37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 19:43 | Link
Gálffy Erik


Ajaj. Azt hiszem, bajban vagyok. A temetőből visszafelé jövet nem a szokott úton mentem, hanem az árnyas sétányon át, pedig Will megkért, hogy ne tegyem, és hogy ilyen sötétben inkább ne arra sétáljak, mert még a végén baj lesz. Azt hiszem, most baj van, és elfelejtettem az érmét is elhozni magammal, amivel tudok szólni neki. Igaz, az nem azért van, hogy szóljak neki, hogy megszegtem az ígéretem, és mégis az árnyas sétány felé mentem inkább, mert érdekelt az esti kivilágítás, hanem arra, ha úgy érzem, hogy rosszul vagyok. Határozottan próbálok haladni, és úgy csinálni, mint aki nem ideges az őt követő, és őt körülvevő, láthatóan nem józan férfiak társaságától.
~ Láthatatlan vagyok. Láthatatlan vagyok.~
Suttogom magamnak, pedig ez egyáltalán nem igaz. Fehér kabátom önmagában feltűnő, és most a kelleténél talán kicsit erősebb a parfümöm is. Nem vagyok láthatatlan, és ezt ők pontosan tudják. Olyan ismerős a környék, mintha már jártam volna itt az előbb. Észre se vettem, és visszatereltek egy kevésbé kivilágított részre. A szívem a torkomban dobog, és érzem, ahogy a szememben is megjelenik a félelem.
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 19:56 | Link


A vártnál jobban sikerült karácsony és karácsonyi estély után másnaposan, fejfájással, nyúzottan és mocsok fáradtan tértem vissza a faluba. Az az egy tény nyugtat, hogy szünet van az egyetemen az ünnepek miatt, így lesz bőven időm kipihenni magam otthon, az én kis nyugodtan agglegény lakásomban, ahol a kutya nem nyitja rám az ajtót. A reggeli órákban érkeztem és nagyjából a fél napot végig aludtam. Késő délután tértem magamhoz, amikor is megittam egy gyógysört, majd szükségét éreztem, hogy levegőzzek egyet. Ennek már több órája. Sötétkék szövetkabátom zsebébe süllyesztett kezekkel, szájig felhúzott sállal lépkedem. Jobb-bal-jobb-bal. Ez az ütemesség megnyugtat, nem mintha ideges lennék. Már jártam a falu minden szegletében és mos éppen az egyik olyan részen bandukolok, amit nem tartanak igazán biztonságosnak. Na de mi félnivalóm is lenne, addig amíg pálcám a kabátom belső zsebében tartózkodik. Semmi.
Egyszer csak füttyentésekre, rosszmájú megjegyzésekre és olyan mondatokra leszek figyelmes, melyek tele vannak szexualitással. Megállok és körbetekintek, hogy vajon kit is illetnek ezekkel a mondatokkal, majd elég gyorsan feltűnik egy törékeny, vékony alkat. Sajnos több férfi is kiszúrta és a nyomába eredt. Sietős léptekkel haladok utána, és egész gyorsan utol is érem.
- Üdv! Kérem ne haragudjon meg azért, amit most tenni fogok! -
Jobb kezemmel megragadom a csípőjénél fogva, majd "megcsókolom". Természetesen nem fogok valóban megcsókolni egy ismeretlen lányt, így az a bizonyos puszi a szája mellé csúszik, csak ajkainak nagyon a szélét érintve. Elnyújtom a percet, majd eltávolodom tőle.
- Most pedig karoljon belém és haladjunk... - kacsintok rá a fiatal leányzóra, majd úgy rendezem karomat, hogy bele tudjon csimpaszkodni.

Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 20:06 | Link
Gálffy Erik


Pánikolok és nem tudok gondolkozni, pedig biztos van valami jó megoldás erre a helyzetre. Nem, Will okkal kérte, hogy ne tegyem, hogy ne jöjjek erre. Lehet, hogy jóstehetség. Mostantól, már ha egyáltalán lesz olyan, hogy mostantól, esküszöm, hogy betartom, amit mond, mert nem akarok még egyszer ilyen helyzetbe kerülni. A szívem egyre gyorsabb ritmusba ver, olyan nagyon, hogy azon imádkozom, ne most akarja feladni a szolgálatot. Nem akarok csak úgy eltűnni. Egy időben persze ezt terveztem, hogy olyan leszek majd, mint az elefántok, elvándorolok és aztán soha senki se tudja majd mi is lett velem, míg szépen lassan az emlékem szertefoszlik, de így, hogy erre egyre nagyobb az esély, már nem tetszik annyira a dolog. És akkor, amikor már úgy érzem, vége mindennek, jön még egy fickó. Biztos ő a vezérük, mert a többiek mintha kicsit megtorpannának, ahogy hozzám ér. Hát így kell vége legyen. Talán szólnom kéne neki, hogy nálam nincsen pénz. Ajkaim zavartan elnyílnak, de ő szólal meg előbb, és mire én reagálni tudnék, bumm, már meg is történik. Annyira meglepődök, hogy csak hagyom, hogy csinálja, amit akar, és amikor azt kéri karoljak belé, én megteszem.
- Ugye nem akarnak megölni?
Kérdezem bizonytalanul, miközben elindulok vele, a többi férfi még jön utánunk, de mintha fokozatosan elmaradoznának. Nem merek hátra nézni, csak a lépéseik gyengülnek fokozatosan.
- Nincs nálam pénz, esküszöm, én csak rossz irányba sétáltam. Én, kérem szépen, ne öljön meg.
Suttogva, esdeklőn nézek rá zöld szemeimmel, és remélem tényleg meghatja, hogy nem fog bántani.
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 20:17 | Link


Hangosan felnevetek a lány válaszán.
- Ugyan miért is akarnám én bántani? - bután nézek rá, mivel a tetteim szerintem cseppet sem arra mutatnak, hogy én erőszakkal fordultam irányába. Igaz, hogy a majdnem csókot veheti annak is. Nem értem, de nem is kell értenem.
- Nyugodjon meg, eszem ágában sincs bántalmazni magát. Éppen ellenkezőleg. Én lennék a felmentősereg egy személyben. - mosolygok rá biztatóan, majd a hátunk mögé pillantok. A nem túl szimpatikus alakok lekoptak, majd vissza is fordultak. Hát akkor ennyi volt a veszély.
- No, azt hiszem megmenekült, de ha gondolja szívesen elkísérem egy biztonságosabb környékig. Egyébként ne vegye illetlenségnek, hogy eddig nem mutatkoztam be, de az eléggé mellékesnek tűnt eddig. Gálffy Erik a becses nevem. Önben kit tisztelhetek? - kérdem egy újabb mosoly kíséretében, majd a kabátom zsebében kezdek kotorászni, ahonnan előhúzok nem sokkal később egy doboz cigarettát.
- Megkínálhatom? - ha elfogadja, akkor adok neki is egy szálat, ha nem, akkor csak magamnak halászok ki egyet belőle. Kattan az öngyújtó, majd felszáll az első adag füst.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 20:42 | Link
Gálffy Erik


- Óóó!
Világosodom meg, ahogy elmagyarázza, hogy ő nem az előbbiekkel volt, éppen ellenkezőleg, ő a jó fiú. Megnyugszom, és most már nyugodtabban pillantok hátra is, mert valóban nem követ senki. Nem is nyugodt vagyok, szinte szárnyalok a boldogságtól, annyira, hogy igazából, ha a mellettem lévő mégiscsak sorozatgyilkos lenne, akkor se tűnne fel. Nem is nézem az utat. Azt hiszem, még mindig a szörnyen naiv jelzővel lehetne illetni. Viszont megnyugtató, hogy nem ma este fogok meghalni. Amikor lelassítunk rápillantok, és én olyan, de olyan boldog vagyok, hogy nem is gondolkozom, csak gyors mozdulattal oda hajolok, és puszit nyomok az ajkaira. Igen, oda is szántam őket, és belepirulok a tettembe. Sosem csináltam még ilyet, de most, azt hiszem, madarat lehetne fogatni vele.
- Lorin Annie Brightmore.
Nyújtom ki a kezem, hogy kezet fogjunk, bár éppen az előbb csókoltam meg, szóval az ilyen illendőség azt hiszem már teljesen felesleges is volna. Sosem érintettem még férfi ajkait, nőét sem persze, de nagyon tetszett, ahogy a két felület találkozott. Csikis érzés.
- Nem, köszönöm.
Nem szeretném kifejteni, hogy a reklámokkal ellentétben engem tényleg igen gyorsan a föld alá küldene, ez most nem olyan este.
- Mit csinálsz a szuperhősködésen kívül?
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 20:58 | Link


