Egészen addig nem érdekelte az iskola „szája”, hogy mit vesz oda, ameddig ma meg nem tapasztalta, hogy ott bizony ő is elfér. Mindig is pánikolt ettől, hogy majd jól megírják, mekkora vadállat ő igazán, aztán most más történt és be kell vallania, jobban kilökte a koncentrációból, mint illene. Amikor a nevetgélő kis csoportok sokadika lesett felé vagy még mutogatott is, betelt a pohár, odatrappolt és legyűrve a nulla szociális képességét idegenekkel szemben, rákérdezett.
A válasz összetekerve pihen ujjai között, miközben belöki az ajtót. Előtte, a lépcső előtt taposta halálba a csikket, nem érdemelte meg az indulatot de most valamivel könnyebb. Sem.
- Mondd, hogy itthon vagy! - most nem veszi le a cipőt, Denis szobájához lép és beles – nos, hogy ha épp olyat csinál, akkor így járt, de most nincs ideje várni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794127#post794127][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 15:43[/b][/url]

Egészen addig nem érdekelte az iskola „szája”, hogy mit vesz oda, ameddig ma meg nem tapasztalta, hogy ott bizony ő is elfér. Mindig is pánikolt ettől, hogy majd jól megírják, mekkora vadállat ő igazán, aztán most más történt és be kell vallania, jobban kilökte a koncentrációból, mint illene. Amikor a nevetgélő kis csoportok sokadika lesett felé vagy még mutogatott is, betelt a pohár, odatrappolt és legyűrve a nulla szociális képességét idegenekkel szemben, rákérdezett.
A válasz összetekerve pihen ujjai között, miközben belöki az ajtót. Előtte, a lépcső előtt taposta halálba a csikket, nem érdemelte meg az indulatot de most valamivel könnyebb. Sem.
- Mondd, hogy itthon vagy! - most nem veszi le a cipőt, Denis szobájához lép és beles – nos, hogy ha épp olyat csinál, akkor így járt, de most nincs ideje várni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794133#post794133][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 15:50[/b][/url]

Vannak olyanok, akik ehhez nem tudnak, vagy nem is akarnak hozzászokni. Én egyik sem vagyok, mert egyszerűen nem érdekel, hogy ki mit mondd rólam. A pletykák legtöbbje pontosan olyan emberektől származnak, akiknek a bögyében vagyok - rengeteg ilyen van -, így végképp nem tud foglalkoztatni a sok barom. Ilyen ez. Kivéve, ha a lakótársam fennhangon ront be a házba, majd kukkant be hozzám, én meg meztelenül állok az ágyon lévő ruhahalom mellett, amiben éppen turkálok.
- Mi a pálya? - emelkedik meg szemöldököm, miközben felé sandítok, de tekintetem hamar vissza esik a ruhakupacra, és két póló közül győzelemittasan rántok ki egy alsót, amit fel is húzok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794137#post794137][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 15:59[/b][/url]

Erről van szó. Amint odatoppan és bebámul, már artikulálatlan úgymond kiált valamit és szemeit a plafonra tapasztva fordul el, olyan irammal, hogy a könyöke fájdalmasan csapódik az ajtófélfának.
- Hogy az a... - mély levegő, legalább erre koncentrál, nem arra, amit az imént előbb látott. Néha igazán mondaná, hogy megtanulhatna ajtót zárni, vagy legalább törölközőt oda tekerni, de aztán... mindegy is.
- Kész vagy..? - kukkant hátra, hát legalább valami. Köhint egyet, majd sajtó karját leengedve lépked be és dobja az ágyra a lapot. Ott van kihajtva, ahol ők pihennek és amely miatt mutogattak.
- Tökre örülök, ha szépet írnak rólam, de azt hiszem kicsit most eltévedtek és nem, nem hiszem, hogy illik ránk az, hogy kvázi a szeretőd vagyok vagy mi... szerintük... - de amennyire indulatos volt a hangja, kb úgy fúl el. Oké. Ez kimondva még furább. Elmormog egy baszki-t a végére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794141#post794141][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 16:06[/b][/url]

Nem túl diszkréten röhögöm ki a srácot, amikor meglát, elfordul, bebassza a könyökét, és kifordul a szobából. Istenem, soha a büdös életben nem találkoztam még ilyen kis szende lelkű pasival, mintha nem látott volna még pélót. Pedig neki is az van elvileg. Franc sem tudja.
- Ja - bólintok egy aprót, miközben utolsót rántok az alsón, az meg tökéletesen rácuppan formás seggemre. Egy szál cigarettát biggyesztek ajkaim közé, miközben az ajtó felé lépkedek, de amikor rádobja az ágyra az újságot, megtorpanok, felveszem, elolvasom, és ránézek.
- Pedig jól állnál nekem - vonom meg vállaimat, majd ugyanolyan lendülettel, ahogy felvettem hajítom vissza az újságot az ágyra, és indulok el kifelé. Már eljutok a konyháig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794145#post794145][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 16:17[/b][/url]

Röhögjön csak, jobb esetbe ezeken ő is ezt tenné, de általában ugyanígy fejet forgat, ha így szambázik ki. És hogy miért? Fogalma sincs. Nem akarja látni, zavarja, ahogy saját magát nem akarja mutatni a világnak, úgy talán ez vetül ki az egészre. Nem fontos. A röhögésre nemes egyszerűséggel int be a középső ujjával.
- Nem azért van mosva, hogy a por egye meg a ruhákat – nem azért most, hanem mert magának is kell, akkor ezeket is, meg mindegy is. Mint valami kis bejárónő, de egyedül az ilyen ráragad az emberre és természetes. De hol érdekli bármi mosatlan, miután ráles és beszél. Szemei nagyra nyílnak és ha eddig az idegtől, most valamiért megint égni kezd a füle. Sőt.
- Te teljesen hülye vagy – nem ezt akarta mondani, de ez sikerült. Hagyja kimenni, az előbb lekönyökölt félfának dől és sóhajt. Jól állna. Hát persze. Zavarja hát.
- Mindegy is, láthatóan csak engem fognak zavarni ha mutogatnak meg ilyenek..

