A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846326#post846326][b]Hollósi Zalán - 2022.05.10. 22:18[/b][/url]

  - Nem zavar? De hát az előbb meg azt mondtad, hogy... - homlokráncolva értetlenkedett a dolog felett. Most kezdték végleg összezavarni, bár nem sokkal utána Kornél pontosítani próbált.
 Eredetileg ő is azt szorgalmazta, hogy ezt bókként kell felfognia a másiknak, de... De hát akkor még szó sem volt a kuzinjáról. Szent griffgané. Alig pár hete van itt és máris kezdi felforgatni az életüket.
 Ajkába harapott, hogy kis időt nyerjen a válasszal, s a megjegyzésével szinkronban döntötte neki Kométáját a padnak, hogy aztán tarkója mögött összefont ujjakkal kezdjen el fel-alá járkálni a sorok közt.
 - Teljesen mindegy, hogyan fogod fel, ha közben másnak látszik. Azért nem vagyok én sem vak, csak valahogy nem akartam odafigyelni rá. Akkor ezért viselkedtél olyan furán, amikor nálatok voltunk. Mondott neked valami olyat, amikor nem figyeltem. Vagy csinált valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846399#post846399][b]Hollósi Zalán - 2022.05.12. 22:55[/b][/url]

Lenézett barátjára, olyan "ugye te sem gondoltad komolyan, amit kérdeztél"-féle nézéssel.
 - Te miről beszélsz? Úgy néztél ki végig a fejedből, mintha dementort láttál volna. Meg olyan mély hangon beszélsz mellette, mint akinek mindenízű drazsét dugtak az orrába.
 Kornél tanakordó tekintete láttán kezdte elveszteni a türelmét. Ugye nem neki kell kimondania? Tessék, most még jobb ötlettel állt elő...
 Levetődött barátja mellé a padra, de rögtön fel is állt, mert ráült a könyvére. Ijedten szedte ki maga alól és kezdte el egyengetni az összegyűrt lapot, amin Autumn hurkokkal teletűzdelt gyöngybetűi sorakoztak. Visszaült, még egy darabig elgondolkodva simított végig ujjával az idézeten, majd ölébe ejtve azt hátradőlt. Lábfeje feszülten dobbantott párat a kopott fán, amikor újra megszólalt.
 - Szerintem tetszel neki - morogta halkan az orra alatt, fejét pedig elfordította, még véletlenül se akadjon össze a tekintetük. Nem elég, hogy ilyesmiről beszélgetnek egymással. Még csak az kéne, hogy elmélyülten és kötetlenül diskuráljanak a témáról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846417#post846417][b]Hollósi Zalán - 2022.05.13. 14:45[/b][/url]

  Fél szemét fájdalmasan lehunyta, mintha várta volna, mikor fog hangosan koppanni Kornélnak. A fészkelődése erre engedett utalni, így már a fiú hebegésével egy időben vágta rá gyorsan:
 - Igen, tudom. - Letette maga mellé a könyvet feszülten. Azt kívánta, bárcsak Kornélnak lenne igaza és a szánalom játszott volna közre a tetteiben, de őszintén. Szofit ismerve? Inkább a másik alternatívára hajlott.
 - Neked? Semmit sem kell csinálnod. Majd beszélek vele. Te csak kerüld, ahol tudod, ne beszélj vele, ne is nézz rá, mert felkérésnek veheti. - Hirtelen felpattant a helyéről és elkezdte a táskájába tuszkolni a kacatjait. Szemét lesütötte, mert kicsit most szégyellte magát Kornél mellett. Nem figyelt oda eléggé és most derül csak ki, hogy az unokatestvére kínos helyzetbe hozta a legjobb barátját. Ezt muszáj lesz orvosolniuk valahogy.
 - És könyörgöm, ne hagyd, hogy ölelgessen téged. Mert akkor még a végén azt fogja hinni, hogy... tudod.
 Vállára kapta a táskát, ujjai ráfonódtak a Kométa nyelére, hogy elrohanjon átöltözni. Kérdőn pislogott a másikra, hogy megvárja-e őt itt, vagy vele tart.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846787#post846787][b]Hollósi Zalán - 2022.05.25. 16:53[/b][/url]

- Azt látom - mondta, mikor lendülettel kapta vállára a táskáját. Már fordult is, hogy lebattyogjon a lelátóról, mert választ nem kapott, hogy vele tartanak-e, de aztán mégiscsak utána szóltak. Fejét hátradöntve fordult vissza Kornél irányába. Kínos volt a pillanatnyi csend, de megvárta, amíg a másik utoléri a saját gondolatait. Az arcán néha értelem, de többnyire tanácstalanság csillant.
 - Hát ha adod alá a lovat, ez oda is vezethet. Hogy rád szálljon.
 Nem tudott megmoccanni, az újabb kérdés pedig nem segített a helyzeten.
 - Kornél, ne csináld már - mondta kelletlenül. Még mindig nem mert a szemébe nézni. - Azt hiheti a végén, hogy neked is tetszik. Mert hogy nem tetszik neked. - Erőt vett magán, hogy újra barátja vonásaira tévedjen a tekintete. Kellett minden mozzanat, hogy megerősítsék őt a feltételezésében. Megismételte magát, immár sokkal lassabban, nyomatékot adva ezzel szavainak. - Nem tetszik neked Szofi. Igaz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846805#post846805][b]Hollósi Zalán - 2022.05.25. 21:09[/b][/url]

