36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Gálffy Erik összes hozzászólása (68 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 21. 14:31 Ugrás a poszthoz

Üdvözletem!

Gratulálok Annelie! Wink
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 21. 14:58 Ugrás a poszthoz

Ehhez a témához nem nagyon tudok mit hozzáfűzni úgy érzem...  Undecided
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 21. 15:04 Ugrás a poszthoz

Ezt sikerült összetennem.  Wink

Köszönöm kérdésed, egy kicsit elveszve.  Smiley Te?
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 21. 15:45 Ugrás a poszthoz

Keith... bátran dobálózol a kijelentésekkel... Csak nehogy meglepődj.  Cheesy Wink

Azta. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, főleg Scarlettnek.  Wink Ha jobban elveszek majd zaklatok valakit.  Wink Bittedanke!
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Vitéz Rebeka
Írta: 2017. szeptember 21. 16:39
Ugrás a poszthoz

Vitéz Rebeka

Eső. Reggel óta folyamatosan esik, de ez engem hidegen hagy. Dél óta vonaton ülök és zötykölődök, rohamosan haladok új "otthonom" irányába. Még nem sikerült eldöntenem, hogy ez jó ötlet-e, rengeteg pro és kontra érvet sorakoztattam fel fejemben az elmúlt 4,5 óra alatt. Egy darab utazótáskám lent hever a földön, lábaimat rajta pihentetem, miközben fejemet az ablaknak döntöm. Meredek a semmibe és ahogy a vonat zakatol a síneken, úgy zakatolnak az én gondolataim is. Azonban ebből a majdnem alfából az ránt vissza, hogy a vonat lassulni kezd. Hallani a fék csikorgását, majd hamarosan emberek nyüzsgését, akik elindulnak kifelé a kijárat felé. Megérkeztem. Itt vagyok és innen már nincs visszaút egy ideig. Táskámat hátamra dobom, majd bőrdzsekim zsebébe süllyesztett kézzel sétálok végig a tömött folyosón, majd egy jól irányzott ugrással szállok le a vonatról. Ötletem sincs, hogy merre kellene elindulnom, így arra haladok, amerre a tömeg visz. Ők csak tudják merre van az arra. Kiszúrok magamnak egy három fős társaságot, akik szintén nagy pakkokkal indulnak el. Ránézésre pedig annyi idősek, mint én. Elég határozott, célirányos léptekkel haladnak, így ők biztos többször jártak már erre. Hamarosan kiérünk egy kisebb térre, ahol szétszéled a tömeg, és én ott maradok "egyedül". Körbepillantok, zsebemből előveszek egy doboz cigarettát, rágyújtok, majd egy tetszetős irányba elkezdek sétálni. Fejemet lehajtom és csak megyek az ismeretlenbe, míg nem valaki a mellkasomnak csapódik. Meglepetten nézek rá az ismeretlen lányra.- Hali! - köszönök rá a legsármosabb mosolyommal a csajra. Szívok egyet a cigiből, majd kapva kapok az alkalmon. - Ha már így egymásba botlottunk, nem tudod véletlen, hogy merre van az a "híres, neves" iskola?
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:19
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Weiler Dante
Írta: 2017. szeptember 21. 17:04
Ugrás a poszthoz

Weiler Dante

Eső továbbra is. Amíg a vonaton ültem különösebben nem izgatott. Mikor leszálltam róla és elindultam valamerre, még akkor sem, mivel akkor éppen abba hagyta. De most, hogy már egy ideje sétálok ez pedig újra esni kezdett, igen csak felhúzza az agyamat. Nyakig sáros vagyok már most, de az iskola még messze...elvileg. A kabátom lassan de biztosan kezdi feladni a szolgálatot és a hideg eső finoman folydogál le a hátamon, a gerincem vonalát követve. Fantasztikus. Nem mintha ez lenne az első ilyen eset, hogy bőrig ázok, de a sok év alatt nem lett ez a kedvenc elfoglaltságom... séta az esőben. Mondjuk sose fogom megérteni, hogy a másik nem képviselői mit tartanak ebben olyan eszeveszettül romantikusnak.
Hosszas séta után sikerült megérkeznem. Egy igen ominózus épület fogadott, amire őszintén szólva nem számítottam. Első gondolatom az volt, hogy "Ba**ki...", a második pedig, hogy "Itt tutira el fogok veszni.". Aztán megnyugtattam magam, hogy elég nagyfiú vagyok már ahhoz, hogy ne parázzak ilyeneken. Elsétáltam a bejáratnak hitt hatalmas ajtóig, majd egy életem egy halálom alapon benyitottam rajta. Továbbra se tudom, hogy én itt akarok-e lenni. Ki is akarta ezt? Ja, hogy a családom... Valóban. Belököm az ajtót, majd beljebb lépek. Arcomra semmi érzelem nem ül ki mikor körbe pillantok, azonban ennél kicsit komolyabbra számítottam. Komoly tartás kellett ahhoz, hogy kínomba ne nevessek fel. Másodszor is körbe pillantok, de a helyzet változatlan... majdnem. Pár lépéssel előttem elsétál egy kisebb csoport nőnemű egyed, akik közül az egyik igen szemrevaló, de a többi sem rossz. Végre sikerült valami pozitívumot is találnom ebbe az egész szituációban: sok dögös csaj...Ami pedig még szebb, hogy Rellonos lettem, ahol a dögös mellé még a rossz jelző is társul. Hülyén nézek körbe harmadszor is. Merre menjek most?
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 15:58
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Vitéz Rebeka
Írta: 2017. szeptember 21. 17:32
Ugrás a poszthoz

