Először a hátsó bejáratot akarta használni, de a gondolatra, hogy ezt kimondja, máris nevethetnékje támadt, így inkább elvetette. Sosem szokta kulcsra zárni az ajtaját, de most mégis megtette, ahogy beértek. Biztos ami tuti alapon.
- Édes vagy - suttogta vissza, mielőtt másra használta a száját. 
Lazított kicsit a lábain, hogy könnyebben fel tudja húzni Denis pólóját, de még így is elakadt.
- Egy kis segítség elkelne itt.

Ahogy lekerült a kanapéra, Denis keze után nyúlt, hogy azt az oldalára tegye. Ujjai a fiúén, arra ösztönözte, hogy a bőrébe markoljon. Közben lábával átölelte a csípőjét, még közelebb húzta magához. Nem szerette a távolságot. 
- Nem vagyok törékeny - jelentette ki, hogy ezt bizonyítsa, komolyabb csókot kezdeményezett.

Elvigyorodik, ez már jobban tetszik neki. Ő sem szeretne tétlenkedni, az utolsó ruhadarabot is lerángatja a fiúról. Ekkor megállt egy pillanatra, ajkába harapva néz végig a fiún. A mosoly ráfagy az arcára, ujjait lágyan simítja végig a mellkasán. 
Elismerően hümmög, kicsit fészkelődik, hogy jobb pozícióba kerüljön.

Kezeit felfuttatja egészen Denis nyakáig, aztán gondol egyet és csak egyik kacsóját simítja a tarkójára, a másikkal inkább lent kezdi el kényeztetni a fiút. Kapóra jön, hogy ő mozog, de Elle feltérdel, így aztán neki is jobban esnek az érintések.

Belesimul az ölelésbe, de a csókot megtöri egy halk sóhajjal. Izgulni kezdett, egyszerre el akarta nyújtani a dolgot és hagyni, hogy Denis elmerüljön benne. 
Kezét gyorsabban mozgatta, kicsit rá is harapott a fiú ajkára a sajátja helyett. 
Kicsit elszakadva tőle, a homlokát nekidönti, elszántan néz a szemébe. Nem mintha engedélyt kellene kérnie, amiért azonnal bele akar menni a dolgokba, de vár egyfajta visszajelzést.

Felnyög, ahogy a háta a falnak ütközik, de nem érez nagy fájdalmat. Majd holnap talán, de az csúnya szó, nem akar most arra gondolni. Inkább mosolyogva gondol arra, mennyire jó irányba haladtak.
Lábait átkulcsolja megszokásból már, kis helyezkedés után felsóhajt. Már szabadon maradt kezével kisöpri azt a pár tincset az arcából, aztán Denis homlokán is végigsimít. 
- Keep up the good work - suttogja.

Számíthatott volna ekkora szakértelemre, de mégis meglepődött. Nem volt egy könnyű eset, mégsem tudta abbahagyni a sóhajtásokat, amik egész hamar egyre hangosabbak lettek. Amennyire lehetséges volt, próbált együtt mozogni a fiúval.
Röviden elmosolyodott a válaszon, de ő már nem reagált. Denis pont rátalált egy érzékeny pontjára a nyaka környékén, mire felnyögött.

Nem, ezt képtelen lesz elnyújtani, erre gyorsan rá kellett jönnie. Majd talán a következőt. Kissé remegve simít végig Denis hátán, nem akarja megkarmolni, egyszer mégis belemélyed a körme a bőrébe. Tenyerét simítja végig inkább rajta, ahogy úgy érzi magát, nem sokára fel fog robbanni.

Hosszú sóhaj szalad ki belőle, ahogy beteljesedett, pár pillanat erejéig csak piheg. Ahogy sikerül visszatalálnia, azonnal széles vigyor terül el az arcán. 
- Azta - suttogja, hirtelen többre nem futja. Letöröl egy izzadtságcseppet a homlokáról, hogy aztán nyugodtan csókokkal borítsa el Denis arcát.

- Aha, klassz volt - felelte lassan. Próbálta arra fogni, hogy még mindig kicsit zizi volt, de valahogy máshogy volt zizi. Felkönyökölt, így még pont elkapta a pillantását. Követte a tekintetét, de nem sikerült kitalálnia, mi kötheti le ennyire Denis figyelmét. Viszont neki kellett valami puha is, ezért kicsit átmászott a fiún, még pont sikerült elérni azt a széket, amiről lekapta a háttámlát díszítő takarót, hogy aztán magára terítse.

Átöleli a fiút, hogy azért ő se fázzon. Csak ösztönös volt ez is, mindenkit véd maga körül. Képtelen megállni, nehogy belemosolyogjon a csókba, mert úgy tűnik, Denis is erre törekszik. Tudatosan, vagy tudat alatt, az már nem számít.
- Jól van - mondja egyszerűen, mégsem mozdul. Inkább vigyorogni kezd, és kihasználja a kis időt még, csókokat nyom a fiú kulcscsontjára.

Ha cica lenne, mostanra már biztos dorombolna a simogató kezektől. Ki nem szereti, ha a hajával játszanak? Nem érdekes, Elle imádja, és most már Denist is, amiért ezt csinálja.
- Talán - feleli, közben tovább halad lefelé. - De csak egy kicsit.

Nem akarta kimondani, hogy csak szeretné kimaxolni az estét, mert azt olyan taplóságnak gondolta, még ha igaz is. Helyette felpillantott, játékosan rákacsintott Denisre.
- Remélem ezzel nem arra akarsz célozni, hogy elfáradtál.
Elle már kezdett, de ezt az istenért sem ismerte volna be. Egyébként is jobban hajtotta a kéjvágy, mintsem megérezte volna a kimerültséget.

Ugyanolyan hévvel viszonozta a csókot, közben a csípőjét lágyan ringatni kezdte, ezzel is ingerelve Denist. Most már nem sietett sehová, inkább kényeztetni szeretett volna. Ennek megfelelően megszakította a csókot, lassan haladt újra lefelé.
- Helyes. Ugyanígy gondoltam én is - suttogta, közben minden szó után puszit nyomott a bőrére.

Ahogy meghallotta a választ, újra vigyorogni kezd. Lesz itt hajrá, az egyszer biztos. Ajkaival érdekesebb helyekre tévedt, lágyan kezdte cirógatni előbb kezeivel, szépen felvezetve az érkezését. Előre figyelt, de idővel felnézett, hogy lássa, merre kellemesebb Denisnek.