Szemei résnyire szűkültek, mintha képes lenne Kornél lelkébe látni, de az igazat megvallva ötlete sem volt, mit gondoljon. Legszívesebben már ő is nevetett volna kínjában. Hagyta, hogy barátja leelőzze őt, míg a választ mérlegelte. Kornél a barátja. Minek hazudna neki ilyesmit?
 - Oké - felelte kifejezéstelen arccal, tekintetét pedig a fiú hátába fúrta, ahogy lassú léptekkel indult tovább a lépcsőn. Most már tényleg jó lenne minél előbb lelépni innen.
 - Szuper. Akkor ezt megbeszéltük. - sóhajtotta, leginkább magát győzködve vele. Bárcsak ennyi lenne az egész. Beszél Szofival, ő azt fogja válaszolni, hogy Kornél nem is tetszik neki és mindenki boldog lesz. Igen. Ez remekül hanzik. És akkor minden visszakerül a helyére.
 Ha meg nem, akkor... akkor... Jószagú trolltakony, mibe keveredett már megint...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=848821#post848821][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 14:31[/b][/url]

Utolsó edzése volt, a hétvégi versenye előtt. Már most mindent túlgondolt a kelleténél, de annyira, hogy észre sem vette először annak a színes madárseregletnek a jelenlétét, amely rátelepedett a lelátó magasabb pontjaira.
 Odaúton végig Rozinával beszélgetett, hiszen ő is idetartott. Aztán persze tervben volt, hogy majd a saját dolgával fogja elfoglalni magát, de az ismerős arcok így is sokat dobtak a kedélyén. Már az öltözőből csattogott ki a pályára, amikor felmérte a különös árnyékokat, amik a feje felett kezdtek körözni.
 - Mi lehet olyan érdekes nekik a pályán? - kérdezte Rozinától, amikor a közelébe ért. Ő még nem szállt fel, kezét tartotta a nap elé, hogy ne süssön a szemébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=848824#post848824][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 15:14[/b][/url]

Kizökkentették a dicsérettel, elgondolkodva csippentette össze a felsőjét, hogy megnézze, egyáltalán mi van rajta, mert most is csak eszetlenül beletúrt a szekrényébe. A Montrose Magpies csapatának logója, egy szarka nézett vissza rá, mögötte a három kviddicskarikával.
 - Ó, igen. Köszönöm. - mondta vontatottan, mosolyt társítva mellé. Viszonozni akarta valamivel a bókot, így ő is jobban felmérte a lányt, de csak az arcáig jutott, már ott elidőzött a tekintete, többet is, mint kellett volna. Akkor tudatosult csak benne, hogy nem kéne inkább megszólalnia. Gyakran félreértik őt, amikor dicsérni próbál egy lányt. Pedig igazán szép vonásai voltak. Így csak egy halk nyögésre futotta neki, míg meg nem mentették a következő megjegyzéssel.
 - És tudtommal döghús sem, de szólj, ha van valami, amiről esetleg tudnom kéne - viccelődött ő is, cinkos vigyort villantva a másik felé.
 - Rég repültél, igaz? - kérdezett vissza bizalmaskodón, mert nem volt jellemző gyakorlott seprűlovastól ilyesfajta kérés. Meglepődött kissé, de tulajdonképpen nem bánta a dolgot. A választól függetlenül bólintott egyet, úgy fogta két lába közé a Kométát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=848828#post848828][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 16:02[/b][/url]

 Büszkélkedett magában egy sort, mert most először hallotta, hogy valaki ilyen jó véleménnyel van szeretett csapatáról. Az apja persze mindig piszkálta miatta, hogy könnyű dolog az esélyesnek szurkolni, de ezt ő mindig szakmai ártalomként fogta fel nála.
 Különös érzés volt az újonnan felismert párhuzam közte és Kornél között. Ő is szerette volna, ha Zalán ott lenne, amikor megint ráül egy abraxán hátára. Igaz, most a helyzet hozta úgy, hogy pont ő van jelen, attól még furcsa volt a gondolat. Éppen ezen agyalt, s fel sem tűnt neki, hogy a lány mosolya pont olyan sántának hatott, mint amikor ő bizonygatja mindenkinek, hogy rendben van. Talán máshogy viselkedett volna, ha ezt látja, helyette csak ennyit mondott:
 - Inkább gondoskodunk róla, hogy ne zuhanj le - kacsintott bátorítón, úgy rugaszkodott el a földtől. Próbált nem odafigyelni a madarakra, s talán könnyebb is lesz így, hogy figyelnie kell valakire.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=848835#post848835][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 19:31[/b][/url]