Vitéz Rebeka

Elég értetlenül nézek a lányra, hogy miért szabadkozik itt nekem. Félre biccentett fejjel figyelem, majd miután befejezte, a legpimaszabb mosolyomat villantom rá.
- Nyugi Drága! Nem történt semmi... -  mondat közben megérintem a lány karját. Ez már egy annyira bevett mozdulat, hogy szinte magától jön. Lehet, hogy egy idegen számára ez már sok, mivel ismeretlenül léptem be az ő kis intim szférájába, de sebaj. Általában a lányok nagy része értékelni szokta ezt, legalábbis eddig ezt szűrtem le az eddigi tapasztalataim alapján. Mondjuk az eddigi lányok nagyrészt nem voltak teljesen ismeretlenek, már egy ideje lófráltak körülöttem mielőtt szóba elegyedtünk és a többi pedig jön magától. Nem mondom, hogy egy Casanova vagyok, az azért túlzás lenne, de nem hazudok ha az a vágyam. Valahol pedig el kell kezdeni. Aki nem lesz vevő rá... na azt úgyis időben meg fogom tudni. Általában hamar tudatosítják bennem a lányok, mi is a helyzet.
A kérdésemre igenlő választ kapok, aminek köszönhetően egy kicsit megkönnyebbülök. Így nem fogok céltalanul bolyongni egy ismeretlen településen, ahol még előtte sosem jártam. Előbb utóbb tuti oda találtam volna, de azért egy így nagyban megkönnyíti a helyzetemet.
- Mit szólnál előtte egy kis... uzsonnához? - nézek mondat közben az órámra, majd újra a lányra. Két vagy akár három legyet is egy csapásra.
- Egyébként kit tisztelhetek a kisasszonyban? -
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:18
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Jeanette Bergström
Írta: 2017. szeptember 22. 11:52
Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

Első nap. Ezek általában mindig nehezek, és ez most sem volt másképp. Nehezen indult a reggel és nehezen is folytatódott. Sokszor sikerült eltévedni és többet káromkodtam ma, mint egy egy szokásos napon. Az iskola felfedezését hamar feladtam. Igaz tegnap kaptam egy kis segítséget, de hát úgy érzem, hogy hangya******i volt amit én ebből az iskolából láttam tegnap este. Szóval hamar úgy döntöttem, hogy előbb az a kis települést kellene felfedezni, ahol érkezésemkor jártam. Így már késő délelőtt elindultam valamerre, bóklásztam amerre a lábam vitt, bementem pár boltba, vettem magamnak ezt-azt. A nagy vizsgálódásban megfeledkeztem arról, hogy ma még nem ettem semmit. Erre a hasam irgalmatlan korgása hívta fel a figyelmemet. Mivel nem tudom merre van itt valami étterem, így a legelső helyre bementem, ahol úgy tűnt árulhatnak valami ételt. Így kötöttem ki egy csárdában. Körbetekintés nélkül indultam el a pult irányába, majd egy jól irányzott mozdulattal felültem a legközelebbi székre. A csapos éppen eléggé el vol foglalva, így várnom kellett. Ez idő alatt legalább szemügyre tudtam venni a helyet. Hááááát....
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:18
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Farkas Kamilla
Írta: 2017. szeptember 22. 12:13
Ugrás a poszthoz