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794149#post794149][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 16:25[/b][/url]

Ja, oké. Nem érdekelnek a mosott ruhák, a mosatlanok sem, a lényeg, hogy találtam legalább egy ruhadarabot, amit felhúzhatok, mielőtt Belián végképp összetöri magát, mert meglát, de mutogatni van ideje, amin én csak röhögök. Érdekes, de már rég elengedtem, hiszen hozzászokhatott volna már. Mindig külön kell szólnia, ha meztelen vagyok, mert bazzeg! Fel sem tűnik!
- Sokan mondták - kiabálok vissza vállam felett, miközben a konyhába slattyogok, és halkan nevetve hallgatom, ahogy Belián mormog az orra alatt. Ő hozzá fog szokni.
- Ne foglalkozz velük - veszek elő egy poharat a szekrényből. - Majd elül ez is, ahogy minden más is, de attól még tényleg jól állnál nekem - párat hátra lépve hajolok ki a konyhából, hogy vigyorogva nézhessek lakótársamra. - Fogd fel poénnak - vonom meg végül vállamat, visszalépek a pulthoz, a poharat megtöltöm vízzel. Aprót kortyolok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794156#post794156][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 16:35[/b][/url]

Szól ő mindenről. Sáros cipő, szétdobált holmik, ruhák, mindenről utólag, miután eltüntette vagy valahogy észlelte. Aztán máskor ő is trehány, de akármi is van, nem illegette még ki magát a semmiben, vagyis de, amikor biztosra tudja, hogy egyedül van, megesik. De olyankor a kutya nem látja.
- Hát komolyan kezd igazuk lenni – de nem épp lecseszős a hangnem, azt nem találja meg. Kicsi fáziskéséssel és megannyi gondolattal szakad el a szobától ő is és a konyha felé pillant, lassan indul el felé. Megdörzsöli a könyökét, igazából fáj is, neki ennyi fájdalom azonban semmi. Észre se veszi.
- Aha. Tök egyszerű – ő tipikusan az az alak, aki nem szereti, ha pletyka van, érthető okokból, mert azokba a végén olyasmi kerekedik, ami nem kéne. Most hogy a kórság vagy ez az egész „kapcsolat” dolog a rossz, jó kérdés.
- Jó poénjaid vannak Brightmore, kábé mintha temetésen vennéd elő a koporsós vicceidet – forgat szemeket, ki kell neki mondani még egyszer, mi? - Mert ez amúgy tökre azon múlik, ki hogy áll és kinek. Te nős vagy én meg nyomorult, nem, nem áll ez sehogy sem jól, hagyd is el – továbbra sem nevet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794161#post794161][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 16:44[/b][/url]

Csak röhögök. Eddig sem voltam épelméjű, most sem leszek az, mert kurvára nem érek el semmit azzal, hogy idegeskedek, és durcás, sérült kisfiút játszok, akit megemlítettek egy cikkben a lakótársával. Nézhetem innen is, csak nem akkora poén.
- És tényleg! - vigyorodom el szélesen, miután kiittam a pohár tartalmát. - Majd, ha elkísérlek az iskolához kézen fogva, akkor milyen egyszerű lesz - kacsintok rá szemtelenül, miközben a vigyor nemhogy eltűnne arcomról, mert éppen sikerült elkapnom a helyzet komolyságát vezető szálat, hanem egyre csak szélesebb, és nagyon élvezem.
- Biztos tudok párat, de most nem ugrik be egy sem - nevetek fel, majd poharamat ismét megtöltve fordulok vissza felé. - Payne is jól áll nekem, felesleges tagadni - ingatom meg fejemet párszor lehunyt szemekkel, aprót kortyolok, végül hümmögve emelem kékjeimet Beliánra. - Amúgy is... nekem több okom lenne megsértődni, mert kihagyták az okklumenciát a cikkből. Mindig mindenki kihagyja... - forgatom meg szemeimet drámaian, mintha csak tényleg zavarna, bár nem feltétlen tudom, hogy miért relevánsak a képességeim a cikk szempontjából. Nem baj, csak növeli a szexi mércém.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794167#post794167][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 16:54[/b][/url]

- Na hogy azt most felejtsd el, még így frissiben, az is biztos. A kezeimet is meg minden – zsigerből tiltakozik, mert hát az csak olaj lenne a tűzre. És ez az. Poén. Ő meg egyre jobban vicceskedik manapság, igazából tökre megtenné, főjön ezen bárki feje, de az a lavina az, amibe nem akar belemászni. Pedig, emlékszik, annak idején simán poénkodott azzal, hogy elveszi és megkapja a nevét. Oké, most csak ideges, ez a baj. - Nem, ne is válaszolj – legyinti le az egészet, inkább magának. Legszívesebben a csap alá tartaná a fejét, melege van, kibújik a kabátból, amit magán felejtett.
- De ő nem én vagyok, neki jól is kell állnia. Nekem nem. Ez nem valami romantikus tinidráma, hogy lakótársak és aztán veszedelmes viszonyok – forgatja meg a szemeit, lehet neki is kéne egy pohár valami. De nem lép, elácsorog ott. Aztán végül kínjában röhög egyet, a fejét fogva, nem, nem hiszi el.
- Iiiigen, az az okkulárés hülyeség a lényeges. Írok is nekik, hogy nincs köztünk semmi, és javítsák, hogy mennyire menő valaki... Nehogy tényleg megsértődj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794183#post794183][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 17:26[/b][/url]

- Jól van, jól van - emelem fel mindkét kezemet védekezően. Arcomon a vigyor lelankad ugyan, de egy halvány mosoly még mindig játszik ajkaimon. Mit kell ezen így kiakadni, még mindig nem értem, de jobb is így. Ő kiakad, én röhögök, és mindkettőnknek így a legjobb. Halkan nevetgélek a helyzeten. Nem új keletű ez az Edictum téma velem kapcsolatban, bár meg kell hagyni, hogy így, hogy már nem járok az iskolába, kicsit meglepett, hogy ismét premierben vagyok benne. Egy ilyen sztorival. Zseniális, ez az igazi visszatérés.
- Mellettem valószínűleg mindenki jól áll. Sokat nyomok a latba - kuncogok halkan egyet lehunyt szemekkel, majd mikor felnézek Belián arcát kezdem fürkészni. - Némmá! Tagad is rögtön, hát mintha egy tőrt szúrnának a szívembe - szabad kezemet még szívemhez is teszem a hatás kedvéért, arcom fájdalomról árulkodik. - És inkább erről írjanak, mint a kórról, nem? Ezért kell poénnak felfogni. De azért ezek a nevek elég bejövősek... - összehúzott szemekkel gondolok vissza a felsorolásra, széles mosoly terül el arcomon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794197#post794197][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 17:37[/b][/url]

Jól a fenéket. De legalább már nem ég sehol, nem akar kirohanni és lehiggad. Oké, lehet tényleg ő kapta fel ezt jobban, mint illene, egyelőre nem tudná megmagyarázni, mert ez nem zsigeri undor, hogy na engem semmi ilyen meleg dologba ne keverjenek, ez zavarta, fogja is, amikor majd megint valakinek eszébe jut és sutyorog, meg mutogat. Oké. Rendbe kéne tenni magát fejben.
- Ó, Mr. Szerény, ezt legalább te biztosra tudod – ki hogy meg hol áll magának jól, sosem volt téma és nem is lesz, mióta a világ egyhavonta másképp forog. Sivár és unalmas ő, akinek egy ilyen dolog felkavarja a kis megszokott, megszokásban álló életét. Igen, csak azért foglalkoztatja, mert nincs más inger. Szegény a környezet. Igen.
- Hát most mit nem tudnék tagadni? Ne bomolj már... - mormog, mintha amúgy tettek volna bármi olyat, ami utalna rá, de nem. Semmit. A fantáziák erre túl élénkek.
- A kórról ha írnak, az... azt nem tudom elképzelni. Kifutok a világból – vagy bezárkózik a szobájába, nem, nem is gondol bele. Inkább a szemeit forgatja meg.
- Esetleg az ajtó fölé nem kívánod kiírni valamelyiket? Hagyd már, tök idiótaság... neveket adni – meg még mosolyog is hozzá. Nem, nem tudja hova tenni ezt, neki egyelőre nem poén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794228#post794228][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 18:02[/b][/url]

- A legtöbb dolgot biztosra tudom, hiszen belelátok az emberek fejébe - és mennyire megkönnyíti, mennyire sokat segít, Merlin! Bár most tény, hogy egyáltalán nem turkálok Belián fejében, felesleges energiapocsékolás lenne, mivel minden az arcára van írva. De olyan premierplánba, öröm ránézni.
- Te bomolsz, mióta a cikk a kezedbe került - iszom ki az utolsó kortyot a pohárból, leteszem a pultra, majd szememet eltakarva nevetgélek. Komolyan, legszívesebben gyomorból röhögnék, de Belián így is annyira ki van akadva, nincs szívem tovább kínozni. Ja, várjatok, de van.
- Akkor csak örülj neki, hogy arról pletykálnak, hogy éjszakánként feldoblak az asztalra, és nem arról, hogy havonta egyszer a Holddal veszekszel - vonom meg vállaimat lazán, végül megint felnevetek. Tényleg jók azok a nevek, de ha már ilyen sokat kreáltak, akkor nehéz ám választani. A Penis lenne a nyerő?
- A Helmore nagyon bejön - húzom össze ismét szemeimet, majd határozottat bólintok. - Ja, az tetszik. Találó és jól hangzik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794239#post794239][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 18:38[/b][/url]

- Igen, ezt már tudom, nagyon is. Nem kell rá emlékeztetni – hisz mondhatni ennek köszönhető, hogy itt áll, hiszem az az egy dolog volt, amely mindent más perspektívába helyezett és amit mégis olyannyira utál, mint az első pillanattól kezdve. Nem, nem hálálkodik az állapotnak és reméli, hogy most végképp nem túr bele, vagy ha igen, akkor bogozza már ki a dolgokat, amiket ő sem ért.
- Valakinek azt is kell, nem olyan egyszerű a figyelem középpontjában lenni – sőt, nagyon nem. Megválasztották bálkirálynak is, az is épp elég volt, most meg ilyenek jönnek. Nem tudja mi lesz a következő, de reméli, hogy semmi.
- Mi? - kapja fel a fejét, pislog párat. Felhördül picit. - Feldobálni az asztalra. Na gyönyörű, még a végén azt is odaveszik, de egyelőre erről nem is volt szó. Vagy... mindegy. Hagyjuk is, hagyjuk – ráz fejet, hessegeti el a dolgot, felőle tök mindegy kit dobál oda. Őt meg nem. Inkább leül és a pultra könyököl, baljával támasztja meg az állát.
- Remek. Piros festékkel, aztán még a végén csak azt hiszik, ez egy pokoli hely. Most komolyan, tetszik? Miért? Jó, vágom, neked poén az egész.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794240#post794240][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 18:49[/b][/url]