Felmérte, Rozina mekkora távolságot próbál belőni kettejük közé s annak fényében szlalomozott egy darabig, mintha kényszerből lenne visszatartva és nem találna izgalmat ekkora sebességnél. Pedig korán sem volt így. Tartott attól, hogy ha mérné, megint egyre rosszabb és rosszabb köröket produkálna.
 Aztán jött az ominózus kérdés. Hitetlenkedő nevetést hallatott, amit könnyedén nyomott el a menetszél. Szerencsére gyorsan visszatért a lány önbizalma, de...
 - Biztos vagy benne? - kérdezte játékosan, s csak annyira lassított, hogy egy vonalba kerüljön a másikkal és értse, amit mond. - Nem akarom korán letörni a lelkesedésed.
 Nem válaszolt konkrétan, de a mozdulat, amivel a szemére tolta a védőszemüveget, felért egy igennel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=848841#post848841][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 21:05[/b][/url]

Felbuzdulva a lány gyors rajtján ő is ráhasalt a seprűre, a Kométa pedig valósággal szárnyra kélt. Végre dolgozni kezdett benne az adrenalin, talán jót is tett, hogy volt ki ellen gyakorolnia, hiszen nem csak a szívdobogása gyorsult fel, de a reflexei s minden más érzéke élesedni kezdett, gondoskodva arról, hogy Zalánt végig a seprűn tartsák. Aprókat korrigált lábával, hogy a Rozina mögötti szélárnyékot a hasznára fordítsa, s könnyedén felhozza magát. Már csak egy manőver kellett, hogy előzhessen, amikor valami sötét folt húzott el mellette a periférián.
 Úgy döntött, hogy most vagy soha, így kitört a lány mellett a táv utolsó harmadában. Most nem számított más, nem szabad, hogy számítson, csak az előtte magasodó póznákra koncentrált, hogy közöttük átsüvítve átélhesse, amit legnagyobb reményei szerint szombaton is fog, amikor befut a célba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=849008#post849008][b]Hollósi Zalán - 2022.07.06. 21:43[/b][/url]

A menetszél süvítésén, mely valósággal zene volt Zalán füleinek, más zajok próbáltak áthatolni, s úgy látszott, a rajta felülkerekedni készülő eufóriát is tompította.
 Célegyenes, ideért, mégsem volt valami rendben. Nem gyorsított már, felegyenesedve próbált nagyobb ívben fordulni, hogy megnézze, Rozina mennyivel maradt le, de ismét a látószögébe úszott valami. Homlokráncolva  rántotta odébb a seprűt, hogy rálátása nyíljon a lányra, mire a gyomra görcsbe rándult. Nem figyelt eléggé. Kit akar átverni, a versenyszellem elnyomta éberségének azt a felét, ami arra volt hivatott, hogy vigyázzon a másikra.
 Rozina ügyesen repült, de nem számolt a külső tényezőkkel... mert hogy ez, amit most látott... Őszintén. Kinek jutott volna eszébe?
 Nem válaszolt, csak megragadta a kartávolságban lévő karika póznáját, hogy élesebb ívvel kanyarodhasson vissza. Jobb ötlet híján elhatározta, hogy először megpróbálja valahogy kihozni a madársereglet sűrűjéből, utána ráérnek kitalálni a további teendőket.
 - Rozina, lefele! - kiabálta túl a szelet, hogy legyen fogalma a lánynak, milyen irányból érkezik. Csupán reménykedett abban, hogy megérti, mit kéne most tennie. Sőt, mi több: meg is meri csinálni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=849738#post849738][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 12:30[/b][/url]

Perifériából figyelte a lány seprűjét, aki kihasználta az alatta terülő szabad rést és merőlegesen zúgott el mellette. Zalán lassított kicsit és hagyta, hogy a színkavalkád inkább a könnyebb célpontot kövesse, vagyis az ő seprűjét. A nagy része valóban levált Rozináról, s ezt az előnyt kihasználva kezdett gyorsítani. Ívesen szlalomozott, hogy egyre nagyobb előnybe kerüljön, a repülő objektumokon ugyanis látszott, hogy nehezebben veszik a kanyarokat.
 Bemérte Rozinát és még biztos távolból elrepült felette, hogy odakiabálhasson.
 - Pálca! Itt a pálcád?! - szelte ketté kérdése a levegőt. Nem figyelte, hogy a lány mennyi cuccal érkezett, csak abban volt biztos, hogy a sajátja az öltözőben maradt a táskájában. Ha el tudnának jutni odáig...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=849915#post849915][b]Hollósi Zalán - 2022.07.25. 16:00[/b][/url]

A zoknik jó része hullani kezdett, akár a legyek, s néhány, amely felzárkózott már Zalánhoz, vészesen zuhanni kezdett a fiú felé. Nem volt lélekjelenléte, hogy lassítson, egyenesen nekirepült egy az arcának, kettő másik pedig a vállának csapódott. Mintha egy jegesre összegyúrt hógolyó találta volna el. Látszott messziről is, hogy a seprű megbicsaklott, elveszítette a kontrollt felette, a többi repülő objektum pedig kíméletlenül körbevette őt. Nem volt más választása: neki is földet kellett fognia, méghozzá azonnal.
 Éles kanyart vett Rozina felé. Fejét rázta hevesen, hogy addig nehogy próbálkozzon bármivel is, amíg szembe halad vele. Nagy volt az esély, hogy őt találja el, nem pedig azt, ami mögötte van. Jól kellett időzítenie mindkettőjüknek hozzá. Enyhe szögben közelítette a talajt, ha ügyesen vetődik, nem lesz gond.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=849917#post849917][b]Hollósi Zalán - 2022.07.25. 16:33[/b][/url]

Keresztbe farolt a Kométával, hogy a lehető legkisebb lendülettel kelljen lefordulnia róla. Csak egyet gurult a földön, még épp időben kapta kezét a fejéhez, hogy elrepüljön felette a raj. Sietve pillantott fel, s látta, hogy a repülő valamik kezdenek visszafordulni rájuk. Rozina pont háttal volt nekik, ő meg másfél méterre volt tőle. Tekintete összetalálkozott a lányéval, de nem tudta eldönteni, milyen gyorsan reagálna, ha csak simán figyelmeztetné.
 Jobb ötlet híján feltápászkodott és felé hajolt, hogy a pálcás kezére fogva rásegítsen célozni. Fogalma sem volt, mennyire fog működni, de nem volt vesztenivalójuk.
 - Immobilus - hadarta fennhangon, ahogy ujjai szorosan fonódtak rá Rozináéra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=850764#post850764][b]Hollósi Zalán - 2022.08.10. 19:07[/b][/url]

 Elképedve figyelte a varázslat eredményét. Persze a kolibri ellen is sikerült, amit Amélia idézett anno, de ez azért merőben más volt. Ráadásul nem is a saját pálcájával csinálták.
 Sűrűn pislogott, először szóhoz sem tudott jutni. Hallotta, hogy a hogyléte felől kérdezték, amitől reflexből mozdult keze az arca felé. Meg fog maradni a nyoma, de még mindig jobb végkifejlet volt ez, mintha lezuhant volna azok miatt az izék miatt. Abban biztos volt, hogy első útja a konyhára fog vezetni, hogy jeget szerezzen magának.
 - Jól vagyok - bökte ki végül a kárfelmérés eredményét. Hálásan pillantott a fölé magasodó alakra. - Köszönöm. És bocsánat... Amiért nem figyeltem rád eléggé.
 Felkászálódott ő is és Rozina tanácsait sűrű bólintásokkal hallgatta végig. Okosan gondolkodott és talpraesetten. Ő legtöbbször csak az égben tudott így viselkedni.
 Vissza akart először menni a cuccaiért, de jobbnak látta többedmagával, felkészültebben visszajönni ide. Már csak arra volt kíváncsi, hogyan került ide ez a rakás megbűvölt ruhadarab.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=851625#post851625][b]Hollósi Zalán - 2022.08.24. 19:29[/b][/url]

 Ha össze kéne számolnia, hány emberrel veszett össze idén, meglepően hosszú lenne a lista. Az ő hibája volna? A kialvatlanság? Vagy elfáradt abban, hogy sosem érezte nyeregben magát, akármi volt is a helyzet? Mindig csak tűrte és hagyta, hogy a körülmények rángassák ide-oda az érzelmi hullámvasúton mint valami ócska rongybabát.
 Hajnalban úgy ment le a pályára, hogy sántított. Fantomfájdalom, hátramaradt az álomból. Egyre gyakoribb. Kit érdekel, azért van itt, hogy felejtsen. Mindent, ami később nyomasztani fogja úgyis a nap folyamán.
 A karikák között szalomozott már Merlin tudja mióta. Csak akkor hagyta abba, amikor szédülni kezdett, először azt is hitte, a képzelete játszik vele, amikor meglátta a pálya felé közeledő alakot. Feszült szusszantás hagyta el ajkait, majd visszacsapta kékjeire a védőszemüveget, hogy újabb kört tegyen meg. Nem akart beszélgetni. Úgyis tudta, mi lesz a vége.
 Keze izzadni kezdett a tudattól, hogy bámulják. Csak hagyják annyiban az egészet! Megtörtént, kész. Legalább már nem gyötörte a bizonytalanság, milyen lenne ha...
 Lelassított, amikor elhaladt mellette, de nem akart megállni még akkor sem, amikor hozzászóltak. Lomha tempóval kezdett el körözni a lány feje fölött, egyik lábát úgy lóbálva, mintha az égegyadta világon semmi gondja nem lenne azzal, hogy Autumn ismét a közelében van. Csendben engedte, hogy folytassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=851694#post851694][b]Hollósi Zalán - 2022.08.26. 21:43[/b][/url]