Az első pillanatban szikrát nem kapok, mikor a leányzó a semmiből megcsókol. Tágra nyílt szemmel nézem igazából az ő csukott szemeit. Nem csókolok vissza. Olyan hirtelen ért a dolog és annyira váratlanul, hogy nem tudok reagálni. Mellesleg az sem segített a szitun, hogy rövid is volt a dolog. Mikor a lány eltávolodik picit tőlem csak egy mosoly terül el arcomon, az a bizonyos kisfiús, huncut mosoly.
- Hát nem vagy semmi Lorin vagy Annie... Módfelett örülök, hogy megismertelek. - a felém nyújtott kezet nem rázom meg, csak megfogom és visszahelyezem eredeti pozíciójába, tehát a leányzó újra belém karol.
- Ezt szerintem nem az ő szemük előtt kellene. - rázom meg finoman, szinte észrevehetetlenül a fejemet, majd újra elindulok magam után "húzva" az új ismerősömet. Elég közeli ismerős lett ez alatt a néhány perc alatt.
A cigit nem fogadja el, így csak magam gyújtok rá egy szálra. Sajnos erről a szenvedélyemről nem sikerült lemondani, de nem is akarok. Letettem a drogokat, a többi már maradhasson.
- Szuperhősködés? Csak jókor voltam jó helyen. Egyébként egyetemre járok és gyakornokoskodom. Na és te? - mivel átváltott tegezőbe, így én is így tettem.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 21:11 | Link
Gáffy Erik


- Annie.
Mondom határozottan, olyan széles mosollyal, hogy szerintem már nem is marad a másnak hely az arcomon. Nem szeretem a Lorint, szigorú, és otthon, a négy fal között tudtam vele azonosulni. Én is szigorú voltam. Amióta már nem ott vagyok, mindig csak az Annie-t használom. Szeretem. Könnyű, vidám, kellemes csengésű. Erik is mosolyog, nagyon szép a mosolya, egyre inkább bízom benne, és abban, hogy kellemes lesz az út hazáig, nem kell attól félnem, hogy ma meghalok. Megmenekültem a haláltól, azért ez valakinek, akit már évek óta haldoklóként kezelnek, egy igen szép teljesítmény.
- Mit tanulsz?
Kérdezem érdeklődve. Már megtanultam az iskola négy házát, de olyan emberrel nem sokkal találkoztam, aki egyetemre jár. Néha látom Norinát, ahogy a jegyzeteibe bújik, egészen kikapcsolja a külvilágot, illetve Will szokott azzal viccelődni, hogy én vagyok az élő szakdolgozata. Amit még tudok, hogy a testvére, Ariana is egyetemista, de vele még nem beszéltem. De rajtuk kívül senki sincs, akit onnan ismernék.
- Én? Ó, hát én megszöktem otthonról, és most a faluban bujkálok, mert nem szeretnék hazamenni. A szüleim szerintem már ki is tagadtak, úgyhogy most csak úgy vagyok, azt hiszem.
Azt nem mesélem el neki, hogy azért ez nem olyan vidám történet, mert nem szeretném a megmentőmet egyből lerombolni.
- Szerintem nagyon jól nézett ki, ahogy megjelentél, nem akartak kötözködni.
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 21:26 | Link


Nagyon kíváncsi lánnyal hozott össze a sors, s bár nem vagyok titokzatos ember, azért hirtelen ennyi kérdéstől kissé kellemetlenül érzem magam. Nagyjából az van ilyenkor bennem, hogy mindent el kell mondanom magamról. De nagyon jól tudom, hogy ezt ő sem akarná. Gyanítom, hogy nem kíváncsi a drogproblémáimra, az elvonóra illetve az egyéb ilyen finomságokra. Szívok egyet a cigarettába, majd mosolyogva válaszolok neki.
- Hát jelenleg igazságügy- és varázstörvénykezést, és emiatt gyakornokoskodom a minisztériumban a bátyám és édesapám mellett. - a dolgok elébe megye, s mivel sejtem, hogy mi lesz a következő kérdés, így mindjárt azt is megválaszolom.
A tőle kapott válasz viszont eléggé meglep és ez az arcomra is kiül.
- Tessék? - visszakérdezek, mert nem vagyok benne biztos, hogy jól hallottam. Tudom, hogy jól hallottam, de azért nem mindennap fut bele az ember egy ilyenbe.
- Miért szöktél el otthonról? - kérdem értetlenül és bután. Menet közben kiérünk a sötét területről oda, ahol már tökéletes a közvilágítás, ahol már Annie is biztonságban lehet.
- Merre felé laksz? Ha szeretnéd elkísérlek, de ha gondolod hozzám is felmehetnénk inni egyet. - újabb sokat sejtető mosoly, majd kissé oldalra biccentett fejjel várom a választ. Az előbb nagyon merész volt. Meglátjuk, hogy az csak hirtelen felindultság volt, vagy több is van ott, ahonnan az jött.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 21:39 | Link
Gálffy Erik