- Nem akartalak, felesleges, esélyed sincs elfelejteni - vigyorodom el még annál is szélesebben, mint, ami eddig díszítette arcomat. Ha ezen ennyire ki van akadva a srác, akkor vajon mi lenne valóban akkor, ha a vérfarkas-kór derülne ki, és hozná le az újság? Mindegy, hogy pletykaként, vagy főhírként, Belián valószínűleg szikrát nem kapna, ha már ennyitől össze van omolva.
- Dehogyisnem - vigyorom halványodik, ahogy megállapodik tekintetem arcán. - Nem foglalkozol vele - vonok aprót vállamon, majd a fülem mögé dugott cigarettát illesztem ajkaim közé, és gyújtom meg azt. Mélyet szívok belőle, a füst megáll a fejem felett húsz centivel. Egy aprócska felhőben gomolyog. De édes.
- Hogyha már egy lapon emlegetnek, akkor az a minimum, hogy feldobállak, nem? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, tekintetemben kíváncsiság csillan, mert na. Azért kellene tudni, hogy végül is akkor hányadán állunk ebben a kapcsolatban egymással, nehogy szó érje a ház elejét. Somolyogva szívom meg ismét a blázt, igyekszem palástolni, hogy mennyire jól szórakozom, de nem akar annyira összejönni.
- Ne mondd már, hogy nem hangzik kurva jól! - nevetek fel halkan. - És a piros még menne is hozzá. - húzom össze szemeimet egy pillanatra, amíg magam elé képzelem az egészet. - Nem tudom miért, de attól még király.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794241#post794241][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.15. 18:58[/b][/url]

- Semmit sem, de főképp ezt. Elég volt neked azonnal leleplezni, nem kell ehhez egy egész iskola – nem olyan dolog ez, amely oda való. Vagy fogalma sincs, sose kérdezte meg, hogy hogyan állnak hozzá, csak Petya riadt arca jut eszébe, hogy „ha kiderülne” és talán sok ilyen arc lenne még, vagy rosszabb. Beleborzong, mert eddig egész jó ez az év, egyre jobb ő is benne. Erre ez...
- Nem szeretem, nagyon nem. A sok-sok tekintettől ideges leszek – mintha nem ismerné, pedig mondta már, hogy néha kiakad, még ha le is nyeli azonnal. Mármint az idegességet.
- Nem! Nem minimum... nem a kamu-szex miatt vagyok itt, meg ilyenek. Vagy hogy szex legyen, vagy atya isten, nem is vagyunk egy lapon – éééés azért is tesz rá bőven, hát komolyan. Most már biztos van elég látható zavara. Megdörzsöli inkább az arcát, az a biztos.
- Ha nem tudnám miért kaptuk, még esetleg... ha kiírod, akkor meg aztán már végképp még össze is adnak a következő lapban. Nem kell etetni a trollokat, tudod, mint a neten... - vagy mi. Fogalma sincs. Inkább ne is legyen. - Adsz nekem is egyet? Mármint, vizet... kérlek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794300#post794300][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.15. 22:35[/b][/url]

- Nem mondom, hogy bocs, mert akkor hazudnék - szélesen elvigyorodom, szinte már gonosznak hathat, pedig most tényleg nincs bennem semmi ilyesmi. Ha akkor és ott, nem visítanak a gondolatok Belián fejében, ha nem kapom el a fonalat, ki sem derül soha, hogy vérfarkas. Nem tudom meg, és most nem állna a konyhánkban kétségbeesve, amiért melegnek lettünk titulálva. Pedig love is love, nem?
- Tudom - szívok mélyet a nikotinrúdból, a füst ugyanoda távozik, ahova eddig. Szóval az miatt feszeng ennyire, mert beszélni fognak róla, tudni fogják ki ő, és még azt is ráaggatták, hogy a saját neméhez vonzódik. Mit ne mondjak, bedobták a srácot a mély vízbe. - Ne bomolj már - röhögök fel hangosan. - Nem történt semmi, csak lovagolnak rajta egy hétig, és mindenki elfelejti - Belián zavarát az iskolában is látják még, és pontosan ezt akarja elérni az, aki megírta a cikket. Ejnye, én ebbe azért hamarabb belerázódtam.
- Óha, akkor tényleg fel kellene venned a nevemet, pedig csak ötlet volt. Mert hogy én nem veszem fel a Helvey-t, az is biztos - cigarettámat ajkaim közé igazítom, hátat fordítok lakótársamnak, előveszek egy poharat, megtöltöm vízzel, majd odasétálva nyújtom felé. - Helvey Denis. Fúj - húzom el a számat látványosan. - Hm... Helvey Albert. Az nem rossz mondjuk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794322#post794322][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 00:39[/b][/url]

- Azt most nem is kértem, szóval... - von vállat, a múlt dolgáért meg tök felesleges, semmit sem változtatna a dolgokon, ő nem kerül vissza a másik lakásba meg a csendbe, bár tény, ott nehezen boronálnák össze bárkivel is, mindennek van ára, de ezt akkor sem hitte. Mert, mert nincs alapja és mert persze, ez a pletykák nagy lényege. Tudja ő, majd holnapra kialussza. Vagy már lehet később sem, csak morog rajta. Fogalma sincs, mert ezt se érti pontosan.
- Mindenki elfelejti. Na ha ez így lesz, jövök neked egy üveg whiskyvel – bólogat is mellé, és nem, nem így lesz, mert mindig lesz valaki, aki emlékszik és felhozza, de ha mégis, akkor is olcsó árat ad érte. És nem, nem azt, hogy közben tényleg megtörténik az asztalra dobás. De Denis csak azért is üti a vasat, ő pedig a plafon felé pillant.
- Na hogyne. Hoooogyne. Állj már le, hát hova megy az eszed – rázza meg a fejét és nyúl a pohárért, majd már kortyol is, miközben megemelkedik a szemöldöke. Ahha. Először majdnem rávágja, ki a fene az az Albert, de hát kapcsol ő, mert eddig nem jött fel ugyan a második keresztnév esete, de most igen. És nem is akárhogy, bár ez a téma még mindig feszélyezi.
- Szóval, kedves Albert. Ha rossz, ha nem rossz, ne szívd a vérem. Máskor nem szólok semmiről, mert idióta vagy – teszi le a poharat, előtúrja a cigarettát és dacosan ő is idebent gyújt rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794335#post794335][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 10:30[/b][/url]