Nem éppen erre számított. Egyrészt sokkal nyugodtabban jöttek tőle a szavak, mint ahogy az megszokott volt tőle. Sokkal szebben festett ilyenkor, amikor kinyílt neki. Tucatnyi árnyalatban tetszelgő krizantém; kár, hogy szinte csak olyankor virágzik, mikor a fagy mardossa már az embert és vihar próbálja magával sodorni.
 Próbált lépést tartani a történettel, amiről már kitalálta, hogy ugyanaz, amit még tavaly említett neki a lány. Nem lett jó vége. Szuper, mégis mit akar ebből kihozni?
 Megkerülte már egyszer, s pont akkor ért körbe, mikor a fogadás-rész jött. Hirtelenjében fékezett a Kométával, mert félő volt, hogy különben elveszti az irányítást felette. Feltolta a homlokára a szemüveget, mintha attól, hogy újra kiszélesedett a látókör a perifériáján, beszéd is jönne a szájára. Többször tört fel valami nyögésszerű a torkán, de nem volt elég erős ahhoz, hogy elvegye Autumntól a szót, pedig már kezével is jelezte, hogy szünetet kér. Tényleg sok infó volt ez neki így egyszerre.
 - Nézd, én nem kértem semmit sem tőled, ez nem... Csak meg akartam értetni veled, miért nem mertem beszélni veled. Pontosan tudom, hogy ennél többre - mély levegőt vett, mert nem akarta beismerni - nem számíthatok. Oké, nem mondom, hogy nem... játszottam el a gondolattal. Mármint nem azon, hogy megf... szóval gondolkodtam, hogy mi lenne, ha...
 Ügyefogyottan lóbálta a lábát, mert kínosan érezte magát. Megint tanácstalanság fojtogatta és abban sem volt biztos, hogy érthető volt mindaz, ami most előtört belőle.
 - Nyugodtan mondhattad volna, hogy túl fiatal vagyok. Azt már megszoktam. Vagy hogy egyáltalán nem érzel úgy. Jobban hangzik, mint ez a történet, amit értékelek, hogy elmeséltél, de csak akkor lenne értelme, ha... te is akarnál valamit.
 Homlokát ráncolta a vázlatos levezetéstől, ami abban a pillanatban kristályosodott ki előtte teljesen. Annyira elvesztette már a koncentrációt a seprű felett, hogy az időközben lejjebb ereszkedett, szinte már leért a lába. Kérdőn nézett Autumn-ra, hogy igazolja-e vagy cáfolja az elméletét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852010#post852010][b]Hollósi Zalán - 2022.08.31. 10:03[/b][/url]

 Szemei elkerekedtek Autumn szavaitól. Őszinte volt, ez biztos. Ennyire még sosem volt az, hisz olyan nehéz volt beszélnie, rá se mert nézni. Kellemetlen igazság volt, ami Zalán szívét is mardosta, hisz ő meg nem akarta elhinni. Mintha minden, amit idáig Kornél mondott volna, azt most elismernék neki. Nem, ezt nem lehet, ne most...
 - Jobban szeretni. - Jobban csak akkor lehet valamit, ha már van mit jobban csinálni. De úgy még mindig nem mondta ki. - Ezt vehetem válasznak? - kérdezte óvatosan. Arra sosem gondolt, hogy ez létezhet mint opció.
 - Nem, nem ezt akartam elérni ezzel. Ne mondj ilyet, kérlek. - kezdett bele riadtan. Egy sorral lejjebb állt Autumn-hoz képest, de most letámasztotta a Kométát, hogy közelebb hajolhasson hozzá.
 - Te nem hallod, miket beszélsz. Mivel mutathatom ki, hogy törődöm veled, ha nem azzal, hogy megpróbálok ott lenni melletted, ha szükséged van rám? Ha nemet mondok, veszekszünk és eltávolodsz tőlem, ahogy most is történt. Ha meg igent mondok, akkor az a gond? - megtámaszkodott a padsorban, amin Autumn ült, hogy másik kezével lágyan megcirógassa a lány arcát. Csinált ilyet korábban is, de most már biztosan tudta, hogy tökéletesen tükrözi a mozdulat, mit érez.
 - Csak mondd azt, hogy képtelen vagy úgy gondolni rám. De úgy, hogy el is higgyem. Mert akkor ezt tudjuk úgy folytatni, ahogy eddig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852144#post852144][b]Hollósi Zalán - 2022.09.03. 20:29[/b][/url]