Farkas Kamilla

Első teljes nap itt, az új "otthonomban". Eléggé furcsa volt reggel felébredni egy ismeretlen szobában. Mikor nagy nehezen kinyitottam a szemem hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok, bután bámultam a plafont majd a szoba többi részletét is. Kellett egy kis idő míg rájöttem, ez nem az én szobám, nem az én jól megszokott és bejáratott ágyam.  Hatalmas életkedvvel túrtam bele kócos hajamba, majd nagy nehezen rávettem magam arra, hogy megmozduljak. Vagy tíz percig ültem az ágy szélén és azon elmélkedtem, hogy vajon mit fogok én ma itt kezdeni magammal. Szinte senkit nem ismerek, azt se tudom, hogy mi merre található. Egyáltalán mit szoktak itt csinálni a diákok? Van valami jól bevett szokás? Vagy mindenki megy a maga útján? Teljesen elveszettnek érzem magam egyelőre, de tudom, hogy ez hamarosan változni fog. Szerencsémre a megnyerő személyiségem hamar bevonz egy rakat embert.
A délelőtt nagy részét valamint a délután kisebb részét lent töltöttem a faluban. Körbenéztem mik vannak erre, akad-e valami jó kis hely ahova unalmas napokon be lehet ülni. Hát nem. Nem nyűgözött le amit eddig láttam, azért bárhogy is nézzük nem egy Pécs. Szóval hamar ráuntam a falura így visszamentem a kastélyba. Mivel végre nem volt rossz az idő, így eszem ágában se volt bent tartózkodni. Nagy lelkesedéssel arra az elhatározásra jutottam, hogy mekkora király lenne most repülni egy kicsit. Azzal legalább le tudom engedni a fáradt gőzt. Igaz a kviddics sose mozgatott meg, sose játszottam és nincsenek is ilyen vágyálmaim, de repülni mindig is szerettem. Hatalmas mázlim volt, hogy a családi birtok körül egy arborétum van, így annyit csapathattam amennyit csak akartam. Senki nem látott meg a fák fölött.
Visszakanyarodva a valódi sztorihoz: Szóval elég gyorsan letaláltam a pályára, ahol szerencsémre nem volt senki.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:24
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Jeanette Bergström
Írta: 2017. szeptember 22. 12:32
Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

A nagy körbetekintés közben feltűnik nekem valami, vagy inkább valaki, aki nagyon nem illik bele a képbe. Egy lány. Egy lány, akinek nagyon ártatlan és szűzies kinézete van. Vajon mit keres ő itt? A sok rossz arcú férfi között, akik jelenleg itt csöveznek eléggé furcsa látványt nyújt. Egy vajsör pihen előtte, amiből még úgy fest egy kortyot sem ivott. Vajon fog vagy csak dísznek van? Egy ideig csak nézem, méregetem. Vajon egyedül van? Ha igen, akkor elég bátor a kicsi lány. Kicsi... nagyjából annyi idő lehet, mint én. Szóval erős kifejezés a kicsi. Eltöprengek azon, hogy miért jön ide be egy ilyen boszi. Jobban el tudom képzelni egy cuki, macskás képekkel, rózsaszín és fehér porcelánokkal teli kávézóban, ahol mindenki teázik és úgy fogja a csészét, hogy közben kifelé áll a kisujja. Hosszas méregetés után úgy döntöttem, hogy megkérdezem mi járatban van ő itt. Felpiszkálta a fantáziámat, és mivel az elmúlt öt percben senki nem ült le mellé, így talán senki nem próbál meg megverni azért, mert szóba elegyedek vele. Egy-két ügyes mozdulattal odacsusszanok a mellette lévő székre. - Szia! Megkérdezhetem, hogy mit keresel te itt? Nem félsz, hogy valamelyik csúnya bácsi elkap és bevisz magával hátra a WC-be aztán...? - nem fejezem be a mondatot, csak tudja mire is gondolok. Ha nem érti, akkor pedig jobb ha nem én magyarázom el neki. A felvilágosításra ott vannak a szülők. Sose fogom elfelejteni azt a kínos beszélgetést apámmal. Pedig ha tudta volna, hogy azon már réges-régen túl vagyok. Na mindegy.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:18
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Farkas Kamilla
Írta: 2017. szeptember 22. 12:58
Ugrás a poszthoz

Farkas Kamilla

Kisebb megrökönyödés lesz úrrá rajtam, amikor egy törékeny kiscsaj jelenik meg egy zsák labdával, ütővel és egy seprűvel. Fiús zavaromban még azt is elfelejtem, hogy fel kellene ülni a seprűmre. Csak állok ott elcsodálkozva és alaposan felmérem a lány minden porcikáját. Besz**ás, hogy nő létére jobban konyít ezekhez, mint én. Hogy ezt miből szűröm le? Abból a könnyedségből és ügyességből, ahogy felpattan a seprűre és már ott sincs. Ilyenkor olyan gáznak érzem magam. Itt vagyok ma-holnap 21 évesen és azon kívül, hogy tudom, hogyan kell ülni egy seprűn, máshoz nem értek vele. Oké, tudom, hogy az én hibám, hogy ennyire nem érdekelt sose a kviddics. Egy idióta sportnak gondoltam és gondolom most is, aminek semmi értelme nincs. Legalábbis számomra. De ezt itt ki nem merem ejteni a számon, mert a végén valaki megkövez érte. Azt egy nap alatt sikerül leszűrnöm, hogy ebben az iskolában igen sokra tartják ezt a sportot. Elcsodálkozva hallottam, hogy minden háznak külön csapata van. Mivaaan?!
Mivel már elég hülyén érzem magam, hogy csak állok ott, mint egy faszent, így gyorsan seprűre pattanok. Egyébként mi is volt a tervem nekem azzal, hogy kijövök ide? Ja igen, repülni picit, na de mégis hol? Menjek körbe-körbe, mint valami nemnormális? Kizárt. Szóval akkor feljebb kell mennem és kicsit körbe nézni merre van valami olyan hely, ahol senkit nem zavarok és lehet száguldozni, esetleg fák között szlalomozni. Közelebb repülök a lányhoz  mivel, hogy ő talán tud nekem ebbe segíteni. Nem akarom megijeszteni így köhögök egyet mikor közelítek felé. Megtartva a tisztes távolságot „megállok” mellette, majd illedelmes férfihoz illően előbb köszönök neki. – Hali! Bocsánat, hogy megzavarlak itt ütögetés közben, de egy kis információra lenne szükségem... – Ha szóba áll velem és hajlandó válaszolni, akkor majd elmondom miről is van szó.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:24
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Jeanette Bergström
Írta: 2017. szeptember 22. 13:12
Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

A lány rémült tekintetét látva hirtelen nem tudom, hogy jó ötlet volt közelebb ülni, avagy sem. Ha most zokogó roham tört rá, mert hozzá szóltam, akkor nem nagyon tudom mit fogok kezdeni vele. Nagyjából annyit lehet tőlem várni ilyen esetben, hogy megfogom és visszaülök az eredeti helyemre. Ja nem. Oda már nem. Szóval már csak reménykednem kell, hogy nem kap a csaj pánik-,  vagy éppen hisztirohamot. Amikor megszólalok talán egy fokkal csökken a rémület a tekintetébe, de még mindig ott van benne a félelem. Atyaég, tényleg ennyire félelmetes vagyok? Pedig eddig szentül meg voltam győződve róla, hogy helyes pasi vagyok. Na mindegy… A kérdésemre kapott válasz hallatán hirtelen nevetés tör ki belőlem. Hangosan, őszintén, mélyről. Ez most komoly? Hát eszemet eldobom. Ekkora hülyeséget, már bocsánat. Igyekszem visszafogni magam, de elég nehéz, de pár pillanat múlva helyreáll a rendszer. – Ez most komoly? Ezt te komolyan így gondolod? – Újra kitör belőlem a nevetés mikor felidézem az előbb elhangzottakat. – Figyi, ha meg szeretnéd védeni magad, akkor  menj el egy olyan önvédelmi szakkörre, amit a mugliknak szoktak tartani. Lehet többre mész vele, mint, hogy bedobod magad ide a sok kiéhezett férfi közé. Ők itt nem bántani fognak, hanem még annál is rosszabbat… - Próbálok segíteni a kiscsajnak, de lehet rossz irányból közelítem meg a dolog. Ennek ellenére továbbra se hallottam ekkora balgaságot mostanában. – Nyugi, megvédelek ha úgy van, nem pedig bántani foglak. Nem esik jól, hogy olyannak gondolsz, mint amilyenek ezek… Áucs. -
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:17
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 13:49 Ugrás a poszthoz

Farkas Kamilla

Nem jött be az a tervem, hogy majd köhögök és akkor a csaj nem fog megijedni. Természetesen összerezzent, amin én csak elmosolyodok. Ezek az itteni lányok milyen félősek. A faluban is a szívbajt hoztam a leányzóra, most ő is megrémült egy fél pillanatra. Szerencsére azonban gyorsan túllendülünk a kezdeti rémületen és három gyorsan elmondott "semmi baj" után, már kezdem tényleg elhinni, hogy semmi baj. Ennek köszönhetően közelebb merek merészkedni hozzá és reménykedem benne, hogy ettől nem fog megrémülni majd jól megdobálni a labdácskáival. Természetesen a teniszlabdák látványát nem bírom szó nélkül hagyni és ahelyett, hogy megkérdezném amiért iderepültem hozzá, teszek egy kis kitérőt.
- Ugye tudod, hogy ezt a sportot nem teniszlabdákkal játsszák?! Az egy másik sportág, tenisznek hívják és ahhoz a két lábadon kell állni a talajon, valamint kell hozzá egy partner is. Valamint nem mellesleg az ütőd sem a legideálisabb hozzá. - Teljes komolysággal és beleéléssel magyarázom a lánynak amit úgy fest, hogy nem tud. Természetesen szám szegletében végig ott lapít az a bizonyos csibészes, kisfiús mosolykezdemény, ami a monológom végére teljesen a felszínre tör. Ha eddig nem akart a lány megdobálni, akkor majd most kapok a pici pofikámra. De hát na, ezt nem lehetett kihagyni.
- Egyébként csak azt szerettem volna kérdezni, hogy nem-e tudsz véletlen valami frankó helyet, ahol lehet egy jót száguldozni és ökörködni? - Visszakanyarodom a lényegre, és reménykedem benne, hogy a csaj mond valami okosat és használhatót. Bár így közelről felmérve a terepet, szívesen maradnék vele "dobálgatni". Mivel nem sietek annyira nagyon, sőt, tök szívesen itt dekkolnék vele, így benyúlok a pulcsim zsebébe, majd egy kézzel elővadászok egy szál cigarettát a dobozból. Számba teszem, majd újabb egykezes mutatvánnyal egy öngyújtót is elővarázsolok. A gyújtó kattan, majd a cigi vége pirosan kezd parázslani.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 14:24
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Jeanette Bergström
Írta: 2017. szeptember 22. 14:17
Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

A lány hebegése és habogása túlzottan nem volt lelkesítő számomra. Sose értettem az olyan lányokat, akik ennyire...félénkek?! Talán ez a legjobb szó erre, bár nem tudom. Sokkal közelebb állnak a lelkemhez azok a nők, akik határozottak, talpraesettek, tudják mit akarnak és azért foggal körömmel harcolnak. Az ilyen "kislányokat" eddig próbáltam minél jobban kerülni, de ha már belecsöppentem ebbe a szituba, akkor nem fogok hanyatt-homlok menekülni belőle. Még valami érdekes is kisülhet belőle. Éljenek az újdonságok! Picit meghökkenek mikor közli, hogy lehetnék én is pszichopata. Hát mit ne mondjak, ez nem esett túl jól az önbizalmamnak. - Szerintem most úgy teszek, mintha ezt meg se hallottam volna rendben? - Ezek az itteni lányok elég furcsák, ezt gyorsan sikerült leszűrnöm. Sőt igazából az itteni emberek 90% érdekes számomra. Egyre nehezebben értem, hogy mit keresek én itt. Na de nem akarok mindig ezen lovagolni. Egyszer majd rájövök, hogy mi is volt a célja anyáéknak azzal, hogy ide küldtek három évre. Elmélkedésem közben egy kérdést intéz felém a leányzó, amire illedelmes módon válaszolok is. - Nem. - Válaszom rövid és tömör. Nem fogok nekiállni magyarázkodni egy idegennek, de mivel az illem úgy kívánja így... - Na és te? -
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 14:29 Ugrás a poszthoz

'napot! Jár erre valaki?
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Ardai Tánya
Írta: 2017. szeptember 22. 14:47
Ugrás a poszthoz

Ardai Tánya

"Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat."
Írja Arany János a Családi kör című versében. Ez akár most passzolhatna is az estéhez, de nem teszi. Az eleje az még oké, este van, bogár is van, de se nyugalom se pedig eperfa a közelben. Egy két büdösbence még fel is kenődik a falra a hátam mögött. Előttem a falu esti látképe terül el, ami valljuk be nem is olyan rossz kilátásnak. Messzebb már csak a sötétség látszik, gondolom ott valami erdő lehet.
A mai napom igen érdekesen és "eseménydúsan" telt. Sikerült megismerkednem ma is két illetővel, természetesen mindketten a gyengébbik nemet képviselik. Lassan de biztosan kezdek talán picit, de tényleg csak picit felengedni. Még messze vagyok attól, hogy jól érezzem magam, de kezdem látni a fényt az alagút végén. Sose fogom otthonomnak tekinteni ezt a helyet. Sőt lehet, hogy szeretni se fogom soha, de utálni se. Talán. Hosszas sétálgatás után fedeztem fel ezt a helyet, és arra jutottam, hogy ez pont jó lesz "Dohányzára kijelölt hely"-nek. Ellököm magam a korláttól, majd benyúlok zsebembe, kiveszek egy doboz cigarettát, amit egy gyorsa mozdulattal számba teszek. Nem sokkal később kattan az öngyújtó és már ég is az anyám szerin életem végét okozó bűzrúd. Ha ő tudná... Nagy szippantás, bent tart picit, majd lassan kifúj. Majd újra, nagy szippantás, bent tart, kifúj. Ezt még egyszer megismétlem, majd egy gyors és ügyes mozdulattal kipöccintem a hamut a cigiből. Az szépen lassan alább hullik, majd a maradékot vissza teszem a dobozba, amiből egy újabb szálat szedek elő. Ezt egyelőre csak a fülem mögé helyezem, majd tovább nézelődök, közben pedig az öngyújtómmal játszok.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 15:55
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Farkas Kamilla
Írta: 2017. szeptember 22. 15:12
Ugrás a poszthoz

Farkas Kamilla

Határozottan tetszik. Tetszik a szitu, a kiscsaj és a stílusa is. Áldom az urat, hogy nem hisztizett be, hanem értette a poént, sőt vissza is vágott valamennyire. A mosolyom egyre csak szélesebb, és érzem, hogy ebből inkább ittmaradás lesz, nem pedig száguldozás. Sőt jobb programot is el tudnék képzelni vele: Közös...száguldozás. - Kérlek bocsásd meg nekem ezt a szörnyű tettemet. Nem szerettelek volna kirángatni a csillámpónikkal teli rózsaszín kis világodból, de valakinek muszáj volt ezt elmondania. Bocsánatodért esedezem, hogy ez én voltam! Meg tudsz nekem bocsájtani? - Kicsit színpadiasra sikerült a válasz, de talán még belefér. Mondjuk mire kimondtam ezeket már bántam, de visszaszívni már nem tudom. Kellemetlen helyzetemben tarkómhoz nyúlok és picit "megvakarom", majd újra helyrerázom magam. Hála az Istennek, de gyorsan túllendülünk ezen és a valódi kérdésemre is választ kapok, ami már igazából érvényét vesztette. Bár nem. Végül is nem lenne rossz tudni a későbbiekre nézve, hogy merre vannak jó helyek. De használható választ sajnos nem sikerült kapnom. Összeráncolt, felvont szemöldökkel nézek rá és arcomról sugárzik, hogy "ez most komoly". Remélem érti majd, hogy mire gondolok, de ez besült. Nők... Mikor már majdnem feladtam, és kezdtem elkönyvelni, hogy na itt egy újabb... meglepő fordulat következett be a beszélgetésünkben. Kérdő vagy talán inkább huncut(?) arccal nézek rá, a szóval boy után.
- Dob az emlékezeted picilány? Nem szeretném újra elismételni, ha nem gond. - A magam 186 centiével szerintem nyugodt lelkiismerettel picilányozhatom le a kiscsajt. Mire a mondat végére értem arra eszmélek, hogy egy labda repül felém. Szerencsémre a leányzó nem tud a legjobban célozni, így a vállam felett repült volna egy a labda, ha nem vagyok elég gyors és kapom el, még mielőtt tovább repült volna. - Hát ez besült... - közlöm egy lenéző tekintet és némi bólogatás közben. Ha harc, hát legyen harc...Kizárt. Lányokat nem bántok. Seprűmet elhúzom oldalra és lassan átrepülök a lány másik oldalára, így kicsit közelebb jutok a pálya közepéhez és azokhoz a nagy karikákhoz amikbe a labdákat ütögetik vagy mi. Párszor feldobom a levegőbe a teniszlabdát, majd egy jól irányzott dobással átdobom az egyik karikán. - Látod, így kell célozni. Taulj ifjú padavan. - A cigi továbbra is ott van kezemben, így szívok egyet belőle.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 15:14
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 15:24 Ugrás a poszthoz

Mondjátok az árat, veszek párat.  Tongue
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Jeanette Bergström
Írta: 2017. szeptember 22. 15:43
Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

Egyre kellemetlenebbül érzem magam. Nem nagyon tudok mit kezdeni a lány hangulatingadozásaival. Legszívesebben menekülőre fognám. Bár érdekes csajjal összehozott eddigi életem során a sors, többek között olyanokkal is mint ő, akinek nem tudom a nevét. Eddigi tapasztalatom az, hogy velük sok mindent nem lehet kezdeni. Idővel eljön majd az önsajnáltatás, meg a sok-sok felesleges duma, amire marhára nem vagyok kíváncsi. Kezdek pánikba esni, hogy mégis, hogy mászok én ki ebből a szituból. Bocsánatot kér, én pedig csak nézek rá bambán. Erre mit kellene reagálni? Ugyanis nem bántott meg vagy ilyesmi. Atyaég! Ne már! Szedd össze magad kiscsaj! Eddig felső testtel felé voltam fordulva, de most egy lassú mozdulattal visszafordulok a pult felé. Intek a csaposnak és kikérek egy korsó sört, a legerősebbet. Úgy érzem szükségem lesz rá.
Csak nem akad le a témáról és tovább vallat, hogy hova valósi is vagyok. Lehet egyszerűbb lenne ha színt vallanék neki, és akkor nyugton marad. A gondolat végére  megszületett az elhatározás is.
- Eriknek hívnak, elsős mestertanonc vagyok, tegnap érkeztem, 20 éves vagyok, 186 centi, 44-es cipőt hordok, inkább kutyás vagyok, mint macskás, 15 évesen vesztettem el a szüzességemet egy Sára nevű lánnyal, van egy bátyám és egy nővérem, Baranyából jöttem, szeretek repülni, utálok tanulni, eddig otthon saját oktatóm volt. - mindezt egy levegővel. - Szeretnél még tudni valamit?- teszem fel a nagy kérdést, amire nem tudom, hogy akarom-e hallani a választ. - Na és rólad, mit kell tudni? - Remélem ezzel legalább leköti magát egy időre, én pedig addig nyugiba megihatom a sörömet, ami időközben landolt előttem.
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 15:44 Ugrás a poszthoz

Atyaég.  Cheesy
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Ardai Tánya
Írta: 2017. szeptember 22. 15:55
Ugrás a poszthoz

