Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

Erik

Egész délelőtt szakadt az eső. Ami arra való tekintettel, hogy szünet van, nem épp egy kellemes tényező.
Igazából már megbánta, hogy nem utazott haza, de úgy volt vele, hogy jobb lesz neki most itt. Természetesen hiányzott már a családja, és kicsit elkeseredtek, mikor megírta, hogy nem utazik, de megértették, és nem akarták hazaparancsolni, amiért igen csak hálás volt.
Minden napját előre megtervezte, csak hogy biztosan ne unatkozzon soha. Így miután elállt az eső, bakancsot húzott és elindult lefelé a faluba, hogy teljesítse az az napra kitalált teendőket.
A pocsolyákat kerülgetve, az enyhén csúszós úton haladni nem volt épp egy leányálom, és nagyon oda kellett figyelnie, hogy hová lép. Persze ennek a nagy koncentrációnak az lett az eredménye, hogy sikeresen neki ment egy másik embernek, mivel nem látta időben a közeledő fiút.

Erik

Egész délelőtt szakadt az eső. Ami arra való tekintettel, hogy szünet van, nem épp egy kellemes tényező.
Igazából már megbánta, hogy nem utazott haza, de úgy volt vele, hogy jobb lesz neki most itt. Természetesen hiányzott már a családja, és kicsit elkeseredtek, mikor megírta, hogy nem utazik, de megértették, és nem akarták hazaparancsolni, amiért igen csak hálás volt.
Minden napját előre megtervezte, csak hogy biztosan ne unatkozzon soha. Így miután elállt az eső, bakancsot húzott és elindult lefelé a faluba, hogy teljesítse az az napra kitalált teendőket.
A pocsolyákat kerülgetve, az enyhén csúszós úton haladni nem volt épp egy leányálom, és nagyon oda kellett figyelnie, hogy hová lép. Persze ennek a nagy koncentrációnak az lett az eredménye, hogy sikeresen neki ment egy másik embernek, mivel nem látta időben a közeledő fiút.

Vitéz Rebeka

Eső. Reggel óta folyamatosan esik, de ez engem hidegen hagy. Dél óta vonaton ülök és zötykölődök, rohamosan haladok új "otthonom" irányába. Még nem sikerült eldöntenem, hogy ez jó ötlet-e, rengeteg pro és kontra érvet sorakoztattam fel fejemben az elmúlt 4,5 óra alatt. Egy darab utazótáskám lent hever a földön, lábaimat rajta pihentetem, miközben fejemet az ablaknak döntöm. Meredek a semmibe és ahogy a vonat zakatol a síneken, úgy zakatolnak az én gondolataim is. Azonban ebből a majdnem alfából az ránt vissza, hogy a vonat lassulni kezd. Hallani a fék csikorgását, majd hamarosan emberek nyüzsgését, akik elindulnak kifelé a kijárat felé. Megérkeztem. Itt vagyok és innen már nincs visszaút egy ideig. Táskámat hátamra dobom, majd bőrdzsekim zsebébe süllyesztett kézzel sétálok végig a tömött folyosón, majd egy jól irányzott ugrással szállok le a vonatról. Ötletem sincs, hogy merre kellene elindulnom, így arra haladok, amerre a tömeg visz. Ők csak tudják merre van az arra. Kiszúrok magamnak egy három fős társaságot, akik szintén nagy pakkokkal indulnak el. Ránézésre pedig annyi idősek, mint én. Elég határozott, célirányos léptekkel haladnak, így ők biztos többször jártak már erre. Hamarosan kiérünk egy kisebb térre, ahol szétszéled a tömeg, és én ott maradok "egyedül". Körbepillantok, zsebemből előveszek egy doboz cigarettát, rágyújtok, majd egy tetszetős irányba elkezdek sétálni. Fejemet lehajtom és csak megyek az ismeretlenbe, míg nem valaki a mellkasomnak csapódik. Meglepetten nézek rá az ismeretlen lányra.- Hali! - köszönök rá a legsármosabb mosolyommal a csajra. Szívok egyet a cigiből, majd kapva kapok az alkalmon. - Ha már így egymásba botlottunk, nem tudod véletlen, hogy merre van az a "híres, neves" iskola?

Erik

Vitéz Rebeka

Elég értetlenül nézek a lányra, hogy miért szabadkozik itt nekem. Félre biccentett fejjel figyelem, majd miután befejezte, a legpimaszabb mosolyomat villantom rá.
- Nyugi Drága! Nem történt semmi... -  mondat közben megérintem a lány karját. Ez már egy annyira bevett mozdulat, hogy szinte magától jön. Lehet, hogy egy idegen számára ez már sok, mivel ismeretlenül léptem be az ő kis intim szférájába, de sebaj. Általában a lányok nagy része értékelni szokta ezt, legalábbis eddig ezt szűrtem le az eddigi tapasztalataim alapján. Mondjuk az eddigi lányok nagyrészt nem voltak teljesen ismeretlenek, már egy ideje lófráltak körülöttem mielőtt szóba elegyedtünk és a többi pedig jön magától. Nem mondom, hogy egy Casanova vagyok, az azért túlzás lenne, de nem hazudok ha az a vágyam. Valahol pedig el kell kezdeni. Aki nem lesz vevő rá... na azt úgyis időben meg fogom tudni. Általában hamar tudatosítják bennem a lányok, mi is a helyzet.
A kérdésemre igenlő választ kapok, aminek köszönhetően egy kicsit megkönnyebbülök. Így nem fogok céltalanul bolyongni egy ismeretlen településen, ahol még előtte sosem jártam. Előbb utóbb tuti oda találtam volna, de azért egy így nagyban megkönnyíti a helyzetemet.
- Mit szólnál előtte egy kis... uzsonnához? - nézek mondat közben az órámra, majd újra a lányra. Két vagy akár három legyet is egy csapásra.
- Egyébként kit tisztelhetek a kisasszonyban? -

Erik