Ej már, de tényleg, hogy ennek a srácnak semmi nem jó. Hisztizünk egy cikk miatt, amit én mellesleg szétadok, mert mi shipnevek vannak már benne? Hát de tényleg, aki ezeket kitalálta, kivéve a Penist - bár azt is szétadom amúgy -, minimum megérdemelne egy vállon veregetést. Tőlem. Ami nagy szó, utálok emberekhez érni.
- Min tudnának csámcsogni tovább, ha nem adsz nekik több alapot? - böködöm meg mutatóujjammal halántékomat, kicsit arra sarkallva lakótársamat, hogy gondolkodjon el, vagy ha nem megy, akkor legalább csak a whiskyt vegye meg előre. Nagyon megérdemelném.
- Sehova, az én eszem rendben van - bólintok egy határozottat felé folyamatosan vigyorogva. Ellököm magam a pulttól, vidáman dobálva magam lépek be a nappaliba, majd huppanok le a kanapéra.
- Olyan szexi, amikor kimondod - fújom ki a füstöt a plafon felé, még rá is játszok, egy kis borzongás még belefér, ahogy megrázkódik a testem, vigyorom baszki, egyre csak szélesebb. Ha így folytatom, Joker csak jelenthet nekem. - Ugyan már! Most sírjak rajta? - biccentem Belián irányába a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794341#post794341][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 11:06[/b][/url]

Nem erre számított, próbál belemenni a játékba csak hát... nem olyan egyszerű. Ebbe nem.
- Több alapot? Mégis hogy? A kézenfogós kíséret mellé még smárolni is? Vagy elregélni, hogy húúú de jó a... Semmiféle alapot nem adtam eddig se, ez a bibi. Mindjárt kiderül, hogy te voltál az – nézi kicsit hunyorogva, mint a bűnöst, de valójában, ez tényleg a semmin dőlt el és pattant ki, aztán közben az igaz, ha ott bent is puffog rajta, akkor tényleg még a végén tovább is költik. Nem könnyű ez.
- Rendben? - fordul a széken, ahogy elindul, majd erre már azért nevetgél egy sort. - Rendben persze, hogyne. Szép mentés – csusszan le a székről, menne ő is, hát lőné be a tv-t és akkor végképp elül de menet közben néz egy nagyot megint és mire megáll a kanapé mellett, ahonnan lepillant rá, homloka megint ráncban.
- Ebben mi a szexi? Albert. Egy név, nem a füledbe suttogós dolog, azt talán elismerném – próbál játszani, csak hát... Legyint egyet, mára elment az esze, felkapja a távirányítót és leül a kanapéra ő is. - Én sem sírok rajta... - forgatja meg a szemeit. - De mondom, csak engem zavart meg, neked kifejezetten tetszik, úgy látom. Vagy már fogalmam sincs, mindegy is. Lerágott csont.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794344#post794344][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 11:19[/b][/url]

- Nekem elég lett volna a kézfogás, de ha smárolni akarsz, rajtam nem múlik - szemtelen vigyort villantok felé, na nem mintha eddig egy pillanatra is lankadt volna a dolog arcomról, mert valljuk be; ha nem így fognám fel, akkor a cikknek az írója valószínűleg már nem boldogan császkálna fel s alá az iskola falai között. Jobb ez így.
- Jogos - ráncolom a szemöldököm kicsit elgondolkodva. Odáig még nem jutottunk el, hogy jobban képben legyen a srác, mint amit a bál után láthatott. Maradjon is ez így, talán csak betudta az idegességemnek. Igen. Jó lesz az idegesség. - Akkor nagyjából rendben van - legyintek egyet, miközben már a kanapén helyezkedem. Ajkaim közé biggyesztem cigarettámat, előre dőlve dobok egy párnát a hátam mögé. Mert van párnánk. Rengeteg, mivel Payne nem bírt a vérével és vett. Sokat. Először utáltam, de annyira nem rossz dolgok ezek, csak sajnos ezt soha nem fogom neki elmondani.
- Úúú, mondd ki megint - dobok rá még egy lapáttal, kicsit ismét rájátszom a megborzongásra, de hát na! Muszáj. - Tényleg bejön. Hát mennyire kreatív már? Érdemelne minimum egy oklevelet, aki ezt kitalálta - forgatom meg szemeimet mosolyogva, miközben ujjaim közé csippentem a szálat. Hirtelen ötlettől vezérelve állok fel, huppanok le Belián előtt, a lába közé helyezkedve.
- Simogasd a hajam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794345#post794345][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 11:33[/b][/url]

- Nem akarok, csak példa volt – kicsit talán gyorsabban hadarja, mint szokása. - Mi az hogy nem rajtad múlik? Ki ne találd már, hogy újabban pasikkal kívánsz smárolni – igazából fogalma sincs arról, miféle vágyai vannak és mennyire terjed ki, lévén, ezzel nem is kellett és soha nem is foglalkozott, miután annyit már tud, hogy házas. De aztán manapság semmit sem tudni, de meglepődne. Vagy nem. Vagy mindegy.
- Most annyira se. Elvitte az eszed a névgyűjtemény – minden bizonnyal, erre már bólogat is, hogy igazat beszél. Komolyan. És ebből nem enged. Ő is lehuppan, aztán rájön, hogy nem hozta a poharát se, hogy legyen mibe pöccinteni a hamut meg a csikket, így most az a földre esik és majd lehet összeszedni. Remek. Mindegy is. A tv-re akarna figyelni, de most felé pillant.
- Nem, nincs gyereknap – rázza meg a fejét. Csak egy név, de kezdi nem meglepni semmi sem. - Kreatív, hogy random lakótársakat boronálnak össze? Hát ebbe aztán marha sok kellett – kész bulvár az újság, abban is annyi igazság van, mint most kábé. Épp a gombot nyomná le, amikor megemelkedik és azt hiszi, megint elmegy, de ehelyett mire kettőt számolna, elé kerül a másik, egyenesen az ölébe. A távirányító koppan mellette a kanapén, ő pedig kikerekedett szemekkel pislog le rá, hogy most aztán végképp mi a francot művel. Alapot kreál? Most?
- Hogy mit csináljak? - akaratlan csusszan hátrébb a kanapén, ameddig az engedi, ficereg. Aha. Jó, ha ezt akarta, akkor most van végképp zavarban. Meg lefagyva, egyelőre semerre sem nyúl, biztos ez is csak vicc. Nem?/justify]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794353#post794353][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 13:15[/b][/url]

- Ki tudja? - nevetek fel halkan. - Mindenre vevő vagyok igazából - kacsintok lakótársamra, és valószínűleg ha kívülről nézném a jelenetet, akkor elhinném, hogy melegek vagyunk. Komolyan. De szeretem szívni az emberek vérét olyannal, ami őket kikészít, engem meg szórakoztat, és ez sajnos, vagy nem sajnos, de most sincs másképp.
- Vissza se hozza! - emelem fel kezemet, amiben a cigaretta lustán füstöl, majd nevetve szívok belőle. Hangosabban nevetek, ahogy rögtön nemmel felel a kérésemre. Oké, értem én, akkor ne mondja ki megint, de a libabőr még játszhat egy kicsit, nemde? Csak nevetek, még a kreatívság megemlítésén is kiakad, mintha releváns lenne egyáltalán. Nagyon a bögyében van ez a cikk, de valószínűleg, ha szerencsére van, akkor az írójára soha nem derül fény. Bár nem tudnám elképzelni, hogy számon kérné az illetőt, de okozhat még meglepetéseket. Mint ahogy én, a mai napig.
Boldogan helyezkedve várok a csodára lábai között, hogy végre megkapjam a várva várt hajsimimet, de semmi nem történik. Fújtatva fordulok hátra, majd lecsúszok a kanapéról, hogy a földre ülhessek, amikor visszakérdez.
- Én leszek olyan kedves, hogy elismétlem; simogasd a hajam - sandítok hátra vállam felett, de látom rajta, hogy nemigen akar megmozdulni, így törzsemet kissé megcsavarva nyúlok szabad kezéért és rakom a fejemre. - Így valahogy. Tessék, nincs kézfogás, nincs smárolás, ez is lehetne egy alap - gondolkodom hangosan, végül halkan felnevetek. Cigarettámba egy utolsót szívok, majd elégetem azt, hogy a felhőcskében kössön ki. Elégedetten döntöm kicsit hátra fejemet Belián tenyerébe. - Hajrá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794355#post794355][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 13:35[/b][/url]

- Na ez a te dolgod innentől – hessegeti el a dolgot, a kacsintást, mindent. Mert tényleg nem és ő ezt itt finoman le is zárta. Az, hogy ő most más semmit sem tud, az legalább biztos és nem ad neki végül hangot, bizonyára így is eléggé látszik. Ezért is tetézi. Erre azért mormog, mert ne szórakozzanak rajta, így, amikor ő komolyan kiakadt kicsit.
- Van mit visszahozni? - billenti kissé oldalra a fejét, hogy na, akkor most már eleve semmi sem volt, és igazából mindegy is, mert mindenki lökött egy kicsit a maga módján. Ő azért igyekszik megőrizni az eszét, de ez nem épp a legegyszerűbb úgy, ha még mindig egy szál alsóban terpeszkedik be elé és láthatóan nem is akarna elmenni onnan. Már emeli a kezét, hogy hátára tapasztva szépen el is tolja, hogy legalább a konyháig mehessen mert az egy biztos hely legalább, de magától indul meg. Nem messzire, de ez is valami. Egy szusszanás belefér, de nem tágít. Nem, ez nem volt vicc.
- Most mi az? - nézi ahogy fújtat, ő tök értetlen arcot vág, mert ez most aztán totál random dolog. És megint elismétli, mint az agyalágyultaknak, de tény, úgy is viselkedik. Azért na, ez már igencsak belsős viszonyra alapulna, az ő fejében legalábbis, és akkor most az? Hogy mivan?
- Tehát tényleg jól hallottam – azonban mielőtt illedelmesen tiltakozhatna, kezét is odateszi, hogy hol akarja és hogy nagyon. Meg van szeppenve, tátog párat, hogy szólna valamit, de végül egyelőre még mindig csak a fején pihen a keze. Oooké.
- Mi a francnak neked alap? - mormog, aztán másik kezét ereszti le, benne a saját dekkével. Jelzésértékű, hogy ezt is tüntesse el, vagy hát feláll, de akkor igencsak mókásan fog kimászni innen, kész akrobata mozdulat kell hozzá, hogy ne rúgjon bele. Azért ott meg nem tart.
- Ezt nem hiszem el – lehunyja a szemeit és sóhajt egy nagyot. Ujjai suták és merevek, ahogy valamiféle módon nekikezd, mivel már megint dönti oda a fejét, hogy na, legyen már. Akaratlanul egy kisállat jut róla az eszébe, ezen azért odabent nevet. De tessék, ennél abszurdabb ma már nem lehet. Hajat simogat, és semmit se ért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794362#post794362][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 16:33[/b][/url]