Ardai Tánya

Az ember sehol sincs biztonságban, és úgy érzem hozzá kell szoknom, hogy itt sehol se lesz egy perc nyugalmam se. El nem tudom képzelni, hogy ez itteni emberekkel mi van. Szerintem már ösztönösen kiszagolják, hogy hol van egy olyan ember, aki egyedül szeretne lenni, majd megtalálják és ellepik a sok szeretettel, színes gumicukrokkal, konfettivel és még sok-sok cuki, mézes-mázas dologgal. Úgy fest jó volt az első megérzésem. Egy helyen lehetek nagyjából békében, az pedig az alagsor Ott legalább olyan kaliberű emberek vannak, mint én. Ők se vágynak más társaságára, szeretnének elvonulni és magukban lenni. Erre itt fent semmi esély nincs. Amikor meghallom a lány hangját igen gyorsan megy fel bennem a pumpa. Szinte bántja a fülem az a sok ostobaság amit mond.
- Bocsi anyu, kérlek ne büntess meg,ne vedd el a plüssmacim. - közlöm szinte nyávogva, a lehető legkisfiúsabb hangon, amire képes vagyok. Mindeközben nem fordulok meg, tovább meredek a messzibe és várom, hogy lelépjen, de nem teszi.  Ott áll rendületlenül mögöttem és nem moccan. Egy szemforgatás közepette fordulok felé. Bár ne tettem volna. Ugyanis a szöszke kiszúrja a cigit a fülem mögött. - Adjam a személyimet? - teszem fel unottan a kérdést, és ha van némi esze a szőkének, akkor látja rajtam, hogy nagyon nem vagyok vevő erre a cseszegetésre. - Egyébként, ha ennyire szúrja a szemed, akkor ezen könnyen tudok segíteni. - Kiveszem fülem mögül a cigit, majd számba teszem. Újra kattan az öngyújtó és hamarosan füst száll fel. Kíváncsi vagyok, hogy megüti-e az orrát egy bizonyos illat. Mondjuk erre sok esélyt nem látok, mivel eléggé szende szűznek tűnik a kicsike. - Na és neked nem mondták, hogy takarodó van? Mit keresel itt, ahol csak a madár jár és én? -
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Weiler Dante
Írta: 2017. szeptember 22. 16:22
Ugrás a poszthoz

Weiler Dante

Egy srác lép oda hozzám. Ez most komoly? Pasit küldtek fogadóbizottságnak? Pedig annyira reménykedtem benne, hogy egy csajt kapok. Mennyivel kellemesebben ellettem volna egy szép barnával. De hát ha ezt osztották, akkor ezt kell elfogadni. Nem, még véletlenül sem szeretni.
- Szevasz! Én lennék igen. Benned kit tisztelhetek? - Jobbomat nyújtom felé, és várok valami rövid bemutatkozás félét. Csak, hogy legalább tudjam ki ő, illetve, hogy miért őt küldték elém. Bár így első nekifutásra lehet ez még egy hosszú barátság kezdete is. Sose lehet tudni, hogy mit hoz a jövő. Jut eszembe... Vajon mikor fogom én újra látni a haverjaimat?! Mikor lehet innen kiszabadulni? Ha tehetném én már most mennék. Nyomaszt ez az egész szituáció. Nem értem engem miért szívattak meg így anyámék. Bezzeg Izabellnek és Patriknak nem kellett itt tespedniük három évig. Látszik, hogy én vagyok a harmadik gyerek a házba. Hogy is szokták mondani? Valami olyasmi, hogy a harmadik gyereket már a kutya neveli fel. Lehet van benne némi igazság.
- Akkor most te leszek a gardedámom? - teszem fel a cseppet se komolynak szánt kérdést. Remélem érti a poént és nem egy ilyen "depi vagyok öngyi leszek" típusú, mert akkor falnak megyek most azonnal. - Csak a legfontosabbakat mutasd meg: hol dőlhetek le aludni, hol tudok enni és fürdeni. A több jelenleg rohadtul hidegen hagy. - vázolom a dolgokat immár teljes komolysággal. Tényleg nem érdekel semmi más ebből a kőkupacból. Remélem ezt a srác is nagyon gyorsan felfogja és nem fog erőlködni. Egyébként szerintem még értékelni is fogja, hogy nem kell majd itt órákon át pátyolgatnia és sétálgatnia.
Utoljára módosította:Gálffy Erik, 2017. szeptember 22. 16:23
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 16:34 Ugrás a poszthoz

Hány megfelelő hozzászólástól jár a H? Egyszerűbb megkérdezni, mint megkeresni.  Smiley
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 16:40 Ugrás a poszthoz

Csizmazia Hajna - 2017.09.22. 16:37
Gálffy Erik - 2017.09.22. 16:34
Hány megfelelő hozzászólástól jár a H? Egyszerűbb megkérdezni, mint megkeresni.  Smiley


Minimum 30 szerepjátékos (RPG) hozzászólás.


Köszönöm szépen! Az még marha messze van.  Undecided
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 16:46 Ugrás a poszthoz

Jeanette Bergström

Egy dolog van, amit baromira nehezen viselek el, és még annál is rosszabbul tudok kezelni. Ez pedig nem más, mint a hiszti. Új ivócimbim pedig egy ilyen hisztibe kezdett bele. Legszívesebben azonnal menekülőre fogtam volna. Sőt, mi az, hogy fogtam volna?! Fejbe már állítom is össze a megfelelő szöveget az érdekében, hogy szabaduljak. Jesszusom, hogy lehettem ekkora ökör, hogy ide ültem mellé?! Valakinek jól nyakon kellett volna vernie, még mielőtt megtettem volna.
Erre a kiakadásra mindössze annyit tudtam reagálni, hogy "Ühhüm", miközben tele volt a szám sörrel. Míg ő beszélt én csak öntöttem magamba az italt, ezzel elérve vagy azt, hogy jobban érezzem magam, vagy azt, hogy előbb szabadulhassak. Végül azonban ott hagytam az italom felét és felálltam.
- Figyi én kimegyek cigizni.- közöltem, majd lecsaptam a sör árát a pultra és a kijárat felé vettem az irányt. Kifelé menet kivettem a kabátom zsebéből a cigis dobozt, majd még a csárdába a számba tettem a cigit, de meggyújtani csak kint gyújtottam meg. Ahogy kiértem az ajtón elindultam vissza az iskola felé, mondván hátha tudok még valami értelmeset is kezdeni magammal ezután a röpke kiruccanásom után.
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 16:47 Ugrás a poszthoz

Lora Fontaine - 2017.09.22. 16:42
izzítsad a játékokat, Erik  Cool


Próbálkozom, most is egyszerre három van...  Smiley
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 16:56 Ugrás a poszthoz

Adrian Ivanorovics Black - 2017.09.22. 16:54
másfél nap alatt majdnem tíz hozzászólás, szerintem meglesz az hamar  Afro


De nem csak a mennyiség, hanem a minőség is számít.
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 22. 17:03 Ugrás a poszthoz

Köszöntem szépen!  Smiley
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 23. 13:49 Ugrás a poszthoz

Farkas Kamilla

- Mit tehetnék, hogy megbocsájtsd eme rémes tettemet? Bármit megteszek érte! - tökéletes színészhez méltón sikerül előadnom a választ. Gondoltam még hozzá teszem, hogyha kell még a csillagokat is lehozom neki az égről, ne de azért ilyen kijelentésekkel inkább nem dobálózok. A végén még tényleg megkér rá, aztán majd nézhetek bután, hogy ezt mégis miképpen kivitelezzem. Bár ha nagyon akarom biztos, hogy ki tudok találni erre valami alternatívát. Csak van itt valami csillagvizsgáló, vagy akad erre valami varázslat, amivel meg lehet idézni a csillagos eget. Mert olyan nincs a mi világunkban, hogy valamit ne lehetne megoldani egy két pálcamozdulattal. Arra a kijelentésére, hogy nem az anyám hangosan felkacagok. - Ennek kifejezetten örülök, már ha az lennél, akkor engem tuti valami beteg embernek gondolnának most... - Nem fejezem be inkább a gondolatmenetet. Nem szeretném felcsapni a lapjaimat, mert a végén még rájön, hogy igen csak elnyerte a tetszésemet. Amik pedig a fejembe járnak, na az egy épkézláb ember esetében nem a saját anyja kapcsán merül fel. Szóval ezen a témán inkább gyorsan tovább is haladok, még mielőtt belegondolnék itt a dolgokba. Fúj!
Arra a kijelentésére miszerint elfújja a szél a hangokat csak egy mosollyal és egy szemforgatással reagálok. Felesleges tovább húzni ezt a témát úgy gondolom, inkább  lépjünk a következő napirendi pontra. Mondjuk az sem éppen egy olyan dolog, amiről szívesen beszélnék. Közelebb repülök a kis csajhoz, leparkolok mellette úgy, hogy térdünk összeér és szemben helyezkedek el. - Elárulok neked egy nagy titkot, de meg kell ígérned, hogy senkinek nem mondod el. Oké?! - nem suttogok de elég halkan mondom, elég halkan ahhoz, hogy jogos legyen ez a túlzott közelség és a némi testi érintkezés is.
Gálffy Erik
INAKTÍV



RPG hsz: 66
Összes hsz: 133
Írta: 2017. szeptember 23. 14:39 Ugrás a poszthoz

Kedves Mindenki!

Keresem azt az embert, aki tudna nekem segíteni a kódolásokkal kapcsolatban. Úgy érzem megállt a tudásom egy csöppet.  Undecided Itt biztos akad valaki, aki megszán és segít.  Smiley
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Gálffy Erik összes hozzászólása (68 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel