Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=879679#post879679][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.18. 22:42[/b][/url]

Breagha

Elkezdtem összegezni az eddig szerzett információkat, ha már ragaszkodom ahhoz a kifogáshoz, hogy ez önismeret házi. Nem szeretek hazudni, hát megbeszéltem magammal, hogy meg is írom, aztán Zsófi legfeljebb csak elolvassa vagy el se olvassa, vagy ha éppen elolvassa, hátha talál benne valamit, ami arra motiválja, hogy végre színt valljon Ezrának, mert már Avával ketten tudjuk, hogy valami van köztük a levegőben, nem csak odaképzeltem. Tényleg szép pár lennének, és nem bánnám, ha ebben a közvéleménykutatásomnak is része lenne. Engem már amúgy is hozzásegített néhány felismeréshez, azt is beleértve, hogy meglepően hasonló elképzelésünk van erről az egészről Avával, és már biztosra veszem, hogy a tóparti séta inkább randi lesz, semmint egyszerű séta. Az egyik padot néztem ki magamnak egyébként, hogy sorba rendezzem az összes feljegyzésemet és kitaláljam, hogyan is lesz ebből valami sose kért szorgalmiként beadható összefoglaló. Felhúzom a lábam és az ölemben a paksamétával el is kezdem olvasgatni, ki mit mondott. Talán szednem kellene néhány szál virágot is, jut eszembe, hiszen olyan szép pipacsok virítanak a rét szélén. Sőt, nem is, inkább valami élőt kellene adnom, mondjuk valamelyik szépen virágzó kis növénykémet a szobámból, ami nem hervad el pár nap alatt. Elmosolyodom az ötleten, mert úgy vélem, nagyszerű a maga nemében, jobbat ki sem találhatnék, már csak azt kell kiderítenem, hogy nem allergiás-e valamire vagy éppen mennyire olyat kellene választanom, ami nem igényel sok figyelmet, mert kérdés, mennyire van jóban a növényekkel. Vajon az elemi mágiája is hatással lehet erre? Jó sok kérdésem lett hirtelen, és amíg ezen rágódom, egy kósza szellő egészen váratlanul fújja odébb a papírkupacom tetejéről a legfelső két lapot. A harmadikat is megpróbálja, de azt még éppen sikerül elkapnom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=879692#post879692][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.19. 22:47[/b][/url]

Breagha

Észre se vettem, hogy több lapot is sikerült elhagyni útközben, mintha csak morzsákat szórnék egészen a rétig, hogy nehogy ne találjak vissza. Jó, ez vicces, mert meglehetősen jól ismerem már az utat, végtére is ötödik éve tanulok már az iskolában, volt alkalmam rengeteg helyet felfedezni az oda meg onnan visszavezető útvonalakkal együtt. Mindenesetre ezt nem a madarak csipegették fel, hanem egy lány szedte össze, és egyáltalán nem tűnt fel, hogy a nyomomban van, annyira sikerült elmerülni az Ava körül forgó gondolataimban, egészen addig, amíg fel nem bukkan és még a két felröppenő lapot is begyűjti nekem. Milyen rendes dolog ez tőle, hiszen így fel se kell kelnem.
- Óh, fel de tűnt, hogy többet is elhagytam... hajaj, nagyon köszi. Meg bocsánat, szia - köszönök a mondat végére hálás mosoly kíséretében, miközben átveszem a lapokat és a paksaméta tetejére rakom. Most majd rendezhetem ismét újra az egészet, de ez legyen a legnagyobb gondom amúgy is.
- Csak önismeretre csinálom. Közvéleménykutatás arról, hogy mi is a szerelem - válaszolom, és már abban is biztos vagyok, hogy ha nem siet, mindjárt meg is interjúvolom őt is. El is kezdek keresni egy olyan lapot, amin még akad hely jegyzetelni, amennyiben válaszolna is, a tollat közben a fülem mögé tűzve átmenetileg. - Nem lenne kedved nyilatkozni egyébként a témában? Aurél vagyok amúgy, szerintem még nem ismerjük egymást. Dragomán Aurél, Eridon, idén végzek az alapképzéssel. Te mestertanonc vagy? Vagy csak nem eridonos és nem ötödikes?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=880031#post880031][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.29. 23:06[/b][/url]

Breagha

Egészen hamar sikerül szereznem még egy alanyt, akit kikérdezhetek, hogy vajon szerinte mi is a szerelem. Minél több választ kapok, annál kerekebb lesz ez az egész közvéleménykutatás, az összefoglalóval együtt, amit meg akarok még írni Zsófinak minél előbb, majd pedig még beadás előbb széljegyzetelni kellene Avával. Csak hogy biztosan értsen a kedvenc tanárunk minden célzásértékű megállapítást is, ami hasznára válhat Ezrával kapcsolatban. Ez azonban egy másik történet, most maradok annál a változatnál, hogy pusztán egyszerű szorgalmiról van szó az önismeret óráimra, mert mégiscsak jó lenne jó jegyekkel végezni a VAV mellé, hogy majd mestertanoncnak is tudjak maradni azt követően. A visszakapott lapokat közben a kupachoz sorolom, majd később újra átnézem az egészet, hogy a sorrend mégiscsak ideális legyen, jelenleg azonban sokkal fontosabb egy üres oldalt találni, amire jegyzetelhetek, ha már Breagha Beth Gillins, mint megtudom, vállalja, hogy válaszol a kérdésemre.
- Á, akkor már értem. Bizonyára eléggé elkerüljük egymást, főleg ha nem is a kastélyban laksz esetleg. Vagy ott laksz? - érdeklődöm tovább barátságosan mosolyogva, miközben hol rá pislogok, hol meg a papírjaimra, mert még mindig keresem azt az üres oldalt. Amint megtalálom végre, ismét kézbe kapom a tollamat is, készen arra, hogy jegyzeteljek.
- Közben, ha készen állsz, csak az lenne a kérdés, hogy szerinted mi a szerelem? - teszem fel a kérdésemet is, hátra dőlve a padon, és várva, hogy meséljen, legyen mit leírnom.