- Én nem érzem úgy, hogy kihasználnál - vágta rá gyorsan, de már sokkal halkabban, hisz közelebb volt hozzá. Nem mondott igazat, legalább is nem teljesen. - Te pedig most mondod, hogy nem akarsz rosszat nekem. Oda tudnánk erre figyelni.
 Mosolya kissé alábbhagyott, ahogy elhúzták a kezét. Mozdítani akarta, de nem volt mersze. Megint azon a mentális aknamezőn találta magát, mint annyiszor előtte. Állta a lány pillantását, de azok a szemek nem hagyták neki, hogy felfogja a szavakat, amiket most hozzá intéztek.
 - Ha én döntenék, akkor fenntartom a harmadik opciót. Tőled függ csak, hogy mit éreztél akkor. Mert erről nem mondtál semmit. - Szabad kéz híján közelebb hajolt, hogy ajkaival szántson lágyan végig Autumn arcának élén. Józan ésszel rendesen kiosztotta volna magát, hogy van ehhez mersze, de idáig nem számolt az olyan dolgokkal, mint például a hormonok. Mert amióta ennek létezésére ráébresztették, megért logikát szorítani azok közé a gondolatok közé, amik egyre többször kötötték le a figyelmét. Befogadta a lány illatát, hagyta hogy elszédítse. Hiányzott neki. Merlinre, mennyi mindent másképp csinálna, ha újra megtehetné. De miért ne tehetné?
 Leheletnyi teret adott arcuknak egymás között, és pár másodpercet, ha szavakat akart a másik pazarolni kifogásokra. Utána csak bevállalta újból a zuhanórepülést az ismeretlenbe, hátha most a szél magához öleli. Vagy eltasztítja. Korábban túl hamar húzta fel a seprűt, de ahhoz épp elég volt, hogy a teste ismét az adrenalinért sóvárogjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852157#post852157][b]Hollósi Zalán - 2022.09.03. 22:23[/b][/url]

 Beleborzongott, ahogy a nevét mondták, azzal a kis apró akcentussal, ahogy képtelen volt az á-t úgy nyújtani, ahogy szokás lenne a magyaroknál. Nem mindig csinálta így, s ha mégis, nem szokott feltűnni neki alapjáraton, de most érzékenyebb lett az apró részletekre.
 Újra ott találta magát abban a helyzetben. Vert a szíve, de most jobban mozgatta az izgatottság, mint a félelem vagy a düh. Na és persze a kíváncsiság. Érezte, hogy nem lesz könnyű őszinteséget kicsikarnia Rue-ból, de egyvalami nem hagyta nyugodni azóta az eset óta. Ajka nyílt el megint, próbálta táncra hívni Autumn-ét, s amikor elszakadtak tőle, úgy érezte, mintha egy fontos részétől fosztották volna meg. Keserűen kapott levegő után, de nem érződött éltetőnek most az oxigén. Sokkal inkább fojtogatta a tudat, hogy tényleg  ellökték őt.
 Már-már könyörögve nézett rá, hogy mondjon végre igazat, mert ez nem lehet az. Nem így vezette volna fel akkor az egészet. Nem hagyta volna, hogy egy pillanatig is azt higgye, lehet belőle valami, hogy megint megtegye, ezt nem...
 - Sajnálom - suttogta riadtan, fejét pedig lehajtotta, hogy kitisztulhasson kicsit a feje. - Ne haragudj. Csak biztosan akartam... Soha nem erőltetnék rád semmit, ugye tudod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852170#post852170][b]Hollósi Zalán - 2022.09.04. 00:10[/b][/url]

 Kezét óvatosan húzta ki Autumn-éból, hogy ne értse félre a mozdulatot és lásson bele újabb próbálkozást, majd lassan szája elé emelte, végigsimított rajta, mintha ezzel eltörölhetné az egész emlékét. Hallgatnia kellett volna elsőre rá. Hallgatnia kellett volna Kornélra. Saját magára is. Bűntudattal telve roskadt a lány előtti padsorba, könyökével a térdére támaszkodott, úgy hallhatta végig, mit mondanak neki.
 - Meg akarom próbálni. Csak ha nem érzed kényelmetlennek. Vagy furának - motyogta az üres pályát bámulva, fejéről pedig lassan húzta le a szemüveget, mintha csupán az és nem a termérdek gondolat feszítené belülről a fejét. - Nehéz volt ez az év nélküled.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852193#post852193][b]Hollósi Zalán - 2022.09.04. 11:01[/b][/url]

Kezeivel nyúzta arcát még egy darabig, hátha segít neki felébredni. Tisztábban gondolkodni. De hogy tudott volna, ha egyszer még mindig őt érezte az ujjai alatt.  És annyi mindent képzelt hozzá, amit még nem érinthetett. Nem csókolhatott. Soha nem is lesz szabad neki. Ha legalább engednék álmodni róla, de még azt sem lehet.
 - Tudom - jegyezte meg csendesen. Arcán kesernyés mosoly bújkált. - Danvers könyvet fal ebéd helyett. Akkor volt fura, amikor nem azzal foglalkoztál.
 Légzése nehézzé vált, ahogy befogadta a hangját. Tényleg muszáj lesz megszoknia. Hogy egyszerre szeret mellette lenni és egyszerre fájdalmas. Nem mert még hátrafordulni, de figyelmesen fülelt.
 - Nem fair, hogy nélkülem csináltál ilyeneket - jegyezte meg tréfásan. - Ebben még én is benne lettem volna. Legalábbis jobb elfoglaltságnak hangzik, mint amiket én csináltam idén. - Hátrakönyökölt, hogy az eget kémlelhesse és visszaemlékezzen, mi minden történt vele mostanában. - Velem mindenki csak hisztériázott és balhézott. De képzeld...
 Most hátrafordult, s szemében valami merész csillant. Előhúzta övéből a pálcát, meglengette kissé Rue előtt, majd suttogva ejtette ki az első varázsigét, ami eszébe jutott.
 - Orchidessis.
 Pillantása büszke volt, s örült, hogy végre ura a varázspálcának. Szirmok kezdtek Autumn vállára hullani, pont ugyanolyan pompázatosak, amilyeneket még Amélia bűvölt neki a párbajteremben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852449#post852449][b]Hollósi Zalán - 2022.09.09. 23:06[/b][/url]

 Fáradt mosollyal legyintett a kísértetház ötletére, mindketten tudták, hogy maguktól nem pazarolnák ilyenre az idejüket. Elgondolkodva figyelte inkább, hogyan sikerült mosolyt bűvölnie Autumn arcára, talán kicsit sokáig is nézte. Észbekapva inkább előrefordult, úgy felelt.
 - Hát... én voltam... Lehet, hogy ellógtam egy versenyre. De nem nyertem meg. Úgyhogy szünetben újrapróbáljuk. Ez volt az unokatesóm első éve itt, arról meg inkább nem akarok nyilatkozni, mennyire könnyített ez az életemen. Sokat mondogatja amúgy, hogy meg akar ismerni téged. Majd vigyázz vele, sokat kérdez és még többet beszél. Meg ne lepődj meg, mert eléggé reménykedett abban, hogy mi... Szóval igen.
 Elhallgatott, mert nem tudta, szabad-e még beszélnie erről. Vagy úgy egyáltalán. De mikor beszéljenek róla, ha nem most? Könyökével ismét a térdére támaszkodott, ujjai esetlenül babráltak a pálcával.
 - Sajnálom. Ha kínosan érintett. Ígérem, hogy próbálkozni fogok, csak nem tudom egyszerűen, mi az, ami már túlmegy a határon. Hogy csináltam-e olyat régebben is. Például barátként tényleg nem hívhatlak el csak úgy sétálni? Vagy bárhova a kastélyon kívül, mert randinak gondolod? Oké, talán ezek után már én is annak gondolnám - motyogta elhalkulva, majd aggódva fűzte hozzá. - Kérlek nyugtass meg, hogy nem azért volt ez az egész, mert rosszul csókolok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=852507#post852507][b]Hollósi Zalán - 2022.09.11. 10:27[/b][/url]

Halványan bólintott Szofi nevére, de nem akart jobban belemenni a témába. Főképp, hogy utána már teljesen más kötötte le a gondolatait: Autumn érintése. Így próbáljon megnyugodni? Tényleg okosabb volt tartani idáig tőle a távolságot, ha innentől kezdve ennyire nehéz lesz mederben tartani az érzést.
 Ha mindketten elfogadjuk. Itt csak neki van mit elfogadni, Rue meg bizalmat szavazott neki érte.
 - Ne folyatsd - emelte fel gyorsan a kezét, mellé pedig fejét rázta, mielőtt még több olyan dolgot mond, amitől beindul a fantáziája. Igazából már ez is elég volt ahhoz, hogy elképzelje ezt a beszélgetést egy egészen más kimenetellel. Következmény nélkül, egymásba feledkezve.
 - Aha... - sóhajtotta elnehezült légzéssel, hangja kissé meg is emelkedett mellé. Nem mert most sem ránézni. - Jók vagyunk.
 Te hazug szerencsétlen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866733#post866733][b]Hollósi Zalán - 2023.09.06. 23:58[/b][/url]

- Akkor menj és kotyvassz magadnak valami bájitalt, ami segíteni fog. Ha nem tanultál az én példámból... - bökte oda Theodore-nak, ezzel egy időben vágta le a táskáját a karikák tövébe. Három év kísérletezés bőven elég volt neki, hogy rájöjjön: azok nem fogják megoldani a problémáját. - Az altatóital zseniális ötlet. Ha álomhurokba akarsz kerülni, amiből magadtól nem tudsz kiszakadni. Én amúgy is lejöttem volna, ha nem akarod csinálni, tudod az utat a kastélyba.
 Nem érződött mogorvának a hangja, inkább csak érzéketlen bökdösődés volt. Kitapasztalta már, hogy Theodore nem kapja fel a vizet ilyesmin. És a változatosság kedvéért üdítő nem jópofát vágni mindenhez. Bár azzal fél éve felhagyot. Meg is lett az eredménye, kreatívan taccsravágta a szociális életét.
 - Rá kell jönnünk, mitől csapódnak le rajtunk különbözően a tünetek. Tippünk már van rá, csak ki kell kísérleteznünk. Ezzel a legkönnyebb kezdeni - állt meg a fiúval szemben végül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866737#post866737][b]Hollósi Zalán - 2023.09.07. 00:32[/b][/url]

Átbújtatta feje fölött a melegítőfelsőjét, amire még a kastély hűs falai közt szüksége volt és amíg Theo fröcskölődve duzzogott, összegyűrte azt a kezében (jó rendesen), majd egyenesen a fiú mellkasára célzott vele, hogy elhallgasson végre. Csak azért merte teljes erejéből dobni, mert még így sem volt a legkeményebb muníció.
 - Nekem ez volt az életem. És arra készültem, hogy a hivatásom legyen. Te mit akarsz kezdeni a játszótereddel? - emelte meg kihívón egyik szemöldökét, de nem várta meg a választ, biccentett Theodore-nak, hogy ideje elkezdenie nyújtani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866761#post866761][b]Hollósi Zalán - 2023.09.08. 00:31[/b][/url]

A gyenge dobás már onnan megmutatkozott, hogy a pulcsigalacsin szétbomlott a levegőben. Kifejezéstelen arccal kapta el azt Zalán, majd amikor elsétált Theo mellett, hogy a táskájára ejtse keze tartalmát, szabad ujjaival ellenkezést nem tűrően nyomta lejjebb a rellonos hátát nyújtás közben, hogy befogja a száját.
 - Hajolj rendesen - utasította szigorú éllel. Mintha kis káröröm is felfedezhető lett volna benne, épp úgy, mikor Lehman alatt állította a futógép tempóját.
 Pár percet hagyott, hogy a másik felkészüljön lelkiekben is, majd sokatmondóan nézett el a pálya túloldalára, jelezve, hogy induljon meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866763#post866763][b]Hollósi Zalán - 2023.09.08. 01:06[/b][/url]

- El nem tudod képzelni - kihívó pillantásával a másik tarkóját találta csak meg, de remélte, hogy megérzi. Ki ne élvezné, ha talál egyetlen dolgot, ami felett még uralma lehet az életben?
 Ő először nem indult el, Theot figyelte, azt a temérdek fölösleges mozdulatot, amivel az a kevés energiája is integetve távozhat az ablakon az első köre után. Ha így folytatja, hamar eredménye lesz a kísérletüknek.
 Mikor már a pálya felénél járt a fiú, Zalán nekilódult, hogy beérje. Nagyobb tempóval kezdett, mint mikor egyedül szokott futni, feltételezhetően a benne tomboló dac mellékterméke volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866770#post866770][b]Hollósi Zalán - 2023.09.08. 12:17[/b][/url]

Tüdejébe az oxigén úgy tört be, mintha ópiátként hatott vola. Legalábbis rövid távon ezt eredményezte. Itt most nincsenek álmok, nincs fájdalom, hagynia kell, hogy az adrenalin kezdjen diktálni neki.
 Csak pár másodpercig hunyta le a szemét, hogy elképzelje, ahogy repül. Mire kinyitotta, már csak néhány méter választotta el a rellonostól, de nem lassított még ennek tudatában sem. Muszáj volt legalább egy kört végigfutnia egyedül, hogy levetkőzze magáról azt a temérdek feszültséget, ami az egyre bunkóbb megjegyzéseit szülte. Nem is replikázott már neki, szó nélkül elhúzott mellette, de szeme sarkából figyelte, hogy milyen tempót megy Theodore.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=866773#post866773][b]Hollósi Zalán - 2023.09.08. 14:58[/b][/url]

Nem figyelte, mennyi idő alatt érte be újra, de nem szívesen vett vissza a tempóból. Torkából kelletlenül szakadt ki a forró levegő.
 - Akarod uralni azt a tetves látomást vagy sem? - fordított helyzetben ezt igen csak motiválónak találta volna saját magára nézve. Bár idő kérdése volt, hogy majd Theo áll elő olyasmivel, ahol Zalán képességét próbálják betörni.
 Csak annyira gyorsított a léptein, hogy pár méterrel fusson a rellonos előtt.