Ezidáig nem voltam elég bátor, hogy elhagyjam Bagolykő falait, másodévesként azonban napról napra konfortosabban érzem itt magamat és minél több mindent szeretnék megtapasztalni. A szünetben egyenesen hiányzott ez az élet, így megfogadtam, ha visszajövök kimerészkedek a kisboltba valami édességért.
 Bagolyfalváról rengeteg mindent beszéltek korábban az iskolában, csak éppen azt nem, hogy a neve mennyire megtévesztő. A város túl nagynak bizonyult számomra. Tanácstalanul és szaporán lépkedtem utcáról utcára, forgolódtam táblákat keresve. Eltévedtem, elfáradtam, és amikor megláttam az egyik épületen a pub feliratot sóhajtva nekidőltem a falnak. A tekintetem rátévedt egy arra járó alakra. Nem nagyon kellene idegennek szóba állnom, de ma már akkor elhagyott az agyam, amikor egyedül indultam el egy ismeretlen terepre. Első pillantásra kicsit ijesztő volt számomra a sötét hajával és magasságával, de nem akartam sötétedésig az utcákat róni.
- Elnézést! - szóltam kis ijedtséggel a hangomban. - Szükségem lenne a segítségére - beismerésemet határozottan mondtam és közben felnéztem a férfi arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818839#post818839][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 15:53[/b][/url]

Ezidáig nem voltam elég bátor, hogy elhagyjam Bagolykő falait, másodévesként azonban napról napra konfortosabban érzem itt magamat és minél több mindent szeretnék megtapasztalni. A szünetben egyenesen hiányzott ez az élet, így megfogadtam, ha visszajövök kimerészkedek a kisboltba valami édességért.
 Bagolyfalváról rengeteg mindent beszéltek korábban az iskolában, csak éppen azt nem, hogy a neve mennyire megtévesztő. A város túl nagynak bizonyult számomra. Tanácstalanul és szaporán lépkedtem utcáról utcára, forgolódtam táblákat keresve. Eltévedtem, elfáradtam, és amikor megláttam az egyik épületen a pub feliratot sóhajtva nekidőltem a falnak. A tekintetem rátévedt egy arra járó alakra. Nem nagyon kellene idegennek szóba állnom, de ma már akkor elhagyott az agyam, amikor egyedül indultam el egy ismeretlen terepre. Első pillantásra kicsit ijesztő volt számomra a sötét hajával és magasságával, de nem akartam sötétedésig az utcákat róni.
- Elnézést! - szóltam kis ijedtséggel a hangomban. - Szükségem lenne a segítségére - beismerésemet határozottan mondtam és közben felnéztem a férfi arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818840#post818840][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 16:03[/b][/url]

Három napja, hogy visszaért a küldetésből, de még nem látta Roxyt. Mostanában amúgy is ilyen se veled se nélküled kapcsolatban voltak, és ezen nem segített a több hetes távolléte. Ma azonban Léda suliba ment. Nem kellett otthon őrködnie felette.
Megborotválkozott, tisztes öltözetbe bújt, és lehoppanált a városba. Igazából csak reménykedett benne, hogy aznap a lány lent dolgozik a bárban. Már majdnem az ajtóhoz ért, mikor megszólította egy vékony kis hang.
- Szia - küldött egy biztató mosolyt Zalán. Az első gondolata az volt, hogy esetleg felismerte a lány, hogy auror, ezért kéri az ő segítségét. De igazából...meg csak tanonc. - Mond nyugodtan, igyekszem megoldani - bólintott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818842#post818842][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 16:17[/b][/url]

Ahogy felém fordult a körmöm a tenyerembe vágott. Közben a tekintetem oldalra tévedt. Igazság szerint többen is jártak arra, de valamiért mégis a férfin akadtam meg korábban. Kissé megnyugodtam, amint megszólalt és elmosolyodott.
- Jó napot kívánok! - köszöntem vissza furán. - Róza vagyok - nyújtottam előre a kezemet. - A Bagolykőbe járok, de még nem jártam itt kint korábban. - köröztem az ujjammal a levegőben. - A kisboltot keresem már egy bő órája. Esetleg tudna adni valamilyen irányt számomra, merre menjek tovább?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818843#post818843][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 16:23[/b][/url]

A lány egyszerre tűnt elveszettnek és magabiztosnak, ami valamiért mosolyt akart csalni Zalán arcára. Persze az akadémián már megtanították neki hogyan fogja vissza belső érzelmeit, így inkább úgy kezelte a másikat, mintha egyenlő felek lennének. - Egervári Zalán - fogadta el a kéznyújtás, és közepes erősséggel megrázta. - Attól tartok ennyi információból nem tudom kiszűrni pontosan hova tartasz. Elég sok kisbolt van a városban. Ruhabolt vagy cukorka... - találgatott, és észre sem vette, de mintha ezt a nagyon egyszerű témát is úgy próbálná meg megoldani, mint egy bűnüldözési feladatot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818844#post818844][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 16:30[/b][/url]

  És én még azt hittem, hogy sokat is fecsegtem feleslegesen. Kicsit fel is húztam a szemöldökömet. Igaza volt, nem voltam pontos.
- Vegyesbolt-szerű helyet, ahol be tudok vásárolni pár édességből. - informáltam bővebben. Közben még mindig őt néztem, amikor a karom oldalra lendült, hogy megmutassam merről jöttem. Nyitottam a számat, hogy a férfival is közöljem, majd váratlanul találkozott az alkarom egy oszloppal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818846#post818846][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 16:36[/b][/url]

Komolyan bólintott a plusz információ tudatában. - Akkor gondolom a Benzsay ker... - akarta megosztani a lánnyal a gondolatát, de az izmok találkozásának hangja, mikor találkoztak a fémmel megállította.
- Jól vagy? Nagyon megütötted magad? - kérdezte meg rögtön, egy kicsit közelebb is lépve az ismeretlenhez. - Jobban kéne vigyáznod magadra - ingatta a fejét a férfi, aztán sóhajtott egyet.
- Gyere, megmutatom merre van az üzlet. És hogy merre találod az utat vissza a kastélyba. - Mindezt olyan határozottsággal mondta, hogy szinte lehetetlen volt neki nemet mondani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818847#post818847][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 16:49[/b][/url]

Ó, a kutya, meg a mája!Összeszorítottam a fogaimat, majd a mellkasomhoz öleltem a karomat, ahogy ő közelebb lépett. Nagyot sóhajtottam, hogy meg tudjak szólalni. - Jól, persze - bólogattam. - Nem vészes. - Fájt nagyon, de annál nem volt rosszabb, hogy azt sem tudtam hol vagyok. - Ebben egyetértünk. - bólintottam újra, majd elgondoloztam: jól indul új ismeretségem, totál szerencsétlennek látszom.
Nem akartam, hogy rám pazarolja az idejét. Biztos lett volna jobb dolga, de nem akartam vele ellenkezni. - Azt nagyon hálásan megköszönöm Uram! - elmosolyodtam, a jó hír hallatán. Micsoda kedves ember! - Messze van innen?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818848#post818848][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 16:59[/b][/url]

A lány balján, hátravetett kezekkel indult el a városközpont fele, továbbra is méregetve a sérült kart. - Nem szeretnéd, hogy segítsek a fájdalmon? - kérdezte meg Zalán. Tudta magáról, hogy nem örülne, ha Léda abba a szituációba kerülne, hogy egy ismeretlen pálcával hadovál a karja felett, de elég gyakorlott volt már a sebek és fájdalmak eltüntetésében, hála a hivatásának. És ennek hangot is akart adni. - Aurortanonc vagyok, nagy gyakorlatom van a fájdalom kezelésében. - Addig nem akart semmit tenni, míg a lány nem adott rá engedélyt, természetesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818849#post818849][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 17:09[/b][/url]

Lássuk csak: Most vagy fáj még tovább, vagy egy ismeretlenre bízom és lehet utána a gyengélkedőn kötök ki. Olvastam már az aurorokról, szép szakma, na de mégis csak tanonc még... - Nem is tudom. - Nem úgy tűnt, mintha kisérleti majomnak nézne. Csak látszott, hogy segíteni akart, valamint, az előbb is kedves volt és nem hagyott magamra. A fejemben felállított pro/con listám végére megtorpantam. - Élnék az ajánlattal. - Ennél csak nem fog jobban fájni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818852#post818852][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 17:16[/b][/url]

Zalán azon gondolkodott, hogy vajon ennyire fáj a keze, vagy a megjelenése volt elég ahhoz, hogy megbízzon benne. Derekára csavart tartójából előhúzta pálcáját, majd kertelés nélkül megpergette a lány karja felett. Varázsigét már mondania se kellett, olyan sokszor hajtotta már végre az apró bűbájt. - Jobb? - kérdezte egy félszeg mosoly mellett, és ha a lánytól igenlő választ kapott, folytatta is tovább az utukat, közben visszatéve "társát" a helyére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818853#post818853][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 17:31[/b][/url]

Lehunytam a szememet és felkészültem rá, hogy a fájdalomnak, fájdalom lesz az ára. Tévedtem. Csukott szemmel füleltem a varázslatra várva, de nem hallottam semmit. Azt azonban éreztem, hogy a fájdalom csillapodik és szépen lassan elhal némi bizsergést hagyva magaután. Meglepettségemben kipattantak a szemeim és megsimítottam a helyet ahol korábban még sajgott. Döbbenten néztem fel a férfira és csak megráztam a fejemet a kérdésére. - Köszönöm. - mondtam még zsibbadtan. Még mindig nagyon rá tudok csodálkozni a varázslatra és lassan kezdem ezt kínosnak érezni. Igazán hozzászokhatnék végre!
- Különben, nem jellemezném magamat annyira szerencsétlennek, amennyire most tűnhetek a számára. - védtem kicsit magamat, ahogy haladtunk tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818854#post818854][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 17:41[/b][/url]

Róza nagy szemeiben Lédát vélte meg felfedezni Zalán. A kicsi lány is mindig imádta, amikor varázsolt, amikor pedig már magától tudott, akkor abba se akarta hagyni. Most pedig, már iskolába megy. Furcsa volt még rágondolni is.
- Ne aggódj, nem ítél első látásra - nevetett a férfi. - Mellesleg nyugodtan tegezz, annyira nem vagyok öreg - nyugtatta meg a lányt. Amikor aurorként dolgozik szereti a magázódást. Segített számára megteremteni azt a különleges burkot, amibe az érzelmek nem férnek bele.
- Szereted a Bagolykövet? - kérdezte, csak hogy tovább vigye a beszélgetést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818855#post818855][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 18:11[/b][/url]

Nem tűnt idősnek, lehet volt nála fiatalabb tanárom is. Jól esett, hogy felajánlotta a tegeződést. Mosolyogva bólintottam.
Ahogy haladtam mellette igyekeztem tartani a lépést miközben nézelődtem. Most végre nem pánik szerűen kell rohannom, van időm megfigyelni a várost.
- Igen, nagyon! - bólogattam hevesen. - Jók a tanárok, szórakoztatóak az órák és gyönyörű helyen is van. - Valamint sokkal élettel telibb, mint Tölgyhegyen volt a mugli életem. - Itt kviddicsezhetek is, míg otthon ezt nem tehetem meg. - tettem hozzá. - Most kezdem a második évemet. Kíváncsi leszek rá. - mesélem. - Te is oda jártál? -kíváncsiskodtam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818856#post818856][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 18:34[/b][/url]

Olyan gyorsan kezdte el felsorolni a hirtelen támadt legfontosabb élményeit, mintha már legalább hetek óta ismernék egymást. Lelkes volt és fiatal. Nagyon is az. - Kviddics? Mármint a Repüléstan órán? - kapta fel a fejét. Egy elsős legszebb emléke általában nem azok az órák.
- Igen, oda jártam. Meg a húgom is oda jár. Idén kezdi - mosolygott. - Biztosan fogtok találkozni - jegyeztem meg

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818862#post818862][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.06. 19:40[/b][/url]

 Felnyúlok és szorosabbra húzom a gumit, ami a hajamat tartotta. Utána rázom csak meg a fejemet. - Csapatban játszom. - remélem idén is, teszem hozzá magamban.
 Zalán válaszán visszafogottan elmosolyodok. Kíváncsi vagyok milyen lehet a húga. - Biztosan. - ismétlem a szavát. - Őt melyik házba osztották be? - érdeklődök.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818880#post818880][b]Egervári Zalán - 2020.10.06. 20:42[/b][/url]

- Wow, gratulálok - mosolygott rá a lányra a férfi elismerően. - Nem mindenki mondhatja el, hogy elsőévesként bekerült a csapatba - jegyezte meg, csak hogy érezze a másik a szavai súlyát.
- A levitába. Okos kis bocsi lesz, már most az - konstatálta. - Mi azonban meg is érkeztünk. Itt a kereskedés - mutatott a bolt felé. - Arra pedig a kastély. Annyi a dolgod, hogy végigmész ezen az úton, aztán jobbra majd balra fordulva már rajta is vagy a visszafelé vezető vonalon - mutogatta a lánynak, hogy pontosan merre kell majd mennie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818892#post818892][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.10.07. 10:01[/b][/url]

Nem tagadom, hogy büszke voltam magamra. Én, aki eddig semmilyen sport iránt nem tudta kimutatni őszinte érdeklődését, most teljesen oda és vissza van. Mosolyogva köszönöm meg Zalánnak a gratuálicóját.
- Én is oda járok - mutatok magamra - szóval valóban biztos, hogy találkozunk majd. - megállt, így hát én is megálltam. Igyekeztem megjegyezni a nem túl bonyoltult utasításokat. - Rendben lesz. Köszönöm szépen a segítségét! - fordulok felé, majd a bolt ajtajához lépve még bizonytalanul utána szólok: Minden jót kívánok!