- Látod? - karolok a másodikos lányba, majd a sor vége felé irányítom.
- Az ott a sor vége - ezzel lóditok is rajta egyet, hogy biztosan ne tévessze el az irányt. Jó, jó úton haladok, tényleg, de akadnak azért még ilyen gyenge pillanataim, és mindig kinyílik a bicska, ha valaki ilyen helyzetben előzni akar. Hát mit gondol, minek állok én itt? Csak mert nincs jobb dolgom? De a kávém meglett, szóval a béke is megszáll, így nyugodt szívvel lépek ki az utcára, hogy aztán meglátva egy ismerős hajzuhatagot, elnevessem magam.
- Komolyan csak egy évig bírtad? Kispályás - kiabálok utána, mert vagyunk mi olyan viszonyban, hogy ezt nyugodt szívvel megtehessem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=752780#post752780][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.03.23. 19:04[/b][/url]

- Látod? - karolok a másodikos lányba, majd a sor vége felé irányítom.
- Az ott a sor vége - ezzel lóditok is rajta egyet, hogy biztosan ne tévessze el az irányt. Jó, jó úton haladok, tényleg, de akadnak azért még ilyen gyenge pillanataim, és mindig kinyílik a bicska, ha valaki ilyen helyzetben előzni akar. Hát mit gondol, minek állok én itt? Csak mert nincs jobb dolgom? De a kávém meglett, szóval a béke is megszáll, így nyugodt szívvel lépek ki az utcára, hogy aztán meglátva egy ismerős hajzuhatagot, elnevessem magam.
- Komolyan csak egy évig bírtad? Kispályás - kiabálok utána, mert vagyunk mi olyan viszonyban, hogy ezt nyugodt szívvel megtehessem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=752784#post752784][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.23. 19:11[/b][/url]

- Komolyan másodéveseket versz?
Kérdezek vissza mosolyogva, mert láttam az előbbi jelenetet. A magam részéről nem kávéért álltam sorba, csak egy teát kértem ki, és amíg ízesítettem, addig láttam a jelenetet, csak akkor még nem tudtam beazonosítani, hogy ki is a szereplője.
- Charlotte.
Elmosolyodva tárom ki a karjaimat, Cole miatt helyzeti előnyöm van a rellonosoknál is, úgyhogy megtehetem, hogy megölelem.
- Igen, a soha többet a Fishereknél egy év. Mi a helyzet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=752787#post752787][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.03.23. 19:20[/b][/url]

- Nem vertem meg... csak nem szeretem, ha elém tolakodnak - vállat vonok, és hát én pont az a típus vagyok, aki segítőkészen megmutatja nekik, hol a helyük, mint az látszik is.
Ezen túllendülve viszont boldogan ölelem meg, mert azért feltűnt, hogy nincs itt.
- Hát... növök - tárom szét a karom, vigyázva, hogy ne löttyentsem ki a kávém.
- Ezentúl meg meghalt a nagyi, úgyhogy múlt hétvégéig én is távol voltam, megkaptam apuék volt házát, és felvettek a Grosserliebbe - talán az utóbbi, ami még jelent is valamit.
- De valami nagyon érdekes... feltűnik Adrian Black... aztán te is - sandítok rá, mert hát csak a vak nem látta, mennyire odavan érte, amit szintén nem tudok megérteni.
- Van időd? Átjöhetnél picit, épp pakolás közepén vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=752790#post752790][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.23. 19:42[/b][/url]

- Ja hát igen, a rellonos útmutatás.
Mosolyodom el a törődés milyenségén. Ők ilyenek, nekem meg helyzeti előnyöm volt mindig, mert a bátyám egy közülük. Millie-t nem bántjuk. Most jövök csak rá, hogy milyen hasznos, hogy Cole a bátyám.
- Igen, olvastam. Sajnálom a nagyid, nagyon határozott asszony volt, és csodás dolgokat vitt véghez. Igazi veszteség a társadalomnak is és nektek is.
Csodás asszony volt, ez tagadhatatlan, és egy hős, elvégre Felagund professzort is képes volt megnevettetni. Emlékszem rá, egyszer láttam. Nem is állt neki olyan rosszul. De ezt sosem fogom elmondani.
- Tényleg? Mintha hallottam volna róla, hogy erre járt.
Húzom össze a szemeimet, de aztán csak legyintek egyet.
- Áh, egyből megfordult a lábaim között, ahogy visszajöttem.
Belegondolva a saját mondatomba, elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Nem úgy, csak megijesztett, én meg letepertem és ráültem.
Mondjuk ez sem sokkal jobb így, szóval megint nevetnem kell a saját hülyeségemen.
- Persze, menjünk. Na és te? Fiúkat is helyreraksz?