja, mindenesetre egészen biztos benne, hogy nem lenne szörnyű dolog ez az együttélés, legyen akárki a szerencsés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=828616#post828616][b]Szávay Edmund - 2021.04.04. 02:10[/b][/url]

- Akkor csak rúgsz, értem. Esetleg beszélsz is? - mert az vicces. Az iskolában volt olyan szobatársam, akinek néha olyan szövegei voltak éjjel, hogy ahhoz művészet volt kitalálni, mit álmodhat. Érdekes dolog ez.
- Jaj, maradjon a vesém. Arra még jobban szükségem van - mármint nem a vesémre, de ezt nem fejtem ki. Kényelmetlen lenne, és fájdalmas.
- Ezt nem tudhatom. Elég sok mindent rombolt re az a dög - szusszanok egyet, ez meg az igazság. Magamban sem bízok, hát akkor másban?