33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Keith Coltrane hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2013. május 11. 18:57 | Link

Maid Cafe
Leonie, Niki

Annak ellenére, hogy a LLG órai aktivitása kimerült abban, hogy elvarázsolt papírrepülővel üzeneteket küldött Leonie-nak, nyögdécselve elterült a padon, miközben vicces rajzocskákat gyártott a pergamenére és a kint sátrat építő embereket bámulta lustán pislogó szemekkel, meglepő gyorsasággal pattan fel kicsengetéskor, hogy a hátsó sorból startolva elsőként lépjen ki a teremből, megnyerve ezzel a tanárnő rosszalló tekintetét. Persze mire a tanárnő egyáltalán ránéz, ő már hármasával szedi a fokokat a lépcsőházban, hogy minél hamarabb odaérhessen a találkozóra, és ahogy a levélben is írta, végre "felrázhassa magát," ebből az élethez méltatlan punnyadtságból.  
Ajtó ki, ajtó be, csapódás, ordibálás, rohanás, táska le, szekrény ki, ing a földön, konyakos bonbon a szájban, nézzük, mit is lehetne felvenni erre az akármire. Gilbertet már tegnap megkörnyékezte ezzel kapcsolatban, mert nagyjából annyit tud a japánokról, hogy hasonlítanak a kínaiakra, okosak, gyorsak, a nők gésák, a férfiak meg nindzsák. Gilbert azt mondta, ezt az álláspontját ne terjessze a rendezvényen...hüm.
Szóval ő most Úr. Persze, ez egyértelmű, de egy úr mégsem léphet ki emberek közé akármiben, ha a szolgálók beöltöznek, neki is meg kell tennie a minimumot. A köpeny ötletét hamar elveti, talál jobbat, meg persze Leonie-nak is vinni kell valamit, már ha hagyott valami használhatót Keith szekrényében, miután az egyik látogatása során kifosztotta a srácot.
A különleges alkalom tiszteletére felrak még magára két pecsétgyűrűt, még kettőt a zsebébe csúsztat, egy gyorsan száradó mágikus kencével pedig gondoskodik róla, hogy a haja egy igazi uralkodó bozontja legyen, noha ő ezt még hátrafésüli a speciális merénylet tökéletesítése végett - hosszú ujjai a sminkkészlet felé nyúlnak. Szokatlan művének utolsó ecsetvonásait már csukott szemmel is képes feldobni, még úgy is, hogy eddig szemben volt a vászon, és nem ő maga volt az. Biztos benne, hogyha valóban uralkodó lenne, a lehető legfeltűnőbb megjelenést produkálná, ezért igyekszik most is alkalmazkodni önmagához. Cipő nem kell, indulás.
Érezve előkelő eleganciáját jól ki is húzza magát, legfőképpen mikor a rét területére ér. Elképzelhető, kissé szokatlan a stílusa, de aki nem jönne rá magától, hogy ez a kigombolt inggel együtt is az ő uralkodói ünneplője, annak elég ránézni csalókásan mosolygó arcára; úgy néz, mint egy büszke király.
Persze ahogy az előre gondolható, elég meglátnia Leonie-t, hogy kiessen ebből a kegyes-felsőbbrendű szerepből, hamarosan ugyanis úgy integet felé, mintha évek óta nem látták volna egymást, bár a kimázolt arcán ülő furcsa vigyortól Leonie jogosan érezheti úgy, hogy eddig még nem is ismerte igazán a srácot.
- Csak, hogy ideértem...még hintó se jött értem. - Panaszolja egy szép meghajlás után finnyásan vigyorogva, aztán elneveti magát és előveszi a különböző ékszereket, amiket a zsebében hozott. Nagyjából ekkor veszi észre maga mellett Nikit, aki mellől talán még jobban kirí, mint az átlagdiákok közül.
- Már végeztél? - Kérdi összevont szemöldökkel, mikor felméri az Úrnője előtt heverő számlát. Meg se várja a választ, már rázza a fejét, és a fura pisztolyos lány felé fordul. Felveszi a számlát, hogy visszaadja neki.  
- Majd együtt fizetünk. - Közli vele szélesen vigyorogva, majd teljesen logikátlanul a kezébe nyom egy pecsétgyűrűt, mintha borravalót adna.
Utoljára módosította:Keith Coltrane, 2013. május 11. 19:00 Szál megtekintése
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2013. május 12. 21:08 | Link

Maid Café
Leonie, Niki, Runa, Lagger

Úgy viselkedik, mintha a lehető legtermészetesebb állapot lenne, hogy Leonie-t a földön heverészve találja az asztal alatt, hogy a lánynak egyetlen mozdulatába kerül teljes káoszt okozni maga körül, hogy körülöttük mindenféle szolgálók tüsténkednek, és a Vörösön az egyetlen, aki igazán értékeli Keith erőfeszítését. Kimázolt arcán a világ legbékésebb mosolya terpeszkedik, ahogy szétnéz a Caféban.  
- Tetszik a virágod. - Mondja vigyorogva megpöccintve az élő ékszert, mikor a lány felfedezi, és nyomban kezelésbe is veszi az elvarázsolt haját. Aztán amint túljutnak a hagyományos-fogdossuk-meg-egymást-egy-kicsit szakaszon, a lány az érkező vendégeknek kezd integetni, Keith pedig - noha ez igazán nem az Úr dolga lenne -  segít a pincéreknek kármentesíteni a Leonie-sújtotta területet, nyilván azért, mert ő a legkegyesebb úr. Most kivételesen Leonie ellentéte, ő a pattogós-pörgő izgalmában egy pillanatra se kímél senkit, legfőképp nem a most érkező fekete hajú, szép pincérlányt, aki akarva-akaratlanul megkísérli szétválasztani őket.
- Köszönöm, inkább itt maradnék. - Feleli a legudvariasabb hangnemben, a szokásosnál némileg mélyebben búgó hangon, barátságosan mosolyogva a pincérlányra, majd elegánsan félreáll, hogy kihúzhassák neki a széket.
- Kedvesem, hol hagytad a modorod? - Kérdi csevegve Leonie-től, aki Leonie módjára dobja le magát a székre, mellőzve mindenféle eleganciát. A társaságban egyértelműen a szék az, aki a legtöbbet szenved ma. Erre a gondolatra aztán megjelenik Keith arcán a bujkáló vigyor, amit jobb híján azzal leplez, nehogy kiessen a nehezen megszerzett figurából, hogy rávigyorog az Úrnő bocsánatáért esedező szolgálóra.
- Lábmasszázst? Nem tartom kizártnak. - Feleli immár azután, hogy feltételezhetőleg kihúzták számára a széket, és ő egy királyi hajhátradobással megtisztelte a társaságot azzal, hogy leül.
Egy pillanatra az őszinte érdeklődéssel tekint fel a körülöttük álló szolgálókra, hogy erre vajon mi a válaszuk, aztán elmerül egy kicsit a menüsorban. Sajnos azonban a döntés túl nehéznek bizonyul.
- Hozzanak ki mindent. A kávéba tejet és három kanál cukrot kérek, a tea legyen zöld, lehetőleg Gyokuro, a gyümölcslé száz százalékos, két deci narancs és körte, a szénsavas ásványvizet üvegben, a forrócsokira rakjanak két kiskanálnyi fahéjat és vastag habot, kérem igyekezzenek sok öntetet tenni a somlóira, muffinból csak a márványt eszem meg, a brownie legyen dupla csokis. A muffinhoz mintás marcipán evőeszközöket szeretnék, a szendvicsbe kérem ne rakjanak salátát, ellenben az ecetes uborkával, sonkával, hagymával, majonézzel, ketchuppal, rántott hússal és rákkal kérem ne spóroljanak, bár talán ezt egy ilyen helyen mondanom se kell. Az omlette rice-ba dupla tölteléket rakjanak, és a sztracsatellás-csokoládés-kekszes fagylaltkehelyhez egyéni díszítést, ha már nagylelkűen felajánlották. No, igen, igen, és gyümölcssaláta helyett 12 darab epret szeretnék, cukrozva. Tudom, hogy nem fognak csalódást okozni. - A rendelés végeztével nagyot bólint, majd kedvesen átnyújtja a menüsort annak a szerencsétlennek, akinek őket kell kiszolgálnia.
- És drágám, te mit kérsz? - Kérdezi ártatlanul pislogva az Úrnő felé, aki azt imént Gazda-gazdasszony párként emlegette őket. Keith nem rontja el a játékot - ám amint a pincér elindul, hogy elkészítse a rendelésüket, még utánacsenget.  
- Jaj, kérem várjon, módosítani szeretnék. Krumplis lángost nem kérek, a somlóit  pedig csomagolják be, nem vagyok túl éhes. Köszönöm.
Utoljára módosította:Keith Coltrane, 2013. május 12. 21:15 Szál megtekintése
Rét - Keith Coltrane hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék