Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=879679#post879679][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.18. 22:42[/b][/url]

Breagha

Elkezdtem összegezni az eddig szerzett információkat, ha már ragaszkodom ahhoz a kifogáshoz, hogy ez önismeret házi. Nem szeretek hazudni, hát megbeszéltem magammal, hogy meg is írom, aztán Zsófi legfeljebb csak elolvassa vagy el se olvassa, vagy ha éppen elolvassa, hátha talál benne valamit, ami arra motiválja, hogy végre színt valljon Ezrának, mert már Avával ketten tudjuk, hogy valami van köztük a levegőben, nem csak odaképzeltem. Tényleg szép pár lennének, és nem bánnám, ha ebben a közvéleménykutatásomnak is része lenne. Engem már amúgy is hozzásegített néhány felismeréshez, azt is beleértve, hogy meglepően hasonló elképzelésünk van erről az egészről Avával, és már biztosra veszem, hogy a tóparti séta inkább randi lesz, semmint egyszerű séta. Az egyik padot néztem ki magamnak egyébként, hogy sorba rendezzem az összes feljegyzésemet és kitaláljam, hogyan is lesz ebből valami sose kért szorgalmiként beadható összefoglaló. Felhúzom a lábam és az ölemben a paksamétával el is kezdem olvasgatni, ki mit mondott. Talán szednem kellene néhány szál virágot is, jut eszembe, hiszen olyan szép pipacsok virítanak a rét szélén. Sőt, nem is, inkább valami élőt kellene adnom, mondjuk valamelyik szépen virágzó kis növénykémet a szobámból, ami nem hervad el pár nap alatt. Elmosolyodom az ötleten, mert úgy vélem, nagyszerű a maga nemében, jobbat ki sem találhatnék, már csak azt kell kiderítenem, hogy nem allergiás-e valamire vagy éppen mennyire olyat kellene választanom, ami nem igényel sok figyelmet, mert kérdés, mennyire van jóban a növényekkel. Vajon az elemi mágiája is hatással lehet erre? Jó sok kérdésem lett hirtelen, és amíg ezen rágódom, egy kósza szellő egészen váratlanul fújja odébb a papírkupacom tetejéről a legfelső két lapot. A harmadikat is megpróbálja, de azt még éppen sikerül elkapnom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=879692#post879692][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.19. 22:47[/b][/url]

Breagha

Észre se vettem, hogy több lapot is sikerült elhagyni útközben, mintha csak morzsákat szórnék egészen a rétig, hogy nehogy ne találjak vissza. Jó, ez vicces, mert meglehetősen jól ismerem már az utat, végtére is ötödik éve tanulok már az iskolában, volt alkalmam rengeteg helyet felfedezni az oda meg onnan visszavezető útvonalakkal együtt. Mindenesetre ezt nem a madarak csipegették fel, hanem egy lány szedte össze, és egyáltalán nem tűnt fel, hogy a nyomomban van, annyira sikerült elmerülni az Ava körül forgó gondolataimban, egészen addig, amíg fel nem bukkan és még a két felröppenő lapot is begyűjti nekem. Milyen rendes dolog ez tőle, hiszen így fel se kell kelnem.
- Óh, fel de tűnt, hogy többet is elhagytam... hajaj, nagyon köszi. Meg bocsánat, szia - köszönök a mondat végére hálás mosoly kíséretében, miközben átveszem a lapokat és a paksaméta tetejére rakom. Most majd rendezhetem ismét újra az egészet, de ez legyen a legnagyobb gondom amúgy is.
- Csak önismeretre csinálom. Közvéleménykutatás arról, hogy mi is a szerelem - válaszolom, és már abban is biztos vagyok, hogy ha nem siet, mindjárt meg is interjúvolom őt is. El is kezdek keresni egy olyan lapot, amin még akad hely jegyzetelni, amennyiben válaszolna is, a tollat közben a fülem mögé tűzve átmenetileg. - Nem lenne kedved nyilatkozni egyébként a témában? Aurél vagyok amúgy, szerintem még nem ismerjük egymást. Dragomán Aurél, Eridon, idén végzek az alapképzéssel. Te mestertanonc vagy? Vagy csak nem eridonos és nem ötödikes?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=880031#post880031][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.29. 23:06[/b][/url]