- Hú, szereted a kihívásokat?
Teszem fel a nyilvánvaló kérdést, mert azért a törvénykezés, úgy vélem, minden, csak nem egy könnyű dolog. Minden szabállyal, amit alkotnak, hatást gyakorolnak az életünkre, a társadalmunkra, legyen az egy kis közösség, vagy akár a varázsvilág egésze. Nem lehet könnyű annak a szíve, aki ilyen komoly dolgokban ítélkezik.
- Hát.
Talán nem kellene annyit fecsegnem. A hátunk mögé pillantok, csak ketten vagyunk már ezen a szakaszon. Kicsit jobban hozzá bújok, mintha úgy a titkaim nagyobb biztonságban lennének. A szemeimmel a tekintetét keresem, ő hosszú idő után az első ember, akinek elmondom a jöttöm okát, és akinek nem "Payne" a vezetékneve.
- A testvéremet jöttem megismerni. Külön nevelkedtünk a szüleink döntése miatt, de én szerettem volna találkozni vele, és találkoztunk is, de nem tudja, hogy a testvére vagyok, csak, hogy ugyanaz a vezetéknevünk, és nagyon mérges lett, amikor kiderült. De szeretném elmondani neki. Szerinted ez jó ötlet?
Még soha, senkit sem kérdeztem meg. Cath tudom, hogy nem örül, amiért el szeretném mondani neki, hogy a testvére vagyok, de szeretném, ha Denis megértené, hogy miért akarok az élete része lenni. Az ajánlat viszont zavarba hoz. Felmenni valakihez? Sosem csináltam még olyat.
- A Tündérmanó utcában.
Mondom végül zavartan és elpillantok a fákra, majd vissza Erikre.
- Én még sosem voltam senkinél.
Vallom be végül szégyellősen, és remélem csak, hogy nem nevet ki ezért.
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 22:00 | Link


- Hát tudod nem igazán volt választásom. Nekem ezt osztották... - megvonom a vállam, majd egy rövid időre magam elé meredek. Hát igen, sajnos nekem nem sok beleszólásom van a saját életembe, mivel arról a szüleim, és leginkább apám dönt.
Végighallgatom, amit Annie mesél és őszintén szólva nem teljesen sikerül feldolgoznom a hallottakat.
- Hmm... - először ennyit sikerül reagálnom, és fejemben újra megpróbálom lepörgetni az előbb hallottakat. Nagyjából sikerül, de ez annyira apró infó egy egész életből, hogy nem tudok rá reagálni, de nem is akarok.
- Figyelj, ezt szerintem nem egy teljesen idegentől kellene megkérdezned... Nem én vagyok a megfelelő egyén. Ezt neked kell tudni. - végül nagy bölcsen csak ennyit mondok, majd beleszívok egy utolsót a cigibe, melyet igen gyorsan sikerült elpumpálnom. Invitálásomra végül nemleges választ kapok, vagyis eléggé annak tűnik.
- Rendben. - biccentek egyet, majd arra felé indulok, amerre az említett utca található. Szerencsére nincsen messze. A leányzó másik mondatán csak elmosolyodok először.
- Hány éves vagy? - kérdem, mivel úgy érzem lehet rosszul ítéltem meg a korát. Nem szeretnék semmiképpen liliomtipró lenni. - Egyébként, akkor vedd semmisnek a kérdést. Nem nekem kell akkor lennem az elsőnek, akihez felmész. -
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 22:11 | Link
Gálffy Erik


- A szülőkkel csak a baj van.
Felelem apró mosollyal. Valami biztatót kellene neki mondanom, de mivel a saját szüleim se jeleskednek abban, hogy jó példákat lessen el tőlük a gyerekük, nem nagyon tudok mit mondani neki. Azzal a kezemmel, amelyikkel nem belé kapaszkodom, megsimogatom a karját.
- Ha nem tetszik, szökj el. Ebben az egyben van tapasztalatom, ezt tudom tanácsolni.
Ez nekem bevált, mondhatnám, mintha egy reklámban lennék. Életem egy szakaszán, amikor folyamatosan feküdnöm kellett, rengeteg reklámot tudtam kívülről, olyanokat is, amiket szerintem ember nem ismer. Gyógyszerek és topshopos ajánlatok, mi a jó migrénre és mit tud az új gyümölcsfacsaró. Néha szórakoztattam magam, hogy elváltoztatott hangon kínáltam a forgathatós palacsintasütőt annak a két plüssállatnak, ami a közelemben volt. Aztán megtettem a nagy lépést, és eljöttem.
- Tizenhat és fél, áprilisban leszek tizenhét. Tudom, ennyi idősen az embernek már kétszer összetörték a szívét, és már volt együtt fiúkkal, akik leígérték nekik a csillagokat.
Kicsit megforgatom a szemem. Felvilágosítottam magam a témában, amikor elkezdtem Cole-lal beszélgetni. Tudok mindent a meleg társadalomról, és arról, hogy mik történnek két ember között, szóval úgy megvan a dolog, csak azt nem hiszem, hogy ezt én is meg fogom tapasztalni, rendesen.
- Nem hiszem, hogy lesz olyan. Eddig azok a férfiak voltak a legközelebb a dologhoz. Én eléggé le vagyok maradva a kortársaimhoz képest.
Kicsit zavarban vagyok a témától, mert ahogy észrevettem, a világban, aminek eddig nem voltam része, természetes dolog, hogy a fiúk meg a lányok csak úgy felmennek egymáshoz.
- Sajnálom. Tudom, hogy ilyenkor az emberek valami, hát, használhatóbban reménykednek.
Lesütöm a szemem, mert tényleg zavar a dolog. Eddig, amíg nem jöttem ide, nem zavart, de most, hogy ennyi mindent tapasztalok, eléggé rossz, mert így olyan vagyok, mint azok az emberek, akik nem is léteznek. Mintha egy szellem lennék. Ciki.
Hozzászólásai ebben a témában
Gálffy Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2018. december 26. 22:27 | Link


Végighallgatom, amit a leányzó mond, majd teljesen meghökkenek, mikor kimondja hány éves. Én lazán 19-20 évesnek néztem. Ezek a mai lányok sokkal érettebbnek néznek ki, mint amennyi idősek.
- Figyelj, ezen ne stresszelj. Majd ha el fog jönni ez ideje, akkor meg fog majd történni. De ne csak azért dobd oda magad valakinek, mert a többi ennyi idős nagy része már túl van rajta. - bátorítóan rá mosolygok, majd megállok és nyomok egy puszit a homlokára. Hamarosan megérkezünk az adott címre. Számomra nagyon furcsa, hogy egy 17 éves lány egyedül lakik. Ezt nem tudom feldolgozni. Miből tartja el magát? Na de ez most nem az a pillanat, hogy erről faggassam.
- Nos, akkor... Legközelebb jobban figyelj, hogy merre jársz. Kerüld azt a környéket, mert nem leszek mindig ott, hogy megvédjelek. - rámosolygok, majd egy puszit nyomok az arcára.
- Nos akkor szép estét neked! - elköszönök tőle, majd megvárom, hogy bemenjen. Ha ez megtörtént, akkor lassan én is hazasétálok.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 859
Írta: 2018. december 26. 23:00 | Link
Gálffy Erik


- Mindenképpen oda fogok. Kár, hogy nincs valami hívójeled, mint Batmannek.
Nem vagyok benne biztos, hogy tudja, ki az a Batman, de ha mégis, akkor remélem jót mosolyog a gondolaton. Úgy gondolom, hogy a fiúk többsége kihasználta volna a helyzetet, és készségesen felhívott volna magához, ő azonban nem így tett. Megmentett, és utána is olyan volt, mint egy igazi fényes páncélú lovag. A homlokcsók után elpillantok a sötét házra, a többiek már biztos lefeküdtek. Talán azt hiszik, már én is alszom. A kulcsaim megvannak, könnyen be tudok menni.
- Nagyon szépen köszönöm, jó ember vagy, Erik.
Fontosnak éreztem, hogy ezt elmondjam neki, fontosnak, hogy tudja, ő valóban egy nagyszerű ember, és hihetetlenül hálás vagyok azért, hogy éppen őt sodorta elém az élet. Miatta még szebbnek és csodálatosabbnak gondolom az embereket.
- Szép estét!
Fellépek a lépcsőkön, és mielőtt belépnék az ajtón, intek neki egy aprót. Remélem, nem néz rám furcsán ezért, és remélem, tényleg nem bánja, hogy nem egy olyan lánnyal találkozott, aki tapasztalt. Mosollyal az arcomon sétálok át a szobámba vezető úton, csendesen, de határozottan, és ahogy behúzom magam mögött az ajtót, agy ágyamra rogyva elnevetem magam, és ahogy egy párnát magamhoz ölelek, elfekszem az ágyon, széles mosolyom nem lankad egy pillanatig sem. Oké, ez nem rendes csók volt, de életem első, és lehet, hogy utolsó alkalma mégis csodálatos volt.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva