Muszáj futnom. Mostanában annyi minden összejött, én meg kezdem azt érezni, hogy tunyulok. Pedig régen minden olyan természetes volt. Ráhel cserediákként Angliában van, így aztán a gyerekkel való bravúrozás is nehezebb, még jó, hogy Franci néha vigyáz rá, meg Zója is. Nagyon hiányoznak az "én idők", és ilyenkor legalább egy kicsit sikerült visszanyernem abból, ami korábban a sajátom volt. Most például futok, vidáman egy zúzós számra, és nagyon élvezem, ahogy a friss, eső utáni levegő szétárad a testemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720840#post720840][b]Oravecz Tatiana - 2018.04.17. 19:50[/b][/url]

Muszáj futnom. Mostanában annyi minden összejött, én meg kezdem azt érezni, hogy tunyulok. Pedig régen minden olyan természetes volt. Ráhel cserediákként Angliában van, így aztán a gyerekkel való bravúrozás is nehezebb, még jó, hogy Franci néha vigyáz rá, meg Zója is. Nagyon hiányoznak az "én idők", és ilyenkor legalább egy kicsit sikerült visszanyernem abból, ami korábban a sajátom volt. Most például futok, vidáman egy zúzós számra, és nagyon élvezem, ahogy a friss, eső utáni levegő szétárad a testemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720844#post720844][b]Machay Ilián - 2018.04.17. 20:00[/b][/url]

Felpattintom a szelepes palackom tetejét, majd a számhoz emelem, hogy igyak belőle. A térdig érő nadrágom zsebéből húzom elő a telefonom, igazán felszabadító a kábel nélküli fülhallgató használata, semmibe nem akad bele a kezem, és ki se rántom a fülemből. Kényelmesen sétálgatva szuszogok tehát, ahogy közeledést észlelek a hátam mögül. Nem mondanám, hogy hallom, mert nem, inkább csak az a borzongás fut végig a tarkómon, amikor valaki figyel, vagy követ, de látszólag nem reagálok rá, csak sétálgatok tovább levezetésként. Nem túl meglepő, hogy pont nekem van enyhe üldözési mániám. Halkítok a hangerőn, majd, amikor az alak ellép mellettem, kinyúlva a felé eső kezemmel kapom el a kezét, és húzom vissza.
- Hűha rokon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720851#post720851][b]Oravecz Tatiana - 2018.04.17. 20:16[/b][/url]

- Áááááá!!!
Olyan hangosan sikítok, hogy még a madarakat is elijesztem a fáról. Ezzel nem nagyon fogok azt hiszem segítséget hívni, de engem most megtámadtak, így megindult a védekező ösztönöm, vagyis sikítok és bal lábbal előre rúgok, remélve, hogy eltalálok valamit, elenged, és elfuthatok. Az ember már Bogolyfalván sincs biztonságban.
- Ilián?
Na jó, oké, lehet, hogy egy kicsit hirtelen volt a sikítás, de akkor is.
- Normális vagy ember? Sötétedéskor elkapsz egy nőt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720855#post720855][b]Machay Ilián - 2018.04.17. 20:33[/b][/url]

Egy kicsit behúzom a nyakam a hangos és éles hangra, és a legjobb tudásom szerint igyekszem hátrébb is ugrani kicsit, persze ez nem zárja ki, hogy ő súrolja a részt, amit megrúgni igyekezett. Aztán nevetve engedem el.
- Mert egy olyan veszedelmes bérgyilkos vagyok, nem? - igazából nincs kizárva, főleg, hogy évekig nem is láttuk egymást. - Hol hagytad a kislányt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720860#post720860][b]Oravecz Tatiana - 2018.04.17. 20:51[/b][/url]

Ne nénizd a Tatit, Ilián!  

- Nem tudhatom, hogy nem. Lehet, hogy éppen az orosz maffia elől menekülsz, mert kinyírtan Ványát. Hiba volt Ilcsi, nagy hiba. Mindig mondtam neked, hogy a Ványa tabu, de sosem hallgatsz rám fiam.
Elégedetlenkedve ciccegek egy kicsit, de nem szaladok el, és nem is nézek csúnyán, inkább betársulok mellé, és elindulok visszafelé. Velem szerintem a legkönnyebb a brancsból.
- Francinál van, ma túlóráztam, ő meg csípi őt. Neked van gyereked?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720862#post720862][b]Machay Ilián - 2018.04.17. 21:01[/b][/url]

- Ajaj, most lebuktam. A titkos ügynökük vagy, és itt vártál rám, hogy ennyire vágod a Ványát? - a zsebembe dugom kezeim, és a fülemből is kiveszem a füleseket, miközben felveszem a tempóját. Aztán bólogatok is.
- Hát ez szomorú - valamiért szeretem a kisgyerekeket, amíg kicsik, nem akkor, amikor már felnőttnek is lehet számítani őket. - Jaj, jesszus, dehogy is - sűrűn rázni kezdem a fejem. Feleségjelöltem, na az van, de mivel a lehető legkevesebbet vagyok otthon, ezért nincs idő eltervezni az esküvőt, én meg nagyon is meg vagyok ezzel elégedve. - Miért kérdezitek mind ezt? Összebeszéltetek a hátam mögött?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720866#post720866][b]Oravecz Tatiana - 2018.04.17. 21:16[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720869#post720869][b]Machay Ilián - 2018.04.17. 21:22[/b][/url]

- Hűha, nagyon veszélyes egy bizalomjáték ez - oldalasan nézek le rá, bujkáló mosollyal. Ha mondjuk a futásom előtt jött volna, most biztos nem beszélgetnénk így, de szerencsére meg jó passzban kaptam el, így szó szerint is.
- Jajj, nem, én nem akarok - megrázom fejem. Tudom, hogy a fajtám csak egy emberbe szerelmes, ahogy azt is tudom, hogy valószínűleg nem is fogom megtalálni ezt az embert. Nem mintha lennének reményeim valami tündérmeséről, de huszonöt évesen nem arra akarok havonta párszor haza érni, hogy az asszony, akit nem szeretek nyűgös, és a gyerek, akit nem biztos, hogy én csináltam, bömböl. Nem erre születtem.
- Annyi időm azért nincs - nevetgélve rázom meg fejem. Ki tudja, meddig leszek itt, majd utazok tovább. Nem gondolom, hogy komolyan gondolta, de azért ha mindenki tudná, hogy el fog esni, akkor mindenki leülne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=720872#post720872][b]Oravecz Tatiana - 2018.04.17. 21:29[/b][/url]

- Tetszel nekem.
Mondom elismerően, és még látványosan végig is mérem.
- Azt hittem velem van a baj. Mármint Nadinnak van négy gyereke, egy Révay meg három Oliszakármicsodás. Zójának három, ráadásul ő az emberét is megtalálta. Nekem van egy, de nem is akartam soha, meg négy exférjem, akiket szintén nem szerettem soha.
Legalábbis szerelemmel biztos nem. Ehhez az érzéshez még mindig Liebhart állt a legközelebb, de ezt meg bevallani se akarom senkinek. Minden más csak bizonyíték akart lenni, hogy nem kell ő nekem. Aztán mást bizonyítottak, főleg Kristóf.
- Mármint szeretem Esztit, de komolyan úgy vélem, hogy azzal is jobban járna, ha átvinném Zójához, leültetném a kanapéra, és soha többet nem mennék vissza.
Csak az elmúlt évek után valahogy nem vagyok rá képes. Micsoda balgaság, nem?
- Csak jössz és mész? Kár.