Breagha

Egészen hamar sikerül szereznem még egy alanyt, akit kikérdezhetek, hogy vajon szerinte mi is a szerelem. Minél több választ kapok, annál kerekebb lesz ez az egész közvéleménykutatás, az összefoglalóval együtt, amit meg akarok még írni Zsófinak minél előbb, majd pedig még beadás előbb széljegyzetelni kellene Avával. Csak hogy biztosan értsen a kedvenc tanárunk minden célzásértékű megállapítást is, ami hasznára válhat Ezrával kapcsolatban. Ez azonban egy másik történet, most maradok annál a változatnál, hogy pusztán egyszerű szorgalmiról van szó az önismeret óráimra, mert mégiscsak jó lenne jó jegyekkel végezni a VAV mellé, hogy majd mestertanoncnak is tudjak maradni azt követően. A visszakapott lapokat közben a kupachoz sorolom, majd később újra átnézem az egészet, hogy a sorrend mégiscsak ideális legyen, jelenleg azonban sokkal fontosabb egy üres oldalt találni, amire jegyzetelhetek, ha már Breagha Beth Gillins, mint megtudom, vállalja, hogy válaszol a kérdésemre.
- Á, akkor már értem. Bizonyára eléggé elkerüljük egymást, főleg ha nem is a kastélyban laksz esetleg. Vagy ott laksz? - érdeklődöm tovább barátságosan mosolyogva, miközben hol rá pislogok, hol meg a papírjaimra, mert még mindig keresem azt az üres oldalt. Amint megtalálom végre, ismét kézbe kapom a tollamat is, készen arra, hogy jegyzeteljek.
- Közben, ha készen állsz, csak az lenne a kérdés, hogy szerinted mi a szerelem? - teszem fel a kérdésemet is, hátra dőlve a padon, és várva, hogy meséljen, legyen mit leírnom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=880254#post880254][b]Dragomán M. Aurél - 2024.07.10. 21:04[/b][/url]

Breagha

- A tó fele vagy a másik végén? A tó fele szerintem nagyon szép - reagálok is a kijelentésére lelkesen. Szerintem Bogolyfalva aranyos kis város, a tó meg egy igazán szép kis csücske, nem véletlenül tervezek Avával is ott sétálni a randinak nem nevezett talán randin. Legalábbis én nagyon remélem, hogy randi lesz, de majd kiderül, hogy ő mit gondol erről.
- Aha, az Eridon toronyban, mert amúgy Budanekeresden lakik a családom, a kertváros részében. Az is szép. Jártál már ott? - érdeklődöm. A Sámán-köz kifejezetten a szívem csücske, főleg a mi kis telkünk a szép nagy udvarral meg a házunkkal, aminél tökéletesebbet el se tudnék képzelni. Találok aztán némi keresgélést követően egy üres oldalt a pergamenjeim között, és jegyzetelésre készen a kérdést is felteszem, majd meglepetten pislogok a kiábrándítónak hangzó válasz hallatán.
- Óh... hát... nem hiszem, hogy hajkurászni érdemes, ha nem jön magától, de szerintem amúgy jönni fog előbb-utóbb mindenkinek. A nagymamám azt mondja, hogy akit az embernek szántak, attól meg nem szabadul, ha kell az ördög is utána viszi talicskán - közlöm egy kissé visszafogott mosollyal, hátha a nagyi sajátos humora kicsit kizökkenti ebből a gondolatmenetből. Persze, csak akkor, ha jól adom át ezt a humort én is, és ő meg vevő erre. Egyelőre nem is jegyzetelek inkább, csak figyelmesen hallgatom, mit mond még, aztán kicsit megrázom a fejem. - A beadandóhoz csak azt próbálom feltérképezni, hogy miből tudja az ember, hogy szerelmes... de amúgy... azt hiszem, értelek is, de nem is. Miért kell kompromittálódni? A cukormáz... na hát az tényleg nem igaz. Úgy értem, nem rossz a rózsaszín köd, de az életben minden kapcsolat munka... de a szeretve lenni részt értem, meg a támogatást is, az tényleg fontos. Sajnálom amúgy, hogy nem alakult jól, de akkor nem ő volt az igazi. Majd biztosan megtalálod vagy megtalált ő, és le se fogod tudni rázni. Fogadjunk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=880782#post880782][b]Dragomán M. Aurél - 2024.08.05. 19:19[/b][/url]

Breagha

- Pfuuuh... - gondolkodom el meglehetősen hangosan a kérdése hallatán. - A Platánba szoktunk járni néha, olyasmi, mint a Pillangóvarázs, bár inkább étterem, mint teázó. Meg van még a környékünkön a Sánta unikornis, ami ilyen kicsit pub, kicsit meg teazó, és a forrócsokijuk is nagyon jó, illetve ahova még be szoktunk néha nézni a tesóimmal, az a Pöttyös cukrászba. A Zöld Bagolyról is hallottam, de ott még sose jártam - válaszolom. Budanekeresd azért nagyobb Bogolyfalvánál is, elég sok hely van ott, ahol még sose fordultam meg. A megjegyzésére válaszul csak bólintok. Szerintem amúgy is fontos az optimizmus, mert ha az ember elhagyja magát és mindig a rosszra számít, akkor az meg is fogja találni. Ez nem jelenti, hogy ne történnének így is olyan dolgok, amik rosszak, de úgy érzem, hogy amíg sikerül mindenben találnom valami jót, addig ezzel sincs semmi gond.
- Jó, igaz, úriember biztosra amúgy sem fogad - válaszolom egy mosoly kíséretében, és ha már sikerült pontosítani, mi is érdekel valójában, érdeklődve hallgatom a válaszát.
- Ahaa, szóval az az első, hogy bámulod. Akkor van további is? - érdeklődöm tovább, miután sietősen feljegyzem a pergamenre, amit éppen mondott. Ez érdekes. Azt hiszem, tényleg változó lehet ez mindenkinél, mert annyiféle választ hallottam már attól a néhány embertől, akiket végül sikerült kivallatnom a téma kapcsán, mióta Szalamantonban először feltettem a kérdést Titának. Most már egészen élvezem amúgy ezt a gyűjtögetést, és alig várom, hogy tényleg összeírhassam, hogy mire jutottam. - És mondd csak, ha nem indiszkrét a kérdés, te sokszor voltál már szerelmes?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=881278#post881278][b]Dragomán M. Aurél - 2024.09.06. 23:47[/b][/url]

Breagha

- Majd egyszer megnézem a tesóimmal akkor - válaszolom, a biztonság kedvéért fel is írva a nevet az egyik pergamen sarkára, csak aztán el ne felejtsem közben, hogy mi is az a zöld bagoly és mit keres abban a félig üres sarokban. Kitartóan jegyzetelem aztán, amit éppen mond arról, hogyan alakulhat egy barátság szerelemmé, ami megint nem teljesen arra válasz, amit kérdeztem, de azért még egész hasznos információnak tűnik. Legfeljebb nem illesztem be a többi válasz közé, majd még eldöntöm, ha mindent átolvastam és rendszereztem. Arra is rátérek aztán, hogy kiderítsem, vajon mennyi tapasztalatra építkezve mondja azt, amit. Kettő. Az már nem rossz, állapítom meg gondolatban, és felvések egy kis kettest még a pergamenre. Nem sok, de nem is nulla.
- Én... huh... mondjuk úgy, hogy már többször hittem azt, hogy az vagyok, de eddig még mindig kiderült, hogy igazából nem is. Csak ilyen hirtelen fellángolás volt. Azt olvastam egy pszichológiai folyóiratban, hogy erre mondják, hogy kémia, mert a hormonok mindenfélét kiváltanak, csak aztán nem tart ki sokáig a hatásuk, de az igazság az, hogy nem értettem pontosan. Lehet, hogy meg kellene kérdeznem az iskolapszichológust is, hogy ő ezekről mit tud. Szerintem többet, mint én - foglalom össze nem túl röviden a választ, de azért nagyon mélyen se megyek bele. Az egész kutatás ebben gyökerezik egyébként is, hogy szeretnék biztosra menni és pontosan tudni, mit is érzek, mert most is úgy gondolom, hogy szerelmes vagyok. A kérdés az, hogy meddig tart ki, vagy kitart-e, mert nem akarom megbántani Avát. Inkább óvatosabb vagyok ezúttal a nagy kijelentésekkel, mielőtt még rosszul sülne el valami. - Köszi szépen, hogy válaszoltál. Mondtam már, ugye, hogy névtelen lesz az egész? És csak az önismeret tanárnőnek adom be. Volt, aki aggódott kicsit rajta, hogy ugye nem küldöm el az Edictumnak is, de eszemben sincs.