Vigyorogva fogadom a reakciót, szinte mondhatom azt, hogy az arcomra fagyott. Az egész helyzet nevetséges, ő meg teljesen ki van akadva, és ahelyett, hogy röhögne rajta, zavarban van és nem tud mit kezdeni a helyzettel. Kiakadhatnék, ki is voltam az első alkalommal, de már hova? Az, ezek szerint, nem számít, hogy már nem vagyok az iskola tanulója, így is jó érzés belekeverni ezekbe, én pedig állok elébe. Hát, nem arról vagyok híres, hogy kerülöm a konfliktusokat. Legtöbbször igyekszem, de vannak olyan helyzetek, amikor igenis belevágódok a közepébe, és bár ez nem konfliktus, de ennek szívesen vágódnék a közepébe telibe. Simán kísérgetném kézen fogva a srácot, ha ez kell a népnek, de ugye, ő erre annyira nem vevő. A saját kezemet meg tapogassa a halál.
- Igen, jól - huppanva érkezem a földre, csuklójánál fogva teszem fejemre a kezét, hogy akkor nyomjuk. Nekem mindegy ki csinálja, de jelenleg se Payne nincs itt, se Lorin, se a csajaim, úgyhogy Beliánra hárul a megtisztelő feladat, hogy kicsit kényeztesse a fejemen keresztül a hajamat. Hátra tolom fejemet, így ujjai jobban belesiklanak a tincsekbe, én meg mosolyogva hagyom hátrabiccentve. Oldalra sandítva pillantom meg a dekket, ami seperc alatt tűnik el Belián ujjai közül és száll fel a fejünk felett lévő gomolyagba. Csak ne felejtsem el, hogy ott van.
- Nem kell alap, de vicces lenne - vonom meg vállaimat, és mivel keze még mindig nem mozdul, szemeimet megforgatva kezdeném el mozgatni a fejemet, hogy rásegítsek, meg a felócsúdásban is, de végül neki áll magától. Elégedetten szusszanok, fejemet teljesen hátravetem, hogy a kanapé tartsa meg, kicsit lejjebb csúszok, így ő is hozzáfér.
- Micsodát? - hangom automatikusan elmélyül, ahogy lehunyom szemeimet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794397#post794397][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 20:39[/b][/url]

Az biztos, hogy ezt a vigyort még álmában sem fogja elfelejteni. Egyszerre rázza ki a hideg tőle és hát, jó? Nem tudja definiálni és nem is akarja. A gondolatait kívánja rendezni, hogy ne azon mulasson, mennyire akad ki.
- Remek, remek. Ez meg honnan jött...? - mert a vakard már meg a hátam még jobban ki is jönne, az ő fejében minden más is, de lehet megint ő reagál túl mindent. Vagy ezt kell is? Kezdi nem érteni őt, pedig már nem egy hete lakik itt, vele és ismeri már egészen jól. Vagy csak azt hitte. Most kezd megint a tudatlanság és értetlenség mezejébe menetelni, de ott kérdések vannak, azokat meg hát, na azokat nem fogja feltenni. Ott pihen a keze, nem viszi el onnan a fejét sem, így csak az marad, hogy... Logikusan most kellene ebből kiszállnia, lehet amúgy arra is csak a vállát rántaná meg. De marad. Semmi értelme.
- Vicces. Sok minden vicces, de azzal, hogy azt hiszik, miket művelünk... nem éppen – vagy csak neki nem. Nem tudja megmagyarázni, utálja, ha ilyen történik. És nagyon rég történt ilyen, egyre több dolog költözik vissza az életébe.
- Semmi, semmi. Csak ez a helyzet. Nekem – mondja ki hangosan, hogy mi is az, ami jelenleg kicsit megzavarta. Szusszan egyet, ujjai mozdulnak és mozognak. Agya inkább kikapcsol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794407#post794407][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 21:50[/b][/url]

- Szeretem, ha simogatják a hajam - vonom meg vállaimat, ajkaim nem nyílnak el egymástól rendesen, éppen csak annyira, hogy Belián biztosan megértse a szavaimat. Nem olyan bonyolult dolog. Rajta kívül nincs itt más, én meg magamnak nehezen simogatnám a hajamat. Megoldható, de valószínűleg akkor lennék hivatalosan elkönyvelne elmebetegnek.
A gondolat megszületése nem tartott tovább, mint egy másodperc, de ahogy a gondolat cselekvéssé formálódott, minimum azt hittem, hogy Belián ki fog futni a világból. Ő valahogy hajlamosabb ezekre ráizgulni, mint én. Nekem ez semmit nem jelent. Nem plusz, nem mínusz, csak egy ember, aki simogatja a hajamat, mert megkértem rá. Nincs benne több, nem kell bele többet látni, ennyi történt, ennyi van. Erre is rástresszel, míg én csak ülök, várok, hogy végre megmozduljanak az ujjai, amik végül valóban megmozdulnak, és komolyan feltör belőlem egy sóhaj.
- Majd hozzászoksz - vonom meg vállaimat óvatosan, nehogy véletlen megzavarjam, amikor végre neki állt. - Mmm... erre tudok a legkönnyebben elaludni - ami nem jön rosszul, ha az ember általában öt órákat alszik csak. Ezért mélyül el a hangom automatikusan, ezért lesz rekedtes, ezért hunyom be pilláimat, mintha tényleg aludni készülnék. Jól esne, de nem tehetem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794411#post794411][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 22:02[/b][/url]

- Áhháá. Értem. Csak fura, ha tőlem kéred, érted. Én is ha a hátam, de nem mondom, hogy na, csapasd – mert fura. Még kimondani is, mert igazából eddig azt mutatta, az sem nagyon a barátja, ha valaki hozzáér. Sőt, bármi, ami érintés, ölelés, akármi. Aztán meg van a csendes része, hogy ő ezeket bírja, csak elzárta magát tőlük és megszokta, hogy nincs. Nem akart senkit maga mellé engedni, akármilyen kapocsról van szó, most pedig van egy világi haverja, aki a lába között ücsörög és azt kéri, simogassa. Mi ez, ha nem az a pillanat, amikor kicsit ki kell akadni. Főleg, hogy az iskola egy része azért szurkol, a lap szerint, hogy ez jelentsen is valamit. De nem baj, nyel egyet.
- Mint mindenhez, tudom. Csak lassan megy, te meg azt szokod meg – von vállat, tapogatózik, oldalt, mert akkor ő is elfoglalja magát. A távirányítóért nyúl, gondolatait szeretné lekötni valamivel, bármivel. A másik keze még ott, cirógat. Már nem görcsölnek az ujjai.
- Jó trükk az alvásra, de itt most inkább ne. Rohadtul fájna utána mindened, én meg ha felkelek innen, tuti megpiszkállak és akkor még morcos is lennél – ő is az, ha elszundít és felzavarják, nincs ebben semmi, bár mintha egy apró, piciny gondoskodó vonal lenne a szavaiban. De az nem, hogy akkor majd jól leül az ágya szélére ezt tenni. Nem, ő úgy véli, ez volt az első és utolsó.
- Zavarna a tv közben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794412#post794412][b]Denis A. Brightmore - 2020.02.16. 22:20[/b][/url]

- Jól van, ne bomolj már - mosolyodom el halványan, miközben csak élvezem a lágy érintést tincseim között. Kicsit ficergek az érintés alatt, mert a seggem komolyan kezd elzsibbadni, így fejem jobban Belián ujjainak feszül, de nem törődöm vele. Kicsit megemelkedem előbb a bal, majd jobb oldalamról, végül visszahelyezkedem a lábak közé, és halkan szuszogva élvezkedem tovább.
- Feleslegesen izgulsz, már az ujjaid sem görcsölnek - sandítok fel rá egy elbűvölő mosoly mellett, majd fejemet megint előre biccentve hunyom be szemeimet, de a visszafogott mosoly nem lankad.
- Csak nem aggódsz? - ráng meg jobb szemöldököm kicsit, bajszom alatt somolygok, végül fejemet hátrafeszítem, így nézek rá. Arcát fürkészem kékjeimmel, és amikor végre elkapom az övéit, elmosolyodom. - Aranyos vagy - hangom lágy, szinte már simogató, tekintetemben sem látszik semmi olyan, amiből arra lehetne következtetni, hogy viccelek. Mosolyom szélesebb lesz, ahogy kicsit még lehunyom szemeimet és élvezem a simogatást, majd óvatosan fogom meg csuklóját és húzom el onnan kezét.
- Nem, ellépek szunyálni. Segítettél - tápászkodom fel a padlóról, majd arrébb lépve párat nyújtózkodom egyet, intek Beliánnak, és a szobámba lépve terülök el az ágyon. A jól megérdemelt alvás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=794413#post794413][b]Helvey Belián Balázs - 2020.02.16. 22:32[/b][/url]

- Ne bomolj már – utánozza most úgy, amennyire tőle telik, de abban a tónusban és persze hogy azért, mert gúnyolódik. De, bomlik, mert ő ilyen. Lehet a másiknak már minden mindegy, de neki nem. Szokik vissza a társas dolgokba, megtanulja kezelni a rossz utáni önmagát. Bomlik. Ahogy ficereg, úgy ő nem moccan, még mindig becsusszanva a kanapéra, amennyire lehet, csak lelógó lábainak koccanhat, ebben valóban nem lenne semmi és mégis van.
- Neked könnyű mondani. Évek óta nem értem így senkihez, egy merev görcs az életem – de most nem panaszkodik, csak tényeket közöl. Ezzel is egy kicsivel többet, mint eddig mondott. Apró morzsa. De talán ezzel végre megérti, miért is olyan, amilyen. Miért nehezebb és nem ösztönből jövő az, ami amúgy lehet annak kellene lennie.
- A nyugalmamért, igen – persze, persze. Ahogy elkapja pillantását, úgy húzódna ajka mosolyra, mert hát füllentett, azonban eladná viccnek, csak épp kiböki, hogy aranyos. És ahogy. Saját pillantását inkább el is viszi onnan és nem fűz hozzá semmit, jobb lesz így. Hülyeség. Aranyos. Csak arcára ne ülne ki semmi... Végül csak akkor mászik ki a bambulásból, mert még a tv bekapcsolásáig sem jutott el, amikor megérzi ujjait. Erre már a hideg rázza ki, végigfut a karján.
- Ööö nincs mit. Hajrá, hajrá – emeli meg a fejét, majd csak egy pillantásra követi, aztán vissza előre. Ujjbegyei még bizseregnek kicsit, és nem, nem is akar neki jelentőséget társítani. Egy nagy sóhajjal tesz pontot ennek az őrületnek a végére és inkább eldől, bekapcsolja azt a nyomorult dobozt, és üres tekintettel bámulja. Nem alszik, ahhoz túl éber és túlságosan pörögnek a gondolatai. De hát, ezt is meg kell élni egyszer.